Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-20 / 66. (2287.) szám
Mai ssdnBvmSe 12 eB«9at 66, (2287) gém . toMdrtSk * 1930 március 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, ^4 Szlovenszkól eS rUSZÍnSzkÓl ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 11., Panská uiice negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: »•»•/• •/ - 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó" évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOlltlKCU napilapja Feletős szerkesztő hivatal: Prága íl., Panská ul 12/111. — Te« havonta 38 Kő. Egyes szára ára 1*20 Ke DZŰR ANTI LÁSZLÓ F0R6ACH GÉZA lefon:34184.—-Sürgönyeim: Hírlap, Praha ____ - - - nn ■■—un— ■! !—i«m.mMmnrnmii ■ an ...... > i— iwiw WPMMi muimm'ii i 11■ ■ in—m c fflíl i il>n ll'Ti|nnihrrfrrTfr¥?TTrTIWlTlfWTIf "ff ff^ÍTI*'''iTiniTIff Ilii 11111T1^ril¥TrnirrtMMMBrniriir~ifH' 'tropL'Karwwrr*i »k. -~ .vravmnr'HMBfttk A gozskenyér mögött... Irta: ífj. K0CZ0R GYULA A mezőgiazdiaiság súlyos válságán enyhítendő hivatalos részről több terv merült fel és a kéipvisíelőháiz rmezőgiaadaségi bizottsága az elmúlt napokban le is tárgyalt két vonatkozó javaslatot. Az egyik a belföldi termékeknek köueiező használatáról intézkedik a közintézményeknél, a másik a) rozskenyér bevezetéséről szól. A mezőgazdaságot az első javaslaton tűt, sokkal inkább érdekli a második, mely a kötelezőivé teszi a 85% rozs- és 15% búzalisztből átló kenyériisat használatát, intézkedik ezen lisztnek ólomzárolt zsákokban való for- galomjbaJhozataláról, a kenyereknek a sütő ne*j vével való ellátásáról stlb. Ezzel az intézkedéssel a Magyar .Nemzeti Pánt közelmiuiltban lefolyt komáromi kerületi ülésén Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő rósaletosen foglalikozotit és megállapította, hogy ez értéktelen, sem a magyar mezőgazdasági népesség, sem Szlovensdkó mezőgazdaságának helyzetén nem fog segíteni és kizárólag Cseh- és Morvaország érdekeli szolgálja. Remdikivűl sajnálatos és csodálkoznunk kel! rajta, hogy ezzel oly keveset foglalkoznak és nem vizsgálják bővebben, nem tartják állam-; dóan napirenden ezt a kérdést- Nézzük meg! tehát koaeliöbbről a dolgot, mi is van a iezs- j kenyér mögött? i Vámtarifánk most is úgy van megállapítva. | hogy aránytalanul magasabb védőimet nyújt! a rozsnak, mint a búzának. Kinek az érdieké-: ben áll ez? A felelet egyszerű: a rozsteimielő | Cseh- és Morvaországnak. Kinek az érdeké-1 ben áll tehát a rozskenyémek kötelezővé té- > tele? Ugyancsak ezeknek a roT^termelővidékeknek. Szlovenszkő magyarlakta vidékeinek, ke- i vés kivételektől eltekintve, a búza a főtér-1 menyük. Ugyancsak ezt termeli a Gálámba— Vágselyie vonaltól északra eső, szloválakta Vágvölgye is. A szlovák hegyvidék rozsot termel, mint kenyérmagvat, termelése azonban még saját szükségletére sem elegendő és bevitelre szorult. A rozskenyér köfcelezeővé tétele tehát egyáltalán nem szolgálja a magyar mezőgazdasági nópseég érdekeit, de még a szlovák lakosságét sem, Szlovenszkó mezőgazdaságának helyeién egyáltalán nem fog segíteni, sőt a búzának háttérbe szorítása folytán még kóros hatásai is várhatóik. Sokat emlegették a közelmúltban. Salóven- szikó lakosságának, gazdasági és politikai téren, minden nemzetiségi különbség nélkül való együittmunkókodását és összefogását Természetesen az újságok hasábjain való cákkezésekikjel azután ki is merült minden. Még az első lépésekig sem jutott a dolog. Politikai aggodaimaskodások már csirájában megfojtották a gondolatot. Amikor azután ilyeneket látunk, ne csodálkozzunk. hogy a mezőgazdasági válság enyhítésének cégére alatt olyan törvények hozatnak, melyek az ország egy nagy részének érdekeit teljesen figyelmen kiviül hagyják kizárólag egy má-1 sík országrész érdekeit szolgálják, sőt tó-i váJbbmiegyűbk, Szlovenszkó érdekeit sértik, j Ilyen körüflmények közölt megérdemel jük ezt. S ez a helyzet nőm is fog változni, sőt az ilyen intézkedéseknek csak állandó gyarapodását raktározhatjuk emlékeink közé mindaddig, mig nem fog annak megértése felülkerekedni, hogy Szlovenszkó lakosságának gazdasági érdekei azonosak és ezekért ^öntetülen kell ajkra szállnia. 1 SORRA LEJÜKNEK A NAGY HÁBORÚS ÁLLAMFÉRFIAK lord Balfour meghalt Hosiran a lett nagiitudísM Anglia miniszterelnökei - A háborús kSiigftirisztor A legelőkelőbb angoi politikai dinasztia sarjának útja a legmagasabb méltöságokig — 1 címlisták elvesztik föpatrónusukat — London. március 19. London egyik déli külvárosában, rokonainak házában, ma reggel 82 éves korában elhunyt Artúr James Kari Balfour, az elírniIt évtizedek angol politikájának egyik legkimagaslóbb alakja s az Egyesült Királyságok miniszterelnöke 1902-től 1905-ig. Balfour vég- elgyöngiilésben halt meg. de .állapotát egy néhány nap előtt kapott influenza súlyosbította. Balfour a legmagasabb skót hivatalnok-nemességből származott és anyai ágon rokona volt a Cecilek híres politikai dinasztiájának. Harminc éves korában Salisbury lord magántitkára lett s ilyen minőségiben ré: ztvett a berlini kongresz- szitóon. Salisbui y lord közéli rokonságiján állott a Balfonr-osaládő v! § a tekintélyes nagybátya világéletébeit, < ‘Tnogatta és elősegítette a fiatal Balfour p* ’itikai karié r- jót. A berlini kongresszus utón csakhamar Írország ímnisatare lett Salisbury kabinetjében s minit ilyen * ’‘T0lkusan végrehajtotta az írországi ag* árreformok Salisbury második kabinetjében 1895401 1905-ig nemcsak az öregedő miniszterelnök helyettese volt, hanem de faoto miniszter- elnök, mivel a lord rábízta az alsóház konzervatív frakciójának vezetését. 1902-tői 1905-ig végire Balfour személyesen is átvette a preanierminis ríe rséget. A búr bábom nehéz idegében fontos munkát végzett s lemondását csak a konzervatív párt választási kudarca okozta. 1905-ben visz- szavonult Az aktív politikától, de a háborúban ismét előtérbe lépett. A háborús minisztériumokban különböző tárcát töltött be. tengerészetügyi miniszter volt, majd végül Lloyd. George koalíciós mi- nisztéiriurnának külügyminisztere. A béke- szerződések megkötése után lemondott, de 1924-től 1928-% BaMwin második kabinetié Íven a titkos tanács elnökeiként szerepelt. Balfour tulajdonképpani politikai tevékenysége a századifordulónál kezdődött, amikor síkra szállt a búr köztársasággal megkötendő tisztességes békéért. Miniszterelnöksége alatt saját pártjával sokat kelteti küzdenie, mert .neon helyeselte Chamberlain védvám- politikaját. Az 1900-os választások kudarca után megvált a konzervatív párt vezetésétől és átadta helyét Romár Law-nak, a skót- kanadói áilnntíérfhimak. Auráikor megszabadult a pártok békójától, fokoza tosan az angol poli tika „.jó szelte- móré" kristályosodott ki s olyasféle szerepet töltött be, mint ma Apponyi Magy ar- országon. Pártok fölött álló előkelő és mesezedátó államférfin volt. aki Angliának a. veszedelme? időkben mindig nagy szolgálatokat tett. Sokat dolgozott a palesztinai zsidó állam megalapításáért és 1922-ben keletkezett jegyzékét az úgynevezett .,Balfour-jegyzéket“. melyben végérvényesen rendezi a palesztinai zsidóság jogait, mindenki ismeri. Később a jóvátétel és a szövetségközi adósságok kölcsönbe törlése mellett folgtetlt állást, majd amikor e törekvése nem sikerült, ö kezdeményezte az angol birodalom áta la kilásd t az „angol hageinómabiro<lalomból“ az egyenrangú államok szövetségévé. Az 1926. évi nagyarányú birodalmi konferencia az ő müve volt s bebizonyította, hoay Balfour az angol politikai élet legnagyobb teremtő zsenije, aki tiszta ée humánus elvekért harcolt s a szó legszorosabb értelmében a. jövőbe látott. Balfourt a háború óta Angliában a ^nagyobb és a Segé r derml uoa b b politikusként tisztelték, A kulisszák mögött ő formuiázta meg a locarnói szerződést s az ö befolyásának köszönhető; hogy a locarnói biztonsági paktum kétoldali lett: nemcsak Németország ellen garantálja a Rajna épségét, hanem Franciaország ellen is. Élete utolsó éveiben megírta kétkötetes életrajzát, amely ősszel jelenik meg. A tizenkilencedik század nyolcvanas és kilencvenes éveiben kitűnő hozzáértéssel több filozófiai munkát irt. amelyek szakértő körökben is feltűnést keltettek és világszerte óriási hatást gyakoroltak. Legjelentősebb müved közül az egyik „A kétség filozófiai igazolásáról'4, a másik „A hit alap- elveiről“ szól. Szakértő körökben sokra becsülték müveit. A bölcs különös útja... (sp) Lord Balfour nem államférfidnak indult. Amikor 1848-ban WMttingehame-ben megszületett, sem atyja, sem rokonsága nem gondolta, hogy a gyenge gyermek Ilii marad a nagy család tradíciójához és elnyeri Anglia legmagasabb méltóságait. Atyját korán elvesztette és tizenkét éves koráig anyja nevelte. Első beszédét tizenkét éves korában mondotta el, mert az előkelő skót családok patriarehális szokása szerint a családi ünnepeken a legidősebb fin üdvözölte a cselédséget. Tizennégy éves korában az etoni kollégiumba, az előkelő angol gyermekek híres nevelőintézetébe került. Társaival ellentétben fiatalkorában nem igen kedvelte a sportokat. - mig barátai a tornatermekben, vagy a szabadban játszottak, Artúr Janiét j könyveket olvasott és tanult. Tanulmányainak I elvégzése után átvette atyja kiterjedt birtokainak vezetését s úgy indult, mint aki Skóciában j marad és az angol vidéki nemes urak különös i életét fogja végigélni. Rokouai és ismerősei fiatal magántudóst láttak benne, aki távol a világ ügyes-bajos dolgaitól könyvekkel és filozófiai problémákkal foglalkozik. Elvont lényével inkább különcnek és félszeg szelid tanárembernek látszott és senki nem sejthette, hogy később egyike lesz Anglia legierélyesebb és legpraktikusabb politikusainak. Családja unszolására és a családi tradícióknak megfelelően nagynehezen elhatározta magái, hogy fellép a Herford kerületben és képviselőnek választatja meg raa- 1 ;.»áv- Ezen a vidéken a. család befolyása- oly t hatalmas volt, hogy h kerület bem áílHott ; ellenjelöltet és a fiatal Balfourt egyhangúan ; megválasztották. 1 Ebben az időben a nagy Beaconsfield uralkodott Angliáiban. Disraeli másodszor i volt miniszterelnök s a konzervatív párt I nyugodtan Viktória királyné barátjára bízta I az államügyek intézését Balfour nem vette komolyan a politikát és két álló évig egyetlen szót sem szólt az alsóházban. Megválasztása után, mintegy tüntetésképpen hosszú világköriiii utat tett. amit családja is rosszait. Szóbeszédének elmondása után nyolc hónapig ismét hallgatott. Későbbi beszédei is hatás nélkül múltak el s az alsóház tagjai nevj | tulajdonítottak nagy jelentőséget a magas j íulkarcsu, jómodoru és kellemeshangu je: lentéktelen arisztokratafiu ievékenységé: nek. A váiioKás és Bismarck hasasa Balfour szívesebben tartott előadásokat birtokán cselédeinek és bérlőinek különböző filozófiai, közgazdasági kérdésről, vagy utazásainak élményeiről, mint a parlamentben a képviselőknek a politikáról és alapjában véve mélységesen lenézte a politikát. A világ valamennyi neves filozófuséval levelezett, óriási könyvtárt gyűjtött össze és a politikai klubok fölkeresése helyett gyakran a késő esti órákig tanulmányozta a könyvtárszobában a legelvontabb tudományos kérdéseket. A csendes tudományoskodásból nagybáty- ! ja, lord SaJisburv ragadta ki, aki Berlinbe j vitte a kongresszusra magán titkári minőségben. IA német fővárosban a fiatalember, úgy7 látszik, kedvet kapott a politikához, kétségtelenül a kongresszus két nagy zsenijének. Bismarcknak és Disraelinek hatása alatt. Amikor visszatért Londonba, lelkesen az úgynevezett „negyedik párthoz" csatlakozott, amely lord Randolph Churchill vezetése alatt a konzervatív ellenzék hiányában éles kritika tárgyává tette Gladstone liberális kormányának tetteit. Balfourt Churchill kápráztató egyénisége vonzotta és az ő tintása alatt vált az angol parlamenti élet egyik légről t e ge tt e bb kr i t i ku sává.
