Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-30 / 74. (2295.) szám
2 1880 márdtas 90, rámámmá Még ezévben meg akarják kezdeni a Gerlachfaívi csúcsra vezető lebegő-vasút és a tátrai magaslati obszervatórium épitését A Karpathenverein választmánya egyhangú határozattal sürgeti a grandiózus terv megvalósítását Tátraszéplak, (március 29. (Saját tudósitáixk'tói) A Karpatiheinverei.o tegnap délután Tátraszéplakon Guhr Mihály dr. jköapouti elnök vezetése alatt váliaisztjná- nyi ülést tartott, amelyen megjelentek a választmány tagijaim kívül a tátrai fürdők, tálra alji községek és városok kiküldöttei is. A gyűlés tárgya a GerlacMalvi csúcson építendő magaslati obszervatórium és a ihozzá vezető lebegővasut létesítésének megindítása volt. A Karpattkenvéréin Guhr Mihály dir. elnök kezdőmén ye zésére már 1922-^ben megindított egy eeirányu mozgalmat, az egész belföld és külföld meteorológiai és idegenforgalmi szakköreinek óriási érdeklődése mellett nagyon látogatott és nagyhatású ankétet rendezett © kérdésről, ahol a külföldi tudományos intézetek képviselői is nagy lelkesedéssel nyilatkoztak a terv időszerűségéről, szükségességéről és nagyvonalúságáról. A csehszlovák kormány képviselői is nagy elismeréssel nyilatkoztak a terv felvetéséről és előkészüléséről, de katonai szempontok előtérbehel yeeésével a nernne íród elmi imnisztórinm képviselői állami feladatnak jelentették ki a tarr végrehajtását és magukkal vitték a« elő- munkálaiti iratokat és számadásokat. Sajnos a terv végrehajtását *\ folytonos kor- mán yváltozások, amelyek sok személyi változással is jártak, halogatták és már évek óta hevernek a® iratok a különböző minisztériumok fiókjaiban. Közben a lébegővaautak építése a világ minden részében óriási léptekkel haladt előbbre, az Aüpesekíbee már 141 lébegővasut áll az idegenforgalom szolgálatában. Az osztrákok a Zugspitaére is építettek lébegővaautat, példájukat követik a mérnetek is, Európa legmagasabb csúcsára, a Mont Büamora pedig K r I 1 ' et nadrag irta; BODOR flLflDAR Szabó Pista voS a legszegényebb fcőaőttönik. Pedig nagyon nagyon sok szegény fiú voit a mi kollégiumunkban. A szegénységet nem úgy kell érfeni, mámt a mai efflöén yesedett, könnyen panaszkodó világban szokás. Akinek Nagy Józsefiénél havi tiaenkétforinboe fcoerija volt fogadva, vagy ha csak ebédje volt is etőtfiraeibve, az már gond- i tálán eonsu gazdag fiúnak számitott. A legtöbb eteőoeaté'lyos karikás ágyban lakott, vagyis az ágyát úgy kellett kihúznia éjszakára a felsőágy alól, az alsóágy mégy kis kari (kán járó faláda volt ; egy arasz magasságiban a padlótól. Az ilyen alsó- ágyasok négy forintot fizetitek. Moásbórüll egy évre, mig a felsóágyaeok nyolcait A* afeöágyasok eriileá rendszerint a havasokból lejáró szegény ; bányászok, vagy földművesek voltak, vasárnap tanka átalvetőkben hoztak a fiaiknak egy hétre , való máiélisztet, tojást, túrót, szalonnát s egyebeket, aztán abból főzögettefc a fiaik egész héten át, ha már előbb el nem fogyott. A Szabó Pista apja kőműves volt, roppant mesz- bzítőI, az Alföldről. Úgy került ide Pista, hogy az apja, vagyis inkább helyette egy harangozó rokona folyamodott legalább száz helyre mindenféle kedvezményeként; a mi iskolánkban volt a legolcsóbb, hát úgy jött ide. Az igaz, hogy a ezáz folyamodvány egyikén se volt bélyeg, még postabélyeg ee; az okmánybólyegek hiányáért az állam kirótt vagy száz pengő bírságot a harangozőra, de a hanangozón táz éltem hatalma együtt ee lett volna képes egyetlen forintot se bevasadni. A posba'bólyéget pedig nunálunk, ha hiányzott ilyen esetekben az ligtazgatónk a nadnágasebéből szokta kifizetni. így került Pista mihozzánik. Ta/nú'ttatnd való gyerek volt, az bizonyos, ónért, borotva-éles esze volt, sajnos azonban, pénzügyi tekintetben állandó válságok kínozták, akár az apját. Az apjának hol volt munkája, hot nem. Ha nem vottt munkája, akkor még csak valahogy kiszur- toolgaitobt némi költségeket Pistájáért, hm azonban volt munkája, akkor rendszeresen ivott és akkor Pistának nem jutott Keirani. Pista in,aga is könnyed- mii volt kissé. No nem nagyon, hiszen már második gimnazista korától jóformán maga tartotta fönn magát, de azért az állandó pénzügyi válságok közt hánykódó élete némi elszánt kereskedelmi vakmerőség ezelilemét fejlesztette ki benne. Húsvétikor például, miután a valkáoióját egy kas első- gimnazista szli leiméi vendégRégiben töltötte, egyetlen kölcsönk najoárral álíLiitot! vitwza a kollégiumiba. Kgy percig se aggódott a kosztjáért, bűneim evvel ti krajcár,rail tojásba célzott. Látszólag ügyetlenül kezdett cébzníi, a piroetojáötolajdonosoík balgán széles rést mutatlak móka a tojást fedő mutató- ás ez éviben ibe®di'k meg a franciák a lőbegová sut épitését, miután egy előíokűra, az Aiguüll© Vertere már éveik éta jár fel kitűnő sikerrel. A tátraafji lakosság évek óta türelmetlenül várja, hogy a konmámy végr© kezdjen valamit az akkor oly nagy gesztussal felkarolt tervvel. A Tátrának egy Ilyen lebegő vasút megépítése beláthatatlan előnyt jelentene. A Ger- laohfalvi csúcs nemcsak a Kárpátoknak, nemcsak a csehszlovák köztársaságnak, hanem Európa kontinentális klimáju részének is legmagasabb orma. Éles tűként mén red ki & magyair-orosz-szarmata síkság határtalan lapályából és irányitó tűje minden repülőnek, aki ezt & végtelen síkságot átszeli A Gerlachfaívi csúcson emelendő obszervatórium nélk/ül Európa ezen részében rendszeres repülőjáratok bevezetése nem lehetséges, az obszervatórium viszont lebegővasait nélkül nem tartható fenn. A tátrai idegenforgalom is sürgetően követeli a drótkötélvasutat, mert a Tátrának a kilátása páratlan egész Európában (a Gerlachfaívi csúcsról észak, kelet, dél és nyugat félé 140—-300 km-nyire terjed a látókör, Budaipest tői K rákéig, Zsolnától Máramarosszigetig), de a jó kilátást nyújtó tátrai csúcsok eddig csak kiváltságos hegymászók számára érhetők el, olyan meredekek és olyannyiba nagy gyakorlatot kívánók. És ameddig a Tátra nem tud nagyobb tömegéknek könnyen hozzáférhető csúcsot prezentálni, addig nincs kilátás arra, hogy belekapcs olódhassék a nagy nemzetközi idegenforgalomba, amely , ma Skandinávián, Közép németor szágom vagy az angol- belga partokon és a Rajnavidéken át egyehüvetyk-ujjuk között é» Pista halálos biztonsággal mdmdág beAetaéáiiit; ágy szerzett ebédre-vorsorána rnóodsg négy-öt tojót-!, napokon Ót —■ Hogyhogy tsean téveszted ei egyezer sem, PiSba? — bámultok egyre. — Hja, barátom, ilyenkor nem szabad aftéveev- femera, mert élet-halál harc, miatt miikor a torea- donnafc az egyetlen kardjával bele kell céloznia a bika csigólyáá közé különben felöHHeli a billoa. Hogy könnyelmű is tudott lermri Pista, art ezúttal csak az bizonyítja,, hogy ha tűrhetően áldott pénz tekintetében, akkor viszont minden öt (tojásba-oélzásból eltévesztett legalább négyet. Hanem bizonyos nadrág-esetben egyszer aztán példátlanul megszorult. Úgy történt, hogy a nadrágja már elviselhetetlen rongyos volt, nem állít az miár semmi varrást — Az angol, meg magyar alkotmány — panaszolta — évszázadokon át is kitartott csupa fol- tozgatáeoklból s ma c " ebb, mint vadaiba.; az én nadrágom pedig már államcsőd ellőtt áll... Azzal hátat fordítván fellibbentette a kabátja szárnyát: valóban ete.tta tenyérnyi hiányosságok fehérlettek. Sót az aiatlnvadóság ee volt immár éppen fehérnek mondható. Álékor pár naip múlva védettemül Ambrusnak, az önképzőkör délceg nyolcadikos elnökiének valami könnyelmű napjai voltaik, mélyeknek utána Pista valahogy megtneszelte, ho^y Ambrus pénzre szőrük — Kisegítem szegény Ambrus urat! — mondotta Pista vakmerőén s Ambrus elé jároilván azt az ajánlatot tette neki, hogy megveszi az, egyik nadrágját. Ambrus nem sokai gondolkozott, egy elragadóan szép és teljesen folttalan nadrágot mutatott neki.: — Ide nézz, dárdám**, odaadom neked négy forintért! — Jól van leérem, — ragyogott föl a Pista Ijedve és átvette a nadrágot. nesen Svájcba és Olaszországba megy, hogy onnan Egyiptom felé kerüljön vissza Nyugatéit répásba, Angliába és Amerikába. Alulról jövő nyomásra fogott bei© tehát a Karpathenverein iámét ebbe a tervbe, hogy ha a kormány nőm csinál semmit, akikor a .magám tők© kezdjen ismét be>l©. A lebegővas- utaik építésére ma már nemzetközi pénzcsoportok alakultak, amelyek a helyi erőknek csak mellékes, a kormányoknak csak köteles- részbeli részvételével maguk teremtük ©lő minden vasút építéséhez a szükséges eszközöket. Ezeket e tervnek megnyerni nem kell, mert már évek óta újból és újból érdeklődnek iránta és csak a kormány engedélyét várják, hogy komolyan foglalkozzanak vele. Csak az alkalmat kell tehát megadni ahhoz, hogy a Magas Tátrában olyan nagyarányú építkezés kezdődjék meg, amely az egész idegenforgalomnak és vele a csehszlovák állam idegenforgalmának is megbecsülhetetlen szolgálatot tenne és amelyre — mellékesen mondva — a minden iparát elvesztett Táfcr*- vidék sajnos nagyon is rászorul. Körülbelül ezeket a gondolatokat fejtette ki Guihr Mihály dr. elnök magvas megnyitójában, majd átadta a szót Hofty Gyula Andor főtitkárnak, aki terjedelmes előterjesztésében kitért a lebegővasut és az Obszervatórium megvalósításának közgazdasági feltételedre, körülményeire és előnyeire, mig Zu- ber Oszkár mérnök, építési bizottsági elnök a létesítés technikai feltételeiről tartott igen érdekes és nagyhatású referátumot Miután alkalmunk lesz ezeket még bővebben ismertetni, ez alkalommal csak ennyit A gyűlés résztvevői rendkívüli örömmel és lelkesedéssel fogadták az értékes előterjesztésit. — Na és a pénz? — Természetesein, bitembe — nyugtatta meg Pista — egészen rövid, mimdösezje pár napos hitelbe. Pár nap múlva ugyanis jeft©n*ékenyebb péna- össaegek fognak recdeKkeaéseanav állaim, akikor a pénzt hatadéktalaraut ideotaloan. Ambrus nr n«m éppen így gondolt.a, savanyúbb kedvvel látta, hogy Pista a nadrággal nyugodtan bávoaiik. — Aztán el ne feledd, te pocok, hogy vasárnap estig markom ham legyein a pénz, ment különben .... mi ndketten nagy bajiba jattunk. — Tökéletes hto>nyos«ág!gal! — legyintett Pista. Azzal rögtön szaladt a szobánkba, levágott a í nadrág száraiból egy jő tenyérnyit, csinosam be- szegte és pár perc miattva hódiitó eHegánoiával állt meg a könyveihe® támasztott tenyérnyi tüílkire előtt, hogy magáiban gyönyörködjék. — Te, Pista, miiből fogod kiiifizeímá? — kérdeztük tőle. — Azon éppen most fogok kezdeni gondolkozni v. — mondta és azzal máris mély pénzszerző tünődiésekibe került. Aztán napokig tűnődött, de mindhiába. Annyit gondolkozott, kajtatott és próbáit, hogy ennyivel Amerikát is föl lehetett volna fedezni, de mindhiába. Vasárnap estig nem volt egy fityinjgje sem. Vasárnap este a nyolcórai becsöngetés után Ambrus ur, m'ikor lustráláskor etaent Szabó Pista mellett, könnyedén odavette radká: — Te, öoslkös, este tíz előtt, hozd be nekem a négy forintot. Mind hallottuk és sajnáltuk JSzalbó Pistát, — Ha legalább káirhozatos kevólyeégemben el nem dobtam volna az Ambrus ur nadrágjának a levágott szárait, most talán még fölvarrhatinám — töprengett Piéta —, nagyon szépen vissza tudnám varrni, jóformán meg se látszaniuk rajta ... Egyezer aztán csak fölkelt és tv papirost vett A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő ftepfény Fürdő Diéta iMfesorafiviX', Az igmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. Franz nagyazalóki köasóg-i bíró melege® tkt- vömölte, hogy az, egyesület ért az egész Tátra- altja által régein várt tervet üsnoét felez itu© hoztta és a lakosság teljes egyetértését tolmácsolta. Vág H. Lajos uijtÁtrafüredi igazgató érdekesen fejtegette a lebcgővaeat előnyeit az idegetnforgaloím száimára, Vargha Imre peprádi polgánmester öröanmel jelentette^ hogy a« országos Mvatatba® megrtuxmkk aa 1922-es ankéten előterjeastett Smaee rek és előmunkálatok. Nitsch Andor nemnetgyölési képrkteiö ré- mutatott arra, hogy a terv felvetés© időszerű és biaonyára sikerül az illetékes tényezők támogatását ea alkalomumal megnyerni. Még szánnoe hozzászólás irtán az értekedtől egyhaogulag elhatározta, hogy sürgős előterjesztést tesz az wmágns bivar tatnak a lebegővasut és az obszervatóriura építésének felkarolása ée támogatása irányában. összeköttetésbe lép m építésnél számbaphető nagy európai pénzesaporiok- kal és a nyár folyamára nemzetközi ankétet hiv össze, amely a terv részére megnyeri Európa tudományos, közgazdasági és idegenforgalmi köreinek támogatását. A Gerlachfaívi csúcsra építendő kfoegóvaaoi: és obsTervatór i íhü a legnagyobb aránya terv, zum-eSy az utóbbi évtizedekbeai a Kárpátok idegenforgáhna . körében felmerüli Amilyen lelkesedéssel karolták fel a terve* a belföld és a külföld tudományos és idegenforgalmi körei és amilyen megértéssel viseltetett az állam megvalósítása iránt az 1922.-t ankéton, azt lehet remélni, hogy most, amikor njalbíb nyolc esztendő tapasztalatai állnak rendelkezésre a terv gyakorlati megvalósíthatósága és közgazdasági gyümölcsöd!©tősége dolgában a mai viszonyok között, elérkezett az ideje annak, hogy a megvalósításhoz minden tényező komolyan fogjon hozzá, — Magyar-román kereskedelmi tárgyalások kezdődnek. Bukarestből jelentik: Á Di- mineata értesülése szerint a román kormány április folyamán kezdi meg a tárgyalásokat Magyarországgal a kereskedelmi szerződések megkötése céljából. A román kormány ugyanekkor tárgyalásokat kezd Angliával, Ausztriával, és Csehszlovákiával is. elő, efezántao lobba** a tokáin tote. A* w papáwaa vomiLaíttaajt lóniáziog; s igy seólit: — Ki fogom sorsolná a négyferintoe nadságocaatt; Nem íb nyerek rajta: negyven emárn less, tiz krajcárjával. Tegyetek ni, etnép nadTág, finom ée eto- gáne! Vegyetek egy-egy ssüámoit, háttia fi nyeritek meg!? És hogy megkáváaitessa a nedraigot, fölemelte a kabátját, ami egy régi srinylböl késsütt, árián 'kecsesen megiferdult, hogy láthassák, elegáns moa- d'ulattal még hajlongott is hocraá. Nem vatami nagy kéezségigel, de tettünk rá* Meri hátha mégis megnyerjük. Pista árién végig rótta a lutri ívvel a oótrusofoat: Vég Esztergom után Munkácsot, Egeri- Sáros-Patakot, meg a többit. Félóra körül vissza, kifáradva a kereskedői rábeszélésekben. Hiába, csüggedten mutatta, hogy csak huszonnégy nyeröszá'mot srikerült elsóania. Mst csináljon? — egyhatvan még hiányizaná fog. Egyszerre csak felbördüilt: — Ari fogom tenni: eladom a másik nadrágomat egybatvemóri és a hiánv®ő tiaenhat 6Bámot megteszem énmagam! Hátba megnyerem ... Lázas sietséggel tűt, cérnát vett elő és a mér- már nyaigdijazotit nadrágjára kiét. észvesztőén szép foltot tett, acatán fölvette magára éri a meg- foltozott nadraigot, hogy tan rajta jobban fog rau- 'taitni és újra végigróbta a oótusokat: — Egy még mindig kálfcüniő karban levő nadrág: esek egyhatvan! Na vegyétek meg, ki talál ma szebb nadrágot egyh«bvainért?l Hamar, hamar, mert sürgős.! — Mit csinálsz,, te szerencsétlen, ha majd még éri is elveszted a lutridon? — Fortuna fortéé adiuvat! Csakugyan akadt az egyfaatvanaB nadrágra vevő, Kálmán Vencel, a benoédi székely fin vette meg, aki nyomban föl is húzta, életében eló«nő? huBott nadrágot az eddigi daróüharitmyája helyett. Most hát Szabó Pista összehivta a sorsolása bizottságot. Én is benne voltam, sőt a primárioasa is. Egy teljesen ártatlan lény, vagyis a mindenből székoindás kis Biitüke (nem tudom m igám nevét) ▼olt megbixva, hogy húszon a negyven aonsoédul* közül Amíg Bűtöké a üoafapban kotaráanott, nted Szabó Piriáira nériürsic. Sápadt volt, a reme lángolt, a nadrágját — helyesebben as Ambrus ur nadrágját ciirógaita elfordulva, Aat hiszem, magában ezivszaikadva fohásfflkodofct — Harnvinchatl — kiáltottuk a kiSwnoitt artmofe. Boldog üvöltéssel ugrott föl Pista: — Van még igaaság aa egekbenI Nyerteai! ftt nyertem! A veszteeek kissé megnyúlt orral saAmfick «t Szabó Pista pedig az wmnár énjét Mwírágjátxw, • negyven piculával a markéban odament VágEs®tergx>mbain Ambrus ur asriala melllé és könnyedén odaszólt: — Ejnye ni, jó hogy eszembe jut: itt van egy kús négytorántoB tartozásom, köszönöm, jóé^L l
