Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)

1930-03-15 / 62. (2283.) szám

A szl8¥@n$zkéi rádiók! IrSa: GROŰ GÉZA dr. A rádió korasaaikát élij ük. Már megszoktuk a nagy adományt. A ma embere áramlás nélkül megy- el a nagy csoda mellett s teramésaetes- uetk találja, hogy a levegő titokzatos semmijén keresztül és közvetlen közelséggé varázsolt fantasztikus távolságokból kajon oktatást-! szórakozóalást, — vegyen kultúrát, mert ki­tároltak a nagy tárházak s a kultúra — mil­liomos boldogok két kézzel szórják szerte a világnak hullámzó ajándékaikat. Ez talán az egyetlen formája annak, amikor a gazdag íen- lartás s mellékcél nélkül ad és csak ad a sze- ; génynek, a kralturállaraságban zsibbadó fal- j vaknalc, mécset pisilákoltató tanyáknak és a | magány egyéb saorajoru telepeinek,—• tártál- j mát adva a felettünk üresen lebegő Idő per- j gésének. Sőit áll a nemes verseny közöttük, ki j ad többet, jobbat, nagyszerűbbet! A legújabb híradás szerint a rádiónak az orvostudomány szolgálatába állitandó tökéle­tesítése lehetővé teszi a szív dobogósának messziről való figyelését. A szive verését, lük­tetését halllintjrak — ha akarjuk — például annak, aki szivét is az emberiség szolgálatába állította. éh Prágának ie vara egy nagyszerű leadlája­Enngja tiszta, tanítása: mély értelmű igazsá­gok, programja: tartalmas, nemes. Figyeljük, ha megszólal • .... a nyolcvan esztendős cso­dálatos aggastyán. S most is megszólalt, hogy ünnepelték szer­te a köztársaságiban. Megszólalt el nem f-erdii- j tett agyú, be nem mocskolt szívül ifjak, gyer­mekek előtt s félreérthetetlen egyszerűséggel súlyos igazságokat mondott. Ezeket mondotta: „Köztársaságunkban több nemzetiség él. Mindenki szeresse nyelvét és nemzetét. Min­denki törekedjék arra, hogy elősgitse a népek egymáshoz való közeledését és megértését Tanuljátok szomszédaitok nyelvét . . . Legye­tek tisztességes emberek!“ Micsoda egyszerűség, mekkora igazságok, j Ahogy a Masaryk elnök érdemeit megörökítő i törvény márványba vésni s a neanzetgyülés j mindkét házéiban elhelyezni rendeli a klasszá- j kus egyszerűségű megállapítást: „Masaryk T- G. érdemeket szerzett az állam karül“, — j úgy kellene kőbe vésni az elnök tömör igaz- í ság-mondásának minden egyes mondatéit s | mementóul elhelyezni a nemzetgyűlés házai- í bán. E tanítás követésével csehszknAk potíti- ; kusaink érdemeket szerezhetnének az állam I körül . . . A minden behatásra még könnyen táruló [ gye rm efezijvefcre mint májusi eső peregtek az j elnök szavai e hisszük, hogy mélyen belever­ték e fogékony talajba e nagy igazságok gyö- j keiét. # Mert nagy szükség van erre mifelénk: Szlo- j venszkón. Mi már sokszor baHottdk s haHjuk a prágai nagy Leadó programját — a szlovenszkói ké­szülékek és hangszórók torzításával. Régen 1 látjuk, de sőt érezzük, hogy ezek a szloven- snkói készülékek rainceenék berendezve a nagy feszültségű igazságok hirdetésére, közvetíté­sére. Valami hiba van e készülékek körül- Mi­nél egyszerűbb az igazság, melyet közvetite- Diöík, hirdetniök kellene, annál dühösebb a torzítás s annál nagyobbak a légköri zavarok­^Köztársaságunkban több nemzetiség él“ — megdönthetetlen igazsága hányszor torzult él a sötét látmpáju készülékek önkényes toldásá­val: — de csak egynek van joga élni! „Maradiénki szeresse nyelvét és nemzotét“, ■— a természet e parancsa hányszor ütközött a recsegő tilalomba: — de csak ott és csak annyira, amennyire megengedem! ^Mindenki törekedjék arm, hogy edóeegjit&e Angliában valamennyi párt bizonyosra veszi, hogy májusban uj választás lesz HacSoieaid kegyelmi időt kapott — Választási prognózis - A polgári pirtok egysége London, március 14. A polgári pártok i az utolsó pillanatban elálltak attól a terv- ■ töl, hogy a kormányt megbuktassák. Ha a j konzervatívok és a liberálisok közös platt- j formát találtak volna és úgy nyújtják be j bizalmatlansági indítványukat, MaeDonald ! aligha állhatott volna ellen a támadásnak j és kénytelen lett volna lemondani. A kö-! zös platformot a két nagy polgári párt j könnyen megtalálta volna, die Baldwin és j Llovd G eorge az időt nem tartotta a lkai-1 inasnak a parlament feloszlatására és a* j ujj választások kiírására. Ha ugyanis Mac-1 Hónaidot most buktatják meg, akkor a j választásokat a husvét előtti héten kellett j volna megtartani s az angol nép vallásos ! érzületére való tekintettel a lakosságnak j legalább húsz százaléka tartózkodott volna a szavazástól. Mivel a szavazók e része fő­leg a polgári pártokat támogató lakosság­ból kerülne ki, a nagyhéten tartott válasz­tások a Irfubour Party előnyére szolgáltak volna. E meggondolások alapján a polgári pártok megkegyelmeztek MaoDonaldnak és engedték, hogy husrét utánig kormá­nyozzon. A konzervatívok a liberálisoktól íiiggetleniil tették meg Wzalmatlansági in- ditványukat s Llovd George pártja ez al­kalommal még a kormánnyal szavazott, így MaeDonald megszerezhette a sziiksé-! ges többséget, amellyel égy-két honlápig békésen kormányozhat. Husvét után maga j a miniszterelnök erőszakolja ki a döntést,1 amennyiben nagy jelentőségű gazdasági i problémákat vet a porondra. Az erőpróbát; aligha állja ki és maga is számol a parla­ment feloszlatásával és a választások ki- j írásával. A lényeges gazdaságpolitikai kér- j elésekben ugyanis a Labour Party állás­pontja mereven szembehelyezkedik a pol­gáriak álláspontjával. Szinte bizonyosra vehető, hogy májusban vagy júniusban uj választások lesznek Angliában. Az. időpont a legkedvezőbb, meri az angol nép leülő- j nős előszeretettel viseltetik a tavaszi vagy nyárelői választások iránt. Mind a három párt bizalommal tekint az eredmény elé. Ha a londoni konferencia sikerrel jár, MaeDonald helyzete biztos és a Labour Party talán elnyeri azt a néhány százezer szavazatot, amelyre szüksége van, hogy elérje az abszolút többséget,. Ha a londoni konferencia esőddel végződik, az sem baj, mert a munkáspárt vezérkara ezzel azt bizonyítaná be, hogy könnyelműen nem áldozza föl Anglia érdekeit és kétségtele­nül meglévő szociális é* humánus elvett a legteljesebb óvatossággal és megfontolás­sal köteti. A konzervatív párt természete­smi a londoni konferencia kudarcát hasz­nálná ki a választási agitáció alatt s rámu­tatna arra, hogy a munkáspárt nem tudta megoldani a munkanélküliség probléma- j ját, mert a munkanélküliek száma Mac-! Hónaid alatt csökkenés helyett növekedett s nem tudta teherbíró bázisokra helyezni az angol közgazdasági életet, egy szóval nem váltotta be a hozzá fűzött reményt. A j liberális párt érvelése egyszerű: a konzer­vatívok megmutatták, hogy képtelenek Anglia súlyos problémáit megoldani, a La- bour-kormány egy éves működése alatt ugyancsak bebizonyította, hogy alkalmat­lan a vezetésre. Egyetlen párt maradt te­hát, amely e!használatlanul és elveinek íliszkreditálása nélkül vonulhat a választá­si küzdelembe s ez a liberális párt. Nagy szerepet játszana a májusi vagy a júniusi választásokon az indiai kérdés is, mert a konzervatívok az annyiszor bevált erélv alkalmazása mellett törnének lándzsát,' a munkáskormány viszont a homorúié meg­adását tartaná célszerűnek. A liberálisok ebben a kérdésben is a kompromisszum Iiivei és újabb tízéves provizóriummal akarják megoldani a hindu kérdést. London, március 14. Az alsóház tegnap 308 szavazattal 235 ellenében, azaz 73 sza­vazatnyi többséggel elv etette a konzerva­tív pért bizalmatlansági indítványát. Az el­lenzék utolsó szónoka Churchill volt, aki Balidvvinihoz hasonló módon indokolta meg a bizalmatlansági javaslatot. A kormány részéről Wedgwood Ben Miniszter vála­szolt és kifejtette, hogy nem a kormány, hanem a konzervatív párt okozta a biro­dalom bizonytalanságát, mert az újonnan alakult szabadkereskedelmi párt tűrésével a végletekig fokozta a lakosság ideges­ségét. UJ remények Londonban? A franciák újból előretörtek — Tardieu Londonba utazik, Brland marad — Grandi hajthatatlan London, március 14. A flottakon!erencia delegátusainak tegnapi ülésén sikerült a fenyegető szakítást kikerülni és a döntést elnapolni. Briandhoz közelálló körök érte­sülése szerint MaeDonald, Simson és Briand egy olyan formulán gondolkoznak, amely lehetővé teszi Stimson amerikai ál­lamtitkárnak, hogy idő előtt és túlélésén megfogalmazott elutasítását a francia biz­tonsági törekvésekkel szemben, visszavon­ja. A kért biztonsági garanciát valószínű­leg abban a formában adják meg Francia- országnak, hogy a Londonban összegyűlt öt hatalom ünnepélyesen kijelenti, hogy min­den háboríts veszedelemben egyiittmiikö­a népek egymáshoz való közeledéséit és meg­értéséi'4 — a demokrata köztáraaa'ság eaem leg­hatalmasabb pillérjének kőaös felépítését hányszor aikadályozta meg a jóakaratra embe­reket elpararaxssOló rikácsolás. „Tanuljátok meg szoansaédaitok nyelvét" — okos útmutatására hányszor jött válaszul nyelvűmik gúnyos ócsárláea! „Legyetek tisztességes emberek" parancsa legtöbbször a készülékek megrökönyödött, ér­telmetlen haragzaivaiálba fulladt. Tényleg hiba van a szlovenszkói apparátu­sok körük Essek a kfewilékek sóba am lesmock álkal­dik és meggátolja a háború kitörését, fiz- j zel a kompromisszumos javaslattal kap cső- j latban Briand tegnap bizalmas embereinek kijelentette, hogy hallatlan dolog volna, ha j azok a hatalmak, amelyek a világ flottá­inak nyolcvanöt százalékát egyesitik, kép­telenek volnának a megfelelő formát meg­találni a tengeri háborúk elkerülésére. Le­hetetlen feladat előtt állanának a kormá­nyok, ka a közvéleménynek valami módon meg kellene magyarázniok, hogy a konfe­rencia kndarcát ez okozta. Briand továbbá kijelentette, hogy megfelelő békegaranciák ellenében hajlandó njabb engedményeket tenni a tonnáz9 tekintetében és beleegye­rnasaik arra, de még csak töíkéletesífhiötak j sem annyira, hogy lüktetését kösüvetMihessék j arainak a szívnék, mely kitermelte az ő vitat­hatatlan igazságait. í # A kiégett, sötét lámpákat, kimerült akkum u- i láitorotoa/t ki szokták dobni, mert akadályoz-j zák a készülék zavartalan működéséit. Jöijijön a nagy seprés a szikkadt agyuak és j szivüek között! Jöjjenek a tisztafejüék és j nyittsziivüek, akik az egyszerű igazságokat megértik s nem ijedt torzttássl gyakorolják. És meglesz a nagy eredmény: Száovemszikó bé­kéje ée hal adása ? zik az öt éves flottavakációba, továbbá a tengeralattjárók nagyságának és számának redukálásába. Hétvégi fontcs megbeszélés Páris, március 4. Tardieu miniszterelnök ma este Londonba utazik, ahol a weeken- det Rriand-nal együtt Checquersben tölti MacDonaldnál. Briand, mint ismeretes, be­jelentette, hogy ma végleg elhagyja a flot­takonferenciát. A tegnapi események kö­vetkeztében elhatározását megmásította és csak a jövő hét elején hagyja el — valószí­nűleg Tardieuvel egyidejűleg — az angol fővárost Ezt a fordulatot mindenki jó jel­nek teknti. A lapok véleménye szerint a francia delegáció tegnap jelentős sikert ért el, amennyiben a flottaparitásra irányuló olasz követelést Franciaországon kivitt a többi hatalom is helytelenítette és lehetet­lennek tartotta. MaeDonald tegnap újból demarsot intézett Grandihoz és arra kérte az olasz delegáció vezetőjét, hogy a jövőben másfajta, „függetlenebb" követelésekkel álljon elő. Grandi azonban aligha tesz ele­get az angol miniszterelnök kívánságának. A ma reggeli párisi lapok szerint elkép­zelhetetlen, hogy Franciaország további en gedmenyeket tegyen az angolszászoknak. A tengereken túl Franciaországnak a kő- vetkező hajókra van szüksége: bárom tíz­|V| V Mai uámnnh 12 oldal % IX. évf. 62. (2283) szára ■ SsOdlbSt - 1930 március 15 ŐA&cvarhibmr Előfizetési ár: evente félévre 150, /} Szlovenszkói eS ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Praga li., Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 KC: külföldre: /*/•/, • ? ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiado­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Fő&zeráesziö: politikai napilapja Feictös sseríces&ic: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te* havonta 38 Ke. £gyec szám ára 1*20 Ke DZURANY! LÁSZLÓ FORGACfí GÉZA lefon: 34184. - Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom