Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-30 / 74. (2295.) szám

Hírű tanügyi Pilltiii és SzEovenszkó Brüning üaliéis#g®i A német dezignálf minisztereinfik nem széraltliat a 1§»§Iíí! támogatására — Brüníng pályafutása - liiéppárti kormány — (d. j.) Soha nem volt a csehszlovák belpo­litikai élet annyira eseménytelen, minit a nagykoalíció létrejötte óta. Pedig sohasem voLt annyira szükség határozott cselekvésire^ megváltó tettekre, mint most, a legnagyobb m ezőgazdasági krízis és az ipari mumkanél- küiis'ég veszedelmes arányai növekedése ide­jén. Az export, elől is mindinkább eMuuukuak a külföldi piacok, az uj exportbank létreho­zása nem az exportlendüjet következménye, hanem fordítva: annak a mesterséges inijek- ci-őzását akarja szolgálni. A cseh kapitaliz­mus és a cseh marxizmus kormánytöbbség© a súlyos gazdasági problémákkal szemben munkaképtelennek bizonyult, félmegoldáso­kat keres, rózsavízzel és aszpirinnal próbál­ja gyógyítaná a gazdasági élet operációs késre váró tályogjait, habozik, tárgyal, kompromisz- szumra alkuszik s közben elmaradnak a tet­tek. A kormánytöbbség gawlaságpolitika 1 fcebe- tetienségo mellett még kevésbbé örvendezte­tő a kormány ikuilíbUirpoIitiMija, De amíg a gazdasági problémákkal szemben a kor­mány passziválása az aggasztó, addig a tan- ügy terén épp az aíktóvitása ébreszt komoly aggodalmait és . megütközés*. ÍPedig Dórer ifr- kolaiügyi mkrisztertől SzlovenszJkó határozot­tan sokat várt. Mint szlovák embertől a szlo­vákok a szlovenszlkői tanügy általános fölkaro­lását, mint egy iutermacionális párt tagjától viszont a kisebbségek s köztük elsősorban a magyarság több megértésit reméltek a ki­sebbségek kulturális igényei iránt. Várakozó álláspontunkat föntartotbuk az első disszo­nanciák jelentkezésekor is, amikor például tárcájának átvétele után néhány napra rög­tön lanszirozó cikk jelent meg a miniszter szlovák lapjában, hogy a szinmagyar Komá­romban egy uj szlovák középiskolát keli föl- áilitani, elité’tülk a pénzügyminisrternek a tanügyi tárca tuilméretezetteégéröl szóló kifa- leadásait s még akkor is, amikor Dérer az is­kolák államosítását sürgette, reméltük, hogy programjában az általános demokrácia frázi­sain túlmenően találni fogunk pontokat, me­lyek a magyar kisebbségi tanügy elsorvasztá­sának politikája helyébe az miemactonális objektivitás szellemét, a kultur-megéitést, a tanügyi demokráciát fogják inaugurálná. A szociáldemokrácia tanügyi programja ugyanis Amszterdamban az intemaciomále minden egyes nemzete számára, igy a csehszlovákok­nak is íródott s egyformán kötelező minden nemzetiségű szociáldemokratára. Boriin, március 29. A kormányalakítási | tárgyalások komplikációkkal járnak és , kétségessé teszik, hogy Brüning dezignáli kancellár ma délutánig megalakítja uj kormányát. A helyzet kulcsa Curtius dr. kezében van. Brüning szándéka az, hogy a küliigyek vezetéséi átveszi Curtiustól, vagy valaki másnak adja át. Ezzel szemben a német néppárt kabinetkérdéssé teszi Curtius küliigymiiniszterségét. Scholtz, a némtet néppárt rezére, csak abban as eset­ben hajlandó az nj kormányban az alkan- eeMÁri állást elfogadni, hx két pártkollégá­ja, Curtius és MoMenhauer a kormányban maradnak, még pedig mindegyik a saját reszortjában. Schiele képviseld, akinek a fenegád német nenízetieket kellene képvi­selnie as uj kormányban, irány változtatást követel a külpolitikában és as agrárpoliti­kában anélkül, hogy a desiguáU kancellár­nak más téren engedményeket tenne. Brü- ning szemmelláthatóan elvan kombinációt keres, amelyben a középpártok döntő szót kapnak. Az úgynevezett népkouzervajtivo- kaf (Treviranns) és a német nemzetiek egy részét hozzácsatolná a közép pártokhoz .és a gazdasági párttal kiegészítve kor­mán yk épe s többséget teremtene. Beává-" tett körök szerint Treviranus nem lesz belügyminiszter, mert a konzervatív poKti- kus e fontos tárca birtokában elidegenite- né Brüningtöl a demokratákat és a szo­ciáldemokraták ellenzékiségét tulhevessé tenné. Belügyminiszter valószínűleg Wirth dr. lesz, akiben Brüning kitűnő munkatár­sat szerezne. Berlin, március 29. Brüning dr. dezig- nált miniszterelnök és Schiele, a renegát nemzeti pártiak vezére, délelőtt értekezle­tet tartott, amelyen kitűnt, hogy Schiele mögött alig áll valaki. A volt nemzeti párti képviselő pártja alig egy-két ember s ha ] belépne a kormányba, tulajdonképpen csak önmagát hozná, senki mást. Állítóla­gos „híveinek" nagy része megmaradt a nemzetieknél. A Landbund sem támogatja Sohielet s ilyen körülmények között a teg­napi kombináció helytelennek bizonyult. A köztársasági elnök szívesen látná, ha Schiele átvenné az élelmezési tárcát, de parlamenti szempontból miniszterségének nincs értelme, mert nem jelent erőtöbb­letet. É A Treviraitus-szal való kombináció szin­tén korainak bizonyult. A népkonzervati- vok kisded csoportja miatt Brüning nem kötheti le magát teljesen a jobboldalnak, miért elvesztené a demokratákat és a szo­cialisták esetleges támogatásáig A . dem- nált miniszterédnök ma délelőtt több éra hosszat tárgyalt Curtius külügymíniszter- rei és szeumuellá(hatóan a középpártok polgári kabinetjét akarja megalakítani. Mindenesetre számit a szociáldemokraták toleranciájára is. Egyelőre nem tudni, váj­jon számítása helyes-e, de politikai körök­ben kétségbe vonják Brüning sikerét. A dezignált miniszterelnök ma délután a köztársasági elnökhöz megy, hogy jelentést tegyen a tárgyalásokról. Az aj fcanfelfór Berlin, március 29. Hedmridh Brüning dr., Németország dezignált min iszterelnöke, negyvennégy éves. A wesfcfáliai Münslerbeu született Franciaországban és Angliáiban történelmet, filozófiát és állam tudományokat tanult, majd 1915-ben megszerezte a nemzet- gazdasági doktorátust. Eredetileg az egyete­mi tanári pályára készült. A háborút a nyu­gati fronton küzdötte végig és többször ki­tüntették. A háború, után a porosz népjóléti minisztérium hivatalnoka lett és 1921-ben a keresztényszocialista szakszervezeti szövet­ségek titkára. 19‘24,-ben a breslaui kerület­ben a ceutruimpárt képviselőjévé választot­ták és máig ezt a kerületet képviseli a par­lamentben, ahol gyors politikai karriért fu­tott be. Három hónappal ezelőtt a beteges Kaas prelátus helyett átvette a centrumpárt vezetését s már ekkor mindenki benne látta a jövő emberét. Az utóbbi hetek kritikus idejében ügyesen működött és elővigyázatos­ságának köszönhető, hogy a centrum a Mül- ler-kabinet bukása után vezető politikai sze­rephez jutott. Brüning dr. gazdasági, pénzügyi szakem­ber és a szociális kérdések kitűnő ismerője. Gyenge hangja van s mégis egyike a biro­dalmi gyűlés leghatásosabb szónokainak. Di­plomáciai és politikai tehetségét általában elismerik s tudják, hogy erős akarattal ren­delkezik s a kitűzött célt energikusan követi-. I franciák inMinai kegyetlenkedései Pens. március 29. Egy hanoii (Indokína) Havas-jelentés szerint a Yen Bay-í bemszü- iöttzavargások után a francia csapatok szigo­rú megtorló imtéTÍkedéseket foganbositotibak. Eddig 99 ha-alálos átóletet hoztak, 33 lázadót életfogytiglani kényszermunkára ítélteik, ki­lencet húsz évre és egy benszülöítet öt évre. A katonai szankciók időközben egyire ke­gyetlenebből működnek. A Quotidien jelen­tése szerint a hadirepülőgépek géptf-egyvertü- zet zúdítottak a lakosságra és számos embert megölitek. A megtorló intézkedések hatása szörnyű vodt. A franciák számos ártatlan ben- szülöítet öltek meg, ami a lakosságot még job­ban a franciák ellen bősziitette. Marceni beszédet isitíz Sydney lakosságához Sydney, március 29. Marconi ya obijáról tegnap beszédet intézett a sydneyi rádiókiál- 1 Más jelenlevőihez. Az egyik ausztráliai drót­nélküli állomás közvetítőiként szerepelt. A sydneyi városháza dísztermében kitűnően hallották a beszédet. Marconi hulláma huszon­hét méteres volt s a tranzm isszi óhoz a gépek összevissza egy kilowatt villamos energiát szükségeltek. E^y negyed érve vártunk az engeszteléke- nyebb szellemre, de sajnos, be kell vallanunk, hogy Dérer Szlovenszkón minden vonalion csa­lódást keltett ténykedésével. Iskolapolitikája nem vall szociáldemokratá­ra, nincs meg benne az internacionalizmus ígért emelkedettsége, hanem épp olyan ná­ciónál is, mint nacionalista elődeié- A kisébb- ségek elleni expanzív iskolapolitikát épp úgy folytatja, mint centralista elődei A szenátus költségvetési bizottságában tegnapelőtt kije­lentette, hogy ő, a doktrinér internacionalista és demokrata nemcsak hogy nem ítéli cl a cseh ,^kisebbségi iskolák" címén eddig űzött és fényűző többségi expanziviitást, sőt az ál­lam újabb sokmilliós megterhelésével fokoz­ni kívánja a cseh kisebbségi iskolák építését ÁHárupénzen, tehát a kisebbségek adóíiillé- reiveíl is: a kisebbségi iskolaügyi sorvasztá­sára. A pénzügyminiszter ezt a költekezést fényűzésnek mondotta. A szocialista Dérer nem tartja fényűzésnek. Szép kis internacio­nalizmus az, amely az egyik náció tanügyi kultúrájának expanzivitását hizlalja M más nációk iskolaigénye inék elhanyagolásával. A jól értelmezett, konzekvens szocializmus nem­csak az egyediek szooietásábam akar egyen­lő® éget, azaz demokráciát, hanem a nemzetek sffiocietásában is igazságosságra, vagyis de­mokráciára kell hogy törekedjék, ezért ne­vezi magát internacionalista mozgalomnak. A csehszlovák szociáldemokrácia kultuszmi­nisztere azonban fölényes nonsailánsszal ar- culcsapja a nemzetek szocietására nézve ál­tála is hirdetett intemaciomális igazságos­ságot, amikor a többségi nemzetnek a kisebb- ségiellemes tanügyi exipanziviitását nemcsak gya­korlatilag csinál ja, hanem mint elvi szüksé­gességet meri hangoztatni programjában. Itt láthatni, hogy a csehszlovák szociáldemokra­ta párt internacionalizmusa mennyire üres máz és frázis és csak a csehszlovák nemzeti expanzió szép ©Ileplezésére szolgál. De nemcsak a kisebbségek csalódtak Dé- rerben, mint szociáldemokratában, hanem Salovenszkő is csalódott benne, mint saját fiá­ban. Eltekintve attól, hogy SzlovensZkó el­maradt iskolaügyét nem fejlesztik ugyanoly arányban, mint a szudétaországok iskoláit — valójában a Morván túl szünetelnie kellene az iskolafejlesztésnek mindaddig, amig Szloven- szkó és RuszinsZkó tanügye el nem éri ugyan­azt a fokot, melyen a történelmi országrészek vannak — hanem Dérer legújabb szavai sze­rint Szíovemséikén az iskolafejlesztésnek egy uij módját akarja megvalósítani: azt, hogy a községek, állami kölcsönből építsenek iskolá­kat. Azaz az állammal szemben eladósodva, a saját zsebükből építsenek iskolát az államnak! Ötletnek nem rossz, de inkább ötlet, mint ko­moly elgondolás. És ezt SzlovensZkó fia akar­ja megcsinálni Szloveraszfkóval. Meg vagyunk győződve afelől, hogy ez a terv is ugyanoly visszatetszést fog szülni SzlovensZkószerte, nemzeti külöuPoségefc nélkül, mint Dérer álla- mosfitási koncepciója, amely igazán nemzeti különbség nélkül nemcsak visszatetszést, ha­nem komoly politikai ellenhatást váltott M. Olyannyira egységes ebben Szlovemsdkó vallá­sos érzésű tömegeinek és politikai tényezőid­nek az álláspontja, hogy maga a legrosszabb indiulaitu kormánysajtó állította elsőinek, hogy e kérdésiben már megvan a szlovenszkói el­lenzéki blokk első közös programpontja: a fe­lekezeti iskolák védelme. íme itt a leggya­korlatibb példája annak, hogyan kovácsolja össze egységes önvédelmi frontba Szloven- sakót a centralizmus a maga Szlovenszkót nem értő balkezes politikájával. Ha a szloven- szkói nemzeteik pártjainak nincs közös érde­ke, célja, programja, ime, a centralizmus gondoskodik róla. ÜÍT Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül "^S —r mm súmm.« képes Him, » ornsn w di,cc3anb».’zwr:Bu^:T. .wxmxaffirroxaLn&í -ww-.-^a nwiy— Mra ^ feorowa ^ évf* 74‘ (2295) szém ® Wa»áBr«ag» a 1930 március 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, j\ SzloveTlSzkÓi és mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága i^ Panská uhce negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: »•,•/ • •/ * ^ errselet Telefon: 30^11 Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévbe 114, Főszerkesztő: pOLltlKOl napilapja Felelős szerkesztői hivatal: Prága II., Fanská ui 12/III. — Te­havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1 *20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACh GJzZA lefon: 34184. — Sürgönyein* Hírlap, Praha 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom