Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-11 / 107. (2328.) szám
1930 május 11, vasárnap. Indokinára is átharapódzott az ázsiai népek általános szabadságmozgalma OrfikBs forradalmak és merényletek — A franciák szigorúan megtorolják a Yen-bay-i lázadást - A „nemzeti párt” titokzatos munkája Páris, május 10. Hanoi jelentás szerint tegnap kivégeztek négy benszülöttet, aki részt vett a Yen Bay lázadásban. Kilenc benszülöttet az eljövendő napákban végeznek ki. A Petit Párisién külön tudósítója pontos áttekintést ad az indokínai helyzetről. A francia lap elismeri; hogy Indokinában ugyanolyan függetlenségi mozgalom keletkezett, mint Indiában és Kínában, egyelőre természetesen sokkal kisebb mértékben, 1929. októbere óta egymást érik az összeütközések és a lázadások. Tizennyolc politikai sztrájk, hét kisebb lázadás, három katonai zendülés és számtalan politikai gyilkosság történt az elmúlt hónapokban a francia gyarmaton. A rendőrség többezer bombát foglalt le- Decemberben a levegőbe röpült a bonszülöttek egyik titkos bombagyára. A mozgalmat a titkos szövetségek és az ugyancsak titokban működő nemzeti párt szítják. Számos meggyilkolt embernél írást találtak, amelyen ez állott: ,,A nemzeti párt parancsára gyilkoltuk meg." A Yen Bay-i zendülést körülményesen előkészítették. A francia tiszteket és altiszteket a ben- szüiött katonák éjszaka támadták meg és ágyukkal kivégezték. Szerencsére nem az egész helyőrség csatlakozott a zendüléshez s igy a katasztrófát ez alkalommal sikerült elkerülni. A* engedelmességet megtagadó katonák reggelig elvesztették bátorságukat és kiszolgáltatták fegyvereiket a franciáknak. „HASA US PARII nagymértékben megkönnyíti Budapest és Prága közeledését” Páneurópa és a kisebbségek - A hontalanok európai állampolgárok lesznek? Schasíer volt miniszter, a Páneurópa-mozgalom csehszlovákiai vezetője nyilatkozik a P. M. H.-nak Neon késett le egy próbáról sem. Nem állt készületlenül a színpadra. Simonyi Mária az asszony: Nem látható egy támclokálban sem. Nem vesz részt kocsiversenyeken. Nem látható mámoros szemmel a hajnali kávóházban. Nem írnak róla különböző pletykalapok. Nem fotografáltatja kutyáit hetenként. Nem rendez estélyeket kizárólag — újságok számára. Nem küld hírlapíróknak cigaretta-tárcát. Nem kérdezi meg a rettegett kritikusoktól — „hogy van a felesége". Nem mondja ugyanennek a kritikusnak — „jaj de szép a felesége." Nem mondja ugyancsak ennek a kritikusnak — „legszebb a maga felesége." Simányi Mária az asszony: Nem nyer autóversenyt. Nem jár valóper és gyilkossági tárgyalásaidra. Nem nevet hangosan a főpróbán, hogy mindenki odanézzen. Nem .ötözködik úgy, hogy mindenki őt nézze. Simonyi Mária az asszony: Ott és Móricz Zsigomond mellett. Á nagy iró gyermekeivel. Simonyi Mária második anyja a gyerekeknek. És nem is merem mondani, hogy „mostoha". Simonyi Mária a legjobb asszonyok legjobb szivével öleli magához a gyermekszíveket. Simányi Mária az asszony: Múzsája egy robusztus zseninek. Energiája, hite egy nagy magyar írónak. Egy angyal a férje mellett. Ez az asszony egy csendes asszony. Simonyi Máriáról én az életéhez megírom a következőket: A magyar irodalom megemelheti a kalapját ez előtt az asszony előtt. Ennek az asz- szonynak kell megköszönni sok sok Móricz Zsigmond-regényt, színdarabot. Ez az asszony hivatásszerűen teszi széppé, eredményessé egy nagy zseni életét. Móricz Zsigmondé-ét. Ez előtt az asszony előtt mindenkinek hódolattal kell meghajolnia. Wallentinyi Samu dr. A Böhmistíhe Uni on-Bankban. lévő hivatalos helyiségében fogadott s g. Páneurópai Unió csehszlovák szekciójának kérdéseiről a következőkben tájékoztatott: — Páneurópa híveinek száma a csehszlovák köztársaságban erősen gyarapodik. Az elmúlt esztendőben hatszázzal növekedett meg tagjaink száma s összesen négyezer rendes tagunk van. A mozgalomba egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a szlo- venszkóiak s ma már Vágujhelyen és a Sze- pességben is vannak helyi szervezeteink. Pozsonyban bizonyos nehézségek voltak egy olyan plattform létesítése körül, amelyen ' valamennyi nemzetiség hozzátartozói elhelyezkedhetnének, de reméljük, hogy e nehézségeket át fogjuk hidalni s pozsonyi fiókunk rövidesen megkezdheti tevékenységét. A pozsonyin kívül Beregszászban is alakulófélben van az ottani helyi szervezet. — Milyen álláspontra helyezkedik az Unió a kisebbségi kérdéssel szemben? — Belpolitikai kérdésekkel alapszabályaink értelmében nem foglalkozhatunk. A kisebbségi kérdésekkel csak olyan mértékben foglalkozunk, aminőben hatással vannak Páneurópára, a mozgalom végcéljára. Az eljövendő Páneurópában természetesen minden nemzet szabadon használhatja anyanyelvét Páneurópa hivatalos nyelve mellett, noha ma még azt sem tudjuk, hogy melyik lesz ez a hivatalos nyelv. Az sincsen kizárva, hogy három, vagy négy nyelv kapja meg a hivatalos jeleget. Ez azonban még távolról sem aktuális részletkérdés, mely csak akkor válik majd időszerűvé, amikor azt a sok nehézséget sikerült elhárítani, amely ma még Páneurópa útjában áll. — Az unió csehszlovákiai szekciója a kisebbségi kérdést eddig olyképpen oldotta meg, hogy különböző nemzetiségű tagjai a legbékésebb egyetértésben dolgoznak a cél érdekében. — Foglalkozik az unió a hontalanok egyre aktuál isabb p r o b 1 é m áj áv a 1 ? —- Igen, a kérdés több Ízben szóba került, mert Európában rendkívül sokan veszítették el a háborús és a háború utáni viszonyok következtében állampolgárságukat. Couden- hove-Calergi gróf, a mozgalom vezére, ezeknek a sajnálatraméltó embereknek európai állampolgárságot szeretne szerezni s olyan útlevél birtokába juttatni, amely azután Európa egész területén való szabad mozgást és tartózkodást biztosítana nekik. —■ Még egy utolsó kérdés Páneurópával kapcsolatban: melyik álláspont kerekedett fölül abban a kérdésben, hogy Páneurópa Anglia és Oroszország nélkül, vagy pedig ezzel a két állammal együtt alakulhat csak meg? — Egyik sem, ami kitűnik Coudenhove- Calergi gróf következő szabatos fogalmazásából: „Páneurópa ama államok szövetségéből fog állni, amelyek szövetkezni akarnak és tudnak." — Miniszter Ur, engedje meg, hogy rátérjünk a csehszlovák—magyar kérdésre. Tudom, hogy őszinte hive e két állam közeledésének s ennek több Ízben kifejezést is adott. Milyennek látja a helyzetet Hága és Paris után? —• Egész őszintén válaszolok. A hágai és a párisi egyezmények kétségkívül meg fogják könnyíteni a két állam egymáshoz való közeledését. Hága és Páris elsősorban a gazdasági közeledést könnyiti meg, de politikai téren is tapasztalható a kedélyeknek mindkét oldalon való megnyugvása. A hágai és párisi tárgyalások során sikerült ugyan a tüskét kihúzni, de még nem lehet tisztán látni, mekkora ellentéteket kell még kölcsönösen áthidalni. — Milyen alapon kell a közeledési folyamatnak megindulnia? őrizd fog, hogy mindig egészségesek és gyöngyfényüek marad- í janak. Ápold őket napon- l jjflrL J ta a megfelelő krémmel. V KAI0D0NT Szebb fogak, — Elsősorban gazdasági és kulturális alapokon. Csehszlovákia és Magyarország között nem annyira az ipari, mint az agrárkérdések támasztanak ellentéteket. Ezek a nehézségek azonban nemcsak Magyarországgal szemben állnak fönn, hanem a többi délre és keletre fekvő agrárállamokkal is. E nehézségeket csak olyképpen lehet leküzdeni, ha megfelelő bilaterális egyezmények létesülnek, mert ma még más megoldási lehetőség nincsen. A gyökeres orvoslás az lenne, ha az európai államok közös vámterületet alkotnának, melyet kifele védene meg egy egységes védvám. Európa, mint egység, gabona- importra szorul s ebben az egységben igen hathatós védelemben részesülnének az agrárállamok, tehát Magyarország is. A közös vámterület teljesen eltüntetné az összes ellentéteket, melyek ma az agrár- és az ipari államok között fönnállnak. — A kulturális közeledést meg olyképpen képzelem el, hogy a csehszlovák és a magyar szellemi alkotások kölcsönös kicserélésével és a szellemi élet kölcsönös figyelésével közelebb kerül egymáshoz a két nép és sok ellentét letompul. _ , Ternyei László. j& miniszterelnökség sajtóirodája szerint egyelőre nem remélhető Magyarországgal őszinte és tartós megegyezés A Chvojka féle itató már bekerült a szomszédságába. Tekintse meg működését, szintén fel fogja szereltetni. Mérsékelt ár. Adja meg címét és megírjuk önnek, Hogy hol van legközelebb felszerelve. E. Chvojka, Prelouc. Prága, május 10. Renes külügyminiszter úgyszólván Bethlen gróf magyar miniszterelnökkel egyidejűleg adott kifejezést a párisi tárgyalások befejezte kor ama nézetérjek, hogy a megegyezés kikapcsolta Cseh Szlovákia és Magyarország között a súrlódások egyik legfőbb okát és most uj nemzetközi helyzet állt elő, amely a középeurópai államok között a közeledés politikáját teszi lehetővé. Most a prágai miniszterelnökség sajtóirodája alaposan rácáfolt Benes külügyminiszterre, s nemcsak hogy nem ■ támogatja ezt a nézetét, hanem egyenesen figyelmezteti azokat a köröket, amelyek ilyesféle reményeket táplálnak, hogy ez irányban nagyobb tartózkodással viseltessenek. „A mi meggyőződésünk szerint — Írja a miniszterelnökség sajtóirodája — nagyobb tartózkodással kell viseltetnünk és mindig meg kell őriznünk azt a bizonyos fokig kételkedő szellemet, amely Bismarck kifejezése szerint a nemzetközi politikában épp annyira szükséges, akárcsak a só. Magyarországot nemcsak a gazdasági nehézségek és a trianoni szerződés 25ö-ik szakaszának értelmezése választja el tőlünk, s a'z optánsok kártalanítása nem volt a főtápláléka a magyaroknak ellenünk irányuló ellenségeskedésének. Magyarországnak véglegesen le kellene mondania a kárpátokközti régi magyar im- périum visszaállításának álmáról, de ezirányban edd ige lé sajnos semmi jelet nem látunk. Amennyiben a párisi egyezmény után, főleg a kereskedelem köréből, fői is hangzottak egyes hangok a Csehszlovákiához való közeledés érdekében, ezeket nyomban tuliharsogta azok kórusa, akik a legutóbbi tárgyalásokból is minden áron tőkét akarnak kovácsolni a revizionizmus számára. Azt igyekeznek kimutatni, hogy az optáns kérdés megoldása a 250-ik szakasz különleges értelmezésével az első tényleges lépést jelenti az egész békeszerződés revíziója felé, mely szerződés egy szép napon teljesen föl fog borulni. Amíg Kérjen mindenütt J|fl|lÍP©P3S§ fe>®FOVRCSlCát Boroviőkagyár, TrenSin. Magyarországon ezek a revizionista törekvések életben vannak, addig Magyarországgal nem lesz lehetséges az őszinte és tartós megegyezés." A csehszlovák miniszterelnökség sajtóirodájának felhívása a Magyarország felé való bizalmatlanságra halás talajra talált a cseh sajtóban, s a legelterjedtebb cseh lap, a Ná- rodni Politika vezércikkben még meg is toldja a bizalmatlanságot gerjesztő akciót, amikor azt Írja, hogy a párisi egyezmény után nem a helyzet enyhülése, sőt éppen a rosszabbodása várható. — Nemcsak a magyarországi revizionista politika továbbfolytatása, — írja a N. P. — hanem ezen felül még a helyzet ama tisztázódása, hogy a reparációk nem fenyegetik többé Magyarországot, nemkülönben Budapest alliánszai is épp fordítva ki fogják élezni Magyarország viszonyát a kisantant felé. A reparációk nyomása alól való fölszabadulás első következménye gyanánt üdvözölte Gömbös honvédelmi miniszter a parlamentben azt a kezdeményezést, hogy Magyarország újból vezesse be az általános védköte- lezettséget, melyet a trianoni béke nem engedélyez ennek az országnak. Mihelyt Magyarországnak keze közt lesz a külföldi kölcsön, egész uj hangot vezet be majd aspirációinak hangoztatásába és külpolitikájába. Olaszország és Franciaország tengeri fegyverkezési versenye s a hét államcsoport közt ebből keletkező bizalmatlanság Magyarországon mindent kivált, csak épp a Trianonba való beletörődést és a szomszédok, elsősorban irántunk való viszony javulását nem. Épp azért kötelességünk nem hinni ennek az optimizmusnak — fejezi be a Národni Politika vezércikkírója — s résen kdl állnunk, mint előbb, a párisi egyezmény után még nagyobb mértékben, mint előtte. Prága, május 10. A Páneurópai Unió csehszlovákiai szekciója tegnap tartotta meg idei rendes közgyűlését mely az eddigi vezetőségnek köszönetét szavazott munkájáért és megválasztotta az u; tisztikart. A szekció elnökévé ismét Schustei Vencel dr. volt kereskedelmi minisztert, a Böh miseire Union-Bank al elnök ét választottál meg. Az elnökségben két szlovenszkói tag is van: a szlovák Kolisek dr. és a magyar nemzetiségű Ardó dr., mind a kettő pozsonyi. Söhuster doktort, a páneurópamozgalom csehszlovákiai vezetőjét a magyar közönség is jól ismeri. Nem egy ízben tett tanúbizonyságot. arról, hogy igaz barátja és lelkes hive a cseh—magyar gazdasági, kulturális és politikai közeledésbe nek.
