Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-27 / 96. (2317.) szám

3 A jászóvári prépost jubileuma Irta: Forgách Géia Prága, április 26. X nyefcroiaéww premontrei karKxnokrend ktoagáaM jelentőségű, nagy magyar vezér- tetaktfát, Takács Menyibéirt dr. jászóvára pré­postot ürtneepük holnap Kassán. A legikrvtá- löbfc eanboflci tulajdonságokkal megáldott, ra­gyogó taJeratanoitt, tudós neradíónölk most töl­tötte be egyfaáatŐi méltósága 'ríseléeéuek ínamtfejcacHk evőbe® dejét. A ritka jubileum alkaösmáM ax igasí nagyamibetrebnok kijáró őszinte hódolattal és mély tisztelettel üd<vűzr ífk rendtácrsal, a *8ági kB6ros reprezentán­sai 9 Kasea város őslakos társadalmának Legjobbjai a <53 éves ő*x főpapot, afci egy nagyszabású, fcrJszbuai LendüLedfl élet tető­pontján hatalmas aarinibóliinik'éwt magnsotiik elénk. KlasBzflkjn* srímfoókrrna annak a aem- zedékek hosazn. sorát nevelő, művelő, halha­tatlan értékül tanítói main kának, amelyet a premoartireí rend a grfovenszfcői földén is év­századokon keresztül kifejteit A% tiíolsó évtizedeik magyar közéletének oly egyetemes jelentőségű, nagy alakja a ju­biláló jászóvára prépost s a vezetése alatt ál­ló ta n ít órend knJtunrmmkája oly hatalmas kniltmiérték, hogy a kassai jnfbiMIáara egész ]\é27vélesnrény<taknek tisztelettel IRfi kel] flgyeíaSa. A szLovenszíkói kától idzimnsnak Kassa ál­dott etmMfcü, apostoli JeSkűIetü, nagy püspö­ke, Fisdber-Colbrie Ágoston után kétségkí­vül legnagyobb alakja: Takács Menyhért, akinek négyévtizedes termékenyítő erejű immkája az egyetemes magyar knkairtörté­netben is díszes helyet biztosított. A rozs- nyéí szerény tanári katedránál kezdődött 188i]-bán ez a magasan iveflö, kiváltságos emberi pálya, 1887-ben a kassai főgimná­zium katedráján folytatódott, majd 1898 után a kassai gírnnázinmigazgaléi pozíción át me­rész lendülettel már 10OO-(ban az elérhető legmagasabb egyházáéi méltóságba emelke­dett. Pedig a kormányzói polcot sohasem ke rosté Takács Menyhért, aki a tanári hivatás faaatflkosa, az éfoecsszőíás mestere és könyve­ket író tudós volt. De a súlyos eseményeket, végzetes megpróbálta tásoika t, nagy történel­mi fordulatokat előre látó isteni Gondviselés az erős kezű, krisztusi szellemű és szikla- azrilárd jellemű Takács Menyhértet kosmnány- zásra szemelte ki. Mert ebben a koranány- záífoaa a súlyos, a megnehezült idők valóban nagystílű férfiút követeltek. És Takács Menyhért a jászóvár! préposti székben bizonyult igazán nagynak!... Minden törekvése arra irányult, hogy a kormányzására bízott tanitérend minél töké­letesebben megfeleltjén tanítói hivatásának. Felállította Budapesten a Norbertihumot, a •premontrei rend tanárképző intézetét. A ma­gyar tanárok egy-egy elitgárdája rajzolt ki évenkint ebiből az intézetből, hogy a magyar középiskolai oktatás európai nívójú lehes­sen. Ilendfőnőkségének első és második év­tizedében jutottak virágzásaik teljességéhez a kassai, rozsnyói és nagyváradi rendi fő­gimnáziumok, amelyek nemzetiségi és val­lási különbség nélkül a magyarországi intel­ligencia Legjobbjainak és legkűlőmbjeinek ezreit nevelte. Kétségkívül Takács Meny­hértnek oroszlánrésze volt abból az ekmil- hatatlan érdemből, hogy ezek a mintagimná- ziaimok nem ismertek nemzeti és vallási kü­lönbségeket s igazi krisztusi szellemiben, egyenlő szeretetted ölelték keblükre a ma­gyar, szlovák, német és román s a katolikus, protestáns és zsidó fiukat. Ezekben a közép­iskolákban nyoma sem volt soha a nemzeti türelmetlenségnek, tiszteletben tartották mindenkinek anyanyelvét a például szaba­don, minden káros következmény veszélye nélküli, vallhatták magukat szlovákoknak a szlovákok. Takács Menyhért a rend iskoláinak legfel­sőbb vezetése s a rendtfönőki feladatok bölcs ellátása mellett folytatta tudományos tevé­kenységét is s mindig tevékeny részt vett az országos közéletben, is. A hivatása és köz­jogi méltósága magaslatán álló magyar főpap mintakép® volt úgy a törvényhozás felsőházá­ban, mint a közéleti fórumok egész sorában. Aranybetükkel irta be nevét a kulturális, társadalmi és emberbarát 1 intézmények és mozgalmak történetébe. Különösen Kassa város szőkébb közélete sokat köszönhetett és köszönhet az ő kimeríthetetlen munka- fcészségónek és kezdeményező talentumának. Az alkotások, az építés gyönyörű évei után azonban a megpróbáltatások szörnyű kálvá­riája következett el úgy a rendre, mint pré­postjára! Az uj impériumok alatt a premontreiek el­vesztették iskoláikat 1 Hogy mit jelent az, ha az alkotások embe­re saját és munkatársai alkotásainak romba- dőltét látja meg, nem lehet szavakban érzé­keltetni 1 A léleknek erről a kenesztrefeszi lé­séről Takács Menyhért tudna beszélni... Takács Menyhért nagy és erős volt akkor is, amikor betelt a megpróbáltatások poha­ra! A fájdalom nem törte össze és nem mon­dott le senkivel szemben a tanítás szabadsá­gának szent jogárőL Míg a* igazságba vetett hit erejével bízik abban, hogy rendje tárnától hivatását előbb vagy utóbb Csehszlovákiáiban és Romániá­ban is újból szolgálhatja, ugyanakkor uj haj­lékot emel a tudásnak ée a magyar kultúrá­nak. Rendtársai jórészének uj katedrákat épít, hogy folytathassák a legnemesebb em­bernevelést. A holnapi kassai ünneplésen lélekben je­len vannak a premontrei gimnáziumok öreg­diákjainak ezrei és hála telt 3ziwel köszöntik a Főpapot, a Tanárt ée az Embert. De hódo­lattal köszönti az egész szlovén szkói magyar­ság is és a kötelességteljesités nagy magyar héroszát ünnepli benne. A rimaszombati Itép viselő te sitiiéi feloszlatása, s az evangélikus püspök­választás a parlament előtt Törköly beszédében leleplezte a rimaszombati képviselőtestület feloszlatásának igazi okait Rimaszombat jóváhagyott költségvetéssel dolgozott — A munkanélküliségi segélyemelés helyett nagy beruházási program s munkaalkalom teremtése kell A piispökváíasztásnát hormányhatőságokkorteskedtek Csobrda érdekében Prága, április 26. Törköly József dr. nemzetgyűlési képvise­lő, a magyar nemzeti párt országos elnöke, a mmilmiiélikűM-segélyezéeről szóló törvény novellájának képviselőházi vitája során teg- nak a következő közérdekű beszédet mon­dotta: Egy kormányjavaslat elbíráláeánáil mindig szere­pet. kell hogy játsszék az általános helyiseit ás. Lehet, hogy egy kormányj avasMot megszavaznék, de mert az általános helyzetet annyira rossznak Ítélem meg, hogy ax azért: nagyrészt feftetöŐB kormány távozását tartam cteőeartwai Bzükrtégeanwk, a korinéoyjavns- latat zvém fogom megszovacni. HyugodSa.it merem állítani, mert be is tudom bá­lon yi tani aat, hogy a kdstSúraoságban a jog orál­isa muea biztosítva 8 ez ax eted oka annak, hogy a törványjavasdotot nem szavazom meg. Mert egy oíytan konnánysatnaik, asneöy a jog urataát szövésén nétkiMzi, amely art étetr® keltosá seaxHnáftnáprpen eesn akarja, ax édiás- potífcjái sMTttrö&éppen sem akadnom fluavaaattosnnmi. erősíteni. Igazán kiwétoiee esetnek ke® tenazte an­nak, aanákoT ezen áltásponturíMióí mi, eÜensBé&áek eltérhetünk. Csehszlovákia újdonsült írott alkotmánya sem agy lett megalkotva, hogy m a jog uralmát biz­tosítaná. Akik affcofráfk, saook ilelönének mélyében aetn volt meg a jognak ama belső tttertedtete, a iegaiMtásoak: ama szeret ete, ax erőszak áránftá azon ellenszenv, mély nélkül szabad népet képzelni sem lehet. Az alkotmány, aftmalk ellenére, hogy kimondja, hogy mdralen. hiátaüom és jog forrása a nép, nem gondoskodik a népakarat érvényesülési lehetősé­geiről, nem biztosítja a köapouti parlamecitnek a máinidjerihatdfiágát, vagyis a parlámeartnek: az egész oreraág fölött való, ü-étséghe nem vonít fensőbbségiét. Pioktikák és mesterfogások, machinációk van­nak a házszabályokban elhelyezve, amelyek a par- Uanentet teljesen kiszolgáltatják a végrehajtó ha­talom önkényének és hasmavehetetlen alkotmány- biztosítékká teszik a miniszteri felelősséget A házszabályok nem egyebeik, mrát az önkény rend­szerének a rendszabályai, amelyek a demokratikus közbáreaságban a deímckráo'iia lényegét, a többség akaratát érvényesülni nem engedik, de allárendelriik azt a hatalmi kisebbségnek, b végrehajtó bataHom exponensei, a minisztereik akaraténak. Ahol diszkréció van, ott toré van az önkénynek is A köztársaság alkotmánya egy aggresszáv alkot­mány, amelynek nem az a rendeltetése, hogy h sza­badság biistositékaát tartalmazza, hanem az a célja, 'hogy a jog unalmának a látszatát megóvja és az erőszak uralmát palástolja. Eb ax alkotmány s annak kapcsolt résxei, a nyelv­kérdést, a parlamentarizmust, a közigazgatás kér­dését és sok más kérdést rendező törvények mind a végrehajtó hatalom sznpremáciáját szolgálják és nem biztosítják a polgároknak a szükséges sza­badságok élvezetét, de odadobják azokat a köz­igazgatás kényének. A törvényesség ezelfteane, a jog, az igaaság érvénye­sülésére irányuló törekvés, ax erőeaa/lc megvetése, természetesen hiányzik a kormányzat men'talfiitésá- ból. Lerontották a független testületeket, mégsem- misittettJék a helybeli hatóságokat, központosítottak minden hivatalos eljárást, felelőtlen kezelőkre bíz­tak minden hátamat, lehetetlenné tettek minden törvényes ellenállást e étképpen egy oly óriási bálványt emeltek, amely elnyel minden nem®eti életet g amely a mindenhatóság -észegségében vesztésbe vezeti az országot. H'jgy lehetne itt tehált a jog uralmáról, fensőségé- röl beszélni! Ahol a kormányrendszer egyes hiva­tali személyeknek tág, arbitrár'uus vagy diszkréció- nárins \ iiyaöerjogok gyaikoTilására ad aJOcalmat és hn^almalt? P*idig „-ahol diszkréció van, ot)t tere van as önkénynek » és a kormány dlisakiwiociésáuB ha^ takna a köztáreaségbeoi éppen úgy, irtást & monar­chiában, az aflntfcvahSk törvényes Bzabadságácak a bizonytaanságát jeterttd.“ (Dáeey.) A tofiaágasgafcást rendező összes törvények egyár- tehnű&eg öaszeanüködoek abban, ho^ a népek ön­kormányzata ne érviéayesüííheeBcn, hogy bizonyos tátezatörkoTmányzat melftett vmlitaflcéppem a végre­hajtó hatalom önkénye m^alikodhaseék. Ne a jog kormányozzon, hanem az egyesek szeszélye. Korlátlan feloszlatás! jog a községi képviselötestfiletekkel szemben Az 1922. évi 248. m. törvény 26. §-a kxunMtfeos teL oszbatasá jogot «d a klépvilsetl^estöltetektDel anemiben feHebbeaés toinárásóvoll éts fcorítáitkHi öntiézíkedésft jo­got ad a (Moszüntás utáni kormányzás tekinteteben. Ezt a törvényt úgy lebeá teSfogná, hogy a hatalom­nak ez átaneuski időben szüksége ven ilyen fegy­verre, hogy a Hjkxx»2»ik£ádtőt<< bántosttea. De azt is el lehetett gondotoft, hogy a fejlődés a jog araimé felé halad. Azonban amikor 1927-ben a kSeágazgiatesi korszak- aSkrtbó redoom a 125. mc. törvénybeli nnegszületetlt, megint csak a játazstticfconnáayzaÉ rendszerét erő- sitetbék meg az országos ée járási feópviseíőtestüW- U tagok miniszteri Iksnevezéei jogával, az országos elnök korlótean feloezLaMá jogával, amelyet a köx- ségakre voniatikozólag az 1922. évi 2í3. az. tervéaiy 28. §-ábam Ikörüíirt érteltemben válftoaaifclsaimii hagy­tak meg, a járási képviseíőtestiQÍ etekre vonatkozó­lag pedig azt a korlátozást Írták elő, hogy a feloss- iatás utón két hónappal az uj járási iképvieeüőtesitJü- teti v^asztáet ki kéül imá. Nem ás tehet vitatkozni azon, hogy ax tísrta önkényuralom, amikor as országos el­nök vagy helyettese, ha rosszat álmodik, vagy ha a szeszélye úgy hozza magával, a közérdekre, a népekre, a népek állítólagos önkormányzati jogá­ra, a szóban levő komnwmtáe anyagi károsodási lehetőségére való tekintet nélkül feloszlathatja valamely község képviselőtestületét és kduevezett íkormánybiztos ólta minden törvény és törvényerejű rendelet vagy szokásjog respektá­lása nélkül a kormányzottak megkérdeziése nélkül és akarata elleniére .kormányoz. És mólóid: nem tet­ték ax 1927. évi 125. ez. törvénybe a községi kiép- viselőtesítületre vomatlkozétag aosí a koríáitomáeit, hogy a teloszlatas után a községi váftaeztás kiét hónap adott kiiimodó. Ennek «z oka csak a jog unaiBna, tenBŐeé- ge elől valló céltudatos elKérkősás. vagjts az önSoény- unailoon megrögzítése lehet. Hiányzik a személyes felelősség A jog uralma azt is jelenti, hogy mindenki ugyanazon törvénynek van afflárretve és hogy minden tisztviselőt, a minisztertől kezdve egészen a hajdúig felelősség terheli jogilag nem igazol­ható tetteiért és a felelősségrcvonás a független bíróság előtt történik s azt bármely polgár meg­indíthatja. A teftalárpaságban a jog uralmának ez atz oldata is1 tóáiiyiffiík. Itt a jogi repanátaó ta úgy van megezeo- fceeztve, hogy az a legtöbb esettben képtelen repor ráüoi. AM a jogséreftutet eeienívedi, annak olyan dr- kalmafean fegyvert ad a koraiámyrenriBawr a teezé- be, amelyet a célra haszmáSni nem tehet. A közigazgatási Mröság előtt való panasz ioga iHuzárius A községi és járási képviselőtastűlét rovására gyakorolt feiosataltást kiirmmdé véghatóroxart elten pamaessail tehet étoi a legffetoő közágiazgwtiási bteó- sághioz. Az köztudoméeu, hogy ennél • Mróságnál annyi kösigawgatási vtesoaéfé* miatt ran panasz beadva, — «ntí minden esetre a jog uralmának a hiányait in igazolja, — hegy két és fél, sőt három ér kell ahhoz, hogy egy-egy panasz efiniézteesék. Ennek a bíróságnak minős redtormatórtwiB háBtásköre, ez csak azt mondhatja Ibi, hogy a reodelkeoés tör- vésnyteleoi voúü A járási képviselötestfiitet feloezdató- séraáll teözát legfeteő közágazgatésá hdróságjhoz éppen csak hogy a panasz headásómk a hatvannapos ha­tárideje jár te ■ m uj rátartás folytán két hónap múlva megvá­lasztott uj képviselőtestület két és félév maira kapja meg a legfelső közigazgatási bíróság hatá­rozatát arról, hogy elődjét törvényese* oszlatták-e Wu \A községi ItoépváteliőteetÖtet feteselatesárófl., ha az a négy évi működési időtartam második telében tör- ibóník, a panasz eftimfózése még a négy évből hátra- lövő idóCtözön beiül mem történik meg. De külön­ben te a feloszlatás diszkrecionális jog lévén, a lehető legritkább ese>tben lehet a panasznak sikere. Ttaf&Sm o3ya®á?or igen, amikor a teToaeálatásraak fente- jexedft tényáüása m van és arról bebiisonyiteflták, hogy a valósággal teljesen ellenkező. Szóval a feloszlatásí jog olyan jog, amellyel való vissza­élés esetén nincs remédium. De a jog uraimánek teSjee száműzését jelenti az te, hogy a telosetaftás ateSmálból kmevezendiő itoor- máoybizboeirak eean törvény, sem rendeltet nem Írja elő a hatáskörét. Vagyis a kormánybiztos annyi, mint kényur, aiki fsak a miniszternek, a* országos elnöknek tartozik en­gedelmeskedni. Szlovemszkábam az egész kormányrendszer gondos­kodik arról., hogy a hatósági pozíciókban, tisaÉviee- Mn áitáBokbain oly megfeitelő szeüteanü emberek te­gyenek alkaHmonva, afeik néma irtóznak az enősnak- töl s akiknek jogi Skrupoilrueuk vagy őzért nincs, mert kelő jogi ieaneretütc sincsen, vagy azért, mert nincs meg lelkűkben az erkölcsi erő ahhoz, hogy fcöte- lessé-gszerüen megallcaidályoQBák, hogy a jogtalan­ság a jog rovására érványesüükeesen. Ezek az elhelyezések ngyszólván csők Srioven- sxkón és Rnsisin8®kón gra,ssxálnak, mert bisoen itt kell az asszimilációs célnak a* elgyannatositá- si törekvésnek megfelelően a legtöbb jogi é* egyéb erőszak, az erkölcsi kvalitást is eldobó leg­több vak eszköz, a legnagyobb jogtalanság kulin saa é« a szervilizmus teghatabnasobb kitenyész­tése. A rimaszombati képviselőtestület feloszlatása Tieztóllt Ház! De hadd bizonyitaaan te be egy-egy megtörtént esettel, antót álíMitok. RiimaeEomibait volt r. t. 'taros, jelenleg község képviselőtestületét ez év április 8-án Onszágth -József, a szlovensakói országos elnöki hivatal ail- elnöke a rimaszoimibati járás járási főnökének Han-esz Em-iilnek 1900 márciue 10-én kelt telterjesz- tésére feloszlatta. Orszságh Jóaseifről kö0Í6anert do­log, hogy minden cselekedetét a nemzetiségi gyü- lötet fülűi s igy a jog nemigen tartozik ama ténye­zője közé, amelyet a nemzetiségi íkisebbségek.re vonatkozó elhatározásainál figyelemre' swokett volna méltatná. Neki például egy nép művelődésének akadályo­aáoa lelki gyönyörűség s őst még nyílt érvény­telenségek árán is megakadályozza. Ez tette, e® a kiváló férfiú nemrégiben, amikor a magyarság mezőgazdasági tenfolyaimaiiniak meg­tartását tudatosan hamis törvőnymagyarázaftal megakadályozta 8 ezzel a nemes cselekedetével akkor se hagyott: tel, adtakor rendeletének jog­talanságára illetve törványteJeneégére a ®Stí- művelésügyd minisztóriium illetékes osztálya figyel­meztette. A másik szereplő Hanes Emil, veit ág. ev. lel­kész, akinek a járási főnökséghez megk'ivánt jogi iképesttése és főleg tudása és gyailíxwdata ma s hiányzik, ellenben a íelkéazi minőség oe volt ná-te ám i ii ll^l^llli ll■lllzn■^llll■ll'l inni bissa a bevált CHVOJKA FTATÓKRA SKájen prospektust ^ A CHVOJKA PkELOUC^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom