Prágai Magyar Hirlap, 1930. március (9. évfolyam, 50-74 / 2271-2295. szám)
1930-03-01 / 50. (2271.) szám
2 1930 méreínm 1, szombat Meghalt Merry dél Val bíboros, X. Plus pápa államtitkára Egy ragyogó egyházi karrier története — 38 éves korában megkapta a hiborosi kalapot Prága, február 28. Amint a Prágái Magyar Hírlap jelentette, Merry dél Val bíboros, a Saero Oíficio kongregációjának titkára, szerdán délután súlyos vak- bélgyulladásban meghalt. * A világ-ka-toliciz'mue egyik legjelentékenyebb e a történelemben ie emlékezete? nevű főpapjának halálát jelenti ez a hír. A római kúria- egyik legérdekesebb. legjelentékenyebbb egyénisége volt a távozó Raiffaele Merry dél Val kardinális, volt államtitkár. Egyike volt azoknak a spanyol származású főpapoknak, akik VI. Sándor, a Borgia- pápa óta mindig szokatlanul nagy szerepet tudtak játszani a pápák környezetében s befolyáeuk&tr a Szentszék politikájában érvényesítették, anélkül, hogy Szent Péter trónját elfoglalhatták volna. Merry dél Val 1865. évben, október 10-én született Rómában, mint hasonló nevű apjának, egy spanyol diplomatának fia. A diplomata Spanyol- ország londoni követe mellett volt tanácsos és az angol társadalmi élethez nagy rokonszenv vonzotta, úgy, hogy angol leányt is veit feleségül. így Merry dél Val fél spanyol é* fél angol volt. Angol iskolában nevelkedett, középiskolai éveit egy Durham melletti kollégiumban töltötte, s csak az anyja rokonságával érintkezett. Természetes tehát* hogy . amíg a vére spanyol, addig egész gondolkodása és egész műveltsége angol volt. Szép szál legény volt, akin megakadt a leányok 6zeme. Az összes sportokban az elsők között szerepelt. Kitűnő futballista a centerhalf posztján, csapatát gok nagy győzelemhez segítette. Elsőrendű táncos. Hanem amikor tizennyolc éves korában .jelentkeznie kellett volna Cambridgeben a matriculatjon examination-ra, azzal lepte mrg az apját, hegy ö nem iratkozik be az egyetemre, ha- • nem elmegy Rómába, mert pap akar lenni... Az anyjára nézve ez nem volt meglepetés, bár az anyja az anglikán egyházhoz tartozott. Bizonyos vallásos áhitat élt az anyja lelkében és talán on- . non ragadt át a nagy, nyurga diákra., aki csakugyan el is ment Rómába, beiratkozott az Anima-ba, elvégezte a teológiát és huszonhárom éves koráin már felszentelt pap volt. A nemzetközi diplomácia légkörében nőtt fel ez előkelő spanyol főnemesi sarjadék és ezért lelkész] pályájának útja már jóelőre is a római egyház államtitkári széke felé mutatott. Már 1887-ben pápai kamarás és a pompás megjelenésű, nagyszerű képességű, megnyerő modorú fiatal pap azonnal felkelti Rampollának a figyelmét. Az ő égisze alatt rohamosan halad előre az egyház diplomáciai pályáján. Már 1887-ben diplomáciai megbízatást kap, titkári minőségben kisér el egy Londonba induló rendkívüli követséget és 1888-ban, amikor pappá szentelték, a pápai követség tagjaként vett részt I. Vilmos császár berlini temetésén. 1889-ben. Becsbe vezetett missziót. 1895-ben Rampolla terveinek értelmében reáruházták az egyházak egyesítése kongregációjának titkárságát, 1897-ben kinevezték pápai házi prelá- fcusnak; 1898-ban pedig a pápai Index-kongregáció komzultorává. 1903-ig elnöke volt az Academia pontifica dei Nobili ecclesiasticinek, 1900-ban pedig Nioeae címzetes püspöke lett e maga Rampolla szentelte föl. * Mondottuk, hogy Rampollának nagy céljai voltak vele. Mert Rampollának igen nagy víziói voltak: Nem kelet felé kell terjeszkednie az egyháznak, hanem nyu- tag felé! Nem a szerecseneket és a kínaiakat kell megtéríteni, hanem az angolokat és amerikaiakat. Óriási jelentőségű lenne, ha az egyház a legműveltebb protestáns nemzetek körében nagy lépésekkel terjeszkedni bírna... Vájjon ki lehetne ebben a tervében a legjobb munkatársa a bíboros államtitkárnak? 1903 tavasza volt és a nagy pápa, XIII. Leó már haldoki ott, Rampolla már neszét vette, hogy az ő pápasága körül bajok lesznek. Gondoskodnia kellett tehát utódról. Úgyszólván. az utolsó percekben történt ez. Hogy a helyzetet megértsük, tudnunk kell, hogy Rampolla minden izében arisztokrata volt. Szicíliai tnarchese. így a pápa szolgálattevő kamarásai az ő Ízlése szerint voltak összeválogatva. Köztük volt két magyar gréf is, Zichy Gyula ée Vay Péter. Egyik nagyobb ur volt, mint a má.sik. A camerieri segreti egyszerű reverendáját viselték, de mindenki tudta róluk, hogy nagyobb urak. mint az összes Colonnák és Ruspoliak. mert ezeknek a magyar grófoknak még valóságos uradalmaik vannak. Különösen a ,,Ziki“ izgatta a vatikáni papok fantáziáját (a Zichyt a Vatikánban Zikinek ejtik), aki szerintük még gazda gabb volt. mint a Rothsohild, És amellett, milyen jó pap volt! Milyen buzgó én alázatos! Mintha <"*>/- r-y.e.'-eri csak kél inge lett volna, mint (így olasz kanonoknak... Ezektől a fiatal arisztokratáktól 'naivon sokat várt Rampolla. az egyházi életnek fsy iij mieszátu-zlt. Mindnyájukat, nagyon ezer- t te, Zichyt a vallásos buzgalmáért, Vayt a nyelv, tudásáért és nagyvilági műveltségéért. De a maga utódául mégis mást választott ki, egy fiatal spanyolt, Merry dél Val Rafaelt, — és a választása azért esett erre a spanyolra, mert ez a spanyol — angol volt... Ki ie lehetett volna nagy munkájában megfelelőbb támogatója, mint a diplomata fia, aki arisztokratikus légkörben nevelkedett s aki jobban leméri a. protestáns Anglia és Amerika lelkivilágát, mint a/z egyház kebelében bárki más ... És Rampolla vezetésével megindult az a munka, amelynek célja Newman kardinális müvének betetőzése lett volna: Anglia visszahóditása a katolicizmusnak és a katolicizmus nagyarányú fejlesztése a hitetlen Amerikában. A Sietni kellett nagyon, XHI. Leó napjai meg voltak számlálva. Rampolla a már haldokló pápával kineveztette Merry dél Vált az immár nemsokára tartandó Conelave titkárává. A pápaválasztás idejére a legfontosabb hivatalok egyikét kapta az alig 38 éves fiatalember. Amikor XIII. Leó pápa halála után összegyűltek a tábornokok uj pápát választani a Conclavóban, amelynek minden ajtaja be volt falazva, hogy semminemű idegen befolyás ne érvényesülhessen, a választás előtt felállott a legjelentéktelenebb bibornokok egyike, Puzyna lembergi érsek és igy szólt: — ő császári és apostoli királyi felsége, Ferenc József nevében tiltakozom Rampolla bibronok megválasztása ellen ... Rampolla halálsápadt lett, pedig erre el lehetett volna, készülve. Ó, aki annyit fáradozott a francia,—orosz antánt érdekében, nem várhatta, hogy Ferenc József majd tűrni fogja, hogy éppen ő ke- riiljön a pápai trónra. A Conclavc bibomokui kevéssé voltak meglepetve. Vita nélkül elfogadták Rampollának azt a javaslatát, hogy ..átkozott, legyen, aki a jövőben bármely uralkodó veto-jának engedelmeskedik a pápaválasztás alkalmával'* — de szó nélkül napirendre tértek Rampolla ügye fölött és megválasztották pápának az aránylag kevéssé tudós, de nagyon ájtatos velencei pátriárkát, Giuseppe Sartot, aki X. Pius névvel foglalta el a pápai trónt. Rsumipolla, akit megakadályoztak abban, hogy a pápai hármas koronát a fejére tehesse, noha nagy többsége volt, megsértődve félrevonult. Három hónap múlva Merry dél Val lett az utóda és csak három napig volt államtitkár, amikor már megkapta a blbornokl kalapot Is. Harmincnyolcéves volt ekkor, X. Pilis mellett kitartott a pápa haláláig. E tizenegy év alatt nevezetes diplomáciai sikerei nem voltak, de azt, amitRampolla várt tőle, megcsinálta. Angliában is, az Egyesült Államokban is megkétszereződött a katolikusok száma és nem lehetetlen, hogy a katolikusok és anglikánok egyesülése nagy lépésekkel közeledett volna a megvalósulás felé, ha XV. Benedek alatt az erre vonatkozó tárgyalások el nem lanyhultak volna. XI. Pius pedig be nem tiltott volna ebben a kérdésben egyáltalán minden tárgyalást. Tizenegyéves állam titkársági működése alatt nem a nagy alkotások emeltek uj és uj igényeket az ő tehetségével szemben, hanem a nemzetközi helyzet, amely akkor már előre vetette a világháború árnyékát s az államtitkártól a diplomáciai képességek egész erejét követelte, hogy megmentse a végzetes hullámzásokban a pápai trón érintetlenségét és nemzetek fölé emelt semlegességét. X. Piast sírba vitte a fájdalom a háború véres eseményének első hónapjában, Merry dél Vadnak, ha nem sikerült is beleavatkoznia az eseményekbe, hogy megmentse a békét, de sikerült megmentenie a nemzetek fölöttiség számára az egyház hajóját. A Az 1914. évi szeptember hónapban tartott Con- clavén Merry dél Val neve is forgalomba jött, de az ő esetében is bebizonyult, hogy az államtitka rok esélyei mindig kedvezőtlenek s ebben az eset ben még az az akadály is fennforgott, hogy Merry dél Val spanyol származású volt. Bármennyire asszimilálódott is hosszú római tartózkodása alatt, még sem felejthették el spanyol származását. S ha máskor is döntő volt az a tradíció, hogy a pápa, mint Róma püspöke, olasz szokott lenni, a háború elején, amikor Olaszország semleges volt s majdnem az összes katolikus nemzetek harcban állottak, a tradíció döntő momentummá vált. Más nemzetiségű pápa megválasztását a háborús felek bármelyike provokációnak vette volna. így 1914 szeptemberében XV. Benedek lett a pápa, aki Merry de IVal helyébe Ferrata bíborost nevezte ki államtitkárrá. Merry (Jel Val a legjelentékteleucbb egyházi állások egyikébe vonult vissza, ő leit. a Szent Péter templom ópitési ügyeinek legfőbb intézője. Merry dél Val neve azóta csak ritkán szerepeli, a világsajtóban, mintha már rég meghalt vojna. Akik. tudták, hogy még él és né in felkeresték, mindig nagy könyvek között talál iák. Ivz a kopasz, szikár, beesett arcú pap olyan j volt, mint váljál vidéki w«minirium itó-'d-sanAlt j tanára, aki öreg korában megkapta a tiszteletibe!i kanonoki címet. De ezért munkássága továbbra is intenzív és nagy volt az egyházi ügyek terén, csupán befelé szólott. Két évvel ezelőtt Szent Ferenc nyolcszázéves emlékünnepe alkalmából a pápa megbízásából ő tartott emlékezetesen nagy beszédet, amely világszerte Mtünéet keltett és még egyezer forgalomba hozta nevét. Diplomáciai képességeit Gaeparri nagy mértékben Igénybe vette az egyház ée állam kibékülésének munkájában is. Rampolla, Merry dél Val, Ferrata, Gosparri s Pácold i államtitkárok sorában a most elhunyt Merry dél Val kiváló diplomata képességeivel méltán töltötte be felelősségteljes hivatását. Talán többet sikerült volna elérnie, ha 190S-ban Rampolla lett volna a pápa ée neki nem a pietiata X. Piu* mellett kellett volna szolgálatot teljesítenie. Akkor talán Merry dél Val beírta volna nevét nemcsak az egyháziak, hanem az egész világnak a történetébe. A közigazgatási birOság igazságot szolgáltat Léva városának Jelentős elvi döntés a városon átvonuló megyei ut fenntartása kérdésében Léva, február 28. (Sarját kudósi tónktól.) A legfelső közigazgatási bíróság Léva város panaszára érdekes határozatot hozott, amellyel a veit zólyomi zsupámi hivatalnak egyik határozatát törvényellenesnek mi/nősitette és azit megváltoztatta. Léva még jóval a háború előtt nagy költséggel keramitkockákkal burkolta be a városon keresztül vonuló megyei útszakaszt, melynek fenntartási költségeire a magyar rezsimtől ötven évre szóló félszázalékos kövezetvám szedési jogot kapott a vasúton érkező áruk uitán, másrészt pedig megfelelő pénzbeli hozzájárulást kapott a megyétől is. Az államifordulait után a kövezetvámszedósi jogot, megvonták a várostól, a megye pedig számba sem vehető csekély összeget folyósított a drága ut költségeihez. A súlyos atnyagi viszonyok között vergődő Léva városa ennek következtében nem tudta egyik régi büszkeségét, a keramitot karbantartani, igy az ma már szégyenévé vált a városnak. Léva végezetül is mindkét ügyben a legfelső közigazgatási bírósághoz fordult igazságért. A legfelső közigazgatási bíróság helyt adódta város panaszának s kimondotta, hogy a zisupáni hivatal álláspontja téves volt akkor, amidőn a szóbanforgó útszakaszhoz a hozzájárulási összeget úgy számította ki, mintha az csak aféle a városon kívül Tanuló egyszerű kavicsos ut volna. Az Ítélet szerint * a keramitut tényleges fenntartási költségeihez mérten kell megszabni a megyei, jelenleg pedig az országos hozzájárulást, még pedig a város súlyos pénzügyi viszonyainak teljes mérlegelésével. A városi hozzájáruljs csupán aránylagoe lehet, azért, mert a város ezt az útszakaszt egyben ucca gyanánt is használja. Az ítélet Léván nagy megelégedést keltett. A vámszedés elvonásának ügyét pedig márciusban fogja tárgyalni a közigazgatási bíróság s a város közönsége reméli, hogy régi jogát, amelynek elvonása rendkívül nagy mértékben érintette az eladósodott, de ennek ellenére most is jelentős invesztíciókat eezközlő város anyagi viszonyait, végül is vesza fogj® nyerni. A centralista csehszlovák pártok nemzetgyűlési tagjai megünnepelték az alkotmány tízéves jubileumát Srobár volt az egyedüli szlovák szánok és a távollevő szlovák sutonámistákkal szállt vitába - „A pittsburgi szerződésből minden megvalósult*1 Prága, február 28. A szenátus üléstermében ma délelőtt ünnepélyes keretekben ünnepelték meg a csehszlovák alkotmány tízéves jubileumát. Ezen aiz ünnepi ülésen rászívott Masaryk köztársasági elnök, továbbá a forradalmi nemzetgyűlés tagjai és a jelenlegi nemzetgyűlés csehszlovák pártjainak a kiküldöttjei. A szlovák autonómisták távolmaradtak. Az ülésen Tomanek oseh szociáldemokrata képviselő, a forradalmi nemzet- gyűlés egykori elnöke elnökölt. Az ünnepélyt a csehszlovák himnusz el őneki ésével kezdték, majd beszédet tartott Tomasek, mint a forradalmi nemzetgyűlés elnöke. Malypetr képviselőiházi, Soukup szenátusi elnök. Ezután felszólalt Udrzal miniszterelnök, aki az alkotmányt méltatta, minit amely biztosítja a csehszlovák nemzet egységét, az állam nyugodt fejlődését és ezen állam valamennyi polgárának jólétét. Meissner igazsáigügyminiiszternek, Hötzl dr. egyetemi tanárnak, Roücsek dr. prágai ügyvédinek az alkotmány törvény szer zőinek felszólalása után Srobár Lőrinc szenátor "beszélt, aki megemlékezett az államfordulatról és az akkori időkben lefolyt eseményekről Szlovenszkóm, majd részletesen kitért a pittsburghi egyezményre. A territoriális önkormányzat gondolata — mondotta Srobár — a múltból eredt. A negyvennyolcas magyar forradalom alatt apáink a „Slovenské Okoljé“-t (szlovák kerületet) követelték, a hatvanas években a tu- rócszentmártottii memora ndumban ugyancsak bizonyos territoriális önkormányzatot követeltek. Ez volt a szlovákok politikai programja a bábomig. Mindkét esetben föltételezték, hogy Szí ovgnszkó elszakithatatlain része marod M ag y a r orszá gn ak. Szlovénszkó autonómiájának a gondolata azonban már a háhonielőtti időben is ©1- v <i sztette jelen tő s égót ó- 1918 május elsején a l.iptó'sz^nliniklósi népgyiiilés az egységes csehszlovák faj mellett döntött és az i9:18 október 130-iki túróé szotti'Uiároni deklaráció is a csehszlovák nemzetet kulturális és nemzeti egységnek jelentette ki. Az úgynevezett pittsburghi egyezményt a szlovák klub tagjai 1919 februárjában ismerték meg, amikor azt az amerikai szlovákok vezére védte és ajánlotta. Akkoriban azonban nem tudta a szlovák klub tagjait meggyőzni és azzal tért vissza Amerikába, hogy Szlovenszkónak külön politikai autonómiába nincs szüksége. A pittsburghi egyezményből megvalósult minden (1), amit abban ígértek. A szlovákok a szuverén állam és a szuverén nemzet egyenjogú részét képezik. Ez több, mint a földrajzilag elhatárolt autonómia. Az egyezmény utolsó szakasza jogot ad a szlovákok törvényes képviselőinek, hogy véglogesen döntsenek Szlovenszkónak a történelmi országokhoz való viszonyáról s a szlovák képviselők egyhangúlag megszavazták a csehszlovák állam alkotmányát olyan formában, ahogy ezt 1920 február 29-én el is fogadták. Az elmúlt tiz év alatt nem változtattuk meg az. alkotmányt, ami annak a bizonyítéka, hogy jó mii és annak gyökerei mélyen belevésődtek a csehszlovák nép leikébe. Köny- nyelmüen és politikai jelszavak kedvéért annak megváltoztatását soha sem fogjuk megengedni. Csupán, ha elveszítené életerejét, vagy, ha idejét múlta volna. Förster énekkarának énekszáma után végétért az ünnepi ülés. Bethlen miniszterelnök Párishan megbetegedett Párás, február 28. Bethlen István miniszterelnök szerdán influenzában megbetegedett, úgy hogy csütörtökön kénytelen volt az ágyat őrizni. Az influenza könnyű lefolyású és ezért remélhető, hogy n magyar miniszterelnök pénteken reggel eündulh: ! Budapest felié, hogy a kormányzó jubileumi ünnepségein részlvehessen.
