Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-29 / 97. (2318.) szám

Mai nymunk na oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 2ó Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Ejjyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki. A szlovenszkói és ruszinszkoi ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága 1I„ Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÖRGŐMYCIM: HÍRLAP, PRRHfl. Végleges megegyezés Parisban Mi délután ünneiséllyes aláírás — Korányi magyar fődelegátus az eredményről — 1 K§. szakasz hatálya fönnmarad Pdris. április 28. A párisi konferencia tár­gyalásai szombatról vasárnapra virradó éj­szaka 3 óra tájban befejeződtek. A tárgyalá­sok eredményét négy megállapodásiban fog­lalták össze. Benes. aki vasárnap prágaiba utazott, már előre aláírta az egyezményeket mig a többiek hétfőn délután eszközük az aláírást, amikor a konferencia záróülését tart­ják. Az utolsó ülésen az összes delegátusok ki- fejtezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy kormányaik egy-kót héten belül ratifi­kálni fogják a megegyezést. A tárgyalások alatt, mint ismeretes, a legtöbb ellentét a ma­gyarok és a csehszlovákok közt merült föl. Ma­gyarország, mint egyetlen adósállam nehéz helyzetben volt hitelezőivel szemben és fő­ként Olaszország, valamint Franciaország ál­dozatkészségének köszönheti, hogy jogainak és elveinek sikerült érvényt szerezni. Külö­nösen ki-emelendők Brocdhi olasz delegátus és Louoheur érdemei. „Magyarország issnét szabad állam** Paris, április 28. Korányi Frigyes báró, Magyarország fődelegátusa a keleti egyez­mény aláírása u tán nyila ükozoit a Magyar Távirati Iroda tudósítója előtt. A ma aláirt egyezmény — mondotta — ismét egyen jogúvá teszi Magyarországét a világ szabad nemzeteivel. Magyarország ma lett szabad állammá és megszűnt rá­nézve a háború. Nehéz munka volt kivívni azt, hogy a győztesek lemondjanak a jóvá­tételt követelésekre ven akozó korlátlan jo­gaikról és megelégedjenek évi átlagban tiz millió aranykoronával, amit az 1924. évi genfi egyezménnyel 1943-ig vállaltunk. 19434Ó1 ugyancsak átalányban 1866-ig ösz- szesen nyolcvan millió aranykoronát fize­tünk különleges követelések óimén. Sike­rült elérni azt, hogy a 250. szakasz hatálya sértetlenül fennmarad. A finanszírozás technikai részét alapok létesítésével oldot­ták meg úgy, hogy az A. alap az agrárpe­reikre, a B. alap pedig az egyházi, főher- eegi és kereskedelmi természetű perek pénzügyi lebonyolítására szolgál. Nehézségek az: utolsft érában? Paris, április 28. A keleti jóvátételek bizottsága a szombatról vasárnapra virra­dó éjjel végre befejezte munkáját és meg­teremtette a várva-várt megegyezést. Né­hány órával a befejezés előtt jelentéktelen részletkérdések miatt a megállapodás csaknem ismét vízbe esett. A helyzet többször annyira elmérgesedett az éjjeli tárgyaláson, hogy Titulescu román delegá­tus a magyar-román ellentétek újabb ki­éleződése miatt lemondással fenyegetőzött. Végriil a felek Leucheur többszöri inter­venciójára mégis megállapodtak. A szer­ződést valamennyi kormánykiküldött pa- raíálta és a delegációk vezetői hétfőn dél­után aláírják. A cseh-magyar szerződést még tegnap éjjel aláírták, mert Benes kül­ügyminiszter ma reggel Prágába utazott, ahonnét rövidesen Genfhe megy a népszövetségi tanács egyik bizottságának tárgyalására. A mai záróülés Paris április 28. A keleti jóváfételi kon­ferencia ma délután tartotta záróülését. Az egyezmények szövegének felolvasása után zárójegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet az államok jelenlévő képviselői írnak alá. Ko­rányi Frigyes báró előreláthatóan csütörtö­kön érkezik Budapestre. Az egyezményt valószínűleg május 10-ig a képviselőház elé terjesztik. Az egyezmény életbeléptetéséhez négy nagy, négy kis hatalom, valamint Ma­Páris, április 28. A párisi konferencia cseh salovák-m agyar szerződését vasárnap hajnalban irta alá Louchour elnök és Benes csehszlovák külügyminiszter. A magyar de­legáció ugyanezt a megállapodást vasárnap este irta alá, úgy hogy a konferencia hétfő délutáni záróülésén Benes jelenléte fölösle­gessé vált és Csehszlovákiát egyedül Ibi kö­vetség! tanácsos képviseli. Benes és felesége vasárnap elutazott Parisból és ma délután érkezik Prágába. A csehszlovák külügytmindszter elutazása előtt fogadta a csehszlovák távirati iroda pá­risi munkatársát, akinek a következőket je­lentette ki a tárgyalások eredményéről: — A tegnap befejezett tárgyalások politi­kai jelentőségük miatt az egész európai poli­tika irányát befolyásolni fogják. A szerző­désben mindenekelőtt a hágai egyezmény kiegészítését kell látnunk. A jóvátételi bi­zottság csak hozzávetőlegesen becsülte föl a magyar jóvátétel összegét s imost pontos és végérvényes számokban kellett megállapod­nunk. Ugyanakkor a jóvátételen kívül álló követeléseink és a különböző magyar követelések kérdését is végérvényesen tisztázni kellett. Magyaror­szág évi 13 és fél millió aranykoronát fizet és a n ágyán tant ezeknek az annuitásoknak legnagyobb részét átengedi a kisantantnak, hogy ezeknek az összegeknek segítségével eleget tehessen Magyarországgal szemben fennálló kötelezettségeinek. ■Már Hágáiban azt az álláspontot képviseltük, hogy a párisi és a hágai megegyezések nem érinthetik földreform-törvénykezésünk elvi részét és delegációnk Parisban következete­sen kitartott ez álláspont melleit. Védtük el­veinket és kijelentettük, hogy egyetlen fil­lérre] seim fizetünk többet, mint amennyit a föídbi rtofcreiformtörvény előír. Idegen ellen­őrzést nem tűrhetünk belső problémáink fe­lett és nem engedhetjük meg, hogy a nem­zetközi bírósághoz idegenek földreformunk ügyében uj perekkel forduljanak. Senki nem korlátozhatja törvényeink végrehajtását és a lefoglalt földbirtokok föloldása is csak olyan mértékben következhet be, ahogy törvé­nyeink előírják. Mindezeket az alapelveket a párisi szerző­dés nyomatékosan respektálta. A szerződés határozottan fölsorolja alap- elveinket és igy egyszersmindenkorra bizto­sította földreformunk keresztülvitelét, ame­lyet a külföld ezentúl minden tekintetben kénytelen tiszteletben tartani. Románia és Jugoszlávia ugyanilyen ala­pon egyezett meg Magyarországgal. Számos más természetű kérdést is sikerült határo­zottan körülírni és megoldani, úgy hogy gyarország ratifikálása szükséges. Hír szerint Csehszlovákia és Jugoszlávia gyorsan végez a ratifikálással. Angliának és Franciaország­nak már megvan a parlamenti felhatalma­zása a ratifikáláshoz és miután Olaszország, Belgium, Japán szintén gyorsan ratifikál, az egyezmény életbeléptetése valószínűleg 10—12 napon belül megtörténik. a jövőben kikerülünk számos olyan vitás pontot, ami eme szerződés nélkül kétség­telenül nagy nemzetközi bonyodalmakhoz vezetett volna. A legfontosabb azonban, hogy a döntőbírósá­gok nekünk kedvező döntéseit úgy a múlt­ban, mint a jövőben érvényesnek ismerik el, úgy hogy állampolgárainknak a békeszerző­désekből folyó jogai érintetlenek maradnak. A ki sanlant államaival megegyezve fölosztottuk magánk között a B. alapot, melyből Csehszlovákiára 200 millió koro­na esik. Ez az összeg elegendő arra, hogy likvidáljuk vele a birtokunkba átment régi állam­vagyon!. Ezenkívül a B. alap a jövőben nö­vekedni fog, amennyiben az A. alapban fö­lösleg mutatkozik. A párisi tárgyalások egyenlege tehát a ,mi szempontunkból min­denképpen kedvezőnek nevezhető. Kötelességemnek tartom, hogy megállapít­sam, hogy a magyar delegációval folytatott tárgyalá­sok végül is a kölcsönös lojalitás és jóaka­rat jegyében folytak le, azzal a határozott törekvéssel, hogy a múltat elfelejtsük és egyengessük az utat a tényleges megegye­zés, kibékülés és együttműködés felé. mely Középeurópa békéjének biztosítása szem­pontjából föltétlenül szükséges. Ez volt az első eset, hogy nemzetközi konferencián az atmoszféra ily kedvező volt. Benes ellenfeleinek kritikája Stribmy és Pergler lapja, a Poledni List a következő kommentárt fűzi Beme? vasár­napi nyilatkozatához: A csehszlovák távirati ügynökség jelentéséből kitűnik, hogy Ma­gyarország 1944-ig évente tízmillió aranyko­ronát fog fizetni, 1944-től 1966-ig évi 13 és fél milliót. Kinek fogja ezt fizetni? Az első egyezmény 2. paragrafusa szerint a nemzet­közi bankba. A második egyezmény 2. pa­ragrafusa szerint ezek a fizetségek 1944-ig az A-alapba fognak befolyni, a további 22 esz­tendő alatt pedig Magyarország évente 6 mil­lió 100.000 aranykoronát törleszt. Az A-alapot azért tétesi tették, hogy a magyar földbirtoko­sokat, akiknek birtokát Csehszlovákia, Ro­mánia és Jugoszlávia a földreform értelmé­ben kisajátította, kártalanítsák azon áron fö­lül, amelyet a föld reform-törvények előírtak, s amely áron ezek az /államok a saját alatt­valóiktól is kisajátítottak földeket. Ez tehát azt jelenti, — írja a Poledni List —, hogy Magyarország nem fog fizetni jóvátételt. Az A-a l a pba egyszerűen betétként elhelyez évente tizmillió aranykoronát, amit ugyanez az A-jalap a magyar optánsoknak fog kifi­zetni. A legyőzött Magyarország magának fizet, a győztes Csehszlovákia pedig hadi kárpótlás­ként föl szabadi tási illetéket lóg fizetni k győzteseknek. Hogy azonban lárma ne legyen miatta, ez a nemzetközi bank közvetítésével fog történni. De menjünk tovább. A csehszlovák földre­form eddig nincs teljesen végrehajtva. Szlo­vén szkon a harmadik egyezmény 12. szaka­sza szerint még 351 ezer hold kisajátítása van hátra. A 13. szakasz értelmében Csehszlová­kia ebből a földterületből köteles legalább százezer holdat fölmenteni a magyar ariszto­kraták javára. A hivatalos jelentés ugyan hi­vatkozik a földreformtörvényre, de nem jelzi, hogy annak melyik paragrafusára gondol. De már a 15. szakasz azzal is számol, hogy Cseh­szlovákia százezer holdnál többet old föl s ez a szakasz úgy rendelkezik, hogy a száz­ezer holdon fölüli fölszabadított föld min­den holdjáért 226 aranykorona jár a nagy­hatalmaknak. Vagyis más szóval, a nagyha­talmak érdekeltek lettek abban, hogy Cseh- szlovákia mennél több földterület föloldá­sára kén y szeri t tess é k. Nefvsnunllliót fizet CseStszlcvákia Magyarországnak! A nemzeti demokrata Národ a következő­ket irja: A csehszlovák távirati iroda ugyan közii Benes külügyminiszter fejtegetését, de ez bizonytalan fejtegetés, csak elvekről beszél s nem pedig konkrét tényekről. Már kon- krétebb annak a nyilatkozatnak a tartalma, melyet Benes állítólag a belgrádi Politiká­nak adott, amelyből megtudjuk, hogy Cseh­szlovákia 40—50 millió aranykoronát fizet Magyarországnak, de ez az összeg semmi- esetre sem múlja felül a hetven milliót. Bgn<23 Masaryk elnöknél Prága, április 28. Benes külügyiminiszter ma megérkezett Prágáiba. Délután részletes jelentést tett a párisi tárgyalások lefolyásá­ról és eredményéről a köztársasági elnök­nek. Kedden délután rendkívüli miniszterta­nács lesz, melyen a külügyiminiszter beszá­molót mond a párisi egyezmények megköté­se révén előállott külpolitikai helyzetről. A minisztertanács után a külügyminiszter nyomban elutazik Genfbe, ahol a népszövet­ség leszerelést előkészítő biztonsági bizott­ságának ülésén fog elnökölni. A biztonsági bizottság ma Benes távollétében megkezdte tanácskozásait. »»«yTfi*giUiMáJB^gsaM^ — Folytatódik Spanyolországban a köztársasági propaganda Madrid, április 28. Az utóbbi hetekben a spa­nyol belpolitikai helyzet újból elmérgesedett. Az úgynevezett radikális párt Alvarez vezeté­sével folytatja köztársasági párti agitációját. A lakosság körében csökönyösen tartja magát a hir, hogy a kormány néhány nap múlva le­mond. Jóléxtesült körök szerint a kormány tagjai nem tudnak megegyezni abban, hogy mily mértékben engedjék meg a szabad politi­kai propagandát. A legújabb amnesztiarendelet értelmében tegnap kibocsátották a börtönből azokat a katalón összeesküvőket, akik 1925- ben merényletet akartak elkövetni az udvari vonat ellen. Amikor a szabadonbocsátott fő­vádlott Barcelonába- érkezett, a tömeg tüntető szívességgel fogadta és nagy fölvonul ást ren­dezett tiszteletére. A helyzet annyira elmérge­sedett, hogy a rendőrség kivont karddal volt kénytelen a tömeget szétoszlatni. 36 tüntető megsebesült, köztük többen súlyosan. lene $ a párisi eredményről

Next

/
Oldalképek
Tartalom