Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-04 / 52. (2273.) szám
10 .930 március 4, fcodfl. aaaBSBasma&MxxvKBaaaammma )( A londoni fedeítpálya tennissversenyen a japán Oibtia az iir Sharpén 7:5, 6:2, 6:0 arányban győzött és a döntőben Spenoével Ikerül össze, aki a védő angol OLiffot 6:1, 6:0, 9:7 arányban verte meg. A nőiegyesben M-iss Rudford és Mise Fry játszanak a döntőben. BIRKÓZÁS ÉS BOX )( A stockholmi Európa-birkózóba jnokság első napján a magyar Zombary a csehszlovák' Fieásch-- mannt, a cseh Niics a norvég Műét győzte le, A nőmet Sporting a cseh Maradni, a délnémet Kramimer pedig a prágai Beránefeet győzte le. Igen szép győzelmet aratott a magyar származású berlini Földeák a norvég Birger Niileen felett. Vasárnap este a svéd Tkon v essen legyőzte a magyar Szekiíiit, míg Zomibory a svéd Kairlesom felett, aratott diadalt. Az est fénypontja a Spenlimg (niémet) — Matanberg (svéd) meccs volt. ahol az Enrópa-ibaijnok németet igazságba tanú i lepontozták. A németek az ítéletet, megóvták. )( A német Haymann ás az amerikai Larry Belő Newyorkban eldöntetlenül mérkőztek. Mindkét fél csák a defenzívára fektette a fősulyt. )( Ted Sandwina, a német-amerikai nehézsúlyú i boxeló az oliasz-amerikai Beírta Jozzót 10 menetben pontozással legyőzte. )( Magyar—olasz boxmérkőzés folyt le vasárnap az olaszországi Anoonában, amelyet a magyarok 11:5 arányiban elvesztettek. Az egyetlen magyar győzelmet a nehézsúlyú Körösi szerezte meg, aki kemény ütéseivel biztos pomtgyőzelmet harcolt ki. )( Seolt órást nynjtott. lm Sharkey győzelme ellen. Szerinte ellenfele szabály bálám ütéssel él, amellyel az telae-idegiét piltainatokra béqmulittá tette. Sharkey ezzel szemben azt áütittja, hogy Seott szimulált. A floridai boxszöveteég az iigijben vizsgálatot indított. SPORTHÍREK )( A Dunaszerdahelyi Atlétikai Club közgyűlését most tartotta meg Lengyel Béla elnöklete alatt. A titkár jelentésében kiemelte Lengyel elnök működését, aki újjáalakította a DAC-ot. Az egyesület a II. osztályú bajnokság 2. helyezettje lett és 11. bronzéremmel lett kitüntetve. A DAC-nak legfontosabb kérése a községhez, hogy a sportpályát kerítsék be. — Priviczky Ernő dr. kifogásolta. hogy a tenmiszjövedelmet a DAC pénztárába utalták, holott a tehniszpálya rossz állapotban van. Az uj tisztikar: Védnök: Adamec Ferenc, jár. főnök, díszeinek ölt: Bartal Iván. Klenner dr., Wiener dr., Weisz Géza, alelnökök: Komfeld, Priviczky dr. — (c). Matousefc miniszter npiicillsíi védi a parlamentben mentámaáett külkereskedelmi politikát magyar kereskedelmi izeraidés és a mezőgazdasági válság — M| vámtarifát eg^^őre nero csináLsak — Prága, .március 3. Az állami Italtségvetésnek a képviselőíház plénumában való tárgyalása során Zadina esdi agrárpárt! teépvis-elő olyan éles szavakkal bírálta a kormány ,kül kereskedőimi. politikáját, hoigy a helyzettel kevésbé ismerősök mór kormányválságtól tartottak. A vita folyamán a kormány részéről semki som válaszolt Zaidina képviselő támadására, ellenben Ma- tousek dr. kereskedelemügyi miniszter a Národny Liisty vasárnapi számában hosszabb cikket szentel a kormány kereskedelmi politikája védelmének, a cikkben Matousek miniszter kizárólag Zadina vádjaira felel. Mindenesetre sajnálható, hogy a kormány nem a parlament plénumában, hanem egy aránylag jelentéktelen politikai párt hivatalos sajtószervében válaszol a támadásokra. Matousek cikkének a cime: Néhány megjegyzés a költségvetési vitához a kereskedelmi politika szemszögéből; ez a cim arra enged következtetni, hogy a cikkíró kétségtelenül szélesebb rétegeknek szánta írását, mint amelyekhez az a Národni Listv utján eljuthat. A cikk azonban tartalma miatt is teljes figyelmünket érdemli meg s ezért azt az alábbiakban ismertetjük: „Azt gondolom — Írja Matousek —, bőgj’ nem helyes az az állítás, hogy valamennyi kereskedelmi szerződésünk a mezőgazdaság számlájára köttetett. A máig kötött kereskedelmi szerződéseink közül a mezőgazdaságot csakis a magyar kereskedelmi szerződés érinti. A többi kereskedelmi szerződés vagy egyáltalán nem érinti mezőgazdaságunkat, vagy pedig kimondott előnyöket biztosit annak a kiviteli érdekeknél közvetlenül vagy közvetve azáltal, hogy leszállítottuk azokkal az ipari vámokat, amiből a földművesnek mint fogyasztónak van haszna. Ami a magyar kereskedelmi szerződést illeti, nehézségeik csak ma támadnak, amikor rendkívüli mezőgazdasági válságot kell orvosolnunk. Emellett Zadina ur sem kívánja annak felmondását, csupán revíziót sürget. Általában meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokhoz kiküldött delegációkban az összes gazdasági reszortnak, tehát a földművelésügyi minisztériumnak is van képviselete. Zadina ur vádja tehát eme minisztérium képviselőjének a fejére száll vissza. A kereskedelemügyi tárca ólén való rövid működésem alatt meggyőiződ- tem róla, hogy az államközi tárgyalásokhoz a földművelésügy i minisztérium áltál kiküldött hivatalnokok egyformán kitűnnek közgazda- sági, kereskedelmi és politikai ismereteikkel éppen úgy, mint a földművel ésügy szükségletei iránit támasztott megértésükkel s határozott negociációs művészettel párosuló energiájukkal is, teljesen igazságtalan volna 'tehát olyan állítás, hogy a földművelésügyi minisztérium kiküldői lei a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó tárgyalásoknál a mezőgazdaság érdiekéit nem tartották volna szemmel. fiz elavult: vámtarifa védelme Megismétlődött a régi szemrehányás, hogy még mindig a régi osztrák vámtariMvall dolgozunk. Nem akarom itt. az uj vámtarifa szükségességének kérdését kifejteni, erről majd máshol fogok be-/élni. Ezt a szem nehány ást azonban a kellő mértékre kívánom leszállítani. Ez a iszenMulluinyá •: csak alak,liláig helytálló. 'Ama a vámtarifa anyagi téazót Hiteti, axpg kell állapítanunk, ho>gy a vámtarifát máris alkalmaztuk viszonyútokra. Ez részben a kereske- i dél mi szerződésekkel, ré szben a vámkoeffi-1 ciens bevezetésével történt meg. Hogy a vám-1 tarifa kérdését Zadina képviselő ur sem tartja oly egyszerűnek, áz ikitünik abból a tényből is, hogy az agrárvámok emeléséne vonatkozó javaslatában a régi rendszerhez ragaszkodik s nem kísérli meg az uj vámrendszer felépítését. Ez a kérdés egyébként ma szorosan összefügg a vámnómenklatúra egységesítésére irányuló törekvésekkel. Egyben igaza van Zadina képviselő urnák, hogy tudniillik a mi nemzetgyűlésünk — s én azt fűzném hozzá, hogy az egész közvéleményünk is — nem foglalkozik eléggé a kereskedelmi politikai kérdésekkel. Közéletünkben túlteng a politika s ezért a közgazdasági és kereskedelmi politikai kérdések jelentőségét és hatását nem értékeljük. Csak a beállott gazdasági válság tanít meg bennünket a köz- gazdasági gondolkodásra. Túlpolitizált közéletünk maradványai állandó árnyékot vetnek a mai gazdasági válság orvoslására irányuló törekvéseinkre. Nem látják elég világosan azt, hogy a mai gazdasági válságot nem orvosolhatjuk másképpen, csakis a mezőgazdasági, az ipari termelés és a fogyasztók közölt létrehozandó egyezség utján. Igaz, ez az egyezség nagyon nehéz, mert eme rétegek érdeked gyakran ellentétesek — de nem marad más hátra, az osztályozás fölé kell emelkedni s minden kérdést a közgazdaság összessége szemszögéből kell megoldani. Ezért nem egészséges, ha közgazdasági életünk emez összetevői közé a bizalmatlanságot vetjük el azzal az állítással, hogy ezzel' a csekély érdeklődéssel visszaéltek azok, akik a kereskedelmi politikánkat oda vezették, hogy az az iparnak kedvez s a földművelőnek árt. Kár, hogy Zadina képviselő ur állításait konkrét tényekkel nem igazolta. Egyébként ez olyan szemrehányás, amely a földművelésügyi j r essz őrt ellen irányul s erről igazán nem állítható, hogy az ipar javára pártoskodrték. A kereskedelmi politika nem demaktraunGus Nem értem jól, hogy mire céloz eme pamv szával. Minden szerződés előtt, meghallgatásra talál valamennyi resezorfc, tehát a földművelésügyi minisztérium is, ankéteket rendeznek, tanácskoznak, szakérde kéltségéktől véleményt leérnek — s mindezt olyan intenzíven ősin,áljuk, hogy a szerződő felek nem egyszer szemünkre vetik, hogy túlságosan figyelembe vesszük a iegszélesebbkörü érdekeltek kívánságait, tehát, hogy túlságosan demokratikusak vagyunk. Egy agrárpárti képviselőnek az a,z állítása, hogy a legszélesebb rétegek érde/keit, tehát a fogyasztókat, nem védjük, veszedelmes. Talán arra gondol, hogy a fogyasztók érdekében le kellett volna szállítanunk a külföldi mezőgazdasági termények, az élelmiszerek árát? Zadina számítási hibái Német,-, Lengyel- és Franciaországgal szemben, mely államok exportunk 40 százalékát veszik át, állítólag 2 milliárd passzívánk van. — A múlt év statisztikája szerint, ezek az államok kivitelünk 30 százalékát veszik át s a passzíva, 100 millióval kisebb, mint amennyit Zadina állít. Ha azonban a puwiziiv.a okát keressük, úgy maga a passzíva is egészen roás jatt. Franciaországból gyapjút! importálunk, mert itthon nincs abból elég s a gyapjubehozata-1 a francia áruimportnak a 46 százalékát teszi ki s ezt tudva, a francia— csehszlovák kereskedelmi mérleg passziv voltát nem fogjuk már oly veszedelmesnek találni. Ugyanilyen tételünk van a lengyel behozatalban is. Ném ©törsz,ággal szemben kereskedelmi mérlegünk valóban passziv, természetesen nem a mi politikánk, hanem Németország politikája, különösen a mezőgazdasági termelést védő vámpolitikája miatt,, ami különösen a fa, árpa s egyes, számunkra fontos ipari termék, a cipő, maláta kereskedelménél kitűnik. Ezzel szemben Magyarország, Ausztria, Jugoszlávia és Piomá- nia külkereskedelmünk forgalmában csak 25 százalékot képvisel, emellett itt 2154 millió az aktiva. Íz eurépai á'lam©k ömpsíitíStÉja Nem igaz, hogy az ö-sszes európai import- államnak magasabb buzavámja volna, mint nekünk van. Megállapítom, hogy csak Német-, Olasz- és Franciaországnak van magasabb buzavámja. Az Egyesült Államokban például, ahol szintén van mezőgazdasági válság s a kanadai búza erős konkurrenciát csinál, a búza vámja 37 csehszlovák korona, s az uj javaslat ■szerint 48 koronára akarják azt fölemelni. Államunk viszonyai állítólag többé-kevésbé rokonok a német viszonyokéval s ezért azt ajánlják, hogy Németországgal tartson lépést a kereskedelmi pcJiLikánk. Közismert dolog azonban, hogy Németország nagyon kedvezőtlen helyzetben van főleg a mezőgazdasági exporttal dolgozó államokkal szemben. Ezért nem tudott kereskedelmi szerződést kötni velünk, Lengyel-. Magyarországgal, de még Ausztriával sem. Az ipar és a mezágaidasái . paritása Szó volt arról is, hogy az ipar és mezőgazdaság egyensúlyát a vámkoefficiens megállapításánál megsértették. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a vámkoefficienst az autonóm vámokhoz állapították meg. A mezőgazdasági vámok a monarchia idején a magyar befolyás következtében tulmagasan állapíttattak meg. Elfelejti Zadina, ur azt is, hogy az ipari vámok túlnyomó részét a kereskedelmi szerződések felére szorították le. Ez a diszparitás nem Olyan veszedelmes, hiszen számos ipari terméknél ma sincs vámvédelem (például a kenyérnél, vágott fánál, faszénnél, egyes nitro- géntrágyáknál s néhány hatványfestéknél) s más ipari termékek vámja jelentéktelen. Végül az az állítás is elhangzott, hogy Németország mezőgazdasági vámjai kétszerte magasabbak, ipari vámjai háromszor alacsonyabbak a mi vámjainknál. Ez az állítás, sajnos, nem sokat mond. Németországhoz való vi- szcnyaltban érdekünk fűződik bizonyos vámolthoz, mert kiviteli érdekeink vannak ott s ezek sokkal nagyobbak, mint a mi érdekeink, így például a vágott puhafa behozatala nálunk vámmentes, Németországban 8—50 korona vám terheli; a maláta vámja nálunk 45, Németországban 144 korona, a cipőből 300 millió korona értékű árut szállítottunk, noha vámja szintén magasabb, mint nálunk. S így ■folytathatnánk ezt tovább. Ezek a tételek reprezentálják a Németországba irányuló csehszlovák kivitelt. Igaz, hogy Németország ipari termelésének olyan cikkei is vannak, amelyekkel versenyen kívül áll a világpiacokon, ezeknek a cikkeknek azonban éppen ezért nincs szükségük vámvédelemre, mert a behozatal szóba sem jöhet." Matousek miniszter ezzel zárta cikkét: „Ha politikai kérdésekben is a kompromisz- szumokra vagyunk ráutalva, ugv a gazdasági ügyekben s nevezetesen a kereskedelmi politikai kérdésekben sem tehetünk másként, csakis a mezőgazdaság, ipar és fogyasztás érdekeinek szemmeltartásával egyezséget kell létrehoznunk az állaim magasabb érdekeinek védelmére." Emelkedett a csehszlovák bankjegyforgalom. A Nemzeti Bank ma,i jelentése szerint február utolsó hetében a bank j egy forgatom 736 millió koronával 6.8 milliárdra emelkedett. A zsiróezámla 640 mól- llióvail csökkent és 395.000.000 K-f tesz ikri. 16.000 koronás emelkedést, mutat a nemiesfémkészlet, míg a valuták'észtet 31 millióval csökkent. A váltót été lek általában emelkedtek. Az érofedezet arányszámn 43.7 százalék. A hónap végén 332 millió korona értékű aprópénz volt forgalomban. A csehszlovákiai szövetkezetek statisztikája. Az ál ami st atisztikai hivatali most megjelent kiadmánya szerint a legnagyobb csehszlovákiai szövetkezeti központnak, a mezőgazdasági szövetkezetek központi jednotájárnak 3255 ezüvetkezettagja van. A központok sorrendjében a második helyen a pozsonyi U sírod né Druzsstvo áll, amelynek 1807 tagja közül 1767 szövőikeze'ttagjo van. Jelentős szövetkezét tevékenységeit fejt ki a munkásszövetekzetek prágai központija ás, amelynek 1084 szövetkezeltiag- ja van. A német szövetkezetek legnagyobb része a Mayer József volt képviselő vezetése alatt átló Zentralverbandban tömörül, amelynek 1154 tagja közül 1116 szövetekezettngja. A német porccllánipar redukálja a termelést. A német porcelltóniparuak a termelés redukálására vonatkozó tárgyalásai sikerrel zárullak, amennyiben a mértékadó gyártat; kilencven százaléka csatlakozott az árleszállítást törekvésekhez, hogy ezzel a túltermelésnek elejét vegyék. A poi-cellángyáirak arra is kötelezték magúikat, hogy a selejtes árujukat megsemmisítik. A németországi poroellám- gyáraík szövetsége végül idihaláirozln, hogy a csehszlovákiai porcellániipainriail keresni fogja az összeköttetést bizonyos szorosabb hapeeoliuitdk meg- toreuiitáae érdekében. I- XMATQNMspcxnmMfBiaBflGff «rr' vcrrxmsm177ttt^'CÁr.rBPr.vxr5)CrssatM<.'4ru áüí jokb ac. S1I80M9 1 éves gyökeres rip. port. alanyra oltva, g telepemen még a következő fajokból kap- 1 ható: 1 Ezerjó, Olasz rizLing, Pozsonyi fehér I kadar, Korai piros veltelimL, Ruhlandi I (Clevner.) és Oportó. 100 darab Ke 1.50. Ugyanezen fajokból dus gyökérzettel, hiányok pótlására is alkalmas 100 darab Kő 1.80. Megrendeléseket elfogad Geró István \ magamszőlész, Nilra-Zobor, Martinská döfi lina. A ruszinszltói borbély és íodniszmesterek országos szövetsége, március 9-én, délután félháromkor az Ipartársulat helyiségében tartja évi rendes közgyűlését. A prágai élelmiszerpiac árai. Marhahús eleje 12—16, hátúja 14—19, másodrendű marhahús eleje 8—10, hátúja 10—14, vese- pecsenye ráadással 20—22, nélkül 24—32, borjúhús eleje 10—14, hátúja 12—18, ürühus eleje 8—14, hátúja 15—13, füstölthus kövér 18—22, sovány 22—27, bárány egészben kg-ja 12—13, kecskegida egészben kg-ja 16—18, kolbász 18—21, nyers sonka 24—27, főtt sonka 27—35,. szeletelt sonka 40—44, vaddisznó 8—20, szarvas eleje 8—14, hátúja 16—18. Olasz liba darabja 90—180 K, zsirliba 20—23 K, libazsir 22—28, tyuk 20—25, pulyka 20— 25, kappan 25—28, kakas 28—32, csirke 18— 22, libamáj kg-ja 60 K. — Friss tej 2—2.20, palackban 2.60, tejföl 8—10, teavaj 25—28, falusi vaj 18—20, szeparátorvaj 20—24, margarin 15—18, kokuszzsir 14, túró 5—6, fagy- gyu 8—10, háj 18—24, tojás darabja. —0.60— 0.80, 60 darab 37—42 K, konzervált tojás 0.50—0.60, szlovenszkói friss tojás 0.55—0.70, — Pörgetett méz 18—20 K, burgonya közönséges 0.60—0.80, métermázsája 44—45, kék- szemű 1.0—1.20, métermázsája 80—90 K, kifliburgonya 1.40—1.50, métermázsája 90—410 K. Celler kg-ja 1—1.60 nagyban. 1.40—2 kicsiben, hagyma 0.35—0.60 nagyban, 0.80—2 kicsiben, karfiol 3.50—7 darabja, torma kg-ja 6—7 K, sárgarépa 0.35—0.45 kg-ja, petrezselyem 1—1.50, póré adag 1—1.50, cékla 1—1.20, spenót 8—9, vöröskáposzta fej 1.50— 3, savanyu káposzta 2.50—3 korona, sam- pioiigomba 50 K kg-ja, alma 4—8, külföldi alma 6—16, citrom 0.40—0.60, narancs 5—8 kg-ja, mandarinnarancs 6—9 K, füge 8—10 K kg-ja. , Olaszországban is leszállítottak a bankkamatlábat. A Banca DTtalia igazgatósága elhatározta, hogy a diszkontkamatlábat azonnali hatállyal 7 százalékról 6.5 százalékra szállítja le. A pozsonyi kereskedők a gabonatőzsde ellen. A Lidové Noviny értesülése szerint a szlovenszkói és ruszinszkói kereskeedelmi ipart jednota egy olyan nyilatkozattal fordult a közvéleményhez, amelyben a pozsonyi gabonatőzsde tanácsosainak legutóbb bekövetkezett kinevezései ellen foglal állást. A nyilatkozat szerint a választásoknál nem vették figyelembe a jednota indítványait, noha a tőzsdetagok csoportjai között a legerősebb csoportot alkot, melynek hatszor annyi tagja van, mint a tényleges mezőgazdáknak. Különösen azt nehezményezik, hogy a Glesinger cég tulajdonosát, a tescheni Silberstern dr.-t is bőrzetanácsosnak nevezték ki, noha a cég vállalatai Lengyelországban vannak s a cég a pozsonyi tőzsdén nem ad el s nem vásárol. A pozsonyi csehszlovák kereskedők állítólag nem viseltetnek bizalommal a mai bör- zetanáecsal szemben, amely a szlovenszkói kereskedelmet annak támogatása helyett csak fékezi kifejlődésében. Az aranyvalutatörvény számtani hibái. Az Űcetoí liiety — Számviteli lapok — legutóbbi számában Jezek tanár a múlt óv utolsó hónapjában éteibeléptetett aranwailulatorvény jelentős számtani hibáira ráutalt rá. Eme törvény szerint egy kilogiram ezinaranyból 201.89783969 százkoronás érmét kell verni, vagyis a ezázkoronás aranyérme súlyának 4.95S8 gramnak kellene tennie, azonban a törvény a ssázkorouáe aranyérme súlyát 4.9533 grammban állapítja meg. Ha azonban a százkoronás aranyérme tényleg 4.9533 gram súlyú volna, mint azt a törvény előírja, úgy egy kilogram érem- aranyból 201.8S5611G százkoronás aranyérmét kellene verni, tehát nem annyit, amennyit 'a törvény előír. Valószínű, hogy a százkoronás aranyérme vaetagsulyámiak 4.933 gramot kell tennie. A törvény két ezrelék maximális súlyéit érést enged meg 6 ezzel megengedi egyúttal az érmeezámban való eltérést is. Ha valamennyi százkoronás érmét maximális súlyban vernék, úgy egy kilogram dukátananybál 201.48291, ha valamennyit minimális súlyban vennék, úgy 202.28992 százkoronás aranyérmét lehetne előállítani, vagyis a lehető maximális hiba az egy ktitograimiból vert százkoronás ok számánál 0.4 darab százkoronás. Fbböl az a következtetés, hogy az aranyvaluta törvény teljesen fölöslegesen számol nyolc tizedestörttel, mert mar az első tiaedestört is megbízhatatlan ÉStTÉlOTfeSM Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, március 3. Az érdeklődés előterében a beruházási piiiac állott, az ipari piac ívszvényoi gyengültek, míg a kölcsönök szilárdullak. Az ipari részvények piacán gyengült Prágai Malmok 20, Tej ipar 10, Sóin 7, Nordbalm bonunk, Béig és lliitten. Prágai Vm 5, Posscnyti Kábel, Skoda 2 knrrmávwL v
