Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-27 / 96. (2317.) szám

4 Mm épriSh 87, vasárnap. imiiwMiin>i ■' impin i i >raiawm!i>!g««a««HtB«wro3W«g»«^^ akadálya aonsiik, hogy telkében a gyüMtet uraik odó ne legye®, pJóne ha ■magyarokról vagy nsktoteról van éük5. A z&Ldökiait oeaik 'kiverni akarta Sztoven- ariíöból. Aa ügy nagy felháborodást keltett, (te eéUteolfcálk. Valótlan tényállás a képviselő- testületet feloszlató határozatban Hanes Emil felterjesztése valótlan tényállást tartalmas s Országi aat minden vizsgálat nélkül arra használta fel, hogy valótlan tényt állítson véghatározat&nak rendelkező résiében és ön­kényesen feloszlassa a neki nem teisső Rima- ssombat magyar többségű képviselőtestületét Országik 45.172/1930-4 sz. véghaitórocaata a kővet­kezőképpen szól: ,,Ráflmsz)oaniba!t város örekonnány- najtóiban a Mvaibaikwan megállapított r ejadszerbelen gBzdáiSa>dÓ8 következtében hosszabb idő óta a dez­organizáció jelei muíatlíoznak, amelyeknek meg­szüntetése a város ée adó fizetőinek érdekében... az országos hivatal.... Rámiaszambat város kép­viselőtestületét ezennel feloszlatja.* Ezzel szemben az igazság... Ez a rendszertelen gazdálkodás, SBetve arainak tényei azokba® nem léteznék. Mert ahol a városnak olyan költségvetése van, amely as előírásoknak mindenben megfelel ngy, hegy a járási bizottság a feljelentő Hanes Emil járási főnök elnöklete alatt most, április 9-én kiJcgÁs nélkül kénytelen azt elfogadni e az elfogadást április 24-én jogerőre emelkedni kénytelen hagyni, ott ea as egyetlen tény a rendszertelen gasdálkodás fogalmát már egymagában ki Bárja, illetve, hogy erről szó sem lehet, azt viMgoean bizonyítja. De, hogy lehet rendszertelen gazdál­kodásról beszélni ott, ahol a város tuteijdonsáit tevő mezőgazdasági ingatlanok rendesen fölsőbb jóváhagyásnak megfelelőeii haszonbérbe vannak adva, a vásárjog rendes haszonbérért tefeőbfo jó- váhagyásead bérbe van adva, a váron áütei nem használt épületek, a katonaság álltai eJrekviráií fflfetve haszeáh épüfet krvétetével, megfefeMen bérbe van adva, az erdőgazdálkodás a régi üzem- terv szerint törtérife az ©rdőfelJÜgyeJősiég 108.806/26 sz. határozatéi alapján és pedig úgy, hogy amikor rendMvük üzemrterveti fcivüM lakaté rmelés történt, az a fÖMmüveűésügyimdnflszbérium 3570 E. XIV/27. sz. engedélye alapján történt meg az 1987 ée 1928. években, és az 1980. évben 184.343 korona kiadás­áéi szemben 256.124 korona bevóM rawstaftlkozsott a az erdőt etügyelőeég semmiféle kifogást nem tett az erdőgazdáSaodás efleo. A városi üzemek gazdálkodása példás De, hogy lehet recdszertetlen gaadéficcdléöről be- asékri ott, tdboi a bért keaeáésbeo levő ősrégi tég­lavető a taeStadéfela kátttnő érté&jeeitéwe meffiett, ami maga céítuidato® hasson, as 1900. évben 34X100 korona tiszta bevétek adott, ahol a másak városi üzem a vároed v€Mmnosíietep sa 1928. évben 28.900 korona, ta 1069. éviben 219.000 korona, bevétett, juttatott a váróéi pénztárnak és amikor a városi vólleinceteíep üzemének jóságát a toőaammfcaügyi rnfeisrténmm kiküldötte nnegetiŐBŐ vhagáfe* alap­ján elismerte és snegcfccsérte. A pótadók readben befolynak A város a rendelkezésre áíKő önkormányzati adókat iltetve pótadőkaf mind jóváhagyott szabály­rendelet alapján szedi és ezen adók behajtott ösz- szege évről érvre emelkedik. Ugyanígy van a viz- dáj is. A tőkevagyon kicsiny e az értékpapírokban van e megfelelő jövedelmeit ad. Más vagyona illet­ve jövedelme a városnak nincs s csak ezekkel gazdálkodhatifk, eajekfced pedig rendszeresen ée évek óta egyformám gazdálkodik. A hasEnoeitás módjairól még a régi 1987-ben megszűnt kép- vieelőteebüilot határozott akkor, amikor a haszon- bérbeadást választotta. A kááogáeteeten gazdálkodást igazolja az áttami erdőfeiügyelŐBég 22.244/1211/1988—VIII. ezánm le­irata. A város adósságai konszolidáltak A váróénak 1987-ben összesen 2,519X)66 K tarto­zása vett. A felsőbb jóváhagyás megengedte, hogy eme tartozás amortizációs tartozássá alaikrtaseék át és hogy a kövezet, a csatornázás és a városház építési beruházása végett őtmíÜMóra emeltessék fel. Elmek a kölcsönnek összege 4,600.000 K-ra apadt, mert ennyit adtak, u első annuitást a folyósításkor lefogták, a má­sodikat a Hanes féle felterjesztés előtt 1930 február 25-án a város kifizette • a később ese­dékes annuitásokról aa 1930. éri költségvetésben gondoskodott. A gazdálkodás nem volt pazarló De azt mondhatja az önkény, hogy a jövedelme­ket pazarolta a községi képviselőtesttiilíet, a ec a rendszertelen gazdálkodás. Hát a képviselőtestület ezt sem tette, mert csak .lyanra költött, aanrfjre költeni szabad ée Inetíl. Fizette a Memélyj ' dologi kiadásokat. Csak olyan beruházásokat tett, amihez a kölcsön­felvételt a felsőbb hatóság jóváhagyta. Az uccakövezéet é« csatornázást oednálta és cwtaáfljja. Tűzoltó fecskendőt vett, amely aa utcákat i» ön­tön. Ssükeégiakást épített ée népkonyhát tartott fenn, mindezt a tetettem hatóság tudomásával és jóvá­hagyásával. A tis*tviselői állások rendszeresítése jogerősen megtörtént a szervezeti azalbá/lyrendéteöbe®., amit a járási bi- zott«ág is jóváhagyott és a feljelentő Han/ee Emil sajátkezűiig zárad/kott jogerős határoznttbnm. Ez nried a tekjertatott Stépvtiitolótieohülle* mogválBeotáea előtt történt 1027-ben te bámtóiy heóyeeetu is tör-1 tént, nemi lehet a most foSowáwtott loépvweóő- teettiiet fényeként, szerepetteiaji. A fioctésrendewSs utolsó javaabűa as országos elnöki hivatalnál várja felebbesés folytán egy és félév óta aa eKntéüéöt. Tehát ez még nem befejezel' tény. Eme javas-lat eoeriiat a községi tisztviselők fizetése ntean maga­sabb as állalmi tdeztvieelőlk fizetésénél és ami fize­tési többlet van egyes tisztviselők részére Jdou- t-em-pláJva art 1929 október 1-ig senlkd sem vette fed, 19129 október 1 után m az egy pár, aki szük­ségből, kvázi előlegként felvett 1969 október else­jétől lejáró összeget, as azon kötelezettséggel vette fel azt, hogy ha a fizetósrentdeBési javaslatot az elnöki hivatal jóvá nem hagyja a felvett többletet, mint előleget visszaüzeti. Erre különben jogerős kép­viselőtestületi határoosat hatatonaaza fel ókét Itt sem lehet tehát a rendszertelen gazdálkodás fogalma alá semmit se svníbetrammá] ni. Egyetlen tényt sem tudnak s nem fognak tndni Orsságh ur és kitűnő munkatársai felhozni, amelyet a rendszertelen gazdálkodás fogalma alá lehetne vonni és telivér valótlanság a feloszlató határomtnak a® aa állítása, hogy „hivatalosan megállapíthatott a rendszertelen gazdálkodás." Ez neon igaz, ez vaUétfonság- Egyetlen Mvatetos vizsgálat eom tartatott e végiből. SeamnliíSéte vizs- gáktt Éjem eanedt kifogást a uveghoixoefult és a föl­sőbb hatóság álltad 1028 és 1929. évben heáyes#i«k talált gazdálkodási mód és rendszer élllen. Amiből Országh és balkese vissgilatot tartott, m a feljelentő járási főnök valótlan tényállítást tartalmazó 1930 március 10-én keit felterjesztése volt. Ámde ez a felterjesztés valótlan tényállást tartalmas. Igaz ugyan, hogy a város költségvetése a szám­vevő operációi igénylő hallókéi betegsége máött későn került a képvisediőtestiMett elé, ámde ez nem a képviselőtestület hibája s a késedelem különben is igazolt s a féljeleoibést tevő járási főnöknek be tett jelentve és halasztás lett kérve, antót a járási főnök, megtagadott. Erre egy vsakértő ssámvevőhelyettce tett választ­va, aki a költségvetést elkészi tette és ast a kép­viselőtestület 1930 február 28-án elfogadta. Erről a feljelentő járási főnök tudott. Ezt a költségvetést a járási bizottság a feljelentő járási főnök elnöklete alatt jóváhagyta éspedig április 9-én, mielőtt tehát április 15-én a felosz­latás megtörtént volna. A* igazolt késeidelemnék: nem volt semmi követ­kezménye, mert a pőtedó nagyságának bejeferttéee márcluB vége előtt megtörténi az adóhivatalhoz. De a késedelem nem is lehel f-eOxv^iatési indok, mezt még Orezághnsak ée tóttinő társasnak ie pa- raocaaló 19Q1/323. mésasa törvény 7. p®ragrafi» A poofja te art. mondja, hogy „ha a község a törvé­nyes határidőn bejül nem készítette «d a köBteég- vetest s a közvetlen fe4ügyöleti hdvatol feShávásácra as e óéiból adott határidőben, sem tette meg azt, úgy ea a hárvatai a ikölteégvetést a köaség költségé­ire hivatalból öeszeállfilttBitÜMtja. A felhi-vásban e* kifejezetten közlendő.* Nos, ilyen fe&tiváe a város­ihoz sobasetn érkezett, tehát a község ködtségére bivtatolből való edkésettteiésoeík sem lehetett helye, sem fetoealaifcásnaik! Hameez felterjeeZtés^eai tendenciózaBBn eShaiGi- gatta art, hogy a Városi Villamoertelep üzeflnveee- itője az egyedül kompetens II. fokú iparhatoeágitől megikapta jogerősen, 1927-ben, a válamosipor gya­korlására szóló kiépeeáitést igazoló csehszlovák köz­okiratot, az ipairigazolváuyt s így ez alapon minden további nélkül jogosult a Városi Vifeimiosteíliep ipa­rát mint helyettes képviselő gyakorolni. Impedimestnin pubücae bpRestaüs Száz százalékig bizonyítható, hogy Hanes Emil járási főnök az 1980. március lO.-i fel- terjesztés nem felel meg a valóságnak. Ennek oka lehet az, hogy referensei és a tu­datlan vagy rosszindulatú besúgói félrevezet­ték. Itt a szakismeret és a gyakorlat hiánya is nagy szerepet játszhatott, mert ellenőrzési képesség nélkül ki lehetett szolgáltatva a mások megtévesztésének. De ennél az esetnél oly végtelen könnyel­műséget vagy oly nagyfokú nemzetiségi gyűlöletet kell kalkulációba venni, hogy szinte lehetetlen a tudatos, szándékos cse­lekedetet a lehetőségek sorából kizárni. Az utolsó esetben pedig a tudatos valót­lanságok alarpján a közigazgatási kormány­zásban a valótlanságot kormányzati elvvé tenni oly súlyos hiba, amely a cselekvő sze­mélyekre személyileg is visszahat éis Angol- országban azt kiáltanák ily esetben, hogy ez impedimentum publicae homestatis. Minden esetre egy lelkész, aki valótlansá­got enged beállítani azért, hogy jog­fosztást idézzen elő, súlyosabban Ítélendő meg, mint egy civil. Jézus szolgájának a felebaráti szeretetről megfeledkezni a legnagyobb hűn. Valótlan tényállás alapján való feloszlatás magában hordja azt a kötelességet, hogy a kormány­zás r észéről a répa rác ió megt örtén j ék. Mi beadtuk már a revíziós kérvényt, mert erra- re humánum est. A feloszlatás igazi okai: a városi viDawrtelep átjátszása idegen kézre? Végtére is mi hajlandók vagyunk elhinni azt, hogy itt tévedésről van szó és elutasítunk minden olyan feltevést magunktól, amelyet körülöttünk susognak s art mondják, hogy nem az az indok, amit kimondanak, hanem a városi villamos telep át játszási törekvése a Stredoslovenskának, ahol az eddigi igére-1 tek egyeseknek és többeknek nem tudtak ér­vényesülni, mert a képviselőtestület becsü­letes emberekből áldott. Vagy art mondják, hogy a kurimei mezőgazdasági iskola kérdé­se jó teljesítését a magyarok javára hamar elígérték és ezt megakad ál yozn iok kellett a feloszlatással. Annak ellenére, hogy tudunk arról az erdőMügyelőségi határozatról, amely 1000 darab öreg tölgy kivágásának a felállí­tandó párhuzamos iskola létesítése céljából való véleményezést megbremzoMa és a jótékony kezek munkájának gyümölcse­ként április 3-án, amikor a feloszlatás meg se volt, visszaküldte az iratokat;, hogy a még ki sem nevezett kormánybiztos véle­ményét is kérjék ki, nem feltételezünk akkora rosszat a szereplő személyekről, hogy a feiálditaudó párhuzamos iskola létesítésének megakadályozása végett történ* a feloszlatás. Elmondottam est as esetet azért, hogy as ellenzéket figyelmeztessem a demokrati­kus önkényuralom grasszálására, annak ve­szélyére, és ösztönözzem arra, hogy a tör­vények hiányosságának pótlását beadandó javaslatokkal kényszerítsék ki. Végül pedig eszembe jut a köztársasági el­nök egyik, a béasi parlamentibem elmondott beszéde, ahol ért; mondotta: Á bécsi parlament számunkra az a nyűt fórum, ahol az egész világ előtt jogaink ér­dekében beszélhetünk. Mi k igénybe akarjuk venni a parlamenti nyűt fórumát Igenis, akarjuk, hogy a kül­föld tudjon arról, hogy mily ssahadság van Szlovénnak óban és hogy uralkodik itt a jog. Az evangélikus püspökvAlasztis De elmondok sa önkényuralom bizonyítá­sára még egy esetet. Püspökválaszitás volt az ág. ©v. egyházban Szlovénszkón. Ebbe az eoyháá szabadság elve ellenére, amely al­kotmányiéig prokiamálva van, a közigazgatási kormányzat beavatkozott, hivatalos terrort fejtett ki és megakadá­lyozta az egyházközségeket akaratuk sza­bad kinyilvánításában. Csodálatos véletlen, hogy itt megint Hanes Emil járási főnök szerepel, akit lelkészi mi­nősége az egyházi szabadság megsértéséről sem tartott vissza. A keleti egyházkerület kisbonti és gömöri részében a különböző val- Iásu jegyzőkhöz, az ág. ev., a ref., a róim. kát. és az izraelita jegyzőkhöz Slávik György dr. megbízásából a következő levelet intézte: Hanes pflspökválasztási levele a jegyzőkhöz és tanítókhoz A Jegyző Uraknak! Dr. Slávik Juraj b eliigyminisrter ur megbízásából fordulok önökhöz azzal a kéréssel, hogy az ág. ev. püspök választása alkalmából, amely ezekben a napokban tartatik, minden lehetőt tegyen meg, hogy az ön körzetében levő ev. egyház a szava­zatát Csobrda Vladimírra, a liptói szenior­ra adja le. Csobrda Vladimír, a liptói szenior az öntudatos szlovákok, evangélikusok jelölt­je s most a gömöri egyházaknak kell bebi- zonyitaniok, hogy ők is g.s öntudatos szlo­vák egyházakhoz tartoznak. Beszéljen a népnek a lelkére, hogy nem­zeti kötelességét teljesítse. A szavazás minden eredményét közölje ide telefonon vagy táviratilag. Rimaszombat, 1930. február 26. Hanes s. k. járási főnők. Vagy igaz a megbízás ás akikor Slávik tel­jesen kompromittálta magát és megköszön­heti, hogy Hanes olyan ügyes volt, hogy el­árulta, vagy valótlanságot irt, akkor pedig az inPpediimentum publicae homestatis lehetetlenné teszi, hogy járási főnök legyen. De itt van a kezemben a járási főnök ur­náik, a tanítókhoz intézett levele is, melyben hivatalos borítékban bélyegtelenül felszólított minden tanítót, legalább is kishonéban és a gömöri egyházban, hogy Csobrda fő esperes ur mellett korteskedjenek. „A kormányhivatal korteskedett" Egy biztos, hogy a kormány az ág. ev. püs- 'kválasztásnál a belügyminisrter és Hanes Emil rimaszombati járási főnök ki­ét önkény* belevette as ág. w. egyház életébe. Szóval a demokratikus öofcéatyarakua a tem­plomba is behatol. Majd gondoskodunk róla, hogy a megfelelő visszahatás érvényesüljön. Kiindulási pontomat biBonyitottzún s így indokoltam, hogy miért nem szavasom meg elsősorban a javaslatot. De vannak más in­dokaim is. így a második a®, hogy ea a ja­vaslat nem segítség a munkanélkulieégen, sőt más hiányok létezése mellett egyenesen fokozza art. A racsksnélkQllség leküzdésének egyetlen helyes útja Hivatkozom itt az angol Labour Party hí­res miniszterének Suowdennek egy löpirar tára, amelyben megírja, hogy mik & teendők ée milyen terveket keűl a munkáskormány­nak megvalósítani, ha a Labour Party kor­mányra jut. Ebben a röpiratfcan art mondja Snowden, hogy a munkanélküliség leküzdésére nagy beru­házásokat kell tenni olyan mértékben, hogy a munkanélküli elhelyezkedést kapjon és igy jólétre tegyen sssert. En Kóról-szóra aláírom Snowden ntinásster szavait és kijelentem, hogy ha kiszámítanák art, hogy 10 évre előre mennyi* tesz ki a* a» összeg, iMetve munkanélküli segély, amely fBasedstr és gslyifánáí kérje ax otthoni esm jód­kor a használati utadt/bát. | CdsMrdíS. ebben a javaslatban kontemplélva mn és art kérnék, hogy a képviselőház egy ekkora ösz- szegot szavazzon meg most egyszerre beru­házásokra, én minden megfontolás és skru- puloziiás nélkül megszavaznám, mert igenis, azt állítom, hogy segíteni kell a munkáson, le kell küzdeni a munkanélküliséget Az az ut, amely az ©lőtünk levő törvényja­vaslatban foglaltatik, nem jelent semmiféle könnyebbülést, és nem jelent segítséget, sőt csak fokozza a romlást. Sokat írnak a mezőgazdaság válságáról és mindenütt azt állítják, hogy a termelési költ­ségekéi kell leszállítani, azonban a munkanélküli segélynek emelésével nem lesz leszállítva a termelési költség. Ezzel csak fokozódik a válság, az üzemek redukciójára vezet a munkanél­küli segély felemelése és különösen a me­zőgazdaságban fokozza a munkanélkülieknek számát. Mindehhez nem akarok segítséget nyújtani és ezért a javaslatot nem szavazom meg. if év üiil^a Szovieforossorssésbsn nem lesi vallás Varsó, áprSfc 36, A Kurír Warsx&va moszkvai jelentése szerint az orosz fővárosban csütörtökön ünnepi kon­gresszus volt m istentelenek szektájának öt­éves fennállása alkalmából. A szekta elnöke, Jár őszi avszki jelentést terjesztett a kongresszus elé a szervezet ötéves működéséről. A szektá­nak ezidőszérint hárommillió tagja van, akiket tízezer athedsta-eejtben szerveztek meg. A szö­vetség egyaránt küzd valamennyi vallás ellen és négy alosztálya van: m orthodox-elleoes, a katoli'kusellenee, a mohamedánéi!enes te a zri- dóellenes alosztály. A* atheizanust propagáló lapok körülbelül MLmiilió példányban jelennek meg. Az egyetemeken harmincöt katedrája van az afiheizmiusmak s teljes gőznél foíyik az athe- ista agitátorok kiképzése. Az egykori kolosto­rokban és templomokban harmincnégy vallás­ellenes múzeumot rendeztek be. A tzerveaot egyébként ujaibb ötéves programot dolgozott ki, amelynek értelmében a szekta tagjainak szá­mát öt éven belül tizenhét míKíó Mnőttre te tizenkét millió ifjúmunkásra növelik. Az ötéves program befejezése után ,.Szovjetoroszors7.ág­ban nem lesz többé vallás“ —r mondotta J»* vatalos hatalmával visszaélve korteskedett roeziavsuaki JUupüwm . s > A fewgv fuacoífiiB aapteawhte&iAi • SOS1C1, Fő-utca fh

Next

/
Oldalképek
Tartalom