Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-20 / 91. (2312.) szám

22 pataival kiveri falai kőiül Ulászló sere­geik Mátyás az igazságos Az uj király. Mátyás szabadságot ad a leg­hívebb városának, hogy két évig tulajdon eime alatt pénzt veTettessen, azon nagy szol­gálatának megjufalutazására, melyet a cse­heknek kipusziifásokban és Városaiknak el­foglalásában mulatóit. Ezen pénz nemét a Borsodiak nemi akarták elfogadni, mellyért rendeli Mátyás király: hogy aki azt az adás­ban és vevésben elitem fogadná, annak min­den vagyona foglaltasson el, személye pe­dig fogságra vittesen. — „Novemberben a bátor cseheknek fenyítéséből való visszajöt- tébcn érkezik városunkba dicső 1. Mátyás ki­rály Szent Erzsébet ünnepét itten megülvén, iöbb napokat mulat. Innen küld vén követeit is Podiebrád Györgyhöz az Olonrueon tartan­dó Gyűlésre”. Mátyás király rendeletére pusz­tították el a következő esztendőkben a Sem- seiek jászói és Szacai várkastélyait. A lengyel királyok aspirációi még Mátyás uralkodása végén újabb harcot zúdították Kassára, ami­nek vége az volt, hogy Kassa a Dobzse Lász­ló király seregei által megmenkvének a Lengyelek pusztításaitól. Dobzse László adja Kassának a címer pajzs tetején álló vörösruhát és Anna királynő a három liliomot njabb három liliommal gaz- (lagittá. Az 1516. évről a következő feljegyzést talá­lom: „A kassai Piac nccán és Lőcse várossá tu­lajdonához tartozó úgynevezett Lőcsei há­zat csakugyan Lőcse városa a kebelében lé­vő .Szent György kápolnájának ajándékoz­za oly móddal: hogy az abból bejövő jöve­delmet azon kápolnának segéd lelkésze használjad* A Mohácsi vész után Kassa városa Zápolyát ismeri el elsőnek a magyar királyi írónőn. Később Ferdinándhoz pártolnak, de ez nem volt mentsége a város elpusztulásának. A török világ Néhány év alatt uj lakóözönlés folytán megilópesü'lt Kassa, de ezek már Ferdinánd hü emberei voltak. Már 1536-ban újra 7A- poiva Jánosék kerültek Kassa birtokába. — A XVI. század folyamán a Törökök is beleszólnak a város sorsába 1567-ig njra elpusztul Kassa. Hullámzó harcok színhelye a várszerü erődít-1 roény Kassa körül és falain belül hol a törö- j kök. és a velük szövetségben lévő erdélyi fe- j jedéliíiek, bol Ferdinánd majd Rudolf király í tartja fenhatósága alatt. Megható történetet jegyez fel ez időből a ; história: „Lusaitiai születésű Bohác János j eperjesi oskolát rektora Kassára bivatattik | oskolák Fő Igazgatójának ezen nevezetes ős | igen tanult férfiau egynéhány évvel később f város bírójának választatott, Bocskay fejed el-1 met követte, ugyanezen fejedelem kiküldi a í német birodalomba, hogy közötte és a német j protestáns fejedelmek között szövetséget kössön s őket a császár ellen ingerelje. — De Július Braunsvegi Herceg elfogadtatván a császárnak kiadva, ki is a Prágai várba záratta. Hiába esdeklet a városnál, Bohác tömlőébe töltc szomorú napjait míg lelkes felesége kínéra mentő. Ugyan ez Prágába menyén a várban szolgálónak ál­lott s ki tudta eszközölni, hogy egyszer ma­ga vitt a foglyoknak enni, végre a tésztába tett egy kötél lajtorját és azt kenyérnek süt­ve férjének juttatók, ki éjjel ezen leeresz­kedvén hűséges társával szerencsésen ha­zaszabadult, hol — ott hivatalát ditsérete- sen folytatta. gadni velük együtt az akkori korona örökös V. Ferdinánd fejedelem. A kassai váriban lezajlott háborúknak vé­gét jelentette az 1713-as év, amelyről a kró­nika kedves humorral ír: „A Citadella III. Károly király parancsára szét .hányatá­tik. A Nooaequistiea Coniisio felállifciMk, mely iránt maiim ő érzet, uralkodott a Tagjairól készített vers bizonyltja: Nikházy die Beste ki Ah&ujt jól miegny oiste Fiáy fajzotta, Pa! á s thy Palástii o 1 ta Semsey semmire telte, a kutya teremtette. A történet lapjai ilyen és hasonló adatokat tartalmaznak, Megállt api tható, hogy a harcok nem túlságos nagy társadalmi és kulturlehe­tőségeket engedtek Kassa város polgársá­gának, kik köztől a szücscéh jutott nevezetes­ségre. 1930 április 20, vasárnap. mvmunmmmssm&m----------' Ma már csak a református templom mö­götti várbástya és a Fegyrerház-uecaii bás­tya torony tanúi azoknak az időknek, me­lyeknek fegyver zajos hangjából csupán né­hány eml ék foszlány maradt a® utókorra. Még valamit a kor ma.rgójára: Az 1756. év­ről a következőt árja a históriai följegyzés: „A Szent Erzsébet templomában az 1756 vixágvasárnapjám tartatott legelőször pr-edi- kátziö tót nyelven'*... Gellert .Jenő. Szenes Erzsi verseiből: A ,. Jaczkó Olgának NMamnM jobban nem fél az éneklői senki sem. Nincs vincellér a földön, ki IvüMeneb bili kezelné gazdája szöllej&t mint Isten birtokát, az embert, az élet. Néha szinte éi'zem mint szednek sz éjjel az érek, mint dézsmálunk meg aíntámnbim s fosztanak ki mindenemből, ami lánc sem-: a , szépségem s az erőm. tös mégis kivetnem, múljon hamarabb ez a forróság, az ifjúság, véremben ezer démona van — húznak — taszitaamk — rohan velem eszeveszetten smkadékról-s zakcudékra, megállás nélkül fel és te, csali várom, mikor zúzódunk hat-álra. Jó volna- már léd osztva állni, de nyu godt teljesedésben-, mint az őszi természet. Hadd jöjjenek az évek s tereljenek csendes mederbe!! . . • MINTHA NEM VOLNA KÉTKARÚM... Mintha nem volna két karom nem verekszem. Vihredtmesen várom mini az erdőn a fák a vihart, a Végzetet. Hadd- teljesedj ék be rajtam úgy ahogy ő akarja az Ismeretlen, aki mindent igazgat. Csak a *ebem regeket az ágaskodó félelemtől. mánti a vágóhídra vezető utón a I& borjak taráé, áMk a hajcsár ostorénak c&etímtésé n már megérzik ti bárd él-e nyomán felszökő, gőzölg 6 véi'iUc szagát. A MAISON DIADALA Irta: NEUBAVER PÁL Harcok a reformáció jegyében Újra harcok dúltak végig a városon. A re­formáció kora kezdődik ahol a templomok elvételében és visszaír ód dúsában merül ki sokszor véres csatákban a város ereje. A XVII. század elején üIdéztetnek ki a város falai közül a jezsuiták. És néhány esztendőn keresztül a Szent Erzsé­bet templom a protestáns egyházé. Bocskay hajdú korszaka, követi ezt nyomon, aki a szabad hajdúk seregét telepíti meg a városban. Ettől kezdve Kassa — bár örökké fegyverzaj tölti meg a város falait — fokoza­tos fejlődés indul meg. Csak a bécsi béke vet azután véget a harcoknak. Ettől az id.őtől fogva következik a Rákóczink jelentős szereplése, amelynek nyomait még ma is őrzi a város. Természetesen ez nem annyit jelent, hogy a nyugalmas építés ideje következeit be, hanem :1848-as évig sok nagy nemzeti mozgalom dúlja, melyekben Kassá­nak az a szerep jutott, hogy •' mindig győzőt volt kénytelen látni őrös ostromokat nem álló falai között. A napóleoni idők A napóleoni időkben is szerepet kap Kas­sa, mert a császári ház gyermekei a város­ban nyerlek elhelyezést, melyről a feljegy­zések Így szólnak: „Napóleon francia császár győzelmes hadai magát Bécs városát is újra fenyegetvén a Felséges magzatok közül Ferenc Károly és Karolina néhány hónapokat itten tölté- nek.“ ^Szerelik éje volt a városnak a francia győ- l*delern előli futó magzatokat kebelébe fo­Hiusvétról (kellene mostan írni, erről az ün­nepről. amely az emberiség örök-uj felt ama- dúsa, Has vét szentségéről gondolkoztam teg­nap, ma —, lelki, feltámadásról, amely nél­kül a halálos élet el nem viselhető. Egy em­bert láttáim magam előtt, viétzanatestüt, pápa­szemest, nevetségest, amint a brit. világbiro­dalom óriása guminak metoiszegzi a non- cooperatiom groteszk séserpenyőit, Párhuza­mokra gondoltam a történelemfbén: ha egy tóparti vagy hegyi beszéd elsöpörte a római világbirodalmat, miért ne történhetne ki­sebb méretű csoda Indiában és ne győzne Újra a hit, amely hatalmas aíbb a leghatalma­sabb vi lóghat aloonn ál ? A feltámadás elgrecosan magasztosodott fel előttem és BadbJkantálék hozsannái mel­leit hittem, hogy... 'hittem a megváltásban. Prágai barokaegziugokát szemtelen burján­zással tett stíl szer ütilemié tavaszi zöld és sár­ga, és a város öreg, kormos kövei módijára megmozdult a szivem a tavasz félé. Jó lett volna legalább husvétii tán ig kiíbir- mi a (megszokott (életmód nélkül. Nem olvasni könyvét, nem gondolná másra, csak Krisztus ünnepére, nem gondolni férfira, asszonyra, sorsok véresen marcangoló összekuszál] tsá- gára; nem gondolni a természet játékos be­csapásaira, arra, hogy a tavasz se tavasz és a színék sem színék, mert ősz a tavasz és i sárga a zöld ... Horinka Ferenc oki. gépészmérnök miniscterileg engedélyezett autóiskolájai üiílfra. Ictenlkezések ál lan dóa n. uwmwina Jó lett volna nem elmenni a kávéházba lapokat olvasni.. Mert a nagy világ lapjai tár­gyilagos pontossággal számolnak be az ese­ményekről és sem a szerkesztőségi, sem a nyomdagépezet nem gondolkozhat azon, ho­gyan kellene rendezni, okosan elválasztani a híreket, talán ilt-ot)t módosítani vagy ki­hagyni. Erre nincs idő. És minek is? Minél tökéletesebb Mr szolgálat — ez ma a jó lap egyette:n kövélelmiénye. Egy nagy berlini lap tökéletes hírszolgá­lata (két hírt hozott a tördelésnél egymás alá. Az első így szólt: A kanadai legnagyobb gaibomatröszt ülést tartott, az üzleti év légiómtosaibb ütését. Fel­állt helyéről a fősziudükus és hatalmas be­szédben ismertette az elmúlt 365 nap jelen­tőségét a kanadai legnagyobb gabonatröszt szempontjából. A fősziindifcuis, pompás meg­jelents, öles ami erikái termet, rózsás arccal ■és ősz fürtökkel, gondosan vasalt öltönyben és még gondosabban kitömött váltakkal va­lóban egy nagyhatalom be nyomását keltette és mint ilyen, az amerikai puritanizmus ka­nadai hely tartójaként emelkedett szólásra. Jó szónok létére statisztikai adatokon kezd­te. A legutóbbi üzleti éviben, mondotta a miisztier, egészen rendkívül bő gabonatermé­se volt Kanadának. Igaz, hogy a termés rendszerint olyan nagy, hogy égy részét el kell égetni, de ezáltal akkora mennyiségek állottáik a kivitől rendelkezésére, hogy, piac­ra dobva őket, a világpiaci gabonaárak M- ta rkh/tnih alatt anui zuhantak volna lefelé, ami pánikot idézett volna elő. A raison ki­hatnia — kiáltotta bele a terembe a szónok, aki ebben a pillanatban etikában tárta ki Ivarjait — igenis, a raison kívánta, hogy a gabonalonmés egy igen nagy részét eléges­sék, egy részét pétiig a tengerbe süt vesszék. Nem volt szabad pánikot előidézni, ezt meg­követeli a tőzsde becsülete, a piaci érdekek és legfőképpen az ész, a. belátás, a raison. A szimdlfcusok bókxgatttalk, helyeseltek, a főszindikius minden szavát aláírták. Majd megállapították a jmtalékot és szétoszlottak. A másik újsághír igy szólt: Északkima Sheasi .nevű államálban borzal­masan dúl a polgárháború. Vadabból. mint másutt, mert a sok kínai tábornok és ellen­tábora ok erre a tartományra vetette magát Jöttek-mentek az ellenséges csapatok, ame­lyek mindegyike volt olyan ellensége-, mint a másik és ez már abban a kis lényében ínyért kifejezést, hogy az egyik parancsnok épp (Úgy sarcolt és égette fél a városokat, mint a másik. A nyájakat elhajtották, a tú­szokat legyilkolták, a vetéseket, tönkretették iés ez a harci játék tartott, egyre tartott. Ad­dig, amíg a felséges Éhhalál lovagolt be Ki­rí a eme „walesi tartományba". A berlini lap kínai tudósítója bőven számol be arról, hogy a falvakban és a városokban százával feküd­ték a hullák az uocákon és a tereken, az éh- tiifusz áldozatai', akiknek már mindegy volt, hogy melyik generális ragasztat űri felhÍrá­sokat a falakon, és hogy mii okból löveti fő­ibe a sta Lániális bír őság a békétlenkedőket A hullák hallgattak és nem bántották *% ■ élőket, de az élők annál komolyabban kezd- I lek foglalkozni a hullákkal. A halál, az éh- ; tiáuszos halál hajtotta őket: a na'gy, a legma- j gyobb, a legkérlelhetetlenebb generálás, aki- j nek «. falragaszain csak egy mondat áHt: j „Enni vagy meghalni" Lél vagy Nemlét Se | egyszerűsített bestiális megfogadniazá»a haj­totta, hajszolta, űzte, korbácsolta m élőket w csendes és megelégedett mosolyu halottak felé, akik ingerlőén úgy feküdtek a városok és a falvak naipcsiklamdozta terein és ncoáia, mint a leginyenoelib ételek a kirakatok abla­kai mögött. Mivel pedig a kulturembert a kannibáltól csak az a néhány earedévi fe­gyelmezettség választja el, amely csak egy ugrás, ha a gyomor végérvényesen paran­csol, de sem a kéz, sem a fej munkásán nem tudja előteremteni az ételt, megtörtént, hogy az élőik, az éMial&tlüaöttek habzó szájjal és az emberevésig eltorzult lélekkel vetették ■rá magukat a holtakra és falták, falták őket, hogy életben maradjanak és hogy őket no falják fel az élők... Úgy, hogy végre is a ja­pán kormánynak bele kellett avatkoznia és hullánként két dollárt fizetett azoknak, akiik a Iliin!Iákat nem falták tel, hanem a japán ka­tonai osztagoktól őrzőit tömegsírokba száll i- folták őket. Az élelkerék fordult- a két dol­lárért konze!eveket és rizst lehetett kapni, nemi kellett hullát enni, a holtaknak nyugal­mink volt az élőktől. A kanadai fősziudükus nagyszaibásu be­széde, amely az emberi raison galxrnatőzs- dés diadalában csúcsosodott ki, meg van örökítve. Fényképen, hanglemezen egyaránt. A. Slliensi tartományban történt embetrá pusztulás pedig szintén meg van örökítve: a foíoriporter pompás képeiket készített a leg- gy ilkosabb jelenetekről. Kételkedni nem lehet benne: itt is, ott is valóban megtörtént. A történésele szt.mulfa- iieizjmusa is megtörtént: unig Kanadában óriási gaboinanionnyiisiógekot égettek el és süti vesz tetteik a tengerbe, hogy a világpiaci áresések a nagy kínálat folytán ne idézzenek elő tőzsdekrachot, addig Shen-si tatrt.ománv- ban kannibállá vadult vissza az ember és élihaláltól hajtottan hullálcait falt... Az ember. Az ember, én és te, a kanadai főszindilms és a kínai hull afaló: az ember. Az, aki ma húsvétiéi gondolkozik. Feltámadásról. Akt aggódva figyeli, hogy győzni fog-e Indiában a nem-erőszak harcimődszere, hogy megre­formálja az uj századot. llusA'étra, gondolunk'. Feltámadást üinúep- lünk. Egyelőre azonban gvővötit: a caüwu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom