Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)

1930-04-16 / 88. (2309.) szám

4

^RK€U-.MAfiÍeAR-HlRI>Ag

1960 ápcriite IC, warda.

Miljukov emlékezése

Oroszország legelső alkotmányos demokrata

pártjának megalakítására és működésére

„Mindenkoron a forradalom és a demagógia ellenzője voltam(i

Irta: HUNGARICUS VIATOR

n.

— A t^ófiai székesegyházban II. Miklós cár ne ven apján tartott istentisz-telet után — folytatta elbeszélését Miljukov — elmulasztottam az orosz követségre sietni s a cár iránti hódolat jeléül nem Írtam alá a kitett ivet. Ebbéli mulasztásomban elegendő okot talált a kormány. hogy a bolgár kormánytól tanári állásomtól való megfosztatás-omat követelje.

— A Bulgáriában és később Törökországban töltött évek azonban nagy befolyást gyakoroltak további tudományos fejlődésemre, a szláv népfajok, s a Balkán-kérdés tanulmányozása révén a nemzetközi politika terén Európaszerte elismert és méltányolt szakértelemre tettem szert.

— 1899-ben engedélyt kaptam a Szentpétervárra való visszatérésre. Az egyetemi hallgp,-1 tők mozgalmában való résztvételcm miatt azonban ismét szabadságvesztésre ítéltek.

— Hathónapi fogság után, a szigorú orosz cenzúra elkerülése végett, egy, a külföldön megjelenő politikai lap alapítását határoztuk el politikai barátaimmal.

— L'emancipation (Osvobözenie) volt az 1902 junius 15-én Stuttgartban kiadott lap elme.

— A fölajánlott főszerkesztői állást nem fogadtam el, mivel fontosabbnak tartottam, hogy orosz földön maradjak.

—• A lappal való összeköttetésem miatt azonban ismét vád alá helyeztek, s végezetül szabad választásomra engedték, hogy három évre száműznek, vagy pedig félévi fogságra vetnek.

— Ez utóbbit választottam. Kljucevskij moszkv ai egyetemi tanár, a trónörökös egykori nevelője, II. Miklós cárnál közbenjárt szaba- donbocsáttatásom iránt. A nagyhatalmú Pleve belügyminiszter fogságomból egyenesen maga elé vezettetett s a cár által aláirt végzés fölmutatása mellett, hosszas tárgyalás után a köz- oktatásügyi tárcát ajánlóta föl nekem.

— Kijeienettem, hogy a miniszteri tárcát nem fogadom el Először is, mert jól tudtam, hogy csak hatalom nélküli figura lennék, s másodszor, mert soha olyan kormányban nem foglalnék helyet, melybe® ő, vagyis Pleve a b el ügyminíszter.

—* Beszélgetéattek ezzel aztán befejezést te nyert, s én visszamefcettem a fogságba Egy héttel később ismét a miniszter elé vezettek, aki a következő kijelentést tette:

—• Dacára annak, hogy jól tudjuk, hogy engesztelhetetlen ellenségünk, visszaadom szabadságát, azonban figyelmeztetem, tartózkodjék minden nyilvános mozgalomban való részt- vóteltöl. mert minden erre vonatkozó, legkisebb kísérlete súlyos következményekkel fog önre járni.

— Amerikába utaztam, hogy a csikágói egyetem fölszólitására Oroszországról s a fczlávság történetéről tartsak el őad ásóikat.

— Az 1905 január 9-iki orosz események hire Amerika földjén ért. A cárnak szánt memorandummal a Tói Palota elé fölvonult munkások sortüzzel való fogadása Oroszország belső állapotainak véres komolyságát tárta föl, s kötelességemmé tette, hogy haza siessek.

— Az orosz—japán háború szerencsétlen befejezése, a vereség okozta ezernyi szenvedés, nyomor, nélkülözés s az ország tekintélyét ért súlyos ütésért a kormányt tette felelőssé a nép.

— Az autokrata kormányzati rendszer gyökeres megváltoztatásának szükségessége köz- tudattá és közóhajjá vált.

— Az újonnan keletkezett politikai csoportok szociális reformok sürgős behozatalát tűzték programra.

— Lehetetlenség volt e mozgalmakon kívül maradnom. Megalakítottuk, az Írók és tudósok egyesületét, melynek elnökévé választottak. Később azonban a különféle csoportosulásoknak közös harci frontba való tömörítése végett megszerveztük az Egyesületek Unióját, s ennek is én lettem az elnöke.

. — Nyilvános előadásaim a liberális és szociális eszmék fejlesztését célozták. Kifejtettem többek közt, hogy a két nagy politikai csoport: a liberális és a szociális pártnak csakis egymásért és nem egymás ellen szabad harcolniok, ha a nagy célt, Oroszország fölszabadítását el akarjuk érni.

— Mozgalmunk első eredményeként a kormány 190o augu-sztus G-án a Duma megalakításáról Butygin 'belügyminiszter által kidolgozott törvénytervezetet tette közzé.

— Az alkotmánytervezet eme első formája legkevésbé sem elégített ki bennünket. A szocialista párt balszárnya nyílt bojkottra szánta rri agát.

— A dumatervezet összes hiányait és hibáit nvilt kiáltványban tettük szóvá.

— Az Egyesületek. Uniójának összes tagjait, természetesen engem is elfogtak, s egy hónapig zár alatt tartottak.

1905 október 17-én ÍT. Miklós cárnak a képviseleti alko tanán yrendszer, a Duma. megalakításáról szóló kiáltványát tették közzé.

— A kormány a duma első két ülésszakára való inegvúlasZtatásomat különféle kifogások fölhánytorgatásával megakadályozta. De azért pártunk vezére maradtam, s a duma munkájára parlamenten kívül is nagy befolyást gyakoroltam.

— A harmadik és negyedik ülésszakra azonban már dumatag s pártunk, személy- és névszerinti vezére lettem. Megalapítottuk az alkotmányos demokrata pártot (Le parti constitutio- nel-democratique). Oroszország eme legelső alkotmányos demokrata pártjának megszervezésében az autokrata pártok tagjainak kivételével a müveit orosz középosztály minden számottevő tagja részt vett.-— A pártnak sohasem volt forradalmi irányzata. Alapításától kezdve 1917-ig, a forradalom kitöréséig, a korona és az ország közötti

A múlt héten a sok híradás között, melyekkel Gandhi frontjáról bombáz kik a világot, akadt egy, mely rögtön első hallásra valósai műnek tetszett metlyet bátrain be lehet iktatni az emberiség nagy hősi eposzainak anyagtanába. Gandhi tehát megérkezett a tenger partjára s párolni kezdte a sót. Tudjuik, hogy ez a súíőzés mit jelent s főként mit jelenthet az egész világnak, ha a vállalkozás eredménnyel jár s India elszakad. Angliát él. Gandhi főzte a sót, Eduard Iielsey, a Journal riportere, nézte. Az egész világ áhitatos érdeklődéssel figyelt e napóiéban India felé, Bombaybam a páriák a vasúti ginekre feküdtek, Gandhi fiát letartóztatták. Az ösztöviér, fekete doktor főzte a sót, ezt a különös tápszert, mély nélkül az emberi táplálék nem táplálék, mélyből oly kevés ke-11 az egyes embernek s mégis oly fontos, hogy Gandhi ezt a szimbólumét választotta szabadságharca első taktusául. A makacs ember főzte a sót s még ma is főzi, ha közben Je nem tartóztatták. Valami kevés sót lepároTtak a tenger vázéból s est a szimbolikus sót, az indiai szabadságharc becses ereklyéjét, a havők áhítattal tették el emlékbe, egész Indiában, az egész világon hire ment a hindu Messiás sójának s egyrészről a hú vők, másrészről a sznobok mindent elkövettek, hogy csipetnyi szeri t sóhoz jussanak a G andh i -főriéből. Apró zsákokban küldték szét a hívők szerte Indiában a forradlalmi sót, minden városban, minden faluban eped- ve várták Gandhi sóját. Küldöncök utaztak a sóval, melyből mindenki akart vásárolni. Fűszernek olyan konjunktúrája még nem volt, mint annak, mellyel Gandhi el akarta sózni az angolok levesét. A jómódúak minden árat megadtak egy marék Gandhi-sóért.

A sörfőzés harmadik-negyedik napján az derült ki, hogy, nagy titokban, minden olyan hindu forradalmár, s vannak vagy százmi Ili óan, aki csak akarta, hozzájutott egy kevés Gandhi-.főzte sóhoz. A szimbolikus fűszert a hívők apró és piszkos vászonzacskókban hordozták a nyakukban, mint az ereklyét. Titokban mutogatták, boldog és hivő hindu mosollyal, a sót, a szent, a boldogító, a jelképes sót. Csak kicsit sok volt a só mindenfelé. Gandhi lepárolt egy pár kilót, önkéntesem is lepároltak egy pár kilót, — de a bét végére kiderült, hogy szerte széles Indiában annyi Gandhi-anárkáju só van forgalomban, amennyit a próféta eszlendők alatt sem tudna lepárolini. Táviratok jelentik, hogy a sóvá) csaltak. Élelmes csirkefogók vásároltak mázsa-számra közönséges, angol birodtálimi sót., apró zaeskőkbe töltötték s ügynökeik elárasztották vele az országot. Az angol birodalmi só csak abban különbözik a próféta sójától, hogy nem szent. Eri, látásra és ízlésre, nehéz megállapítani. Kiderült, hogy vagomszámra megy az a millió Csipet só, amit a hívők a nyakukban hordanak. Ma már csak a legnagyobb óvatosság- gtal lehet igazi, hamisítatlan pirófétasóra szert tenni.

Röviden, csaltuk a sóval. Nemi kell hozzá zseni alifás, hogy ilyesmit kitaláljon valaki: egyszerű, emberi történet ez, a hindu szabadságban; legendájának egy fanyar epizódja, Első hallásra szinte természetes, hogy csaltuk a sóival. Mindennel csalnak és mindenütt a világon, amiben a ti, emberek biszvitás kérdések békés megoldására törekedett. Minden szélsőségtől mentes, ideális céljaink elérésére csakis alkotmányos, parlamentáris eszközökkel harcoltunk.

— Én magam mindenkoron a demagógia és a forradalom ellenzője voltam.

— Alkotmányos és demokratikus elveink fönntartása mellett számtalan jelét adtuk kompromisszumok kötésére való készségünknek, sajnos, mindenkoron merev ellen tál! ásra találtunk, s az ország minden erőfeszítésünk ellenére fölt art óztath atlanti! forradalmak örvényei felé rohant.

(Minden szavánál arcvonásai elváltozását, figyeltem, —• múltak szomorú emlékének fölkavarásával, lelkileg és fizikailag szemmellátha- tóa’n szenvedett a forradalmak hírhedtté' vált nagy külügyminisztere, —• Miljukov.)

MrwmrrmrmvrmrmrmmKmMmmmmm c

nek: éppen a sóval ive csaljanak? Ereklyékkel csalnák, a keresztfa szögeit gyárilag állítják elő és csalnák vele, a keresztfa szilánkjaival osalnak az üzérek minden kegy- helyen, a szentek csontjaival, Napóleon sétabotjával, Attila koporsójával, mindennel csalinak, mióta ember az ember, akár fekete, akár sárga vagy fehér: s ha Amerikában történik mindez s hallunk erről a só-blöff- rőil, legyintünk egyet s leszögezzük, hogy jellemző. S ha Európában történik, akkor se csodálllkozaunlk, mert a Balatonban nincs annyi víz, amennyi lourdesi forrásvizet tartogatnak hivő lelkek az éjljeli szekrényükön üvegben s a Jordánban nem folyna már viz, ha inted ári a palackozott Jordán-vizet, melyei évezrede csereberélnek apró Baconokban az emberek, a Jordánból merítették volna s a Golgotának hült helye lenne már, ha a szent földet, melyet svindlerek árulnak szerte a nagyvilágon, csakugyan a Golgotám ásták volna. S ha véletlenül Pesten akadna, próféta, aki a fennálló világrendet sópárlás- aal akarja megváltoztatni, mindenki bólogatva szögezné le, hogy csaltak a sóval s tipikus pesti panama az egész. Dohát Indiában történt: a hit hazájában, a jámbor hívők és a próféták csodálatos birodalmában s akármilyen elszomorító, be kell látnunk, hogy a világszerte sanyarú gazdasági helyzet mindenütt, Indiában is noszogatja az emberek fantáziáját s ha pénzt lehet egy kis csalással keresni, a hinduk se mennek egy vagon szent sóért a szomszédba, hanem az angol kincstári sókivattaihoz mennek, mely a napokban különösen jó üzleteket csinált. Hát Indiában is? Az ennie r nem hinné. Sajnos, Indiáiban is.

S most engedjék meg, hogy, mindén pá- thosz nélkül, ne tudjak ellen tálban i a csábításnak, mely a só-csalók anekdotájával kapcsolatban kínálkozik, s a jelképes sóból, melyet Gandhi párolt s mellyel csaltak, lepároljuk a jelképet. Mert a történetben van valami olyan elmondhatatlanul „örök-emberi", hogy bátran oda lehet sorolni az emberiség legszebb példázatai közé. Indiából jön, a jelképek hazájából, s a nagy emberi tani tómesék közé lehet illeszteni. Példázat, mely időtlen. Egy ember fölkel egy gyékényül atrácrók melyen esztendőkön át guggolt és elmélkedett, hazája és fajtája sorsán töprengett,. s azt találta ki, hogy felszabadítja bazárját, ő, Maiba ima Gandhi dr., közös váltóügyvéd. S elindul félig pucéram gyalog, néhány önkéntestől követve, a tenger felé, falvakon és városokon át, ahol emberek százezrei és milliói esküsznek reá, rajongások szállnak feléje s a szikár testből százmillió embert szuggeráíló erő árad. S elér a tengerhez., mely végtelen s tele van sóval, az élet. egyszerű és titokzatos elemével. S megmeri ti tenyerét a tenger vizében, s azt mondja: a eseppekbőil lepároloun a sót, s ezzel a cselekedetemmel nyilvánosain és ünnepélyesein megsértem az angol törvényt s felveszem a harcot a brit világbirodalom összes torpedóival, hadihajóival, repülőgépeivel, gépfegyvereivel s ágyúival. S meg akaróim dönteni ezt a birodalmat, fegyver nélkül, én. Ma halma Gandhi. 8 vissza akaróim szerezni hazáim és fajtám függetlenségét. Íme a só: Ízleljétek, tegyétek nyelvetek alá, imádkozzatok.

S ne engedelmeskedjetek többé, Isten velünk van, a hát velünk van, s ez a só, amit önkényesein termeltünk, örök szimbóluma ma rád jón az Eszmének, annak a fegyvernél erősebb, flottánál hatalmasabb, dinaimitnál röbbamtóbb valaminek, amit az ember lelké- bem hordoz, s aminek kisugárzása és hatóereje végtelen. íme a só, amely nélkül élni nem lehet, amelyről nem is tudunk, ha van, de izetlen az éltei, ha nincs, s ez a marék só tegyen szimbóluma a mi szabadságuknak, amelyről nem is tudunk, ha van, de nem élet az élet, ha nincs. Ezt mondja s a példázat gyönyörű. S lekuporodik a tenger mellé s főzi és párolja a sót, a hindu szabadság jelképét. S a. tömeg imádkozik, s megtagadja az angoloknak az engedelmességet, s kinyújtja kezét az immár misztikus erővel felruházott, szimbolikus só utón. S akkor jön néhány ügyes ember és csalni kezd a sóvaL Míéltóztatik érezni, hogy mi ebben az olvasókönyvbe való?

Az benne az olvasókönyvbe való, hogy csak az élet tud ilyen tökéletes példázaito- kat. Merít ez történik a földön, mióta ember él rajta: időnk int feláll egy próféta s egy marék le párolt igazságot nyújt át az embereknek s a csalók elsietnek a világ minden zugába, s felvizezik, hamisítják s titokban, jó áron eladják a hamisított igazságot. Minden, ami az emberi lélekben tiszta párlat, ilyen felvizezett és hamisított lánckereskedelem utján jut el a tömeghez, mely áhítattal ajkához emeli. Jelszó és jelkép sorsa ez, szabadság, egyenlőség, testvériség sorsa, jóság és szeretet sorsa, hit és becsület és barátság sorsa. Valaki leszűri önmagában s kimondja a nagy szót s egy csomó ügynök elrohan vele, hígítja, cseréli, csal vele. Vallások sorsa ez és nagy emberi ideálok sorsa. S a hamisítvány, amit kapunk, tökéletes, nem lehet megkülönböztetni néha az igazitól], csak éppen mégsem az, a siber máshol szerezte be s nem tudjuk vissziautasitani. Egy ember imádkozik és párolja az igazságot lelkében, s a siber szalad a hami sátrán v- nyal a hívők vak és buzgó tömegei között. S ez természetes és így kel leaiie. Szabadság, demokrácia, vallás, emberi jogok, igazság. mindén az ügynök kezében, aki óriási apparátussal -tudja a hamisítványról elhitetni hogy jobb, mint az echl

Ez a jelkép, ami örök és maradandó Gandhi só-példázatába®. S nem az a baj, hogy csaltak vele, hanem az, hogy a csalás kiderült, s az a tömeg, mely áhítattal hordta nyakában egy vászonzacskóban a szent sót, gyanakodva bámulja most, s nem tud hinni benne. Az igazság mindig nagyon egyszerű elem, s könnyű hamisítani. S a titka a dolognak az, hogy a hamis is annyit ér, mint az igazi, ha hinni tudunk benne. A só-csalóik példázata gyönyörűen mutatja, hogy mindén só annyit ér, amennyire a hit konjunktúrája értékek. Az áru minősége közönyös, eredete lehet homályos is. A kereslet, mely megnyilvánul iránta, az. ami egy marék angol kincstári sóból múlhatatlan emberi jelképet tud csinálni.

„Hadszíntér! Jelentésed a sáska-frontról

London, április 15. A lapok valósággal olyan fajta híradásokban számolnak be a sáska-járás ellen folytatott irtó hadjáratról, mint ahogy annakidején a háborús eseményekről megemlékeztek. Amint a kairói lapok jelentik, négynapi nehéz küzdelem után sikerült a Sinai-felsőig©tről előnyomuló sáska-hadsereget visszaszorít ani. Három százötven ember kilométer hosszúságú árkokat ásott, amelybe az előre ugrándozó sáska előőrs-hadak és a denékhad nagy része is bepotyogott. Az árkokat benzinnel töltötték meg s a benzint meggyujtották. Azokat a sáskahadakat, amelyeknek itt-ott sikerült a frontot áttörni, lángszórókkal semmisítették meg. Az ütközet lezajlása után a csatatér leírhatatlan képet mutatott. Három négyzetkilométernyi területet borítottak be a sáskahullák s a pusztítás a sóskák soraiban oly nagy volt, hogy a bullák néhol tíz centiméternyi vastagságban heverlek -egymáson.

A román diákok súlyosan bántalmaztak két . szociáldemokrata képviselőt

Bukarest, április 15. Radaceanu és Mo&ko- vici szociáldemokrata képviselőket a tegnapi diáktüntetések során a diákok súlyosan inzol- tálták. Az esettel kapcsolatban a szociáldemokrata párt nagygyűlést hivott egybe, amely határozati javaslatban követeli a kormánytól, hogy komoly intézkedéseket tegyen a személy- biztonság védelmére, mert különben a szervezőit munkásság maga gondoskodik védelméről, amely esetben az összeütközések nem lesznek cl kerülhetők.

A SÓ-CSALÓK

Irta:

MÁRAI SÁNDOR