Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-02 / 51. (2272.) szám
'PRXGAI-yVW.^AR-m'Rtifll* ÍWO HWBWIWBMaaMWmMgaagaBBaBBSMEMMIgfflKCT^BaMMMTOIB^T11*1 T7V7 MÉCS LÁSZLÓI A SZÉLKAKAS Pesti levél A prágai Bakuié 'kórus napokkal ezelőtt mutatkozott be a pesti Zeneakdémián, de az ember még mindig érái-szive körül az est melegét. Mert süket volnia, aki puszta zenei ese- iményt látna a esek árvogyerekek pesti felléptében. Hiszen ebben a kórusban éppen a® fogja meg a hallgatót, hogy érái: nem ének- ma, sina van előtte, hanem kis emberkék, akik egész szivükkel réscabvesaneík a produk- cióban. Mennyi beusoség és áhítat a bájosan komoly gyerekarcokon, amelyek később napokon át fel-félj árnak az ember képzeletében! S ezen tűi: emlékezetes marad az a minden gyanúiéi mentes őszinte melegség is, amellyel a Zeneakadémia magyar közönsége j a cseh bakfisokat ünnepelte. Kodály mégha- i í ottan sietett fel a dobogóra a 'kórushoz, ] amely éppen egy régi magyar dalt énekelt eL „Tőrök gyerek vágta, Magyar gyerek meg1- gy<5gyitja“ dalolták s úgy hatottak a szavak, mint valami rejtelmes célzat . . . Tíz évi háborúság után talán az első kis fegyverszünet egy nagyon puskaporos fronton- Köszönet Szenes Erzsinek, aki megjelent a két vonal közt a művészet fehér parlamenter-lobogój á- vbiL * • jer Bizalmatlan vagyok a szavaiét iránt s úgy tapasztalom, hogy a jé olvasók — mindazok tehát, akik számára a papirosról is teljes erővel tud zenélni a vers — általában azok. A szavalás hazája az önképzőkör, — s felnőtt művelőd, a színészek ritkán emelik az önképzőkört szinvonakiál sokkol magasabbra, részben mert félvállról veszik, részben mórt eszközeit összekeverik egy másik művészet, a szá- nészí ábrázolás eszközeivel. Az a túlzott ünneplés, amelyben a tömeg egy-egy előadóművészt részesít (s amely mindig rétéi yee kissé előttem), valószínűleg nem is egyéb, mint a botfűlüetk hálája az iránt az ember iránt, aki hozzájuk is eá tudta juttatná a költészet őrömét. Két emberrel taPéflcodtam eddig, afcük előtt megérezstean, hogy olykor a szavalás komoly dolog. Az egyik egy Ludwig Hardt nevű kopasz kis bécsi ember, alká olyan megszállottja a szavalásnak, hogy ha nincs előadóestje, akkor ismeretlen embereket fog magának külvárosi kávéházakban s azoknak lobogja el végeérhetetlen műsorát. A másik mostanában Szlovensakón járt — s ebből az alkalomból ejtek róU szót e helyen — Móricz Zsigraond vitte őt magával, úgy hívják, hogy: Asoher Oszkár. Nem tudom, a két hernádpairfci város, ahol bemutatkozott, megérezte-e, hogy a legtküílöüíb mai magyar szava! ómüvész előadásában gyönyörködik- Senki a szavalást olyan áhítattal nem csinálja, mint ő. Akit a személyi adatok érdekelnek, azokkal közlöm, hogy Asoher böjtöt tart azokon a napokon, amelyeken nagyobb fellépte van. Műsorába nem vesz fed akármit: azazhogy csaknem független az elhatározásától, mi kerül a programjába — mint ahogy az alkotóművész sem azt ábrázolja, amit akar, hanem amitől megtermékenyült. De Ascher szerencsére finom iá életű ember, a közönség nyugodtam rábízhatja magát, tőle nem hali olcsó tárádat vagy giccset: roppant műsorában — amelyet oly pontosan tud, hogy .egy kettősportot nem cserél fed pontosvesszővel — úgyszólván csupa értékes munka van. Csontosánál, vékony fiatalember. Bocsássa meg nekem: azt hiszem, nem szép. A hangja sem az. Kemény. Akik a szavaiétól fuvolaszót várnak, édes zengést, anxrelylböl kéj fuíkároz a nők idegein, alighanem csalódni találnának Asoher puritán szaval ósítilusában, S mégis, ez a szavalás nem rideg, mert nem csak-intelligens: Aschetr arca ki tud pirulni, ilyenkor elönti a vér és a szenvedély, hangja felszáll, mint a láng vagy csattan, minit a kardesapás. Van művészet, amely érzéki és lágy- Ez férfias csupa ideg és izom. Olyankor meggyőzőbb, miikor komoran lángolva a végzet szavait mondja. Évekkel ezelőtt, mikor rdówzőr haüiloátam, úgy érezieim, hogy a Bibliát és Don/tét kellene recitálnia. Az uj magyar brók népszerűsítéséiben senkiire som vár nagyobb feladat, mini reá. Komlós Aladár. xx Mihola Gyuszi magyar nótásfiizete kapható a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában, Praba IL, Panská 12/7TT ára 15 kor.ona. Portó előzetes pénzkühí; di í ■'>. utánvételezésnél 5 korona. Divatba jött a szélkakas ott látható minden magas tápláló vásárcsarnokon, várfokon, templomtornyokon, feszülő ember-áhnolcon, Kuszáitok lettek az utak: a szélkalcos mást nem martai, csak azt, hogy honnan fuj a szél; vas férfi lábad útra kél a ha kor észt írtra ér utad és hátranézel: mást martat, már más utat és más irányi s ha bízol s uj irányba ránt ő újra csak tovább forog és pléh-pofával vigyorog; igy járnak ezrek, miUiőK, cirkusz^ csinál, ribUliót: keresztezőn egymásra lép ezernyi cél, ezernyi nép, de 6 csak forog és röhög, hajtják a viharördögök, ott csikorog a Századon, ott nyikorog a házadon hol karácsony hang csöngetett, irigyli édes csöndedet: barázda csöndjét, a család duruzsoló tűzhely dalát, a templom csöndjét, hol örök erőkbe kapcsolod törött kis életed kerekeit, a kályha^kürtőn rádnyerht, ne légyen percnyi nyugodalmad, légy hangvillája száz viharnak és át közéd j, bőgj és üvölts, boldogságba mérget tölt*, mert igy akarja a magas toronytetőn a szélkakas, a gépkorban a gépJoaJcas. 1980 február, i Ne tessék haragudni, hogy mér megint magánügyemmel untatom önöket, mint az emberimig aorsa, meg efféle — nagyon jól tudom, hogy kezd már görbe nemmel néződ rám ezek miatt a személyeskedések miatt néhány tró- és újság i ró társam, akik a rendelkezésükre álló papirfeiüietet mostanában, érezvén az idők komoly súlyát, általános érdekű köaügyek vitatására használják fel, hogy aszongya például, nincs igaza annak a csirkefogó izének, aki azt áilitja rólam, hogy én ezt vagy azt az írót jobbnak tartom, mint azt meg ezt, holott nyilvánvaló, hogy ő csak azért meg ezért mondja erről meg arról a könyvről, hogy ilyen, meg olyan, mert ő velem igy meg úgy van, ezóta meg azóta, mióta köztünk ez meg az a dolog történt. Szép, szép dolog a közügy és tisztelek, becsülök mindenkit, aki személyét ki tudja vonni a vitából — dekát mit tegyek, ha egyszer rákényszerítik az embert, hogy önmagával foglalkozzék a nyilvánosság előtt. Hogy menjek tovább, hogy lapozzak tovább, mikor itt az újságban, ahol témáimat keresem, egy oldalon két személyes támadást olvasok egyszerre, — nem is támadást, hanem halálos fény égetési Az egyik szerint Henderson angol külügyminiszter beszédében kimutatja, hogy Anglia jelenleg ezer font sterlinget költ percenként a jövő háborújának előkészítésére. A másikban Buday Sándor kiváló szakértő érdekes 9l«iegl»aloknáil Kérje * csizi jód brónri ivó- és fi fürdőkurák használati utasítását. CntzfSrdS. iÍK'.r-x.i-Y.vMcixc<cDemeeeeew**w*Hei»™**ee*B™"H»™roi*™a"™ előadását referálja az újságíró a gázálarc fejlődéséről napjainkig és azontúl, melyből megtudjuk, hogy a ciángázokat is beleszámítva, van már olyan álarc, aimi az eddig kitalált százldlencvenTiyolctféle gázt mind kivédi, tehát most javában dolgoznak az egész világ hadimühelyeiben, hogy egy olyan száz- kilencvenkilenoedikfélét találjanak ki, amire az eddigi gázálarcok nem érvényesek, — illetve egy olyan gázálarcot, ami erre is érvényes lesz majd, hogy aztán lehessen kezdeni élőiről az egészet. Ami tehát legközelebbi kedvenc világháborúimat illeti, ezek- után könnyen meg lehet mondani, ki fogja megnyerni, — az fogja megnyerni, aki a hadüzenet napján az eggyel többedik gyil- k oltógáznál tart, imint a hányadik gázálarcnál a másik félj vagyis tételbe foglalva ezekután (A földön élő szép kakas ' a trágyadombon is nyakas, legényes lábbal lépdelő, büszkén bátor, előkelő, szemétből gyöngyöt, kincseket s jrtros tojást kapar neked piros hajnalt rikolt neked ne áhnodozd át életed, barázda magra táruló, vár rád, vesd el a kenyered! Péternek mondja: árulói és Péter könnye megered és Péter uj utakra tér; ha sast lát, mondja: vész és vér s a sas etizzkol mint a szél; ha csendőri lát, kiáltja: csend, a kalcastoll a szélbe leng, erő, munka, polgári rend: ~ tyúkoknak mondja: koücodás és minden napra friss tojás.) Nem kell ma élő szép kakas, divatba jött a szélkakas, viharban veszettül forog és csikorog és nyilcorog az ember-álmok ormain, lidérces zajt zörög a kin . . • Költők, szél-bélelt kakasoki mi lesz ha majd a magasok munkás nagy csendet harmatomak, a föld erői fakadoznak s meghalljuk mind az elnyomott zenéket: hangyáláb-nyormot, földben a csira-zsendülést, agyból a tervek angyalát, holdból a szerelem dalát, lélekből az Isten szavát, arnint ember-hangon beszél, mi lesz, ha majd eláll a szél?? la Napóleon által „gloire“-nak (dicsőség) nevezett kedvező hadieredmény feltételéi, kapjuk a 'kővetkező egyenletet: ahol 0, mint említettük, gkdre, dicsőség, Gyt az egyik fél, Gy« a másik fél által gyártott gyilkológázok sorszáma, Ab az egyik, Ab a másik fél által gyártott védőálarook sorszáma, g &z egycik, d a másik fél országaiban legyilkolandó személyek száma, — végre L egy olyan komponens, amire még vissza fogunk térni. a Mindez, mint látjuk, rendben van, nem is sértődnék meg rajta, mindenesetre szép az illető leendő világháborútól, hogy világosan értésemre adja, mihez tartsam magam. Ezzel szemben kicsit erősnek tartom Anglia viselkedését, ezer font sterlinget talán mégse kellene percenként kidobálni ilyesmire, mikor izé... mikor itt vannak emberek, akik, hogy ismondjam, sokkal kevesebből ki tudnának jönni percenként, sőt óránként, sőt hatvan-hetven évenként, tehát... Tehát ezúton fel szólít óim Angliát, nézze kedves Anglia, halló, volna szives egy percre, mondjuk, két percre idefigyelni, de igazán, és addig tegye le azt a sterlinges zacskót, mondja már, hogy két percig nem adja ki az ezrét, az kétezer font és ha szerény ajánlat óimat, a jövő háborúját illetően, elfogadhatónak találja, vagyis a két perc nem veszett kárba, — én megelégszem az egyik ezressel, a másikat megspórolta. Pacsit rá- Tessék idefigyelni. Először is. Az egész felszerelés bonyolult és drága. Ahogy a leírásból olvasom, ezekhez a modern gázálaircokkoz, éppen azért, mert sokféle gáz kizárására vannak berendezve, egész laboratóriumot kell magával hordozni az embernek. Kémiai szerek patikáját, ami egy a derékra szerelt tartályt tesz szükségessé, ahonnan a csövön át megy az ellengáz a lé- lekzőszervek segítségére. Ez a felszerelés nagyon kényelmetlen. Praktikusabban kell elhelyezni a dolgokat Nem lehet tartályokat éa terheket cipelni annak, aki menekül. Ezen a ponton az állatok sokkal leleményesebbek nálunk, jobban osztják be a támadás és védelem eszközeit — a vipera nem hordja mérgét kofferben és zacskóban, a villamos szájának sincs szüksége dinamógépre, ami pedig a gázfejlesztő álla tokár! illetij mint a modern harcászat őseit, Gázálarc és ezer ion! sterling — Egy kis lantasztihum — Irta: KARINTHY FRIGYES se a görény, se a poloska nem cipel stratégiai műveletei közben olyan különleges szerkezetet, mint amilyenek a mi megfelelő védelmi apparátusunk. Ok mindent szépen el tudnak helyezni a tulajdon testükben. Ax emberi testben is vannak megfelelő üregek és hézagok, ahol elférne a fentem Intett tartály. Itt vau mindjárt a koponya belső ürege, mint a fejlődés nagy művében teljesen kihasználatlan, üres térfogat. y v a De ezek csak mechanikai megoldások, végeredményben inkább * védelem céljait szolgálják. A támadás jövője nem ebbe az irányba mutat. Ax emberi test és lélek egyre finomabb, egyre tökéletesebb ismerete feltárja előttünk a természet titkos módszereit s kezünkbe adja a műszereket. Ma még élettannak, lélektannak, az idegrendszer flzioltógiá- jénak nevezik az ismeretek és kutatási lehetőségeknek azt a komplexumát, amit a modern vegytan felölel, — valamikor, ha majd nemcsak ismerni, de irányítani ia tudjuk majd az életjelenségeket, a biokémia helyét a biotechnika foglalja el: a kérdés nem az lesz, milyen az emberi lélek, hanem az, hogy mit lehet vele csinálni. A rádió felfedezése óta különös rejtelmek derengenek fel amúgy is az összehasonlító tudományban, — kiderül, mennyire igaza volt annak a tudósnak, aki szerint nem az a csodálatos, hogy a rádióhullámokat felfedezték, hanem az, hogy csak most fedezték feL Az élet furcsa, egyéneiben együttműködő mozgásait csak most kezdi érthetővé tenni a feltevés, hogy az élőlények közt dróttalan összeköttetés áll fenn. Ax embernél szöggé szti ónak és tőm elhalásnak hí vtuk eddig ennek az Összeköttetésinek halvány kis jeleit fi? . ' í " Mi lesz, ha egyszer tudatossá válik? Hogy az értelmet, érzelmet és indulatokat éppen úgy lehet kívülről irányítani, egységesen és nagy tömegben, mint ahogy eddig csak belülről éa egyénileg irányították ezeket a lelki folyamatokat különféle vegyi bomlások. Jelek már vannak. Tessék kérem, a sokféle gáz közt Üt látom a könnyfakasztó gázt. Jó, jó, tudom, e* durva példa, a könnyeket ez a gáz fizikád utón gerjeszti, a könnyzacskók izgatásával. De nem látok semmi elvi lebotetieoöége* abban, hogy olyan szerkezetet tasLáljaoak kyy* ami közvetve, a kedély féstakébeu, az idegve- :i zetékekbeo csinál olyanféle izgalmat, amM eddig szomorúságnak neveztünk és azt hát- tűik, hogy csak egyénien, házilag^ úgyszólván üisüstöJ állítható elő. óriási perspektíva! Már látom a különféle kodéiyállapotmér- gező gázokat — azíán majd jön a többi, hiszen végeredményben az a valami, amit értelemnek és gondolatnak neveztünk eddig, se egyéb, mint különféle belső idogihatások eredője! Miért ne lehetne ezeket külső, technikai eszközökkel kényszeríteni rá áz ellenségre? Tehát pályázatot hi'detek a kővetkező gá- zokra: ~ Kívántatik gáz, arait ha az ellenség besziv, kutya jókedve támad, eldobja a fegyvert és táncolni kezd. Kívántatik gáz, amitől az ellenség egyszer- ' re csak úgy érzi, hogy ő nagyon szeret minket, mi is szeretjük őket, csak eddig nem vet- dük észre Erre fogja magát az ellenség, ki- nyújtott kézzel és egy bűbájos mosollyal megindul a mi lövészár kaink belé, mire mi nyugodtan összeszedjük őket, mint májusban a cserebogarat. Kívántatik gáz, amitől az ellenségnek az a rögeszméje támad, hogy embert ölni illetlenség és rossz, modor és semmiféle érdek, vagy belátás, vagy magasabb cél nem indoko'ha't ilyen dolgot. Mire ax ellenség nem öl meg bennünket és nyugodtan meg hagyja ölni magát Végre kívántatik úgynevezett schopenhou- er-, illetve nii-vána-gáz, amitől az ellenség egyszerre arra a meggyőződésre jót, hogy meghalva lenni sokkal jobb, mint élni, mire mindenki megfordítja a fegyvert és agyonlövi magát —. nekünk csak a hullákat keli elte- karútam. 0 De mondok egy sokkal egyszerűbbel, ami alig kerül valamibe. A háború célja, Élete© módszere. hogy bizonyos számú embert megöljenek, bázonyoz érdekből. , Miért freN erre pénzt költeni? Hiszen az emberek halandók — Hej* piádig ven egy népnek, vagy országnak. Egyszerűen meg kell várni, amíg a®ok m emberek, akiket meg kellene ölni, maguktól nvoglhaloalk. Nem mindegy? Kérem az ezer font steriángek 6 •w iwiwiouaaaaD - i mummm—uaaa i —— m Nagyiorgalmu ügyvédi iroda átvehető, vagy betársulható. Jellemes, jómodoru és nagy munkaHirásu urak küldjék ajánlatukat „MAGYAR VIDÉK" jeligére a kiadóba.
