Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-16 / 88. (2309.) szám

«pba<^AWAarhiriíhb 9 1#80 április 16, szerda. A Jakubovszky-féte gyilkossági bünper harmadik tárgyalásán a bíróság felmentette önmagát a justicmord vádja alól Jogos volt a halálos Hetet, amelyet Jahubovszhyn végrehajtottak — Egyik bűntársát is halálbüntetéssel sújtotta a bíróság — Neustrehlüz, április 15. Egy héttel ezelőtt az itteni esküidlbiróság immár harmadszor kezdte meg a Németország határain tud is ismertté vált Jakulboivszky-Féle gyilkossági bíimpex tárgyalását. A német földián meg­telepedett orosz munkás bimiigy© éveken át foglalboíztiatta a lnöavélaméinyt, amely főleg akkor lett figyelmessé Jakiubovszky sorsára, ami bor az orosz munkást bírói ítélet alapján kivé­gezték és mind erősebben hangzott el a kétely a kivégzett ember bűnössége iránt. Az vollt elten© a vád, hogy a hatéves Nogens Evaldot, azt a gyerme­ket, akinek anyjával közös háztartásban élt, meggyilkolta és holttestét elrejtette a kanálisban. A nőimet nyelvet törve beszélő orosz földimi- ves nem tuidiba magái a bírósággal megértet­ni, hangoztatta ugyan ártat/lanságát, de sza­vai nem találtak hitelre. A halálos ítélet végrehajtása után Jalku- bovszky Oroszországban lévő családja a védelemmel egy ütt revíziós akciói kezdett, amelynek során másod-, majd harmad­Ízben is bíróság elé került az ominózus ügy. A második tárgyaláson már a Nogons-család két tagját, Nogens Ágos­tont és Frigyest is megvádolta az állam- ügyészség és velük együtt került a vádlot­tak padjára a harmadik családtag: Kaeh- ler asszony is. A két Norgens-fivér a vizsgálati fogságiban részbeni beismerő vallomást tett, de midőn a főtárgyialáisra került a sor, egymásra tol­ták a bűnt, ugy- hogy a bíróság nem tudott tiszta képet alkotni a történtekről. így vádit szükségessé a harmadik fötárgyalás is, hogy végre valahaira eldöntsék, bírói té­vedés áldozata lett-e a gyeriuekgyilkossá­gért kivégzett Jakubo'VSizky, vagy pedig az ő lelki ismeretét is terheli a Irts Nogens Evald halála. Egy héten át tartó izgatoas tárgyalás után tegnap este hirdette ki ítéletét az eskiidt- birőság. Nogens Ágostont gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek és halálra ítélte, i MHiaJUllllPIIIWIIII—IIWHIIIIiMilHWIIi'ilWHBBB—P——BBK3B—Bi míg öccsét Frigyest bűnsegéd minőségében négyévi fegyházbüntetéssel sújtotta, Kaeh- ler asszonyt pétiig hatévi {egyházra Ítélte. Jakuíbovszky bünösiségéinek Iterdésére osu- pám az ítélet indokolásában tért ki a bíró­ság, de ott azailtán annál részletesebben. A bíróság ama véleményének adott kifejezést hogy Jakultovszky minden valószínűség szerint a felbujtó szerepét játszotta a sötét bűn­tettben, az sincs azonban kizárva, hogy nemcsak a gyilkossági terv volt az ő mii­ve, hanem esetleg a bűntett elkövetése is. A peranyagból kétségtelenül megállapítható — mondja a bíróság — hogy Jaknjbovszíky rábeszélte a két Nogems-íávért arra, hogy öccsüket tegyék el láb alóli. Az is bizonyos, hogy a gonosztettet annak elkövetői hideg­vérű számítással, gondosan előkészítve haj­tották végre. Ez a harmadik bírói ítélet tehát rehabili­tálja a bíróságot aiz alól a vád alól, amelyet a közvélemény emelt s amely ugy hangzott, hogy JakuíbovsizJky ártatlanul szenvedte el a halálibüntetésit.-Szir?HÁzK.ömvKaLTnE.\ „Késő van már, — nem tudok örülni.. Tkeodor Dreiser, az 58 éves »fiatal amerikai iró“ mérlegre teszi életét és elmondja a jó európai hitvallását Berlin, április. — Késő mn már. Már nem tudok örülni. Siker? Mit ér ae az ötvennyolc év esnek? Öo fiatalember, körülbelül ugyanolyan idős, mint én voltam, ami­kor elkezdtem az írást. És három évtizedig kellett várnom, mindig csak várnom ... Önök itt Európá­ban még benne élnek a bohém romantikában. A művész szegénysége bizonyos tekintetben magától értetődően szépnek hiat. Nem tudhatja, mit jelent az Amerikában, deresedé halántékkal, öt évtized súlyától tér tel ve odaállni a háziasszony elé és dadogni: Bocsánatot kérek, nem tudom kifizetni a számlát. És ugyanakkor már ott tornyoeodtak az Íróasztalon azok a kéziratok, amelyek, mint ön mondja, világhírűvé tetteik. Az elégtétel, a teljesü­lés jött, az idegek már szétmorzsolódtak, nem tud­tak az örömre reagálni. Tudomásul vettem, hogy egyszerre mindem megváltozott — de én már nem tudtam megváltozni. írok tovább, mert írnom kel­lett a rossz napokban is, de nem várok semmit. Theodor Dreiser, „a fiatal amerikai iró“ mono­ton tengőn, páthoez nélkül mondja ezt, miközben fáradtan végigsimitja homlokát és szórakozottan nyúl az üres kávéscsésze után, szájához emeli, az orva üres keserű, mint a berlini kávé. melyből kifelejtette a cukrot... Németországi sikerek emelték a modern iró- generáció-élére. A nagyszerű regényekre felfigye­lő közönség kíváncsian fordult az ismeretlen ifjú zseni felé, aki a többi amerikai modern iróvai, Sherwood Aridéra ónnal, Sinclair Lewisszel. 0‘Neii- lel együtt alig néhány esztendeje jutott az euró­pai nyilvánosság elé és csakhamar százezres pél­dányszámúk viharos sikerű színházi esték jelezték Európa hódolatát az uj amerikai irógeneráció előtt. A ,diaiak' Dreiser, amikor az „Amoricaiin tra- gedy" meghódította Európát, ötvenhároraéves volt. Ma, mint ö maga mondja, ötvennyolc. Azóta meg­írta nagy regénytrilógiáját, melynek utolsó köte­tével most készült el. A .,Ton in des Töpfers Eand" Berlin múlt szezonjának egyik legnagyobb színházi élménye volt, a. „Titán" sikere pedig — ez a trilógia első regényének címe — az Amerikai Tragédia sikerével vetélkedik. Dreiser mindezt tudja és konstatálja. Hálás Európának, mert érzi. hogy csak Európának köszönheti a mégis csak elérkezett elismertetést, de örülni már nem tud. Európa önmagát teszi tönkre — Az iró számára a nyomor, a meddő munka nemcsak emésztő gazdasági gondokat- jelent, ezt még el lehetne viselni, de a kétely öl — az önma­gunkba veted bit megingása. Hátha nem a világ téved, hanem én, csak én, aki azt hiszem, hogy olyasmit alkotok, ami meghallgatásra, megértésre érdemes. De mindig újra erőt vettem kétségbe­esésemet, mindig megpróbáltam: hátha most! Újra és újra- Aztán fogytán volt a-z erőm. Még csak egy célt tűztem magam elé: megírni az Amerikai Tragédiát. Ha ez is ugyanarra a sorsra lett volna kárhoztatva, mint a többi munkám, nem vettem volna többé tollat a kezembe. A sors másképp akarta. Európán keresztül megismert Amerika is és igy tovább írok. De a gyötrő évek nyomát nem tudja kitörölni semmi sem. Az agyam, az értelmem, a fantáziám dolgozik, * motor hajt to­vább, de a lelkem kifáradt. Amikor Theodor Dreiser, aki most végre meg­valósította tervét és kér észt ül kasul bolyongja Európát, önmagáról beemel, nyomasztóan csüg­gedt és szomorú. De felfrissül és optimizmusa né­mi iróniával keveredik, amikor Európáról beszél­get, az óvilág bajairól, jövendő sorsáról. — Önök irigyelnek bennünket, amerikaiakat. Ugy tekintenek a tengerentúlra, mint az ígéret földje felé. Tudósaik könyveket bújnak, rendsze­reket tanulmányoznak, keresik ax amerikai siker titkát. Mindez fölösleges. Nincsen titok. Mindenre egy válasz van csupán: Amerika egységes, Euró­pa széttagolt, szét tépett, egymásra agyarkodó. Százhuszmillió ember él Amerikában egy egységes vámterületen — ez mindent megmagyaráz. És itt Európában néhány tízezer, néhány százezer, vagy legjobb esetben' néhány millió ember elzárja ma­gát a többi milliók elöl, vámsorompókkal veszi körül magát, külön országot alkot. Minden ország á-llamhivatalnokok tízezreit alkalmazza és fizeti, hadsereget és diplomáciát tart fenn. Európa ön­magát teszi tönkre. Egyesülni — A háború után lehetett volna ezen segíteni­A még jobban szétdaraboló, igazságtalanságokat teremtő békekonferenciák helyett meg kellett vol­na teremteni az Európai Egyesült Államokat. Nem tagadom, elsősorban Wilson a hibás, aki mindezt legalább oly jól tudta, mint én. De elmulasztotta megragadni az iniciativát. Persze nem képzelem, hogy máról-holnapra, huszonnégy óra alatt min= dent el lehetett volna érni. De a fejlődésnek meg­szabhatta volna irányát. A nagy cbanoeot Európa elmulasztotta, még jobban szétzilálódott, szétda- rabolódott. De talán ez a fejlődés törvényszerű menete, a nagy összevisszaságban erjed az össze­tartozás gondolata. Előbb vagy utóbb Európa összes nemzeteinek be kell látniok: ez az ut nem vezet tovább. Amerika világtörténelmi szerepe lett volna, hegy uj irányba terelje Európa fejlő­dését. Máské-pp történt. Tehát Európának önma­gán keli segítenie. Gazdasági, kulturális és politi­kai okok egyaránt arra kényszerítik, hogy megte­remtse az Európai Egyesült Államokat. — „Nem lehet!" — válaszolják minderre az eu­rópaiak; — <,fajl, nemzeti és nyelvi ellentétek vonják meg a határokat". Mi amerikaiak ezt nem tudjuk megérteni. Hát nálunk másképp van? Az Egyesült Államokban együtt élnek, ugy mondhat­juk, a világ összes fajai. Egyes területeken sok­milliós kisebbségek alkotnak külön szigetet. Az amerikai társadalom minden rétege más és más mentalitású, más és más temperamentuma, más és más világnézetű. Talán nem túlzás, ha azt mon­dom, hogy a különbségek sokkal nagyobbak, mint Európában. Ezek a divergáló elemek azonban mégis összekovácsolódtak egy nagy, alkotóereje világot irányító egységbe. Hát' éppen a nyelvi különbség lemre az akadály? — A bölcs teóriákat szövögető Népszövetség helyett az Európai Egyesült Államok gondolatát kell az élőtökbe helyezni. A nagy gondolat meg­valósulása pedig természetszerűen megszüntetné a háború utáni évek sok igazságtalanságait. A csiiggedésnek, a fáradtságnak, a reménytelen­ségnek most már nyoma sincs. Dreiser arca csu­pa elevenség, friss energia. Talán éppen azért, mert személyes ambíciói, egyéni, céljai, egyéni vágyai már nincsenek, tud milliókért gondolkoz­ni és magának tudja érezni milliók sorsát. És va­lahogy ugy érezzük, hegy bár az amerikai szemé­vel néz és fog fel mindent, tulajdonképpen köze­lebb érzi magát Európához. Sőt: Ez a nagy ame­rikai-író Jelke mélyén százszázalékosan európai. De nem a ma., hanem a holnap európaija. Ráskay László. A Jazz-énekes A „Jazz Singer" — a „Jazz énekes" főszereplője A1 Jolson, neve összeforrott a talfcie sikerévei. Első darabja, a „Singing Fool" — „Éneklő bolond" alakításával megszerezte a világhírt. A „Singing Fool" a világ minden nagy városában óriási si­kert ért el — addig, inig A1 Jolson második nagy beszélő filmje, a „Jazz Singer" nem került vetítés­re. A „Jazz Singer" lehengerelte a „Singing Fool" eddigi elérhetetlen rekordját. A „Jazz Simger“4 ma is tizenegy newyorki óriá­si mozi játssza, már két év óta, reggel 10-tőI éj­félig egyfolytában. Az amerikai városokban a „Jazz Singer" volt a legnagyobb filmsiker. A konzervatív apát állítja szembe modern gondol­kozásul fiával. A1 Jolson mesteri játéka ebben a beszélő fiimiben nagy művészet. Ma Amerikáiban A1 Jolson a legnépszerűbb és legjobban fizetett filmsztár. Heti keresete 18.000 dollár, akár dolgozik, akár nem. * A prímás Veress Károly a neve, hét év óta játszik a buda­pesti hotel Astoriában 1929. szeptembertől azonban neon hallottuk nagyszerű muzsikáját. Elment, Lon­donba. A Regent Street-i Magyar hotelban ka­pott szerződést. Magyar zsinóros ruhában ját­szott 8 tagú bandájával, a terem közepén felállí­tott emelvényen. Zenéjét hallgatták Rothermere a walesi herceg, Vecsey hegedűművész, az angol társaság előke­lőségeiből, orosz emigrált nagyhercegek, az An­gliába származott magyar színésznő Petrás Sári. Máska Rimán világhírű hegedűművész, aki meg­hívta Veress Károly cigányprímást egy kon­certjére. Sok meghívást kapott angol lordok palo­táiba, hol estélyeken játszott. Londonban is szeretik cs megbecsülik a magyar cigány zenéjét. Kiváltképpen tetszett és nagyon sokat játszották: „Csak egy kislány van a vilá­gon" és a régi kuruc nótákból. Pazar fényt és pompát láttak. — egyszer el­kezdte a jó magyar cigányprímást a honvágy gyötörni. Addig-addig kívánkozott haza, hogy egy szép napon felbontotta szerződését és vissza­jöttek Budapestre — az Astoria-hotelbe. Elutazása előtt Londonban a hotel igagatóságn pompás bucsuestét rendezett a cigányprímás tisz­teletére. A terem falait háromszinü nemzeti sza­lagokkal diszitették. A hoteldirekció csak nehezen egyezett bele a válásba, a londoniak annyira megszerették a magyar cigány szivhezszóló mu­zsikáját. Emlékül Veress Károly egy gyönyörű arany ci­garettatárcát kapott a heteitől belevésett szö­veggel. így szerzett hazájának külföldön dicsőséget mu­zsikájával egy magyar cigány. PelleJrné Feszty Étibb. 3QBHBBÜB8DHHHBHIHDEIESBS2SISBHBHHHH&ÍUKUŰABBI KM RT POLOSKÁT és MINDE.N EGYÉBB ROVART HATÁSA GARANTÁLT í (•) A „Szeretem a feleségem" bemutatása Kas­sám Kassai szerkesztőségünk jelenti: Az idei tava­szi sziniszeaón második operett-bemutat ójának mar­gójára — sajnos — megint csali a mérsékelt sikert jegyezhetjük. Ugyan a,,Szeretem a feleségem" okim. Miimbeaiu-Doliley darabol zenés vígjátéknak jelezte a számlap. Bizonyos, hogy < „Szeretem a feleségem" szerzői Írtak miár jobb darabot, de valószínű az is, hogy tempóeabb, gördülékenyebb előadással többet is ki lehetett volna hozni a darabból. — Elek Ica a címszereplő fíimdiivát kissé inidiszponállain hozta színpadra, pédiig az egész darab láthatóan erre a szerepre van felépítve. Partnere, Várady Pál már sokkal elfogadhat óbban mozgott a férj szerepében, bár az előadás hangulatniélkiülisége őt is erősen be­folyásolta. Kacagtató, kedves figurákat formáltak Szigethy Irén az anyós és Farkas Pali egy hetven - fcétesztendős boy szerepéből. A többi szerepben Fidöp Sándor, Szánthő 'Tenő. Fenyő Klári, Tamika Dóra, Keiner Vera, Ütő Endre, Némethy Zoltán és Ungvári Ferenc igyekeztek elfogadhatót produkál­ni. Az egész előadásból egyébként két produkciói tartunk igazán elismerésre méltónak, két. nagy szőrű láncszámot, amiket Várady Pál állított be. Az egyi­ket ugyancsak ő táncolta a második felvonásban Elek Icával s pompás virtuozitásuk szinte felvilla­nyozta a premier közönségét. A másik számot Fenyő Klári és Némethy Zoltán táncolták meglepően jól. hasonló sikerrel. A zenekar öllén Físoher Károly követett el minden lehetőit, hogy Ábraibám Pál he­lyenként színtelen muzsikájából kihozza a lehető legtöbbet. — Vasárnap délután Erdélyi Mihály és Vértes Henrik „Feketeszem éjszakája" című ope­rettjét mutatta be az operett-együbes. A hangulatos darabot melynek zsúfolt ház tapsolt, Eleik Ica, Vé- osey Ilona, Fenyő Klári, Reiner Vera, Jeney János, Várady Pál, Fülöp Sándor, Némethy Zoltán, Tauika Dóra és Juhász László vitték sikerre. (—béri.) (*) Passziójáték a kassai színházban. Kassai szer­kesztős égünk jelenti: A kassai rom. kát. egyház­község április 17-én, nagycsütörtökön a kassai Vá­rosi Színházban passzióját ék ot rendez, melyen á Kát. Leányklub, Kát. Legényegylet, a Székesegyhá­zi énekkar és a keresztényszodalista szakszerve­zeti zenekar működik közre. A passziójáték melyet Pusch Ödön ár. irt, 8 részből és 5 képből áll. A nagyszabású darab próbál lázasan folynak s a da­rab minden, szereplője időt. és fáradságot nem ki­méivé, dolgozik azon, hogy a PassZiójátékot a mag} hét komoly és ünnepélyes hangulatába, méltókép­pen beillessze. A szerepek mind a legjobb (kezek­ben vannak. A női szereplők közül Poilámszky Kató, Tarczal Mária, Ébrey Ancsa, Berecz Gizi, Libay Ica, a férfiak közül Hajaer István, Sehmotzer Alajoy Hopák Béla, Pechár IAszló, Koliler Lajos előre biz tosátják a sikert Rajtuk kívül még körülbelül 42 szereplő játszik. A szereplők száma a némaezerep- lőkkel több mint' hatvan s bátran állíthatjuk, hogy ily nagyszabású előadást műkedvelők Kassán még nem rendezték. A precizitásáról ismert székesegy­házi énekkar és a közszeretetnek örvendő kér. szo<\ zenekar nagyban hozzájárul majd a sikerhez. A megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos a jegyet minél előbb megváltaná: Pocsáikú cégnél, Fő-ucca 48 és a Legényegyesüiet gondnoká­nál, Rákóczi-körút 68. (*) Lehár jubileuma. Lehár Ferenc a magyar származású világhírű komponista, ebben az évben tölti be hatvanadik esztendejét. Ezt az alkalmat Európa minden nagy városában megünneplik va­lamilyen formában. Első lesz az ünneplők sorában a berlini Theater des Westens, amely felújítja Le­hár nagysikerű vigop éráját, a Paganimi-t. Főszere­peiben operaénekesek lépnek fel: Vera Schwarez és Richard Tauiber. Az első előadásokat Lehár maga fogja vezényelni. (*) Arnlay Piroska a londoni Covent Gardenban. Megállapították a Coven Gairden ezezónjának pon­tos programját. Április 24—május 28-ig játszik majd egy német stagglone Brúnó Walter és Róbert He- ger vezetésével. Wagner- és Stirrnss-műveket adnak elő. Az előadások egyik főszereplője a magyar szár­mazású Amday Piroska lesz. A KASSAI MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA: Szerda: Földnélkülv János. Csütörtök: Passió-játék. Pénteken nincs előadás. Szombat: Diákszerelein. Operett-újdonság. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Április 15—17-ig: ÁTLÓN: Ábris rózsája. TÁTRA: A repülő flotta. PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Rio Rita. FLÓRA: Cheyneyné végzete. HVEZDA: Nő nralkodik a férfiakon. LUCERNA: A szerelem hősdala. KOTVA: Manhattan Cocktail. METRÓ: Házasság hármasban. RÁDIÓ: Mézeshetekben. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA: Hétfőtől minden nap az első hangC6 műsor: „ATLANTIÉ" A Titanic elsüllyedésének borzalmas története fií­,v r'-~ ..... Fnnz bederoT, Lu cie Mannhcim, E!sa Wagner.) Dupont A. E. vi­lághírű németül-beszélő-filmje. — Kiegészítő mü- «or: Acsopusi Mese. (Hangos tintapocek.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom