Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-20 / 91. (2312.) szám
22 pataival kiveri falai kőiül Ulászló seregeik Mátyás az igazságos Az uj király. Mátyás szabadságot ad a leghívebb városának, hogy két évig tulajdon eime alatt pénzt veTettessen, azon nagy szolgálatának megjufalutazására, melyet a cseheknek kipusziifásokban és Városaiknak elfoglalásában mulatóit. Ezen pénz nemét a Borsodiak nemi akarták elfogadni, mellyért rendeli Mátyás király: hogy aki azt az adásban és vevésben elitem fogadná, annak minden vagyona foglaltasson el, személye pedig fogságra vittesen. — „Novemberben a bátor cseheknek fenyítéséből való visszajöt- tébcn érkezik városunkba dicső 1. Mátyás király Szent Erzsébet ünnepét itten megülvén, iöbb napokat mulat. Innen küld vén követeit is Podiebrád Györgyhöz az Olonrueon tartandó Gyűlésre”. Mátyás király rendeletére pusztították el a következő esztendőkben a Sem- seiek jászói és Szacai várkastélyait. A lengyel királyok aspirációi még Mátyás uralkodása végén újabb harcot zúdították Kassára, aminek vége az volt, hogy Kassa a Dobzse László király seregei által megmenkvének a Lengyelek pusztításaitól. Dobzse László adja Kassának a címer pajzs tetején álló vörösruhát és Anna királynő a három liliomot njabb három liliommal gaz- (lagittá. Az 1516. évről a következő feljegyzést találom: „A kassai Piac nccán és Lőcse várossá tulajdonához tartozó úgynevezett Lőcsei házat csakugyan Lőcse városa a kebelében lévő .Szent György kápolnájának ajándékozza oly móddal: hogy az abból bejövő jövedelmet azon kápolnának segéd lelkésze használjad* A Mohácsi vész után Kassa városa Zápolyát ismeri el elsőnek a magyar királyi írónőn. Később Ferdinándhoz pártolnak, de ez nem volt mentsége a város elpusztulásának. A török világ Néhány év alatt uj lakóözönlés folytán megilópesü'lt Kassa, de ezek már Ferdinánd hü emberei voltak. Már 1536-ban újra 7A- poiva Jánosék kerültek Kassa birtokába. — A XVI. század folyamán a Törökök is beleszólnak a város sorsába 1567-ig njra elpusztul Kassa. Hullámzó harcok színhelye a várszerü erődít-1 roény Kassa körül és falain belül hol a törö- j kök. és a velük szövetségben lévő erdélyi fe- j jedéliíiek, bol Ferdinánd majd Rudolf király í tartja fenhatósága alatt. Megható történetet jegyez fel ez időből a ; história: „Lusaitiai születésű Bohác János j eperjesi oskolát rektora Kassára bivatattik | oskolák Fő Igazgatójának ezen nevezetes ős | igen tanult férfiau egynéhány évvel később f város bírójának választatott, Bocskay fejed el-1 met követte, ugyanezen fejedelem kiküldi a í német birodalomba, hogy közötte és a német j protestáns fejedelmek között szövetséget kössön s őket a császár ellen ingerelje. — De Július Braunsvegi Herceg elfogadtatván a császárnak kiadva, ki is a Prágai várba záratta. Hiába esdeklet a városnál, Bohác tömlőébe töltc szomorú napjait míg lelkes felesége kínéra mentő. Ugyan ez Prágába menyén a várban szolgálónak állott s ki tudta eszközölni, hogy egyszer maga vitt a foglyoknak enni, végre a tésztába tett egy kötél lajtorját és azt kenyérnek sütve férjének juttatók, ki éjjel ezen leereszkedvén hűséges társával szerencsésen hazaszabadult, hol — ott hivatalát ditsérete- sen folytatta. gadni velük együtt az akkori korona örökös V. Ferdinánd fejedelem. A kassai váriban lezajlott háborúknak végét jelentette az 1713-as év, amelyről a krónika kedves humorral ír: „A Citadella III. Károly király parancsára szét .hányatátik. A Nooaequistiea Coniisio felállifciMk, mely iránt maiim ő érzet, uralkodott a Tagjairól készített vers bizonyltja: Nikházy die Beste ki Ah&ujt jól miegny oiste Fiáy fajzotta, Pa! á s thy Palástii o 1 ta Semsey semmire telte, a kutya teremtette. A történet lapjai ilyen és hasonló adatokat tartalmaznak, Megállt api tható, hogy a harcok nem túlságos nagy társadalmi és kulturlehetőségeket engedtek Kassa város polgárságának, kik köztől a szücscéh jutott nevezetességre. 1930 április 20, vasárnap. mvmunmmmssm&m----------' Ma már csak a református templom mögötti várbástya és a Fegyrerház-uecaii bástya torony tanúi azoknak az időknek, melyeknek fegyver zajos hangjából csupán néhány eml ék foszlány maradt a® utókorra. Még valamit a kor ma.rgójára: Az 1756. évről a következőt árja a históriai följegyzés: „A Szent Erzsébet templomában az 1756 vixágvasárnapjám tartatott legelőször pr-edi- kátziö tót nyelven'*... Gellert .Jenő. Szenes Erzsi verseiből: A ,. Jaczkó Olgának NMamnM jobban nem fél az éneklői senki sem. Nincs vincellér a földön, ki IvüMeneb bili kezelné gazdája szöllej&t mint Isten birtokát, az embert, az élet. Néha szinte éi'zem mint szednek sz éjjel az érek, mint dézsmálunk meg aíntámnbim s fosztanak ki mindenemből, ami lánc sem-: a , szépségem s az erőm. tös mégis kivetnem, múljon hamarabb ez a forróság, az ifjúság, véremben ezer démona van — húznak — taszitaamk — rohan velem eszeveszetten smkadékról-s zakcudékra, megállás nélkül fel és te, csali várom, mikor zúzódunk hat-álra. Jó volna- már léd osztva állni, de nyu godt teljesedésben-, mint az őszi természet. Hadd jöjjenek az évek s tereljenek csendes mederbe!! . . • MINTHA NEM VOLNA KÉTKARÚM... Mintha nem volna két karom nem verekszem. Vihredtmesen várom mini az erdőn a fák a vihart, a Végzetet. Hadd- teljesedj ék be rajtam úgy ahogy ő akarja az Ismeretlen, aki mindent igazgat. Csak a *ebem regeket az ágaskodó félelemtől. mánti a vágóhídra vezető utón a I& borjak taráé, áMk a hajcsár ostorénak c&etímtésé n már megérzik ti bárd él-e nyomán felszökő, gőzölg 6 véi'iUc szagát. A MAISON DIADALA Irta: NEUBAVER PÁL Harcok a reformáció jegyében Újra harcok dúltak végig a városon. A reformáció kora kezdődik ahol a templomok elvételében és visszaír ód dúsában merül ki sokszor véres csatákban a város ereje. A XVII. század elején üIdéztetnek ki a város falai közül a jezsuiták. És néhány esztendőn keresztül a Szent Erzsébet templom a protestáns egyházé. Bocskay hajdú korszaka, követi ezt nyomon, aki a szabad hajdúk seregét telepíti meg a városban. Ettől kezdve Kassa — bár örökké fegyverzaj tölti meg a város falait — fokozatos fejlődés indul meg. Csak a bécsi béke vet azután véget a harcoknak. Ettől az id.őtől fogva következik a Rákóczink jelentős szereplése, amelynek nyomait még ma is őrzi a város. Természetesen ez nem annyit jelent, hogy a nyugalmas építés ideje következeit be, hanem :1848-as évig sok nagy nemzeti mozgalom dúlja, melyekben Kassának az a szerep jutott, hogy •' mindig győzőt volt kénytelen látni őrös ostromokat nem álló falai között. A napóleoni idők A napóleoni időkben is szerepet kap Kassa, mert a császári ház gyermekei a városban nyerlek elhelyezést, melyről a feljegyzések Így szólnak: „Napóleon francia császár győzelmes hadai magát Bécs városát is újra fenyegetvén a Felséges magzatok közül Ferenc Károly és Karolina néhány hónapokat itten tölté- nek.“ ^Szerelik éje volt a városnak a francia győ- l*delern előli futó magzatokat kebelébe foHiusvétról (kellene mostan írni, erről az ünnepről. amely az emberiség örök-uj felt ama- dúsa, Has vét szentségéről gondolkoztam tegnap, ma —, lelki, feltámadásról, amely nélkül a halálos élet el nem viselhető. Egy embert láttáim magam előtt, viétzanatestüt, pápaszemest, nevetségest, amint a brit. világbirodalom óriása guminak metoiszegzi a non- cooperatiom groteszk séserpenyőit, Párhuzamokra gondoltam a történelemfbén: ha egy tóparti vagy hegyi beszéd elsöpörte a római világbirodalmat, miért ne történhetne kisebb méretű csoda Indiában és ne győzne Újra a hit, amely hatalmas aíbb a leghatalmasabb vi lóghat aloonn ál ? A feltámadás elgrecosan magasztosodott fel előttem és BadbJkantálék hozsannái melleit hittem, hogy... 'hittem a megváltásban. Prágai barokaegziugokát szemtelen burjánzással tett stíl szer ütilemié tavaszi zöld és sárga, és a város öreg, kormos kövei módijára megmozdult a szivem a tavasz félé. Jó lett volna legalább husvétii tán ig kiíbir- mi a (megszokott (életmód nélkül. Nem olvasni könyvét, nem gondolná másra, csak Krisztus ünnepére, nem gondolni férfira, asszonyra, sorsok véresen marcangoló összekuszál] tsá- gára; nem gondolni a természet játékos becsapásaira, arra, hogy a tavasz se tavasz és a színék sem színék, mert ősz a tavasz és i sárga a zöld ... Horinka Ferenc oki. gépészmérnök miniscterileg engedélyezett autóiskolájai üiílfra. Ictenlkezések ál lan dóa n. uwmwina Jó lett volna nem elmenni a kávéházba lapokat olvasni.. Mert a nagy világ lapjai tárgyilagos pontossággal számolnak be az eseményekről és sem a szerkesztőségi, sem a nyomdagépezet nem gondolkozhat azon, hogyan kellene rendezni, okosan elválasztani a híreket, talán ilt-ot)t módosítani vagy kihagyni. Erre nincs idő. És minek is? Minél tökéletesebb Mr szolgálat — ez ma a jó lap egyette:n kövélelmiénye. Egy nagy berlini lap tökéletes hírszolgálata (két hírt hozott a tördelésnél egymás alá. Az első így szólt: A kanadai legnagyobb gaibomatröszt ülést tartott, az üzleti év légiómtosaibb ütését. Felállt helyéről a fősziudükus és hatalmas beszédben ismertette az elmúlt 365 nap jelentőségét a kanadai legnagyobb gabonatröszt szempontjából. A fősziindifcuis, pompás megjelents, öles ami erikái termet, rózsás arccal ■és ősz fürtökkel, gondosan vasalt öltönyben és még gondosabban kitömött váltakkal valóban egy nagyhatalom be nyomását keltette és mint ilyen, az amerikai puritanizmus kanadai hely tartójaként emelkedett szólásra. Jó szónok létére statisztikai adatokon kezdte. A legutóbbi üzleti éviben, mondotta a miisztier, egészen rendkívül bő gabonatermése volt Kanadának. Igaz, hogy a termés rendszerint olyan nagy, hogy égy részét el kell égetni, de ezáltal akkora mennyiségek állottáik a kivitől rendelkezésére, hogy, piacra dobva őket, a világpiaci gabonaárak M- ta rkh/tnih alatt anui zuhantak volna lefelé, ami pánikot idézett volna elő. A raison kihatnia — kiáltotta bele a terembe a szónok, aki ebben a pillanatban etikában tárta ki Ivarjait — igenis, a raison kívánta, hogy a gabonalonmés egy igen nagy részét elégessék, egy részét pétiig a tengerbe süt vesszék. Nem volt szabad pánikot előidézni, ezt megköveteli a tőzsde becsülete, a piaci érdekek és legfőképpen az ész, a. belátás, a raison. A szimdlfcusok bókxgatttalk, helyeseltek, a főszindikius minden szavát aláírták. Majd megállapították a jmtalékot és szétoszlottak. A másik újsághír igy szólt: Északkima Sheasi .nevű államálban borzalmasan dúl a polgárháború. Vadabból. mint másutt, mert a sok kínai tábornok és ellentábora ok erre a tartományra vetette magát Jöttek-mentek az ellenséges csapatok, amelyek mindegyike volt olyan ellensége-, mint a másik és ez már abban a kis lényében ínyért kifejezést, hogy az egyik parancsnok épp (Úgy sarcolt és égette fél a városokat, mint a másik. A nyájakat elhajtották, a túszokat legyilkolták, a vetéseket, tönkretették iés ez a harci játék tartott, egyre tartott. Addig, amíg a felséges Éhhalál lovagolt be Kirí a eme „walesi tartományba". A berlini lap kínai tudósítója bőven számol be arról, hogy a falvakban és a városokban százával feküdték a hullák az uocákon és a tereken, az éh- tiifusz áldozatai', akiknek már mindegy volt, hogy melyik generális ragasztat űri felhÍrásokat a falakon, és hogy mii okból löveti főibe a sta Lániális bír őság a békétlenkedőket A hullák hallgattak és nem bántották *% ■ élőket, de az élők annál komolyabban kezd- I lek foglalkozni a hullákkal. A halál, az éh- ; tiáuszos halál hajtotta őket: a na'gy, a legma- j gyobb, a legkérlelhetetlenebb generálás, aki- j nek «. falragaszain csak egy mondat áHt: j „Enni vagy meghalni" Lél vagy Nemlét Se | egyszerűsített bestiális megfogadniazá»a hajtotta, hajszolta, űzte, korbácsolta m élőket w csendes és megelégedett mosolyu halottak felé, akik ingerlőén úgy feküdtek a városok és a falvak naipcsiklamdozta terein és ncoáia, mint a leginyenoelib ételek a kirakatok ablakai mögött. Mivel pedig a kulturembert a kannibáltól csak az a néhány earedévi fegyelmezettség választja el, amely csak egy ugrás, ha a gyomor végérvényesen parancsol, de sem a kéz, sem a fej munkásán nem tudja előteremteni az ételt, megtörtént, hogy az élőik, az éMial&tlüaöttek habzó szájjal és az emberevésig eltorzult lélekkel vetették ■rá magukat a holtakra és falták, falták őket, hogy életben maradjanak és hogy őket no falják fel az élők... Úgy, hogy végre is a japán kormánynak bele kellett avatkoznia és hullánként két dollárt fizetett azoknak, akiik a Iliin!Iákat nem falták tel, hanem a japán katonai osztagoktól őrzőit tömegsírokba száll i- folták őket. Az élelkerék fordult- a két dollárért konze!eveket és rizst lehetett kapni, nemi kellett hullát enni, a holtaknak nyugalmink volt az élőktől. A kanadai fősziudükus nagyszaibásu beszéde, amely az emberi raison galxrnatőzs- dés diadalában csúcsosodott ki, meg van örökítve. Fényképen, hanglemezen egyaránt. A. Slliensi tartományban történt embetrá pusztulás pedig szintén meg van örökítve: a foíoriporter pompás képeiket készített a leg- gy ilkosabb jelenetekről. Kételkedni nem lehet benne: itt is, ott is valóban megtörtént. A történésele szt.mulfa- iieizjmusa is megtörtént: unig Kanadában óriási gaboinanionnyiisiógekot égettek el és süti vesz tetteik a tengerbe, hogy a világpiaci áresések a nagy kínálat folytán ne idézzenek elő tőzsdekrachot, addig Shen-si tatrt.ománv- ban kannibállá vadult vissza az ember és élihaláltól hajtottan hullálcait falt... Az ember. Az ember, én és te, a kanadai főszindilms és a kínai hull afaló: az ember. Az, aki ma húsvétiéi gondolkozik. Feltámadásról. Akt aggódva figyeli, hogy győzni fog-e Indiában a nem-erőszak harcimődszere, hogy megreformálja az uj századot. llusA'étra, gondolunk'. Feltámadást üinúep- lünk. Egyelőre azonban gvővötit: a caüwu.
