Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-30 / 98. (2319.) szám

1980 április 30, szerda. <ITCPlSg-jVVfl!fifeSR‘HTlltIiflR 3 A szenátus néhány perc alatt elkészült eheti munkájával Prága, április 29. A szenátus ma délután rö­vid ülést, tartott, amelyen elfogadták az Egyip­tommal kötött kereskedelmi szerződést-. A vitá­ban a kommunisták Jármát rögtönöztek a, ra- dotini események miatt s egyik szenátoruk föl: is szólalt. '' jv Egy mentelmi ügy letárgyalása után az ülés véget ért. A legközelebbi ülés május 6-án, ked­den délután négy órakor lesz. Napirendjén a régi nyugdíjasok egyenjogúsításáról szóié tör­vényjavaslat szerepel. Klebelsberg audiencián jelent meg a svéd királynál Stockholm, április 29. Klebelsberg kultusz- miniszter meglátogatta Lindmann svéd mi­niszterelnököt, aki átnyújtotta Klebelsberg- nek az északi csillagrend nagykeresztjét. Déli félegy órakor V. Gusztáv svéd király fogadta magánkihallgatáson a magyar kul­tuszminisztert. A svéd király hosszasan el­beszélgetett Klebelsberggel, közben kijelen­tette, hogy különös örömmel tölti el nagy­szabású kulturprogramja, amelynek egyik célja a svéd—magyar kulturkapcsolatoknak ösztöndíjak kiírásával való kiszélesítése. A kultuszminiszter a délután folyamán meglá­togatta a stockholmi egyetemet, valamint a világhirü svéd keletázsiai múzeumot. Mehézségsk az első jóvátételt külcsín kibocsátású körül Paris, április 29. A nemzetközi jóvátéteü bank május elsejére Brüsszelibe nemzetközi baikikonfereuciát h/ivotit össze, hogy megbe­szélje a nagy jóvátéteü kölcsön kibocsátását. A francia szaklapok értesülése szerint angol pénzügyi körök aggodalommal tekintenek az nj kölicsöp kibocsátása elé, mert az angolok alig kapnak belőle valamit s nagyrészét, az összegnek körülbelül öthatodát a franciák kapják meg. Ezenkívül az első jóvátétel i köl­csön a nemzetközi tőkepiacon erős deflációt fog előidézni. A kamatlábat ugyan a lelhető legaliacsonyabbra szorították, de az angol bank csak nagy nehézséggel tudja az ala­csony kamatlábat fenntartani. Az angolok te­hát szívesen látnák, iha a londoni tőkepiac meg­mentése érdekében a Yoomg^kölcsön francia részét a franciák angliai háborús adósságluk visszafizetés őre fordítanák. Franciaországiban o kérdésben az illetékes körök nem foglaltak állást. A franciák az angolok idegenkedését természetesen nem szívesen látják és hibáz­tatják, hogy az első jővátéteü kölcsön kiírá­sakor a szövetségesek között hiányzik a szük­séges bizalom. — A pécsi egyetem gyásza. Péosti jelentés sze­rint szombat reggel az egyetem belklinikáján meg­halt Beck Soma üt., a pécsi Erzsébet Tudomány­egyetem bőr és nemn'ibeteg klinikájának igazgató­ja. Az elhunyt egyetemi tanár nevét külföldön is ismerték, egyiiike volt szakmája legképzettebb embereinek. Korábban, mielőtt Pécsre került; a budapesti zsidó kórházban volt főorvos. dáázoan vele. — Valamelyik nap ott játszadozott mellettem a verandán a kis 'bálbujával. Azt mond­tam neki: „Kicsi Kató! A tanár bácsi nemsokára elmegy innen haza. És ott Eperjesen nincsen neki se kis­lánya, se kisfia, senkije! Légy te az én kicsi lányom, jó? Eljössz velem Eperjesre?“ A kiis Kató fel sem nézett rám, tovább öltöztette a bábuját és kurtán csak ennyit mondott: „Nem megyek!" „De hallgass csak ide, Katókám! Veszek neked egy szép nagy páros autót. Téged oda ülhetlek a eoffőr helyére, megtanitlak. hogy kell autót ve­zetni." A kis Kató leejtette a bábut és rámnézett okos szemével. „Én melletted fogok ülni, de azért te fogod ve­zetni az autót, egészen Eperjesig! Eljössz velem, kicsi Kató?" „Nem te fogsz mellettem ülni — kiáltotta Kató, — apuka fog mellettem ülni. Te hátul!" „Kislányom! Apulka nem jöhet velünk, nem hagy­hatja itt a szanatóriumot." „Akkor ón se megyek Eperjesre!" gólt a rövid válasz. „jBailgass ide. Kató! Veszek neked egy szép nagy fehér repülőgépet. Beleülünk és aztán felszálltunk a magasba a felhők fölé. Látod, kicsi Kató, azokat a fehér felhőket? azok felett fogunk repülni — és mutáltam neki a tovakergelőző szép bárányfelhő­ket. — És tudod, kislányom, hogy ott a fehér fel­hők felett kis angyalkák röpködnek és már vár­nak rá, hogy üdvözöljék a kis Katót." ,\z én Katókám drága szemecskéje hol rám. hol a bárányfelhőikre nézett, fantáziája ki tudja hol szárnyait, cseresznyés szája tátva maradt, mint egy éhes kis fecstkefiókáé. „De Anyuka is velünk jön. ugye bácsi?" kér­dezte pár pillanat múlva. ..Nem, Anyuka nem jöhet velünk — feleltein - neki i!' kel! maradnia Póz* lkával és Gizikével.*' | „Ma Anyuka nem jön velünk, akikor én se me­gyek" mondta Kató és sóhajtott egyet. Látszott rajta. Hogy nehéz volt a lemondás a légi útról. A ciklon forró szele hétszáz utasával a hullámokba veszejjtetiegy bengáliaiszemélyszállító gőzöst € Csak egy tengerész menekült meg a pokoli katasztrófából Az utasok egy részét kabinjában érte a halál Kalkutta, április 29. A Jamuna folyón tegnap megrázó hajókatasztrófa történt. A Göndör személyszállító folyamgőzös, amely fülkéiben s fedélzetén kétszáz utast vitt, a folyam keletbengáiiai szakaszán a parttól másfélmérföldnyi távolságra horgonyt ve­tett, hogy ott vesztegelve várja he a hatal­mas erővel tomboló vihar elvonulását. Az elemek azonban valóságos boszorkánytán­cot jártak és a ciklon olyan hevességgel tombolt, hogy a négy nehéz horgonnyal le­rögzített hajót a levegőbe emelte, a hor- gonyláncokat elszakította, majd a gőzöst ol­dalára döntötte. Mindez igen rövid idő le­forgása alatt játszódott le s alig múlt el pár perc, a hajót elnyelték a szélvihar ál­tal magasra korbácsolt hullámok. A parton nagyobb embertömeg állott és rémülten fi­gyelte a történteket, amelyeken nem állt módjában változtatni. A hajó utasaival együtt menthetetlen volt s azalatt a pár perc alatt, mig a hullámok dióhéjként do­bálták a kis gőzöst, a fedélzeten a pánik borzalmas jelenetei peregtek le. Több utas átvetette magút a hajó korlátján, hogy úszva meneküljön a biztos haláltól. Az emeletmagas hullámok és az erős vizáx to­vasodorta a menekülőket, akik a partonál- lók szemeláttára a vízbe fúltak. Maga a ciklon nem volt rendkívüli erejű, inkább a lég forrósága volt az, ami a katasztrófát teljessé tette. A különben nyugodt folyású víz háborgásba jött, óriási hullámokat ve­tett, viharos tengerhez volt hasonló. A hajó kétszáz utasa a hullámaiban lelte halálát, egyedül egy öreg tengerész menekült meg, aki azután részletesen beszámolt a hajó utasainak borzalmatkeltö halálküzdelmé­ről. Az utasok egyrésze a veszedelem kitö­résének pillanatában kabinjában tartózko­dott s ezeknek már nem maradt ideje a fe­délzetre jönni. Ott fulladtak meg és ugyan­így jártak azok az utasok is, akik a fedél­zeten át próbálták a menekülés útját ke­resni. Az elemi erővel reájuk törő hullá­mok valamennyinket a vizbe sodorták és segitségkiáltásuk tulharsogta a ciklon dü­börgését. Az angolok nem bízhatnak hindu katonáikban Visszavont gurkha ezredek — Hindu belháboru London, április 29. Az indiai minisztérium tegnap hivatalos jelentést adott ki, amelyben közli, hogy az indiai kormány a pesavari uc- cai harcok idején kénytelen volt az egyik hindu zászlóaljat a városból kivonni és a ka­tonák ellen szigorú vizsgálatot inditani. A hindu zászlóalj ugyanis nem mutatkozott elég megbízhatónak, ami indiai kormánykö­rökben komoly aggodalomra adott okot. A zászlóalj katonáit annakidején a garbwali hegyvidéken toborozták, résztvettek a világ­háborúban és Franciaországban és Mezopotá- niában eredményesen küzdöttek. Bukarest, április 29. A Cuventul mai szá­mában megerősíti azokat a régen forgalom­ban lévő híreket, hogy Károly extrónörökös ki akar békülni volt feleségével, Ilona her­cegnővel, Mihály király anyjával. Károly herceg hónapokkal ezelőtt végleg szakított barátnőjével, Lupescu asszonnyal és a hús­véti ünnepek alkalmával levelet irt volt fe­leségének, ameiyben közli kibékülési szándé­kát. Jorga tanár a húsvéti ünnepek alatt ugyancsak meglátogatta a hercegnőt és kö­zölte vele Károly elhatározását. A kérdés­ben egyelőre nem döntöttek, mert mindenek­előtt a királyi családnak kell vele zárt kon­ferencián foglalkoznia. Jorga tanár London­India legtöbb részében tegnap komoly ösz- szeütközésre került a sor a hinduk és az érinthetetlenek legalacsonyabb szektájának tagjai között. Az összecsapásnak sok sebe­sültje van. A legalacsonyabb szekta tagjai most megkísérlik, hogy egyenrangúságukat másképp érjék el: tömegesen lépnek át a mohamedán vallásra és örök gyűlöletet es­küsznek a magasabb hindu szektáknak. Yey- lonban, ahol a helyzet eddig nyugodt volt, szin­tén egyenetlenkedésre került a sor a hinduk és az érinthetetlenek szektája között ba, majd Parisba utazik, ahol találkozik Ká- rolyal és beszámol a hercegnővel való tár­gyalások eredményéről. Károly kijelentette, hogy föltűnő lépésének nincs politikai jelen­tősége és nem akarja az úgynevezett Károly- kérdést újra felgöngyölíteni. A kormányt meglepte az extrónörökös lépése, de nem té­ríti el eddigi politikájától. Néhány héttel ez­előtt Manojlescu volt képviselő, akit tudva­lévőkig azzal vádoltak, hogy Károly extrón­örökös hazahívásán fáradozik, Károlyt meg­látogatta Párisban és tárgyalt vele a politi­kai helyzetről. Kormánykörökben nyomaté­kosan hangsúlyozzák, hogy ismét csak Ma­nojlescu magánakciójáról van szó. Zárt tárgyaláson foglalkozik a pozsonyi bíróság Czere modori tanító rendtörvényes ügyével Pozsony, április 29. Pozsonyi szerkesztősé- güink telefonjelentése.) A pozsonyi kerületi bí­róság Korlát-tanácsa roa délelőtt tárgyalta Cze­re Dezső 21 éves modori születésű tanító izga­tás! bünperét. Czerét múlt évben karácsony .előtt tartóztatta le a rendőrség politikai osz­tálya, mert röpiratot adott ki, amelynek „Éles ostor" volt a elme. E röpiratot az abba foglalt súlyos kitételek miatt az ügyészség elkobozta. Czere Dezsőt pedig a rendtörvénybe ütköző bűntett miatt letartóztatta. Czere a fogházból egyik fogolytársa segítségével leveleket csem­pészett ki, az egyik levelet Magyarország kormányzójá­hoz, a másik levelet pedig Bethlen István grófhoz intézte. A levelek azonban nem ke­rültek a címzettekhez, meri az illető fogoly, aki ® levelek csempészését magához vállal­ta, a leveleket a rendőrség kezére juttatta. A mai tárgyalás megnyitása után ngy az ügyész, mint a védő zárt tárgyalást kért, amit a bíróság el is rendelt. Déli egy órakor a tár­gyalást megszakították és azt délután három órakor folytatták. ítéled másféiévi börtön Este biat órakor hirdette ki a bíróság nyil­vános ülésben az ítéleteit Czere Dezső rend- törvényes bűnügyében, amely szerint Czerét 1 Vi évi börtönre Ítélte. Az ügyész és a védő három napi meggondolást időt kért la felleb­bezés beadása céljából. — Pozsonyi magyar könyvek a rendőrség rostáján. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonon jelenti: Ma délelőtt a pozsonyi könyvkereske­désekben újabb razziát tartott a rendőrség po­litikai osztálya. A razziára az szolgáltatott okot, hogy följelentés érkezett az államügyész­ségre, amely szerint öt pozsonyi könyvkeres­kedésben 1918 után Magyarországon megjelent könyveket árusítanak. A detektívek a könyv- kereskedésekben mindössze néhány könyvet foglaltak le. Károly román extrónörökös kibékül Ilona hercegnővel? A herceg elhatározásával a királyi család fog először foglalkozni Erre én úgy tettem, mintha sárnték. Kezeimmel eltakartam a szememet és néha Mrtelcsuklottam. Kató egy darabig nézett -nézett felém, egyszer csak megszólal: „Tanár bácsi, vegyél magadnak más gyereket!" „Hol vegyek?" rebegtem sírást színlelve. „A klinikán. Ott még szebbet is vehetsz magadnak mint Katóka." „De én nem tudom, hol a klinika", vettettem ellene. „Kérd meg Anyukát, 5 majd megmutatja" -— mondta Kató megnyugtaitóliag. Én erre felültem a fekvoszékiben és azt mondtam: „Hát Katókám, ha te nem akarsz 6zépszerév©l eljönni Eperjesre, akkor én összekötöm a kis lá­bacskáidat, meg a kezedet és elvi s zilek erőszakkal" — e ezzel a kis keze után nyúltam és megfogtam. A kis Kató aijka elgörbült, keserves sírásra fakadt & otthagyott a falképnél. Elment panasz­kodni az Anyukájának. Félek, hogy egy-két napra elvesztettem a legjobb pajtáeopiat! # A szanatórium telkén vau egy árvaház is. Jó­szívű emberek létesít.ették. A semmiből. És ma is államsegély és alapítványok nélkül tartják fenn. Filléres adományokból. Tegnap délután látogató­ban voltam az árvaházban. Felkerestem az én kis árváimat, akik engem megérkezésemkor olyan kedvesen, olyan melegen fogadtak. Az egyiknek a nevét Í6 hallottam ernleg. tni fönt. a szanatórium­ban. Meg is jegyeztem 'magúmnak. Nem volt ne­héz: Kerekes Tibor. — Az árvaanya kalauzolt. Egyszerűség, rend és tisztaság mindenütt. A háló­ban vaságyak, rendes tiszta ágyneművel, kis mos­dók, szekrények. A nappali szobában egy hosszú asztalnál öt. árva gyermek ült. Játszottak. Az egyik egy képes könyvet nézegetett, a másik ákom-báikomokát inkáit a palatáblájára. A harma­dik valami slöjd -munkán dolgozott: fűit-fa rágott. Mikor be''éptünk. illedelmesen köszöntek. Én mindjárt megkérdeztem, melyik az * Kerekes Tibor. Égy pöttömnyi kit, emberke szólalt meg: „Neon én vagyok Kejekes Tiiboj." A szemében huncutság csillogott. „Hát akkor melyik az?“ „Nem én vagyok" — hajtogatta a kis imposztor, pedig a többiek egyhangúlag kiabálták: „De igen, ő az, ő az!" Kiivácsi voltam, miért ált elő ez a kis gyermek azzal, hogy ő nem Kerekes Tibor. Megtudtam. Ökelrne a feghunoutabb, legcsintalanabb gyerek valamennyi közt, akiit bizony a legfelsőbb közigaz­gatás: a doktor bácsi egyszer-kétszer e'l is nadrá­géit a rakon'cátilansága miatt. Aznap délelőtt is volt valami „incidens", mélynek főhőse szintén Kerekes Tibor volt. ő tehát azt hitte, hogy a doktor bácsi helyett most ez az idegen ur fog ítélkezni, azért hajtogatta a kiis kópé: „Nem én vagyok Kejekes Tiiboj." Látogatásom után kimentem az árvaház verandá­jára és leültem egy lócára. Előttiem egy kis virágos- kert, mögöttem a nappali szoba nyitott ablakai. Elgondolkoztam ezeknek a szerencsétlen árva gyermekeknek a szomorú sorsán! Istenem! Mennyi mindentől fosztotta mfeg ezeket, az Élet, vagyis in­kább a Halál! Nincs mellettük a kenyeret adó felket-irányitó édesaitya! Nem érzik az anyai kéz ipuiha támogatását, az édes anyai szív meleg, be- oézgető szaretetét... Benézek a nappaliba. Hár­man vannak ott. A nyolcéves Juliska, aki csak tavaly vesztette él az édesanyját, Bözsike és Tibiké, ötévesek, apátían-anyátlan árváik. A Bözsi hangját hallom: „Juliska! Tudod mit játszunk? Te leszel anyuka és mii kerten Tibivel a gyerekeik. .Tő?" Juliska ráállt és lefektette a gyerekeket, a lócára. „Most aludjatok!" S ő is lehajtotta fejét az asz­talra. Pár pillanat múlva felült Juliska és gyöngé­den mondta: „Bözsike, Tibiké! Felkelni! Hat óra van!" A megszólítottak feLcábelődtek, kidörzsőlték sze­mükből az álmot, mart hozták a mosdónál a mos­dást. Aztán Juliska ölébe vette á kis Bözsit és el­kezdte fésülni szöszke haját. Előbb gyöngéden lesimiiola kezével aztán hozzáfogott a fésüléshez. Felkiált egyszer Bözsi: „Anyukám, ne ráncigáid a hajamat, az fáj!" Juliska lehajol a kis Bözsihez, homlokon csókol­ja őt lágyan simogatja a buksiját és becézgetve mondja neki: „Ne haragudj Bözsikém, anyuka nem akarta! Ugye már nem fáj, kislányom?" Aztán reggelire terít az anyuka, . gyermekjáték- edények kerülnek az asztalra, papirszelethék kép­viselik a kenyeret. És reggeli után megszólal a kis Bözsi: „Ugye Juliska, holnap is ezt fogjuk játszani? Ez olyan szép, olyan jó játék . .. Valami öszeszorátotía a torkomat... Az előbb még derült áprilisi égből nagy cseppekben hull a kezemre az eső. Vagy talán o'tt a felhők felett há­rom édesanya is látta az előbbi jelenetet és az ő szemükből hullottak le ezek a könnycseppek?---­# Ne msokára letelik a négy hét és én haza fogok menni. Kezelőorvosaim azt mondják, hogy annyira, amennyire, rendbehozták a tüdőmet. De sietnek hozzátenni, hogy ez nem annyit jelent, hogy most már a tanár ur a jövő héten kirándulhat a Tenger- szemcsucsra. Oh Istenem! Én nem is vagyok olyan túl követelőző, olyan nagyravágyó. Öszrehajió koromban, az Élet napjának alkonyán én már ír ni (is igyekszem fel a bércek tetejére — vágyva a fenséges kilátás után — ott fenn a magasban! Én jól tudom, hogy az én turistáskodásom már csak gerincvándorlás, amely lefelé visz a völgybe a kristálytiszta patakhoz. Nem is vagyok emlő f i szomorú! Hiszen ott is van látni és gyönyörködő i- való: a patak fehér habjainak lágy csobogása, a partjain mosolygó kék nefelejisek és a tavaszi nap­sugártól csillogó habok felett szálMoső, csókolódzó. színes pillangók. Egy kissé megpihenjünk a patak partján. És aztán — egy pár év múlva, vagy talán .már holnap — megyünk tovább. Lejebb, mélyebb­re. Egy másik, nagyobb folyóhoz. A Styxhez, amely­nek partján már vár reánk az Alvilág révésze: a nagyszakállu Oh áron és átv isz minket is a túlsó partra, ahol többé néni bánt. senki, nem fáj sem­mi! ... Hiába, ez az élet útja! ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom