Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-16 / 63. (2284.) szám

1930 március 16, rasánuap. Görgey Arthur, három éven Hogyan emlékeztek meg — Érdekes epizódok, Friga, március IS. A prágai magyar kolónia ie megframepli éwnől-évre a magyar nemzet ezabad- iságicapjált, március tizenötödikét. A negyvennyolcas március Idusára való visszaeml'éíkezéBünlk alkalmá­vá 1 nem lesz érdelei élen, lia a magyar szabadságharc egyik főszereplőjének, Görgey Arthurnak életéből olyan érdekes epizó­dokat közlünk, amelyek Prága Tarosával yannak kapcsolatban. Görgey Arthur nemcsak a magyar történetemnek, hanem az egyetemes európai történelemnek is nagy alakja, akinek személye és történelmi szerepe kö­rül cvlizedeken át éles és szenvedélyes vita folyt. Ko rtársattnaOc nagiTésze és az utókor is hosszú i dőn keresztül áruidnak hirdette ezt a kitűnő magyar katonáit, aki kétségen kívül a legjobb magyar stratéga és a magyar katonai erények legkiválóbb megtestesítője volt. Az árulás szörnyű szégyenibétyegével bomllo&áíi élt visegrádi! magányában Görgey, míg azután az ob- jokMv történetírás neon rehabilitálta. Tehetsége, snoreplése és feltétlen beestleteseége teljesen tisztázott és a nagy magyar hadveaér eUogMbt unéMiő helyét a magyar nemzet pantheoíijában. Sokáig gyaíézort szeleiméinek a magyar nemzet megadta a legnagyobb elégtételt akkor, amidőn a miskolci gyalogezredet most a® 5 nevéről nevezték etL Görgey éfetrajzából tudjuk, hogy előbb a császá­rt hadseregben vott frászt, ■ majd a tiszti kardbojtot letéve, Prágáiban kémiai tanulmányokat folytatott. m tehát 85 évvel ezelőtt a nagy magyar hadve­zér éz még a lombikok métett sörgÖSődiöttwtoírgoló- rfotfc. agyában talán, mjesazárehatö gondoláitok: fogwm- aottak, nagy tervek születtek, amelyek alkalmas időre vártak, hogy megralŐoulhiaB&auiak. A prágai tartózkodás kútfője Egy a műit század ötvenes éveiben niagy szerepet .(úszott njámet póMkad, tudományos, művészet* és tÉnsttdaibm revübera, a Deutsche Monafesritmfflíbefn, nagyon érdekes vfeszaetmlliákiezést tffliálluKik. Görgey Arttranraak- prágai Tartózkodásáról. A Stuttgartban Adoiprái Eoteteceknek, * német raenizetgyTáée tagjá­nak szerkesztésében m-egjeíertt tep 1850-as évfolya­mának januári számában közli az érdeke vissza­emlékezést.. A cikk írója a demokrata eszméknek HKamvedéfyee híve ás igy tmegttetelöképpiera értékeli a -magyar enábadságmoegataniait a® európai demokrá­ciái ezemipooítgábóL Azért tartja Gőngeyt a tőrtérre - tem ivgfrvsboBsbb azecepVSjénák, mert kesébe adatott a kősépeurópai áwnoknárf* wtt, •mely Vílá^esná! bakait ef. Nagyon érdekes az a jáffiearoraíjz. asrhrtyeá Gőzgeyrőí. «d és amely nagyjából megfelel a deracfcrsfta geo- doítrodáso kortáreák Ítéletének. A Görgeynöt raj­zolt karoMerkép igy hangzik: Görgey — a nagy történelmi kalandor ~~ A mii korunk, amelyet inkább az eftvefc vezé­reinek, miöt az egyénnek vakmerőén merész önké­nye és amely ennek következtében aránylag szaba­dabb minden előző kornál (persze, az író nem gon­dolt a császári abstoluttzmus legsötétebb napjait nyögő Magyarországra), a kalandorokra kevésbé kedvező, mint más korok voltaik. De ez a kotr is produkált egy kalandort, aki nagyságban kevésbé áll a középkori nagy kalandorok mögött, akit méltán állíthatnak párhasamba Síorza Ferenc é« Borgia Céiár történelmi alakjával Görgeyne gondotok. Félévnél rövftetebb időn beftül láttok ezt az embert a semmiből a magasba tömi, ahol azután az egész világ bámulatát vívja ki. Eb­ben a felfelé emelkedésében más nem segíti, csu­pán zsemiáSfe ereje. Mintha csodálatos cs'fegoíc vé­delmeznék sorsát, gyakran úgy látszik, hogy Kösépeiirópji sorsának intézése az ő kezében van letéve. Nyers és szívtelen hadvezér, akit azonban ietenite- r.ek a .katonái.. Megveti a princípiumokat és mind- aKokat a dolgokat, amelyek princípiumokon épül­nek fel, a pártáim elitnek tehát éppen, olyan kevéssé engedelmeskednék, mint ahogy a köztársaságot nem ismerné él Saját feje után indul, minden idegen befolyást visszautasát, megveti a deuvokráciát, amely érdekeinek védelmére szólította őt a hadvezért mél­tóságba. KogUith, akinek száz jogcíme lett. volna, hogy őt minit árulót elfogassa és bíróság elé áüliit- sa, nem meri - zt a lépést megtenni és mert úgy gondolja, hogy Görgey az ő diktátort szerepköréinek a!vételére törekszik, közvetdítli neki a diktátort ha­talmai:. De amint Görgey belsejében idegenkedés­sel viselkedett a forradatomm al és a köztársasággal szemben, csupán azért veszi a diktátort hatalmát a kezébe, hogy újból elhajítsa magától. A huezonmégy- óráe diktátor amra használja hatalmát, hogy hazáját lőfegyvere zze. így vált Világos síksága u európai demokrácia Waterloo-jává. A hirnióv csúcspont járói a hadvezér és a diktátor újból a semmibe lép vissza és egyetlen sziava sincs a megvetés és az egész világ vádaskodása ©Iliién, amely őt ánulóniaík bélyegzi meg. Kérdések, amikre a koriárs nem lúd megfelelni Talán niegundorodott már a harctól, vagy elfáradt! kezdetembe (te őzért tett© le a fegyvert? Tatán a-, a meggyőződés vezette, hogy minden küzdelem hiábavaló? Tatán a legaljasabb árulás volt, amit el rpp^Gpu-AVAcó^mKriSP 7 a legnagyobb magyar katona át diáksorban élt Prágában ! prágai barátai a különc természetű kémikus diákról? amelyek még hiányoznak Görgey életrajzából — követőit és pénzért adta eil a nagy ügyet ? Vagy ez a rendkívül okos ember áldozata lett az orosz, dip­lomáciáinak, amely azt ígérte, hogy egy Romanov uralkodása alatt restaurálja Magyarországot ? Ezekre a ikérdésekre a kortárs nem tudott meg­felelni, de megfelelt rájuk a lőrtiénefemiirás, amely a teljes tényállás felderítésével elégtételt szolgál­tatott Görgey szellemének. Ennek a ellöknek azonban nem az a célja, hogy eme rendkivii'l érdekes történelmi probléma bonco­lásával foglalkozzék. A német kútfő e egyéb kor­társi visszaemlékezések alapján Görgey prágai Tar­tózkodásáról kivárnunk beszólni. Görgey a csehországi garnizonokban Görgey a PailatmuB-huezánokmál szolgált és több éven keresztül különböző kis cseh garnizonőkban teljesített szolgálatot. Akkor a magyar ezrediknek még magyar tisztjeik voltok és így a tisztikar meg a legénység közötti viszony sokkal íbensőeégeseibbeii és szívélyesebben alakult, mántt később, a közös hadsereg korában. Különösen a csehországi ganm- zonokban állomásozó magyar ezredek legénysége ■és tisztjei között fejlődött ki eriivélyee viszony, hi­szen tiszt és legénységbe]! állományú egyaránt tá­vol volt szülőföldjétől', az idegen eeybehozta őket. Görgey, a magyar nemesnek tipikus képviselője, akiit mór ebben az időben magábazárfcóeaott, büszke embernek jeffilisffiiiefflnefc, aki fesnhtxrdija az orrát, vég- telenüíl eokat ad magám, bár maga Sb szegény, meg­vett « szegény embert, de smép és ttaital, energákuB és pompás tórsaságbeSi erubenpéídáiny, elsőrendű lovas, nagy testi ereje van és kiváló ügyessége, hlyem ő a világ szemében és katonáival szemben is képleteiétlenüí ezigföim paranomok, amig szoigá- iMiban van. Mindeinkffitól megköveteld, hog-y köteles­ség! ét telij-esitee. de ha ez m^Sörtémít és a tegény- eégmek isz&bad idője van, akikor a me^íőzelMiétet- tem bűiteké főhadmgy nr teermsked-ík a közlegé­nyek íköeé, vaióBég)OB bajtáinw. vtesooyít tort. fenn mindnyájával, smádjáik és teteoMIk őt HnBBártfifiBít * javából, de szegény. Ezredtársai mind vagyonos nemesi osalládok sanja dókái, akik :bentne az etökradhotlt szegény urat látják. Csupán ne­mesi származása teszi egj’emremguvá feztlánsaival. Csak egy lovat lúd tartaná és a nagy muteteágok- ban néma vehet részt Az osztrák főhadnagy zsoldja nagyon te sovány vvit abban m időben. Görgey, hogy eiáie* • awAdhos vaiami. szerény ímeSIékjöve- dftKuet bfcátesÉÍBon, CbefeDrsaégjbím egy Ibteonywn faj­ta Wkweetadért Wjtat Póttó ítovotaat vásárok ásó­kat bsktomityR és tortttsjja El a kardtól! Ez az étetawód egyálWác nónos ínyére * csupa energia em'beruek. Beaiső nyugtalanság emészti és boldogtalannalk órai mágiát helyzetében. -Harminc éve békében éli mér a asászárá birtxto tem, a napó­leoni háborúk óta rozsdásodnak a fegyverek, * horizonton most sem mutatkozott semmi háborús felhő. Beteg volt a nyugfcalanságftál és talán a 'becsvágytól is, Mká feszültségét íiaiíkad nminllcával igj^kezebt levezetni. Egykorú prágait .lapok, ame­lyek rtsszaemlékezéseket körzőinek a nagy magyar hadvezérről, elmond'jálk a szenvtamdi elbeszélés-ét, hogy gyalcran ilátták, amint főlmdnagy irr Görgev kertjében ásott, kapált., csakhogy tevezeees helső iodulaitadiL .Végül m arra as elhatározásra jutott, hogy otthagyja a katonai pályát, amely már nem ingerelte fantá­ziáját. Egy külső körülimény azután hozzájárult, hogy ez a lappangó elhaMtxmtea mdiélőbb tetté váljon. EgjT verni é-gliőhen a részeg huszárok előbb kiverték a cseh polgárokat, azután egymást kaszabolták, össze. Görgeyí. küldték ki őojárafctai. a rend heLyreál-liMeá- ra. Görgey fetezóíltolto a verekedőket, hogy adják meg magukat és engedjék, hogy megkötözzék ke­zeiket. Egy verekedő huszár ellenszegült, mire Görgey öesRO-vteiraa «ca'bdailta.tta a renitens huszárt Emiatt ka.piitárayával éles öeszéitoocanásira került a sor, miire az elkedvetlenedett Görgey nyugdijartatta ■magát és Prágába men/t. Az alchimista műhelyben 1840-ben került Görgey Prágába. A német folyó­irat cikkének írója elkerült a Oarolinum előadó­termeibe. Amikor a kémiai laboratóriumba lépett, érdekes kép tárult elébe. Benyomáaadből a követ­kezőkép svámol be: — A széles, alacsony teineni'ben széJkálvillák ég­lek, az asztialokon minden fajta ingredenoiákkal feli üvegek áldottak, amolyeöanek ciankédre számok, voltak jegyezve, * vegj^ütetek atiomeuljánaik jelzé­sei. A retortáik körűd Ocölényesen, feflitűrt ingujjal sürgölődött foirgolódOtít a farmadcusok serege. Szóiba állltolt'am többjük/kieíl. Beszélgetés közben közérfcáflott e'gy érdekes arcu férfi a többiek ik'osztüimjében, aki azonban rám — nem tudom megmondani most sem, mi'ért.1 — rendikivüli hatást gyakorolt. Ha visszagondolok eme a jelenetre, úgy rémlik, mintha ez a férfi már akkor is valami mágucíikus ta­tást gyakorolt volna rám. Igv gonctalok vissza ma is a fiatal., k émikusra rö­vid, felfelé féeüilil, ritkás hajával, r.iiiikás ezadcálávol. mélyen ülő szemeim csipletővél.' Ez a kénii'.ns (. > ör g<? y A rt h ur \nott. CteodéikoBásoimaJt fejeatena ki ©lőtte, hogy ilye® gyorsan és könnyedén vá'bwatotta meg eddigi é’flet- Ihá/vátását. Ironikusían n©^"etett­— Eddig a világot hétoósmmial aBolgé-ttatri. most már a fejemmé! akarom íwlgá'loi. A világ enriegöfcéae küdönban csak frázis voiít nála. Nem gondolt 6 a világra és a közérdekű célokra. EgoLazbiikus céljait azonban vaskővétikeze- tességige.1 hajszodto. Már aildkor halüottafm róla, hogy éjjel-nappal tanul, hegy a. többieket jnegelözze és valamennyi kémikus között a legkiválóbb, ■ a teboratóriumban rögtön professzora után követ- j I keziilc, az Európaszerte híres Keditenibaoher méltó I i tanítványa, aki utódját te Mitta « Jüatsl aa»gya'riban. | ! i Nyomorban él a »prágai diák« i Görgey ItíMöntoen. marat m ®z osötirák hadsereg­ben szokás voüt, ttsztí helyét edadfeala voinn és így 2000 feriotot, efoég teüdnté-lyee pénzt szerezhetett volna. A pémassseraésttek ezt a módiját azoEbam meg­vetett 4le, bár egész •wqgyona csupán abból a pénz­ből ádtoft, amit továBtek és uraitormkaénak etoKfctoá- bŐl soeazett De wscadiesön. neegüteölto a. te megvásórodSa a teanjámányai. végaéeéhtess ösOlliBéges appanátosofeat, Mert tetteös asŰKKwt 'mras aSca-rt használni. Mint nyomorgó diák is basáké vek és gőgös. Laikáfiámik óimét sem teutito él eenlkánelí, aetn akarta, 'hogy ezegsécyes ottSionáiban vaMki felke­resse és lássa, müyea nynsnorlbsas ói « xtagyszerti (kénuíSoss. Az ugynevegaett ^ebnrtSMcfiMsr Trödsetl- <maiMu agy régi héaátw® lakott, oiyais kás vacok- ban, emeíy nyomormgágm kooyfoahelyieégbecs ha- sonílitott. Szegény hásadóir és vásárosok voltok a .laílvőláirsai. Később öcBröindijlhoz jutott és egy barátijával együtt, a laboratórium Iközedébeu kapott ingyen la­kást. A nappal kemény mítinkábajn telt, ertóok-értí fenimaradt baráfijávad te hoawti beszélgotéeekben öntott&c 8d egymásnak, asm • IfeSkörtt nyomta. Be a barátja eSrooradoö* a Görgray-awáékiek rttán te- tató kortórsrak mb a beseyomáe*, atnít GöfgeyrtSl, lákótá lséről — Olyan feliek, wmiefty nrinde® ©rfcőfeöá !k$JteMk- rőd felofldottmadc érzi magáit, oMt démondkus nyog- tailanság hajt, betege a tettvágynak és a mások feüertitii uralom kivámásáraak. Vad szenvedély Wíti el efflt as embert telkeit, m a roarelliem és csak ebben iádéi * íktelégittiwteífiee te kiwSégilbeífenségiélben ete- pedő -létek raénrl tortattmát D» déonomá etrő asslkttja ed searé]mten.«k tásgyátol te poerú, meg, hamuvá változik mindaz, asadt edöbb még acnyrára nagynak te érráteecnek teirtnlt Itfindes betege® tttewtt « vbíó- wéraö&eg a fiaáfeafflag araormálKB ahípra vezethető j viasza. E« a kötőmbe® amnyára fórftas torméssöt el­vesztette * kópesBégét, hogy Tjemdlteg megnyil- várauSIjo®. — Es'tli fe'Iozofáigatáteink 'közben Görgey ismét és isméit visszatérít ttlonófiéjának alapjára, minden erkölcsi' tegadására. — Jót cselekedni. — mondotta — merni jelent egyebet, minit okosan cselekedni, ostobának lenni annyit.j'e-ient, mánlt ros«míác lenni. A tevékeny egoizmus, amely minden gyáva meg­gondolást ' elvet, adja meg a férfi igazi nagyságát — Ennek a sajátságos embernek igazi örömét képezte, ha a körülötte levő világ arcába a legke- serüibb gúnyt vághatta, Iha cinliktusan ceuifol ódba tolt. Csodálatos képessége volt ahhoz, hc^y a® elzárt tel­kekét, minit a kagylót nyissa fel-, hogy később azu­tán káBsákimányélhassB tertotadfealt. Hamarosan azt keltett éseTevCTmem, hogy akaratomon kívül min­den tervemnek te célomnak twdatoben van. Ezzél szemben ő maga vott a záTkómttság. Nagyban és Odcsiiben egyaránft hatahnaB volt « becsvágya. A kémiai 'tudományok összeségeit hamairá'bb bánta te, mint ibáiM más, hogy az első lehessem mándnyá- j-unlk között. De a kis dolgoHrait- sem hanyagolta el. Amikor tornáztunk, mindnyájtam. tn-dlnk: Görgey megcsdaiálja a legveszélyesebb gyakorlatokat, is, vagy háláira zúzza magáit —• A különös iránt szeszélyes vágyalkézássai viselkedett. Egy decemberi éjjelen több barát ütt egjáitt. Odaikűnaan sürti pelijhekbem. hulílott a hó, a késői, járókelők lába osikorgott a kemiényire fa­gyott főidőn. Mi kincstári hívat fűtöttünk, « .ycoászári fevaí“ pedig nem kéStett spónolíM, jó me­leg voSj. — ínyedkor becsüli meg » ember a aréteg szobáit — mondottam. Ha odafküran * hóban vatohol kinjcs volna elrejtve, akkor se mertnék ki, hogy megkieuessem. — Görgey az ablakhoz imieni, felmézett «. torrast:- ra, amelyet vastagon bettalkart a hó. — Ma éjszakia — szólalt meg végül — ott alszom a teiraszon, a szoba téD.yl:eg igen meleg. — Mindnyájan nevettünk, azután a társalgásban uj témára tértünk. Amikor elliérkezétt m agyiba- fekvés ideje, Görgey feUkapto. buradájált, sme.ly gyapjúval, volt béléivé, vállára kapta és az ablakon át kilépve felmászott a tornászra. Azt hittük, hogy lit’ófái, amikor nyugodtam kezdte megvetni a hóban az ágyát. De hiába Bzólitoltuk, aludni tért. és csak reggeli jött vissza a szobáiba. Ül a nagy emberek órája Ez 1847 decemberében történt. A tél elmúlt, el- kövelkezébt 1848 márciusa. Fórradaáoni eseményfe; i p’öviharától terhesedéit meg Becsnek, Prágának és Pestnek aitmoszférája. A bécsi farradítíkxm meg-: rázta a prágai, flasztert is, a terek, emberekkel te!-: lek n)cg, akik m iZgíalmos escaniénydlvet perlpaktát ■ í tok. Nópgyü-lteek követték sgíjmóat, a 'ivlrabokbau 1 Kizárólag a Vereinigtc Spirfties- a. Likorindusirie A. G, cégnél MSIirlsch-OstraB elégítheti ki eWsen igényeit a leyíinomabb likőrökben, pá* ratlan minőségű brandyban cs mindennemű más szeszes italokban. ........ ni eigélliénküit az étet és IVógáto’an banwTCesi-i megösaJk'-má. a foavadatem biatotÜHág, smiéljwek m egész országban 'igen nagy hatás*, voát. Görgey vtet rtewt ifomiifék imqms* dulágbon. Nyugodtan 4iQ%»oft M*xmNkiMXébm. Mtem crilkikeík)eft árt J. Lieb% ujsággjába a todkw»Bfttodl8$ba»- tevő asÍTeavákrói 'és máé vegyi ráferaátenfll, Ameg ** bfeadótemi'^dbeu tesm'böít « iésas i^UBág, « « «9- 'torták felé hajóit és a savaknak an«ag « 'béztecfcna.k hatását vizggóiS®. így jött eft » májuB, a junásos. Magyarország déli részeán. megketBcNMtek: * hBroefe, Görgey kösben mfigbásásodott. KröSö8Ri lidőh át tette egy teányraak e soépét, többször koEawwt íwpsM. Hogy m Msiyttaár. megnun-' itasaa, meionryiíne ,rsem BBarrtl a kegyeire, itórte'feR. elhatározással a xrevelörtőjét vett© ed. Nemsokára feleségestői elhagyta Prágát és Béísbe ment, ahol kémiai professzori állást igyekezett szerezni. 1848 októberében Prága necáiit íb elöntötto a tor- radalom árja. A méntet ifdateíleág, msdj * bémr formálom bán e -deimofkráiclfa űgyí&t ifátta és * cseh ifjak, afcfk öeanaett aepirációkért Mbassdkic, nagy óSreseredettséggóí állottak: ©gymásseÉ saambe® A feivadalnd kri*i* napjalbAn egyszerre teak teléBnt Prága neeiin « kémikus sítíkAr, j©fi^= retes alakja, ekkor azonban már » magyftf hon­védség őrnagya volt és ©srede Schweebet atett haraolt. — Műt cwBálea Irt? — fcérdsrf*^ saegteip^. barátoi. — A magysttr hadsereg msráméra toferarsfér-v#©- cwoüfet nevetve Gőqgay. Ás igíaiaságmk «x • nySBL hmérd kémea3ét» mindien gyamot ilesMre&. ifeft. Görgey tényleg Méri Jött Prágába, hagy régi ezredét, a Palatins*-hm«árokát ha«ájakba ra£4 vfeseatérésre bírja. Jöttek aidsew as otefeák gaffiMSonokbőé a hraBaárak ezer veszedelmen feereszt.ül és Görgey prágai tar­tózkodása eem voffit hiábavaló. A többit jófl. ismerjük a magyar szabadságharf dicső történetéből. Jön a téli hadjárat, a magyar történetem tegniagyszerüíbb stratégiai tette, amely a braniydszkői áttörésben kulminál. Azután 1849 március 31-éai fővezér lees Görgey. Hadseregét győzelemről győzetemre vezeti. Hatvan, Tápió- bkake, Vác, Nagysarló, Komárom, majd Buda be ­vétele következik ........ A dicsőség állomásai után Vü lágiosnál Görgey megadja magát. Negyvenezer enxbea- és 400 ágyú kapitulál........ Görgey Arthur Kl agenfurtba kerüli, mert ide intemáMk... 1867- iben tér vissza 'hazájába. E sorok Íróira egyezer látta, amint visegrádi villájának leértjében ápolja rózsáit... A. gyerekeimber könnyed fiitéLótíéveíL töri pálcát az „áruló1* felett... Azután sok uj adatot 'ismert; meg, okmányokat, kútfőket tanulmányozott és sokszor kért bocsánatot egy nagy magyar em­ber szelemétől. Mert a kortársak és az utókor is igaztalanok voltaik. Görgey nem volt félisten, em­ber volt, sárból és napsugárból összegyúrt ember, ám a magyar ember, a magyar katona hibáinak és erényeinek megtestesítője, nem kalandor, hanem történelmi szükségszerűség állította helyéire kato­nai diktátornak. Minden történelmi korszak meg­twlál’te ée megtalált® * maga Mussoliniját ........ Vécsey Zoltán itr. Kinevezték Krao dr.-t pozsonyi polgármesterré PoMony, március 15. (Pozsonyi szerkesztó- ségünik teíefonjetenitése.) Krno Vladlimir dar.4t a tegnapi prágai minisztertanács kinevezte Pozsony város polgármesterévé. Krno ár. /hivatalos értesítést még neon kapott, csak te­lefonon tudatták vele kinevezését. A® uj poS- gármeister ma délelőtt Förster dr. helyettem ■polgármester kfeéretéb-en megjelent már * városházán, ?hol bemutatkozó látogatást tett Nunkéssztrájk a Skoda-möveknél Pilsen, március 15. A Skoda-tníivek négy osztályán tegnap sztrájk ütött ki s art a mai napig nem sikerült letörni. Mintán a mnnkásszakszervezetek titkárságai szombat délután szolgálatot nem tartanak, a sztrájk* ügyben hétfő előtt semmiféle tárgyalás netn kezdődhetik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom