Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-08 / 56. (2277.) szám

4 t>ra;gai/Aa&Varhiulai> 1550 máreim 8, wmfoat. A NAGY TRÜKK írta: GYŐY DEZSŐ 1. Kül'ö'nvékiményein van a Szabó De^ső-ügy- ben. Még az utolsó liftekben is nagy durrogás­sal pviifíogtak a mozsarak — a mi lapjaink­ban is — élteivé- és mellette. Fiatalságunk (ez a csodálatos, kevert, de szertelenségeiben is szeretetreiméltó történelmi nemzedék is) tel­jes niellszélességgel rontott a porondra — a . .TO'inánmá-^’ed lés t “ beli a rang ózó Szabó-in ter­de az egész nemzetet „németté akarta haza- óruilőzni“. A trükkben.) Mosolyognom kell. Ki kérdi a hegyoromtól, hogy mi jogon görget le halálos morénákat a völgybe, mikor ezzel magát is kisebbíti ? Ki kérdi a folyam­tól, hogy mért árad ki, mikor ezzel maga el­len haragítja az embereket? Ki kérdi a vi­hartól, hogy miért dúl és miért gyújtogat? A hegyőröm, a folyam, a vihar és a zaeaii egyformán természeti tünemények s önmagu­kat is emésztő életlámkban sosem fognak bő­röd .ni a völggyel, az emberekkel, a füvel­virággal és a kortársaiknak — a történelem szerint éppen nem csalhatatlan — vélemé­nyével. 4. És igy semmi baj sincs. Sőt. Így egy keserű gesztusu trükk életerős, feiividámitó, egészséggel biztató visszhangja .minden pro és minden kontra is. ói késői, de az óriási távolból is elemen tár i- san visszazugó eoliójaként. Éppen az echóról van szó. 2. Szerintem sem a támadók, sem a védők nem találták fején a szöget. Ahogy egy eo ipso lehetetlen beje te© lés nem nemzet- árulás, épp úgy nem védhető egy elkövetett nemzetárut ás. De ez a viihanmag sem nem komoly interjú, sem nem nemzetámlás, — ez -egy trükk: amolyan jóféle szabödezsö­trükk, ameljnk nem első és nem is utolsó a m agyar i rod-a lom tör téne tb e n. Egyszer, Szabó Dezső legkerodkusabb har­cainak idején, megjelent egy baloldali pesti lapban bizonyos Fellner Sándor mecénás s kijelentve, hogy bár az Aró által akkor erő­sen támadott zsidóságból való, nagy pénzzel hajlandó megmenteni a magyar zsenit. Nagy lett a hallali! Szabó Dezső „eladta magát!" Fiatal, romantikus napjaink fekete kútba zu­hantak s szinte könnyes szemmel vártuk a csodát, mint kínlódó Vinlciusók. Napok, he­tek. Semmi. Aztán megjött az „Élet és Irodalom" leg­frissebb száma s első oldalán a csoda. Fell- ner Sándor gyászjelentése. Felliner Sándor nincs. Meghalt. Az iró találta ki s rövid, si­keres élet után el is parentálta: csak tréfa volt, megmutatás volt: az irigyek, a szürkék, a közönyösek leleplezése. „A világirodalom legjobb trükkje". Nem telhetek róla, most is Myesvalamit érzek. A nagy tró és az őesteférfoeteSten ember, a magányos zseni kivert bika módján, visszr hangtalairal ódöng évek óta a komor pusztá­kon. Niines lapja, nincs fórum* * a sajtó — óikkal vagy ok nélkül, mindegy — az iró el­leni leggyi-lkosabb lám adással: az agyorahalV- gatás láthatatlan gázával árasztja el. Akármit szól, nem hozzák, akármit Ír, nem adják te. A halálos némaság, az egyedüüség éhes ke­selyűi és a ki választottak mardosása rávetet­ték a hurkot az irőtelet nagy ibikamyakára. De e<z az elpusztíthatatlan, szertelen lobo- gásu, félelmes dinamikájú székely egészség nekimarkolJt a köteleknek s rántott rajtuk egyet. — Nem adjátok le az írásaim? nem irtok a müveimről? — jó, majd irtok rólam, csak... csak éppen valami furcsa-nagyot kiáltok, hogy megtréfáljalak benneteket. (Egyszer Széchenyi, veszedelmes időkben, csinált egy ilyen keserű tréfát, mikor érte­kezletre összehívott barátai előtt kijelentette, hogy elkeseredett, feladja programját, nem­zetiségét, mert „/minden magyarnak németté keli lenni". A nagy döbbenetben a vak Wes­selényi „bitangot" ordítva akarta megfojtani. Széchenyi mosolygott s örült, hogy jó barátai vannak s hogy jó magyarok.) Ügy érzem, igy született meg a „románná leszek" keserű gesztusa is: a nagy trükk. A trükk, akármilyen, csak akkor jó, ha si­kerül. De ha sikerült, akármiilyen, jó volt. Ez sikerült: száz és száz cikk foglalkozik azóta Szabó Dezsővel, támadják és védik, bántják és kifogásolják, de mind őt, de mind ővele foglalkozik, róla i.r (a groteszk tükör­ben mégis megláthatja nagyságát, amit az el­takart velencei tükrökben évek óta nem lát­hat), ővele, őróla, aki pedig nem is irt uj re­gényt, nem is mozdult ki Pestről (azt hiszem, nem is fog), nem ment Erdélybe, nem Buka­restbe, nem is tanul románul, s akii kőiül most — egy Sz>éebenyi-trükk pár mondata miatt — mégis, mégis fellángolnak az indu­latok: a velefoglalkozás és az érdeklődés. Levegő tett az iró körül, mert az írónak le­vegő kell. Hát ha mesterségesen is, de lett körülötte: a télen senkiről annyit nem irtuk a lapok, mint róla. Ti a trükk, győzelmes trükk volt. 3. Van-e joga a zseninek ilyen trükköket el­követni? Kz az egyetlen megmaradt kérdés. Ettől függ minden. (Eszembe int, hogy f’/,! utólag srnl.i sem kié -!í:z!c S/tebcny itő), pedig ő nem magát, Fantasztikus táncversenyt tartottak egy detroiti Három hónapig iotyt a tánc-csata — A rendőrségnek kellett beavatkozni, hogy az őrü!einek végetvessen Newyork. március 7. A newyorki lapok kü­lönös táncversenyről írnak, amely több mint három hónapig folyt az egyik detroiti mu­latóban és amelynek csak a detroiti rendőrség be­avatkozása vetett véget. A fantasztikusan hangzó hiradás szerint, melynek adatait úgy látszik nem kell százszálékos kritikával mér­legelni, a versenyben résztvevő párok állítólag több mint 100 napig táncoltak egyfolytában, eltekintve a táplálkozáshoz szükséges időtől. Aludni állítólag csak egy órát aludtak naponta. A táncverseny november 18-án kezdődött, s eleinte közel 60 pár vett benne részt. Az utolsó napokban már csak néhány pár táncolt. Miután a szünetlen tánc a résztvevők egész­ségére ment és többen közülük legutóbb már csontvázzá soványodtak, néhányan feljelentést tettek a detroiti rend­őrségen, amely elhatározta, hogy beleavat­kozik és véget vet a különös versenynek, an­nál is inkább, minthogy a verseny nyilván­valóan csak reklámcélokat szolgált. Egy alkalommal meg is jelentek a rend­őrök a mulatóban, a tulajdonos azonban fel­háborodottan utasította vissza a beleavatko- zást és azt követelte, mutassák meg azt a pa­ragrafust, amelynek alapján beszüntetik a produkciót. Miután eleinte nem tudtak jog­alapot találni, a hatóságok kénytelenek vol­tak tovább tűrni ezt az embertelen kínzást. Végül is arra a gondolatra jutottak, hogy az ipartörvény munkavédelmi rendelkezé­seihez folyamodnak. Ekkor viszont az volt a baj, hogy a táncoló párok önként vállalkoztak a produkcióra és a versenyt nem lehet iparnak minősíteni. — Végül aztán az egyik detektív rájött arra, hogy a nézőközönség, amely minden este szinültig megtöltötte a páholyokat, pénzdara­bokkal honorálja a táncolok fáradságát. Ezen az alapon azután rendőrbirói végzést hoztak, amely szerint a különös táncverseny mégis csak a munkavédelmi törvény rendelkezései alá esik. Hétfőn éjszaka megjelentek a detektívek a lokálban és a parancs felmutatásával megvonták a tulajdonos iparengedélyét. A mulatót azonnal bezárták s a még lábon álló három táncospárt kórházba vitték. Ez a három pár az amerikai lapok stitisztikusal szerint pontosan 107 napig, vagyis 2568 óra hosszat táncolt Uj Háry Jánosok Mai KARINTHY FRIGYES „A farihmgoe dkák szörnyet prüeseeote ró, De Háry a beszédét tovább is Mytort*.. .** Ez egy uj fcipn». Tifeztelot a kóvételekmek. Az igiaróaíkioaik. De özeiken túl és melletit feltűnik, lapok tu­dósításában, ikóváiygó szóbeszédben, a kor sfcilszerü Háry Jánosa; a nagy föltaláló. A nagy feltaláló, aki ^rossacsillagu" hazá­ja, Magyairorsaég, meg neon értett, de bezzeg a külföld! Itthon észre &e vették, természetesen. Ször­nyű .anyagi küzdelmek közt járta ki, vasszor- gatoimmal, az államii óvoda első osztályát, sze­rette volna folytatni tanulmányait, de a mos­toha körűimények miatt pénzkereső pályára lépett, hogy szegény özvegy édesapját támo­gassa a hajókötélfouásiban, amivel szegény özvegy édesanyját leütötte. Már gyrmekkorában érdekelték a technikai dolgok, repülőgép, rádió, vasúit, mozi s ami inás gye nmeket nem érdekelt, direkit utálják ezeket a dolgokat más gyermekeik, ő maga mindig arról ábrándozott, hogy egyszer ő is csinál effélét, de szűkös anyagi gondjai miatt kénytelen volt szerény állást vállalni egy el­megyógyintézetben. Tizennégyóves korában két régi kesztyűiből, apja óraláncából és némi maradék uíborkasa- látából távolbalátó készüléket konstruált, amely több egyetemi tanár bámulatát vívta ki, de a szükséges tőkét a kormány nem bo­csátotta rendelkezésére s igy kénytelen volt abbahagyni az egészet. Ezután sokfelé próbálkozott elhelyezkedni, hogy eszméit valóra váltsa, de mindenütt a bürokrácia kínai falába ütközött s vagy az történi, hogy a kínálkozó állásokat, mint pél­dául. a miniszterelnöki, nagyköveti, népjóléti stb. tárcáikat másokkal töltötték be, vagy pe­dig azzal a feltétellel kínálták fel neki, hogy tervezgetéseiiről lemond, amit önérzettel visz- saautasitott. Egyszer királlyá is ki akarták ki­áltani a Duna jogén, de meg kellett volna es­küdnie, hogy soha nem foglalkozik többé uj- rendszerü felhőslkálókészülékének gondola­tával s ő inkább lemondott a fényes rangról­Végül egy vidéki szappangyárbaai alkal­mazták próbaptézoknak, de ezt a strapái nem bírta sokáig s elhatározta, hogy külföldön próbál szere nősét. Utolsó tíz fii iér-én jegyet váltott Koriiobe « egy esős reggelen meg is érkezett. A hordárt, aki seerény bőröndjét, melybe© műszerei s egy raikétahajó modellje volt, * külvárosi szállodába cipelte, nem tudta kifi­zetni, de a hordár azt mondta, nem baj, ellen­ben nincs-e valami találmánya? A hordár hosszas faggatására és unszolására végire pi­rulva bevallotta, hogy éppen most a vonaton foglalkozott egy gábüdösito készülék tervé­vel, amit alkalmazni lehetne a háborúban... A hordár azonnal autóba ültette és elvitte őt a tengerészeti miniszterhez. . A miniszter azonnal fogadta s miután há­rom perc alatt előadta neki találmányának j lényegét, arra kérte, legyein a vendége hol­napig, amikor is megérkezik a külügyminisz­ter, hogy a dolgot hármasban megbeszéljék- Addig is, hogy a szabadalom védelmét bizto­sítsa nála, felajánlott hatszázezer márka op­ció-előleget s egy bibornoki állást. Utóbbira gondolkodási időt kiért, amire a miniszter kis­sé elsápadt e a pénzt gyorsan kifizette a mel­lé© y/zs© béből, nehogy azt is meggondolja. Másnap a külügyminiszter személyesen jött e] Ízlésesen berendezett villájába, amit az éj folyamán vásárolt Egy nagy amerikai pénz- csoport elnöke kisérte ©1, aki miikor egy percre egyedülmaradtak, ajánlatot tett neki, hogy a rendelkezésére bocsátott, kis luxus- jachton jöjjön át vele Amerikába, mert az ilyen tehetségek számára Németország na­gyon szűk terület. Mindenesetre kitérő vá­laszt adott, amíg meg nem beszéli a kormány tagjaival, hogy uj állása (ugyanig közben ki­nevezték az összes német csapatok légelhári- tó főparancsnokává) öeszeegyeztethető-e ezzel az utazással. A kormány vezére azt a taná­csot. adta néki, hogy mindenesetre tegyen egy féléves kis kéjutazást Európában, a kincs­tár költségére, mielőtt bármire elszánná ma­gát, hogy az irzga.limakat kipihen je. * Mindezt élőié magától tudod meg, tizperc- cel azután, hogy odaült melléd a kávéházi asztalhoz, csak azért, hogy meneküljön az ujisáigiróik elől, akik ostromolják unalmas és tudatlan kérdéseikkel. Közli veled, hogy eu­rópai utján átutazóban érintette Budapestet, özvegy édesanyját látogatja meg, de hallat­lan, ez a város milyen Jóba és elmaradt, ö J már elszokott tőle. látnád, mi van odakint, | hogy bánnak ott a .tehetséges emberrel! Nőin j is bírná tova bili egy nappal, szerencsiéire hol 1 nap már utazik is Londoniba, hogy a szakfel­ügyelő bizottsággal tárgyaljon a Westminster­ben legújabb találmányának, egy távhangoló­gépnek az ügyében, ami száz kilométernyi körzetben elhallgattat minden hangsáért s amót most az egész világon be fognak vezetni. Ejnye, jegyzi meg végül, nincs nálad vélet­lenül Hz pengő, nem tudta beváltani az e®e<r- focuteterlinges csekket (ez is csak Magyaror­szágon történhetik!) és a hordár kint vár egy sürgönnyé], amit Arkanza&ba küld. Nincs? Na, akkor fizesd ki a feketéjét, majd küld Londonból egy képeslevelezőlapot. Ki kérheti a pótfartaiékba való beosztást? Prága, március 4. A küszöbön élló rendes Behozá­sok miatt az alábbiakban röviden ismertetjük azt, hogy ki és milyen módon válhat részesévé az egyet­len katonai szolgálati kedvezménynek, műképpen le­het megszerezni a póttartaléikiba való beosztást. A sorozó bizottsághoz címzett kérelmet a sorkö­teles maga írja alá 6 személyesen adja be a sorozó bizottságnak akikor, aradikor az orvos kimondta a katonai szolgálatra való alkalmasságot. A kóréhnél tehát a sorköteles már készen hozza magával. A később beadott, vagy a sorozásnál benyújtott, de az atya, anya, vagy más hozzátartozó részéről aláirt kérelmeket nem veszik figyelembe. Ért az eljárási módot kell követni a konzulátusokon történő sorozásoknál is. Ki kérheti a póttartalékba való helyezést A véderő törvény és végrehajtási rendelete a pót­tartalékosok négy osztályéit ismeri. 1. A osaládáenntiartó, vagyis, ha a sorköteles ws özvegy anyának, vagy miumikaképteiieo anyának egyetlen fiúgyermeke, avagy mindikót szülő elhalá­lozása esetén a nagyszülők egyetlen unokája; apát­iam. testvérek egyetlen felnőtt bátyja; férjhez nem ment anya egyetlen törvénytelen fia; egyetlen fiú­gyermek, unoka, vagy fii-est vér, alcímek összes töb­bi bátyja katonai szolgálatot teljesít, vagy öccsei 17 évnél fiatalabbak, avagy ha idősebbek is, azon­ban testi vagy Lelki betegség miatt munkára alkal­matlanok. Az ide tartozó sorköteles kérelmét az a személy is aláírja, akiinek fenntartása érdekében kéri a pót­tá rla lókba való beosztást. A kérelemhez csatolni keli az anyakönyvi hivataltól beszerzett családi ér­tesítőt, a munkára alkalmatlan < zemőlyekniek ál­lami orvos által kiállított bizonyítványát. A munkaképtelen férfiszelné!y a sorozáson a sor­kötelessel együtt megjelenni tartozik, indokolat­lan elmaradása esetén a sorköteles kérelmét nem tárgyalják. 2. A póttartalékosok második csoportját a kis- és középbirtokok tulajdonosai alkotják. Akik a kérel­met ezen az alapon nyújtják be, hivatalos igazolást kötelesek meHékelmá arra vonatkozólag, hogy a bar­itok miképpen kerüh tuiLa jdonrakba. Ért az igazolást a községi elöljáróság adja ki S. A to»- vagy középnagyságú ipart vagy keres­kedőd üzemek tulajdonosai; etek a személyek a ké­relmükhöz a Legutóbbi keresett artókivetesd vagy pedig vagyonkimutatást kötelesek csalódni, ▼»!»- mint a községi hivatal áMail kiállttott bízonyiikványit a saját üzemben alkalmazott személyzet számáról. 4. Akik az eddig felsorolt három kategóriába nem oszthatóik, azok íb kérhetik a póbbartatókba vadé be­osztást, ha kérelmüket családi, gazdasági, vagy szociális helyzetükkel igazolná tudják. Ezekhez a kérelmekhez is megfelelő okmányokat kell gátolni. A póttarbailékba való helyezés iránit benyújtott kérelmet és mefllléfcleteirt szabályszerűen fel kell bélyegezni. Ha a kérelmező a sorozás napjáig nem képes megszerezni az összes szükséges okmányokat, úgy legalább a kérvényt adja be a sorozáskor. A kérelemnek a sorozás napja után való be­adásának csali abban az esetben van helye, ha a póttairtaléfcba való beosztást indokoló eseményeik. — halálozás, öröklés, stib. — a sorozás napja után következtek be. Ilyen esetekben a kérelmet az il­lető eseményt követő tizenöt napon belül a Lakó­hely szerint illetékes járási hivatalnál kalil benyúj­tani. Ha a hivatal azt állapítja meg, hogy a kér­vényben említett körülmények már a sorozás nap­ján fennállottak, úgy a kérelmet további eljárás nél­kül visszautasítja. Október elseje után póttartalékba való osztás iránti kérelem nem nyújtható be. Ha a sorköteles személyt betegségének megállapí­tása végett kórházba utalták, majd a kórházi ledet alapján besorozták, úgy az ilyen besorozott személy a sorozást igazolvány kikézbesítését követő tizenöt napon belül adhatja be a kérvényt. Aki a póttá riadóikba való beosztása kéri, az egy­idejűleg a tényleges szolgálatnak egy vagy több év­ved való elhalasztását is kérheti. Akii a póttartalékba való beosztását kérni alkarja, jól teszi, ha a járási hivatalinak sorozást hirdetmé­nyét alaposan áttanulmányozza, mert abban m>ég részletesebben megtalálja a szükséges tudnivalókat. — A Komáromi Futball Club álarcos bálja. Ko­máromi tudósítónk jelenti: A KFC harminc éves fennállása alkalmából rendezett jubilárts ádwroosbd! páratdan. eseménye volt a komé romi farsangnak. A fényárban üsző kultúrpalota zsúfolásig meglelt a vá­ros és a környék közönségével, mely szebbnél szebb álarcokban és jelmezekben vonult fel. A szépség­verseny győztese Szily Manci lett, akti Mise Komá­rom nevet és értékes ajándékokat kapott. A nagy­szerű sikerben Káilday Főre dr„ Hölttel Gyula igaz­gató és vezérkaruk osztozik. OKOS EMBER — Megtanítottam a feleségemet pókerezni és most szenvedélyes pokerjátékos. — No és most mi haszna magának ebből? Néha velem is játszik és visszanyerek valamit a fizetésemből. (London Opinion.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom