Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-23 / 69. (2290.) szám

i-MAsfo&mtam Hokky képviseld a parlamentben föltárta a ruszinszkói németség sebeit k lakbértörvény kritikája — Válasz ündina német agrár képviseüönek tá^éŰvoaM&afi, eligazodást, inásróoxi m ms 5r5k)öB teídás-foöidás apáik megnehezíti a p&r- lamemteek a owmkáját, míg m %«n törvé- nyakrtofe a gyöikemi és alapos megakláaa ©gy- srorsnÜTkímkovrn ©Ikutésnó «3aeket a. vsqhsdiő kérdéseket. A íraóban forgó térvén vjavosk1 tárgyal áirá­nál foéteégtetlen., hogy eredeti célja a kisexisürtencMk védelme roít, de kétségtelen a* is, hogy ezt ® eétt a tör­vény ma már nem szolgálja. Mert a háztulajdonosok között is vannak kis- erisztenciák, akiknek as érdekeit nesaoralk, hogy nem védi, de egyenesein sérti a törvény gyakorlati végrehajtása. Az igazságosság megköveteli, hogy egyenlő mértékkel méressenek a kieexier- teueiák érdekei tekintet nélkül arra, hogy mely társadalmi osztályhoz tartoznak. Sür­gősen kiv&natoe volna tehát a törvénynek olyan gyökeres megváltoztatása, amely a valódi szociális gondolattól áthatva a kis­emberek jogos igényeinek figyelembevéte­lével a törvényt módosítaná olyképpen, hogy a kteexisztenciéíkat épp ngy védelmezné a bérlők * a háztulajdonosok tá­borában és azokat az óriási Mlönibbégeket, amelyek a régi és uj háztoJajdonosok között vannak, enyhítené, mert az nem lehet igaz­ságos, méltányos és szociális, hogy az egy és ugyanazon foglalkozási ágnak, egyik része an­nak minden előnyét élvezze, a másik része pedig annak minden hátrányát szenvedje. Amíg a törvényt ebben a formában gyökere­sen. nem módosítja a parlament, addig azt meg nem szavazhatom. fl Inni dér LandwíFSe ?i®iI@si(és!sSés@ A szónok maró szarkazmussal reflektál Ho- diaa német agrárpárti képvieelőaaek a ruszin szkói németség sérelmeiről mondott szavaira. Hódi na hosszú utat tett Ruszánszkébam, de oiy rövid .idő alatt, hogy azalatt lehetette® volt megismernie a ruszinszkói németség iga­zi panaszait és sérelmeit, hoíott ezek oka résziben épp a német agrárpárt, mely a kor- mányiba®. mit sem tett érte. Ha meg akarja ismerni Hodina képviselő m — mondotta többek közt a szónok •-— a németség panaszait, úgy jöjjön velem. Bemu­tatom neki a sebeket, elviszem a Tara® völ­gyébe és megmutatom, hogy omok a németek, akik Mária Terézia óta ott laknak és ott dolgoztak, ma 1—48 ko­rona nyugdijat kapnak. Egy koronát kap &r özvegy és 48 koronát m a férfi, akinek 9 gyermeke van. Mit lehet ezért a pénzért venni? Dohányt, gyufát vagy egyiket sem? Vájjon mit vehet ezért az 1 koronáért az özvegy? Hasonlókép­pen megmutathatnám Hodina képviselő ur­nák a rahovidéki németségnek sebeit és pa­naszait, amely németség ugyanazokban a szenvedésekben sínylődik. Csak jöjjön el ve­lem és én meg fogom neki mutatni azokat a német iskolákat, amelyek a legutóbbi 12 év alatt elpusztultak. A Buend dér dentsdhe® Landwirte csak a vá­lasztások előtt jött Ruszinszköba és azt ígérte a németeknek, hogy 100.000 koronát kapnak a kerepeli német iskolára, de ez az Ígéret csak ígéret maradt és most maguk a kele­ped németek voltak kénytelenek ezt az ősz- szeget 9 százalékos kamat mellett felvenni. Jöjjön el Hodina képvieaiőtár&am a felső- vidékekre és ott is meg fogja látni, hogyan rombolták le a németek iskoláit aaéfca, amióta a Bund. dcr Deulschen Laad- ndrte évek óta a kormányban van. A RekáhenibergeT Zeitung éppen most panasz­kodik amiatt, hogy a német iskolákat bezár­ják és helyükbe cseh iskolákat állítanak fel. Hát, Iha itt nem tudnak Hodina képviselő urék segíteni, hogy tudnának valamit Ruszin- szkóban segíteni. Tessék Hodina képviselő urnák kieszközöl ni, hogy a ketrepeciek legalább 50 ezer koro­nás szubvenciót kaphassanak iskolájukra ahe­lyett a százezer korona helyett, melyet a vá­lasztások előtt ígértek nekik, tessék kieszkö­zölni, hogy az 1925. évi 224. számú törvényt végrehajtsák. Akkor azután beszélhet Hodina képviselő ur, de előbb nem. (Taps.) Válasz „Palágyi Péternek" A Slovensky Dömék márciusi 59 iki számában Palágyi Péter (?) aJáinrással cikk jelent meg, mely a Prágai Magyar Hírlap állítólagos budapesti pénzforrásaival fog­lalkozva azt állítja, hogy „noha a magyar miniszterelnökség sajtóalapja. Ii ózza járuló - sának kérdése még nincsen tisztázva4*, de nekem azt mondották, „hogy a P. M. H. igen sokba kerül és nem győzik űzetni”. Kijelentem, hogy a magyar miniszterelnök • ség sajtóosztályán sohasem jártam és előt­tem a S. D, cikkében foglalt kijelentés sem Budapesten, sem Prágában soha e! nem hangzott. Prága, március 22. Pernyei László. Orssi-iwiR csatározás a Dnyeszier nentén Bukarest, m&reáus 22. A Dnyeszier menti Tivina b^sszarábiai falu mellett az orosz partról többen át akartak kelni Romániába, amit a román határőrök megakadályoztak és fegyverüket használták. Az oroszok a tüze­lést kézigránáttal viszonozták. Egy román katona meghalt, többen súlyosan megsebe­sültek. Az oroszok ezután a bárkán vissza­tértek a Dnyeszter túlsó partjára. A román kormány drákói rend­szabályokét tervez az adá miatt demonstráló kereskedők eMen Bukarest, március 22. A román kereskedők egyesülete a nyomasztó adóterhek miatt va­sárnap nagygyűlést tart, amelyen ki akar­ják mondani a hétfőn tartandó tiltakozó sztrájikot, A Dimineata ezzel kapcsolatban ur- ród értesül, hogy a kormány ez ügybe® a legerélyesebb eszközökhöz folyamodik, a sztrájkot lázadásnak tekintené és eszerint járna el. Amennyiben a holnapi illés való­ban ki akarná mondani a tiltakozó sztrájkot, a gyűlést azonnal feloszlatják és a vezetősé­get letartóztatják. Ellentétes hírek Gandhi sikerérdi A nép egyrésze mellette van, a másik ellene - I passzív ellenállás hamarosan megkezdődik - Nehru visszavonul II IWI l—l—u Az agráriusok és szocialistáit j harca a hegemóniáért Práffo, március 22. A belpolitika boriizont- í 5ftn a hét folyamán sötét felhők tornyosultak j * & helyzetet magnak a koalíciós körök Is igen fc»tmoAynak tanbottáik. A hetegorén kortmény- gBtábraég csak nehéz és iöíbflmapos tárgyalás titán tudott egy kis munkaprogramot össze- ABÉteni. A program természetesen koimjpro- mdasauzn abipján jött létre s ea meg is lát- mokL a benyújtott törvényjavaslatokon. A. takástötrvényieket némi módiéi ássál meg­boeemabbűtoftálk s az ezekért folyó harciban a «w>ci0.1űsták kénytelenek voltak , engedni a polgári pártoknak, viszont a mezőgazdasági javaslatoknál az agráriusok tettek ikomoes®- sziókaft a szociaListájkinak. A imiit most a par­lament tárgyal és tárgyalni fog, csak fölmun­ka ; a pártok megegyeztek, a lakosság azon­ban rövidesen érezni fogja a törvények biá nyosságiaiit. Az a harc, amely most a koali- cióu belül az agxárbdokk és a szocialista kar­tell között folyik, a jövőben messziretmonő köívelkezm ényékkel járhat. Az agráriusok már óraik, hogy kezdik elveszteni a talajt a lábuk alól s ezért a kormán ylőbbség kere­tén belül egyre cllenzékibb hangokat pen­getnek « .így igyekeznek választóik szemébe pont hinteni. A szocialisták viszont hatalmi . támaszaikban bízva, egyike agresszívebben lépnek fel a a kjöüsszáik mögött már arról is beszélnék, hogy a szocialistáik egy leendő belpolitikai konstelláció létrehozása céljából a néppátitokíkal fölvettek a kapcsolatot és ar­ra törekszenek, hogy az agráriusokat telje­sen izolálják. .A két agrárpárt Englis pénzügymiinisátert is támadja és szemére veti, hogy sokkal bő- ikecsübb a szocialista követelésekké b mánt az agrárok igényeivel szeanlien. MunkanélküM segélyre milliókat hajtandó folyós! tani a sko- cialista mumkásszervezeteknék, de ugyanak- kor a mezőgazdasági válság enyhítése céljá­ból. létesítendő agrár beruházási alapot oppo- j náitja. < Még .^liyoeabb helyzjeíben vaunak a agináirauBok, akik: Lreicheníljetrgi üLősökör ny- , teteoseác voltak; beiemienH legcsehofilob-. ] viselőjük, Winddirsch jelenlétében, hogy né- 1 smetelleoes eovimamuő ma sókkal erősedbib, < rákit volt é» a mémefeláista vidékeken sökíkal < több cseh .Msebbeaégi iskolákat áliUtanak fel* j mint a nvu'ltlbaim A nelchenbergi kerületi pánt- I napon Kgyelmesstetést kaptáik a német agtná- ( vius törvényhoczök, hogy eizaJbj^nak gátat au- j svek a telaó cseh eovnuiaanjusnaik. A német ag- , rárijuaoik érzik, hogy egyre nagyobb és rva- ^ gyóbíb tért veszitenék saját saudétanémet vá- > lasejfcódik 'körében s ezt a veszteséget úgy s akarják pótolni, hogy Szlovenszkó és Ruszin- fi ozkó németjeivel kacérkodnak s saját válasz­tóik. sorában szonnre<ie<tt veszteségeiket ezlo- 1 ^lecőzlkói voskvadászattal akarják pótolni. g Ez a nehézkes meddő koalíciós munka bi- 1 zonyára még hón apóikig el fog tartani. A lát- r szait kedvéért el fognak miég intézni még egy- j néhány mezőgazdasági és szociális törvényja- y: vaislaloft, azonban messzebbmenő munka- 6 programiról szó sem lehet. A koalíció nem re- i,- m élheti, hogy egy-két éves gazdasági- vagy c szociális munkaprograimban meg tudjon álla- n podni, t­A szocialistáik a kedtezótlen gazdasági, hely- ziefcet és a. nagy muTikajnélkül iséget saját párt- g céljaikra igyékezenek kiaknázni^ már olyan ki­fogásokat is hangoatatnak, hogy az agráriusok n keztyüs kézzel bánnak a liommun istákkal ö a végből, hogy közvetve gyengítsék a szocia- ^ listáikat. Az ©lőcs átárazások egyelőire a ku- ^ lissizáik m'ögöbt föl voak, de rövidesen kitör a ® nyílt harc a két blokk között, amel^mék fini- ^ se alglhanem újaid) nemzetgyűlési választá- T sokon fog lejátszódni’ amikor \nágileg eldől, 6 liogy a szociáldemokratáik átvehetik-© az ©1- *■ ső szót a parlamenibben, aivagy párhuzamosan, a barátságosan fognak-e haladni az agráriusok- 1 kai. Mindaddig, áruig a, két tábor erőviszonya s csaknem egyenlő, a törvényhozói testületiben eredményes munka nem várható, mert a ha-'' A talmi félték enykodés lehetetlenné teszi a 16 kormánytöbbség részére a tárgyilagos műn- c kát Amit most végez a kormánytöbbség- az ^ tulajdonképpen csak szemfényvesztés az g egyes koalíciós pártok választótábora seámá- T m. Kopper Miksa, a W7z-:^rrvrxzm^xjm.wmn/H - g I Kagvar Szsatkorona ‘ ne^éta fognak ítélkezni r a magvaí bíróságok Budapest, március 22. (Budapesti szer ke sz- tÖBégünk telefonjelentése.) A miniszterta- 7 nács Bethlen miniszterelnök elnökletével ma. elfogadta a törvénykezés egyszerűsítéséről * szóló javaslatot. Nagyjelentőségű rendelke- i zése a javaslatnak, hogy a bíróságok a jövő- 1 be® ítéleteiket a Magyar Szentkorona neve- j hmn fogjk meghozni és kihirdetni \ Prága, mArc. 22. A képviselölház tegmapi tllé- öón, nri®t jelentettük, a jakfoérjavaslat fölötti vi­tában pártjaink részéről Hokky K. orez. keres* fcónyezocialieta párti képviselő ezóbdt föl » be­szédében éles kritika alá vette a íekáetörvérvy hibáit és ar, aj lakk érne véli a hiányosságait, A most tárgyalás alatt lévő javaslat — mon- i dotta a k©pvÍ8©lö —- ismét meggyőző bizonyité- j ka. amtnak a tehetetlenségnek, me’íy ezt a mai kormányrendszorfc születése, sőt — mondhatni. —* már .fogaflitatáea első pillauatátóí. kezdve jellemzi: nem mer semmit sem elintézni, nem mer semmit sean véglegesen megoldani, csak Irnsza-halasztja a dolgok érdemfeam elintézését. A laikóvédehrri törvény a bábom utáni idők szükségében született meg. A ki* exisztenciák, a nincstelenek, tehát az állam szocááliB gondos­kodását teljes mértékben megérdemlők érdeké­ben hozták, hogy megvédjék őket a zavaros időket esetleg kihasználni tudók uzsorájától s biztosítsák nekik legalább a nyugodt hajlékot fejtik fölött addig, amíg a rendes békemunkába bel esorakozo ak. 'Tehát kivételes idők kivételes törvénye volt ez azzal a rendeltetéssel, hogy a viszonyok konszo­lidálásának mértékében a kivételes intézkedése­ket is fokozatosan leépítsék, annyival is in­kább, mert gyakorlati keresztülvitele az elmúlt tizenegy esztendő alatt bebizonyította, hogy ma már sem a méltányosság, sem az igazsá­gosság, setn pedig a szociális szempontok kö- vetelménveinek sok tekintetben meg nem felel. üzstm p&riélt Több konkrét esetről tudok, de csak néhány igazán kirívó példát hozok fel, amelyek állítá­saimat alátámasztják. Egy dúsgazdag nagykereskedő még 1914. előtt bérelt egy nagy üztetheiykég-et megfelelő mellékkelyfeégokkel, s emellett kétesobá* la­káét ugyancsak megfelelő moöéktheiyiaégékkel és mindezért ma évi 6000 korona bért fizet. Az említett helyiségekét egy tőhbgyérmék es ö* vegytől bérli, akinek ugyBzólván e* az egyedüli jövodolmi forrása s e* utón ax összeg wfcán w házbáradó, házoeztályádió ée máé adók ciánén ennek a jövedelmének 55—60 százalékát köte­les fizetni, « ugyanakkor a dutgazdag nagyke­reskedő vadonatúj há-za után 12.000 korona jö­vedelmet hna ée as teljesen adóanaatee. Az öz­vegy pedig sem a lakbér lényegesebb fel emelé­sét, sem az illetőnek a kilakoltatását bárói utón fiem volt képes elérni. A másik kirívó eset: egy hivatalnokot áthe­lyeztek egy más városiba. A bútorait elvitte ré­gi lakásából, ellenben a bérlőiben bírt üres fa­lakat kiadta másnak albérletbe. Ennek a sérel­mes eljárásnak közvetlen oka ugyan nem csu­pán a most tárgyalt törvényben, hanem a régi 1922. évi törvényben rejlik, amely törvény le­hetővé tette lakásoknak a közalkahnazottatk számára való lefoglalását. Azóta, ha egy ilyen közalkalmazotti lakás megüresül, oda kanét csak közalkalmazott költözhet be. Ez olyan ano­mália, amit már régen meg keleti volna szün­tetni. Ezt a törvényt tehát ugyancsak a legsür­gősebben hatályon kívül kell helyezni. Hasonlók éppen nem tudja jogait érvényesíte­ni egy házigazda, akinek 25 évre kötött szerző­dése már régen lejárt, de a házában levő üzlet- helyiségeket nem. tudja értékelteim, illetve a bérlőket nem tudja kilakoltatni; pedig, ha ezek a lakók kiköltözködnének, a tulajdonos uj, mo­dem ház építésével még lakást is adhatna ne­kik. A jelenlegi eljárás, -— a ház lakhatatlanná való minősítése tekintetében, — körülményes, s ha a lakóik kellő protekcióval bimak a bizott­ság felé, az a düledező házat sem minősíti köz- veszélyesnek. Itt is megfelelő törvényes intéz­kedésekkel egyszerűsítem kellene a kilak oktatá­si eljárást. De a legszomoiuibban kirívó esetek közül való az az eset, amikor egy öreg házaspár egész életének a keresményét fektette bele egy kis háziba, amely ez esetiben mintegy nyugdíjul és megélhetésül szolgált részükre öregségük ás munkaképtelenségük idején©, amikor is teljesen méltányos volna, hogy megélhetésük biztosítva legyen. Ehelyett azonban állandóan pörösködmi kénytelenek, adóikat nem tudják megfizetni, mert a jelen- í téfceny tőkét képviselő házuk még annyi jo-1 vedelmet sem hoz, hogy a legszerényebb megélhetésüket biztosítsa. Gyfikeres és alapos megoldást Jele® törvény már eredetileg i* csak provi­zórikusnak szánt törvény volt A csehszlovák törvényeik gyűjteményéiben, sajnos, sok sólyám törvény van, amelyet a parlament egy-két vagy több évenként meg- hosszabbit több-kevepebb módosítással. Ez jelentékenyen megnehezíti egyrészt, főleg a taffcrai Pécsére a törvényeik hálmeffiáto^ v»te London, március 22, A pánhindu kongresz- szus tegnapi ülésén elhatározta, hogy a passzív ellentállás kampányát abban a pilla­natban megkezdi, amint Gandhi, körülbelül tizennégy nap malva megszegi a sómonopó­lium törvényét. Ha Gandhit előbb letartóz­tatják, a kampány természetesen előbb kez­dődik meg. Az eddigi látszat szerint a terve­zett nagy népfelkelés nem sok eredményre fog vezetni, mert azokban a községekben, amerre Gandhi áthaladt, a lakosság hidegen viselkedik. Pandit Nehrn, a pánhindu kon­gresszus elnöke, visszavonul a hindu nem­zeti mozgalomtól és a közel jövőben Angliá­ba utazik* London, március 22. Abroedabadl lapjelen­tések szerint a pánhindu kongresszus tegnap ! összeült. Pandit Nehru, Gandhi helyettese, akit a kongresszus elnökévé választottak, i bejelentette a passzív rezlsztanela küszöbön- ] álló megkezdését én Javaslatot tett, hogy j Gandhi elfogatása ecetén a felkelők vonni* * janak az alkirály palotája elé. Ezt a javasla­tot a kongresszus hosszabb vita után eluta­sította, mert fölösleges vérontásnak volna okozója. Bizonyos forrásokból származó jelentések szerint Gandhi pártja egyre nő. Lahoreból ötezer önkéntes érkezett Ahmedabadba. Del­hi tartomány valamennyi városában toborzó­irodákat állítottak föl, amelyekbe;? százával jelentkeznek az önkéntesek. Az északi tar­tományokban teljes a nyugalom s itt Gandhi akciója nem talált rokonszenvre. Bengáliá- nak közvéleménye két, körülbelül egyforma nagy táborra szakadt; itt a lakosság Fele Gandhi mellett, fele ellene van. Madrasban szintén kevesen állnak Gandhi pártján. A legnagyobb zavar Bombayban uralkodik, ahol a szövőszékek munkásai Gandhi mögött állnak, de nagyobb erélyt követelnek. Guje rat tartományban is sok híve van a népve- /érnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom