Prágai Magyar Hirlap, 1930. április (9. évfolyam, 75-98 / 2296-2319. szám)
1930-04-12 / 85. (2306.) szám
1980 április 12, szombat. 'PRAUAW V lAtíV AR- M X RliAR Bethlen miassziereiiiiüt díszes fogadtatása Rómában Róma, április 11. Bethlen magyar miniszterelnök ma reggel 9 órakor érkezett Rómába. Az állomáson Giunta és Fani államtitkárok, továbbá Bucn Comapgni herceg, Hóry kvirináli és Barcza vatikáni követ fogadták. A király Bethlen tiszteletére délelőtt villásreggelit adott. Az olasz sajtó a legmelegebben foglalkozik Bethlen római ut- jával. A Popolo d’Italla azt írja, hogy Bethlen politikai éleslátásának köszönhető az olasz—magyar barátság, mely nem fölületes és nem mesterkélt, hanem a legalaposabb őszinte barátság. A lap a leghatározottabban cáfolja a külföldi sajtónak Bethlen római útjához fűzött téves információit. A Cor- rierre de la Sera azt írja, hogy az olasz- magyar barátság az európai béke legkomolyabb tényezője s például szolgálhat a többi európai államnak. Róma, április 11. Bethlen miniszterelnök ma délben 12 órakor az olasz királynál jelent meg, utána a király ebédjén vett részt. Az ebéden résztvettek még: Mussolini, Apor Gábor, Wodiáner Andor, Csáky István gróf, Rosíy Ferenc és Pap Gábor kvirináli követség! titkárok. Délután négy órakor Bethlen Mussoliniéi és Fani külügyi államtitkárnál tett látogatást Ez utábbl hétkor adja vissza Bethlennek a látogatást. Este fél 9 órakor Mussolini miniszterelnök az Excelsior-szálló termeiben dinét ad Bethlen tiszteletére. Róma, április 11. Bethlen miniszterelnök szombaton délután a pápánál fog tisztelegni. Utána Pacelli államtitkárt látogatja meg, akivel hosszabb tárgyalásai lesznek. kedöket, az egész intézkedés abban merüli; ki, hogy a kormányrendelet első paragrafusa utasítás helyett hivatkozik a 127—927 számú törvény 50. 51. és 89. szakaszaira. A második és harmadik paragrafus pedig Bach-kor szakbeli intézkedéseket tartalmaz. A 4-ik és 6-ik paragrafusok, amelyek időközben a járási számvevőségekre vonatkozólag a pénzkezelést rendeletileg szabályozták, némileg kielégítők. A kormányrendelet 7-ik paragrafusának 2- ik pontja pedig a számvitel, pénztári kezelés és ellenőrzésre vonatkozó intézkedések érvényességét, vagy érvénytelenségét illetőleg lehetetlen bizonytalanságot teremt. E pont ugyanis igy szól: Megszűnnek az összes erre vonatkozó előírások, amennyiben ezen előírással ellenkeznek. Kérdem most, hogy az érvényes Bacfo-kor- szakbeli rendelet és a legutóbbi 1929. évi csehszlovák törvény és kormányrendeletek közül melyik lehet érvényben? Az 1866. évi november 21-én kelt Kaiserliche Verordnung intézkedései nem lehetnek elégségesek a mai nagy kiterjedésű közvagyonkezelés és ellenőrzés szabályozására, viszont újabb törvény annak érvényességét, még meg nem szüntette, de érvényben vannak még az idevonatkozó magyar számviteli törvények egyes rendelkezései is. Ezekután kétségtelen, hogy ezzel a nagy bizonytalansággal az ellenőrzés lehetőségét a nullára szállították le. Miért késslc a régen esedékes törvényhozási reform Az 1919. évi 175. számú s a legfelsőbb számvevőszékről szóló törvény Xl-ik paragrafusa kötelességévé teszi a legfelsőbb állami számvevőségnek hogy az állami számvitelnek egyszerűsítéséről és megfelelő berendezéséről oly módon gondoskodjék, hogy az ellenőrzés könnyű és lehetőleg tökéletes legyen. Tett-e már a legfelsőbb állami számvevőség egy „törvényben gyökerező" számviteli és közvagyon kezelés ellenőrzésére vonatkozó javaslatot a kormánynak, s amennyiben tett, — miért nem került az a ház asztalára? Amennyiben pedig ez nem történt volna meg, hivassák föl a legrövidebb időn belül az állami számvevőszék, hogy ilyen javaslatot terjesszen elő és az igazgatóhatóságok minden vagyonkezelés ellenőrzést korlátozó intézkedést akadályozzák meg. A törvényjavaslat, amely irányadóul szolgál majd az állami országos, járási, városi, községi és minden közvagyont kezelő intézménynek és testületnek, a következőket foglalja magában: 1. költségvetési részt, 2. költségvetés végrehajtására vonatkozó részt, 3. vagyonkezelési és irányelvi általános részt, 4. pénzszolgálati részt, 5. számvevőségek szolgálata, és tisztviselők pragmatikája részt. (Ezen résznek keretén belül biztosítandó az ellenőrző tisztviselő teljes függetlensége az intézkedő tisztviselőktől.) 6. Számadási perrendtartási részt. Minthogy pedig a tárgyalás alatt lévő állami zárszámadás nem a fenti irányelvek alapján készült, azt el nem fogadom! A nyUrai kereskedelmi bíróság rehabilitálta a esődbekerüliNagysurányi Népbank súlyosan megvádolt igazgatóságát Megszüntették az eljárást Ozoray József dr., Contegner Károly, Konrád Miklós és Guth Jenő dr. ellen — Az ominózus tószerszámüzleéért nem terheli felelősség az igazgatóságot Nyitra, április 11. j (Saját tudósítónktól.) A osődbekerült Nagy- suTányi Népbank ügyében rendkívül érdekes döntést hozott a nyitrai kerületi bíróság kereskedelmi bírósága. A döntés kihatással lesz az ügyben folyó egyéb bűnügyekre is és előrelátható, hogy most már gyors tempóban fog befejezést nyerni az ominózus ügy, mely annak idején nap-nap után foglalkoztatta, úgy a belföldi, mint a külföldi sajtót. A nyitrai ügyészség még a múlt év decemberében beadványt intézett a kereskedelmi bírósághoz, melyben a Nagysurányi Népbank volt igazgatósági tagjai: Ozoray József dr., Conlegner Károly, Konrád Miklós, Guth Jenó' dr. és a többiek ellen súlyos vádat emeli és megbüntetésüket kérte. Az igazgatóság ellen fölhozott vádak szerint a banknak hosszú időn keresztül nem volt föb ügyeiŐbízottsága amely tény a kereskedelmi törvénybe ütközik, továbbá azzal vádolták az igazgatóságot, hogy az í926-ban készített mérleg hamis, úgyszintén valótlan adatokat tartalmaz az 1924-ben készített mérleg is, amelyben Pospisil János könyvszakértő jelentése szerint 127.599.75 koronás veszteséget kellett volna kimutatni. A mérlegben föltüntetett és a bank összeomlását okozó lószerszámüzlet folyószámlája is meg volt hamisítva az ügyészség állítása szerint és tekintettel arra, hogy elévülésről szó sem lehet, amennyiben az első esetben állandósult cselekvés áll fönn, a többiben pedig folytatólagosan elkövetett bűncselekmény, az ügyészség sürgős intézkedést kért, nehogy az elévülés most következhessen be. Az ügyészség beadványa nagy horderővel bírt, tekintettel arra, hogy az ügyben egyéb címeken is különböző bűnvádi eljárások folynak egyrészt az igazgatóság volt tagjai, másrészt a volt likvidátor ellen, akit viszont az igazgatóság jelentett föl csalás, sikkasztás és egyéb címeken. A bíróság annak idején a följelentettek egész vagyonát zár alá vette, egyben elrendelte a legszélesebbkörü vizsgálat lefolytatását. Előrelátható volt, hogy amennyiben az ügyészség fönti beadványa folytán elmarasztalnák az igazgatóság tagjait, úgy ez az elmarasztalás az egész ügyre kihatással lenne és megbélyegezné az igazgatóságot és ennek következményeként a bankösszeomlás ódiuma reájuk hárult volna aminek nemcsak büntető, hanem súlyos anyagi következményei is lettek volna. Az ügyészség beadványára Grósz Mór dr. nyitrai ügyvéd terjedelmes védőirattal válaszolt, alapjaiban támadva az ügyészség álláspontját. A védelem kimutatta, hogy a Nagysurányi Népbank ügyében az Igazgatóságot semminemű mulasztás nem terheli, amennyiben minden esetben a törvényes előírásoknak megfelelően jártak el. A nyitrai kereskedelmi bíróság most foglalkozott az üggyel. Az ügyészi indítvánnyal szemben Grósz dr. védő kifejtette, hogy az üzleti könyvekből könnyen megállapítható, hogy a banknak rendes fölügyelőbizottsága volt, az rendesen, előirás szerint gyülé- sezett és vizsgálta át az üzleti könyveket és a zárszámadásokat. A gyűlésekről fölvett jegyzőkönyvek Herzfeld Móric dr. csödtömeggondnoknál megtalálhatók. A minisztériumnak a likvidáoiót elrendelő határozata után az igazgatóság, mint olyan, megszűnt s mivel újból megválasztva nem lett, nem volt jogában fölügyelőbizottságot választani és még csak nem is törődhetett azzal, hogy ilyet válasszanak. Minthogy pedig nem szerepeltek igazgatóságként, nem volt joguk beavatkozni a bank ügyeibe. A kinevezett likvidátornak, Kukán Béla dr.-nak dolga lett volna intézkedni a fölügyelőbiizottság megválasztásáról, annál is inkább, mert a későbbi közgyűléseket már nem a szétzavart igazgatóság hívta össze, hanem a nyitrai. kerületi biróság. A likvidátor könnyelműsége annál kevésbé hárítható át Ozorayra és a perbe vont társaira, mert hiszen a banknak kormánybiztosa is volt, aki minden alkalommal jelen volt az igazgatóság ülésein és ha az igazgatóság működése Ide- • jén nem lett volna fölügyelőbizottság, úgy a kormánybiztos azonnal intézkedett volna. Ugyancsak nem felel meg a valóságnak az az állítás sem, hogy az értékpapírok magasabb értékkel voltak megjelölve a mérlegben, mint szabad lett volna-, amennyiben az értékelés a banktörvény rendelkezése érteimében történt. A kifogásolt és hamisnak deklarált Federics— Hotyk-féle folyószámlaügyre vonatkozólag a védelem kifejtette, hogy ez a folyószámla az ominózus lószerszámok ügyére vonatkozik. A lószerszámokat az akkori igazgató, Halász Gyula, az igazgatóság engedélye nélkül, sőt határozott ellenzése dacára vásárolta meg, amiért állásából elbocsátották s igy a vásárlásért az igazgatóság ab ovo nem felelős. A folyószámla összege ellen semmiesetre sem emelhető alapos kifogás, mert hiszen a lószerszámok fölbeosült és szakértők által megállapított 1.5 milliós értékének kisebbik része került bele a mérlegbe s igy ez az adat is fedte a valóságot. Abban az esetben pedig, ha könyvelési szempontból esetleg kifogásolható lenne is az, hogy a tétel a folyószámlán szerepelt, ez még nem jelenti azt, hogy a bank. és a betétesek szempontjából szabálytalanság történt, mert hiszen haszonkimutatás nem történt, tantlémeket nem fizettek ki az igazgatóságnak, 8 igy a hitelezők egy fillér károsodást sem szenvedtek ebből a könyvelési rendszerből Solyólag. A mérleg hamisításának vádját ie erélyesen visszautasította a védelem és rámutatott arra, hogy annak idején, amikor Kukán dr. likvidál tor eladta a kérdéses lószerszámokat, oly magas árat sikerült elérnie, amilyen -nem is szerepelt a mérlegben, ami egyet jelent azzal, hogy a lószerszámok még 1927-ben is nagyobb értéket (képviseltek, mint amennyit a mérleg főitüntetett. Más lapra tartozik azonban az, hogy a lószerszámok annak idején mégis a bank tulajdonában maradtak. Mindezek tetejébe nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a fontos körülményt, hogy a bank ügyeiben egyedüli és egyben legfelsőbb fórum a közgyűlés volt, amely minden alkalommal helyesnek és rendben lévőnek találta a mérlegeket, márpedig a közgyűlés hatáskörét sem a minisztérium, sem pedig más tényező nem nyirbálhatja körül. A közgyűlések alkalmával egyetlen egy esetben sem történt kifogás az igazgatóság ténykedése ellen, minden alkalommal abszolutóriumot kaptak, s igy most utólag nem lehet és nem szabad hajánál fogva előráncigálni alapot nélkülöző vádakat a kötelességét önzetlenül teljesítő igazgatósággal szemben. Mig a bank betétállománya az 1922. év végén 1,039.401.50 korona volt, a moratórium életbelépése napján már csak 622.546.15 korona. A hiányzó összeget azonban nem a Nagysurányi Népbank akkori pénzállományából fizették vissza a betéteseknek, hanem az Érsekújvár! Népbank által nyújtott készpénz- kölcsönből. Legfontosabb a hamisnak deklarált mérleg ügyében az, hogy a pénzügyminisztériumhoz még annak Idején fölterjesztették a mérleget és az egyéb kimuHotel Continental Budapest V1K, Int. tel. 462-28. Dohány ucca 42 tatásokat, melyek a bank pénzügyeire vonatkoztak és a minisztérium elfogadta és jóváhagyta a számadásokat és ennek alapján rendelte el a moratóriumot. A bank igazgatósága akkoriban azt kérte a minisztériumtól, hogy belátása szerint döntsön arról, vájjon csődöt rendel el, vagy moratóriumot és a minisztérium a saját szakértőinek meghallgatása után úgy találta, hogy megadható a moratórium és ennek megtörténte után rendelte el a likvidálást, —. de nem a csődöt. Semmi körülmények között nem tehető tehát ilyformán felelőssé az igazgatóság azért, hogy a másfélmillió korona értéket képviselt lószerszámok értéke időközben, — évek elmúltával jelentékenyen esett és hogy azok végeredményben nem voltak értékesíthet ők. Amennyiben a lószerszámokat vámmentesen behozhatták volna a köztársaság területére, úgy azok minden nagyobb nehézség nélkül értékesíthetők lettek volna. Maga a nyitrai kerületi biróság is ellene volt annak idején a csőd megnyitásának és a likvidálást tartotta célszerűbbnek, miért is indítványt tett a pénzügyminisztériumnak a lószerszámok vámmentes behozatalát illetőleg. A minisztérium azonban elutasító álláspontot foglalt el. A kereskedelmi biróság helyt adott a védelem érveléseinek és a védelem álláspontjára helyezkedve, meghozta döntését, mellyel megszüntette az eljárást az igazgatóság volt tagjai ellen és teljes egészében elvetette a nyitrai államügyészség indítványát. A bankbukás ügyében a keresiked elírni bíróság döntése egy lépéssel előbbre vitte a bonyolult ügyet s így a kibontakozás most már rövidesen bekövetkezik és fény derűi arra a kérdésre, hogy kit terhel a bűnvádi és anyagi felelősség az egykor virágzó bank teljes pusztulásáért. Az ügynek a betéteseket érintő része is előbbre kerül, amennyiben a végleges csődválasztmány is serényen dolgozik és a hitelezők kártérítését célzó eljárás is egyre közelebb kerül a befejezéshez. Dallos István. Budapest, április 11. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Windischgratz Lajos herceg rehabilitálása ügyében a tábornoki bizottság ítéletében kimondta azt, hogy Windischgratz herceg a frankhamisitási ügyben és az ezt követő pörben való résztvéteíe által a tiszti álláshoz a becsületről kötött fogalmak, valamint a saját tiszti becsülete ellen nem vétett. Az Ítélet kimondja továbbá, hogy Windischgratzet az egész ügyben a legtisztább, önzetlen és hazafias indokok vezették s hogy a maga részéről mindent elkövetett, hogy a káros következményeket az országról elhárítsa. Ezért a herceg erkölcsi állapota, illetve párbajképessége érintetlen. Etcsábiíójának nevét magával vitte a sírba a megtévedt A lelkiismeretlen Don Juan és a bábaasszony áldozata lett a 15 éves leány Pozsony, április 11. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) A pozsonyi állam- ügyészség különös esetben rendelt el vizsgálatot, W. Franciska 15 éves diák leányt március 31-ről április 1-re virradó éjszaka a pozsonyi tudományegyetem női klinikájára szállították, ahol a gyermekíeany aboríált. Április 3-án, minthogy a fiatal anya lázmentes volt, kiengedték a kórházból s hazament, 10-én újból rosszul lett, ezért ismét bevitték a klinikára. Tegnap este a vizsgáló bíró jelenlétében j w. Franciska kiszenvedott. A vizsgálóbíró hiába sürgette, hogy a haldokló mondja meg gyermeke apjának nevét és árulja el, ki követett el rajta tiltott műtétet, a leány titkát a sírba vitte. W. Franciska egy előkelő, magasállásu köz- igazgatása tisztviselőnek a leánya, apját két hónap előtt helyezték Pozsonyba, A leánynak egy Galgóc környéki fiatalember udvarolt. Mikor a szülők észrevették, hogy a gyermekleány áldott állapotban vau, Írtak a fiatalembernek, hogy vegye el feles égül Ez azonban hallani sem akart róla. Valószínű, hogy a leány valami zugbábáho® került, aki piszkos műszerekkel végezte el a tiltott műtétet. Miután a leány teherbeesése idején még nem volt 14 éves, az államügyészség a Galgoc vidéki fiatalember ellen erőszak büntette miatt vizsgálatot rendelt el. Az államügyészség a holttest fel boncolását elrendelte. 5. tábornoki bizottság rehabilitálta Windischgratz Lajos herceget
