Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-05 / 29. (2250.) szám

1930 február 5, szerda. 'TEACAI-AVk&'tARHIRL.AP iMdKw szerint a nagyhatalmak jelentékeny áldozatokat hoztak a Magyarországgal való megegyezés éróekéhen Egyedül Franciaország százmillió aranymárkáva! járult hozzá a középeurópai problémák rendezéséhez Paris, február 4. Loucheuir Az Est munka­társának nyilatkozott a hágai konferencia eredményéről. Loucheuir nyilatkozatában töb­bek között a következőket mondotta: — A konferencián néha úgy tűnhetett fel a dolog, mintha el akartuk volna hagyni régi barátainkat. Erről természetesen szó sem volt. Azonban, amíg egyrészt régi barátainkat sem akar­tuk megtagadni, nagyon is tisztában vol­tunk azzal, hogy a megegyezés csak akkor lehetséges, ha Magyarországot sem állítjuk teljesíthetetlen követelések elé. Ezért hoz­ták a nagyhatalmak ama jelentékeny áldo­zatokat és például Franciaország lemondott az 1943-ig járó magyar reparációról, továb­bá Olaszország Angliával együtt jelenté­keny összegeket fizet be az optánsokat kár­talanító kasszába. Egyedül Franciaország százmillió aranymárkával járult hozzá a kö­zépeurópai problémák rendezéséhez. Az ál­dozatok nem voltak hiábavalók. Elismerés­sel kell megemlékeznem a magyar delegá­ció magatartásáról és Bethlen miniszterel­nökről. Bátran, elszántan védték pozícióju­kat, de a kellő pillanatban nem zárkóztak el a belátás józansága elől. A m-ost kezdődő párisi konferencia valószínű­leg csak három-négy napig fog tartami és a tárgyalásokat magam vezetem. A megegyezés után a francia pénzpiac meg­nyílik Magyarország számára. Magam is meggyőződése? híve vagyok Briamd európai politikájának, hiszen Európa jövője az egyesülésben rejlik, azon,bán a gazdasági organizációhoz elsősorban politikai biztonság szükséges. A genfi protokollumokat az euró­pai államok kölcsönös garancia-paktumává kell tenni. A francia diplomácia szívesen vállalkozik a közvetítő szerepére. Korányi Frigyes bárá elutazott Párisba Budapest, február 4. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentóse.) Korányi. Frigyes "báró Magyarország képviseletében ma reggel az o rie nte x pr esszel Párisba uitazott. Korányi elutazása előtt nyilatkozott a sajtó képviselői­nek és többek között kijelentette, hogy két héten belül minden bizonnyal végetér a pá­risi konferencia. Az érdekelt államok szak­értői a tervezetet már előkészítették, ami elő­segíti a munkát. Az értekezlet első szakaszá­ban adminisztratív természetű kérdésekben döntenek, amilyen elsősorban az optánsak kártaianitására szolgáló alap belső szerkezete és az alapokba befizetendő összegek lejárata. Ezt követi a végleges megállapodásokat tar­talmazó jegyzőkönyv aláírása Ezzel termé­szetesen bekövetkezik Magyarországnak a jó- vátételi bizottsággal való viszonyának teljes lezárása. A szobranjében is meg­kezdődött a hágai egyezmény vitája Szófia, február 4. A hágai egyezmény vitá­ját tegnap kezdték meg. Burov külügyminisz­ter ismertette a megegyezést Bulgária szem­pontjából. Az első hágai konferencia eredmé­nyeként Bulgária 23 millió aranykorona an­nuitásra volt kötelezve, amit a második há­gai konferencia 12 és fél millió aranykoro­nára csökkentett. Bulgária össze? jóvátételét 2900 millió aranykoronáról 2100 millió arany­koronára csökkentették és az általános zálog­jogot is megszüntették. Románia a szekvesz- tráció megszüntetéséért 320 milliót kért é? csak 110 milliót kapott. Bulgária Hágában nem tett semmi politikai engedményt és visz- szanyerte gazdasági függetlenségét. Burov után Molov pénzügyminiszter ismertette a há­gai megállapodások pénzügyi részét és hang­súlyozta, hogy Bulgária határozottan sikert ért el Hágában. A szobránje ülését este 8 órakor zárták be. Kedden kezdik meg a há­gai egyezmény vitáját, amelyben először az ellenzéki szónokok szólalnak fel. Kuijepov tábornok elrablása komoly diplomáciai honilihtusra vezetett A szovjethövet védelmet kért a sajtótámadások elten — Tardieu miniszterelnök a bírósághoz utasította panaszával — Tovább bonyolódik az emberrablás rejtélye Páris, február 4. Kutjepov tábornok el-1 rablásának bűnügye a legjobb utón van ah­hoz, hogy egy minden tekintetben szenzá­ciós bűnügyi regénnyé nőjje ki magát. Az el­rablás körülményeit még mindig homály fedi, de ebben a homályban titokzatos árnyalakok keringenek, vélt és tényleges tettesek, akiknek személyazonosságát még mindig nem sikerült megáll api tani. A szép Ludmilla, a Cseka állítólagos ügy­nöknője igazolta magát a rendőrség előtt és mert alibije sziklaszilárdau megállja a he­lyét, őrizetben tartása nem volt indokolva. Ennek ellenére tisztázatlan még az a szerep, amelyet a szép asszony ebben a titokzatos bűnügy­ben játszik. Az elmúlt huszonnégy órában újabb tanuk jelentkeztek, akik fontos adatokat közöltek a nyomozó hatóságokkal. Különösen az egyik tanú vallomása emelkedik ki, egy rendőr­őrszemé, aki vasárnap reggel az olasz kon­zulátus épülete előtt teljesített őrszolgálatot Egy szenzációs tanúvallomás Ez a rendőr két autót látott, amelyek egyikén felis­mertté a jellegzetes arcú, szénfekete sza­kállu Kutjepov tábornokot. Leírása sze­rint elől egy szürkészöld magánautó ha­ladt, mögötte a többi tanú által is említett piros karosszériáju kocsi. A második ko­csiban látta meg a rendőrtisztviselő Kut­jepov tábornokot, aki két férfi között ült. Csak elsuhantak a szeme előtt, de azért volt annyi ideje, hogy a kocsi utasainak helyzetét szemiigyre vegye. Észrevette, hogy a két civilruhás ember minden ere­jével azon fáradozik, hogy lefogják a ke­zeik között vonagló és kiszabadulni akaró harmadikat az állítólagos Kutjepov tábor­nokot. Az egyik zsebkendőt vagy vatta- tartott a tábornok szája elé. A rendőre rezem abban a pillanatban nem gondolt bűntényre, azt hitte, hogy egy bete­get vagy esetleges autóbaleset áldozatát szállítják kórházba, csak jóval későbben jutott eszébe, hogy a két autó és a lapok által pertraktáit em- berrablási bűnügy között összefüggés lehet Két rendtörvényes bünper a pozsonyi birésáa előtt Pozsony, február 4. Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonálja: A pozsonyi kerületi bí­róság PolMk-tanáosa ma délelőtt két rend- törvényes bünper t tárgyalt. Az egyik kom­munista bünper volt. A vádlottak padján Róth Imre mérnök, Cech Ferenc képzőmű­vészeti akadémiai növendék és Miklós János somorjai kőművestanonc ült, míg két vád­lott, Siroky Vilmos 28 éves kommunista párttitkár és Klenics Mihály pincér !a tár­gyaláson nem jelent meg. Siroky állítólag Oroszországba szökött. A vádirat szerint a három kommunista agitátor 1928 novembe­rében az oroszországi kommunizmus tízéves for­dulója alkalmával Pozsonyban kommunis­ta röplapokat és röpiratokat terjesztett és ezzel a köztársasági államforma megdön­tésére és a proletárdiktatúra kikiáltására törekedett. A vádlottak tagadták a terhűkre rótt bűncselekményt s azt állították, hogy azok a jegyzőkönyvek, amelyekben az egyik terhelő tanú visszavonta vallomását, az ak­ták közül eltűntek. Cech azzal védekezett, hogy mint a Pravda volt adminisztrátora, a nyomfetváoykiállitásoo leendő bemutatás céljából tartott'! magánál a röpiratoikat Roth kijelentette, hogy a kommunista párt titkár­ságában állandóan házkutatások voltak és ezért szállították az iratokat az ő lakására. Roth mérnököt és Czeeh Ferencet a bíró­ság két hónapi fogházra, mig Mik1** je­nest egy hónapi fogházra ítélte. A vádlottak az Ítélet ellen fellebbezéssel éltek. A másik bünper vádlott ja Kölln Ottó ismert pozsonyi vendéglős, az Au-Caffé tulajdonosa volt, akit a köztársaság védelméről szóló rendtörvénybe ütköző vétséggel vádoltak. Kölln 1929 február 20-án, amikor Grünbut Gyula volt panziótulajdonos Zöldszoba ucoai panziója ellen, amelyet most Kölln bérel, 95.000 koronás végrehajtást vezettek, állítólag kifakadt a köztársaság ellen és gyalázó kifejezésekkel illette a köztársa­ságot. Kölln a mai tárgyaláson tagadta a vádat és azt állította, hogy Grünhut bosszúból jelen­tette fel, mert köztük a bérletből kifolyólag régi ellenségeskedés áll fönn ó? Grünhut a múlt esztendőben nem kevesebb, mint húsz polgári pert indított ellene. Grünhut a tár­gyalás során megmaradt ama vallomása mel­lett, hogy a vendéglős a sértő kifejezéseket használta. Ezzel szemben a bírósági végrehaj­tó felolvasott vallomása, valamint a végre­hajtásnál jelen levő ügyvédek vallomása sze­rint Kölln nem sértette meg a köztársaságot. A bíróság Kölln Ottót Neményi Károly dr. vé­dőbeszéde után a vád alól fölmentette azzal az indokolással, hogy ha a vendéglős használta is a sértő kifejezést, leg­alább tiz ember előtt kellett volna ezt hasz­nálnia, a följelentés szerint pedig csak nyolcán voltak jelen és különben sem merült föl kellő bizo­nyítók a bűnösség mellett. A fölmentő Ítéletben az államügyész megnvugodott és igy az jog­erőre emelkedett. A sajtó tombol A sajtó továbbra is „melegen'4 tartja az em- berrablási ügyet és folytatja koncentrikussá vált támadását a párisi szovjetkövetség ellen. A lapok általában rendkívüli jelentőséget tulaj­donítanak a rendőrőrszem vallomásának, mely- lyel beigazolva és alátámasztva látják a többi tanúnak a piros autóról, az elegáns hölgyről, az álrendőrről és a két ismeretlen férfiről jegy­zőkönyvbe mondott elbeszélését. Alig van saj­tóorgánum, amely kételkedne abban, hogy a rejtély felől egyedül a szovjetkövetség, illető­leg a cseka tudna fölvilágositást adni, amint­hogy egyöntetű a vélemény, hogy csak a szov­jetnek állhatott érdekében Kutjepov tábornok eltávolítása, illetve eltüntetése. A tábornok megszökött? A szovjetorosz sajtó ezzel szemben egy egé­szen más tényállást próbál konstruálni, amely sokkal kevésbé titokzatos. Az Isvestia am­szterdami levelezőjének jelentése alapján köz­ük, hogy Kutjepov tábornok már hosszabb idő óta ké­szülődött arra, hogy végleg visszavonul a po­litikai szerepléstől és lemond emigrációs ve­zetői posztjáról. A lap szerint ugyanis a tábornok elkedvetlene­dett a párisi orosz emigráció kebelében mutat­kozó széthúzástól és látta, hogy vezéri posztját amúgy sem tart­hatja sokáig. A személye ellen irányuló akciók egyre erőtel­jesebbekké váltak és harcának kilátástaiansá- ga arra késztette őt, hogy a formális bukás el­kerülésével, önként távozzon. A szökést barátai közreműködésével készí­tette elő és a titkolózás annál indokoltabb volt, mert a tábornok jelentékeny pénzössze­get vitt magával, melyet nem egészen legi­tim utón szerzett. A lap információja szerint Kutjepov tábornok január 26-án megszökött Párisból és útját az egyik délamerikai állam felé vette. A szovjetkövetség panasza Moszkva, február 4. Mint előrelátható volt, a francia sajtó szovjeíellenes akciója és a párisi orosz emigránsok hirtelen fellobbanó mozgolódása nem marad politikai következ­mények nélkül és a Kutjepov tábornok el­rablásával kapcsolatos sajtótámadások ügyét diplomáciai diskusszió tárgyává tették. Mint a szovjet távirati iroda ügynöksége közli, Dowgalewsky párisi szovjetkövet hivatalo­san is tudomására hozta a francia külügy­minisztériumnak, hogy Kutjepov tábornok hívei, javarészt orosz emigránsok, Miller tábornok vezetése alatt támadást rendez­tek apárisi szovjetkövetség palotája ellen. Ugyanakkor a szovjetkövet tiltakozott » francia sajtó féktelen izgatása ellen, amely a jobboldali francia lapok és a párisi fehér orosz gárdisták lapjának cikkeiben tető­pontra hágott. A követ újságcikkekkel bizonyította, hogy a fehérgárdisták között szervezkedés folyik az­zal a célkitűzéssel, hogy a szovjetkövetséget és személyzetét megtámadják. Felhívta Ber- thelot külögyminisztériumi főtitkár figyelmét arra, hogy egy ilyen támadás végzetes kihatással le* . hét Szovjetoroszországnak és Franciaor­szág a viszonyára és hogy a francia kor­mányhatóságok passzivitását a szovjet nem magvarázhatja másképnen, minthogy ked­vezni akarnak a fehérgárdistáknak. Dowgalewsky hangsúlyozta, hogy a szovjet­követség védelmére rendkívüli intézkedések váltak szükségessé és a francia kormány kö­telessége megakadályozni a fekérgárdisták provokatív üzelmeit. Ha idejében nem történnek intézkedések, úgy a szovjetkövet a későbbi fejlemé­nyekért minden felelősséget a francia kor­mányra hárít v A szovjetkövet Tardieu miniszterelnöknél Ez volt a Szovjet első diplomáciai lépése, amelyet rövidesen követett a második is. Dowgalewsky szovjet követ tegnap délután felkereste Tardieu miniszterelnö­köt, közölte vele a követség panaszát és kí­vánságát, és elsősorban arra kérte, hogy hasson oda, hogy a francia sajtó ne folytat­hassa tovább fékevesztett bobsevis+aellenes agitációját, amelynek lavináját Kutjepov tábornok eltűnése inditotta meg. Tardieu miniszterelnök válaszában utalt arra, hogy Franciaország az abszolút sajtószabadság hazája és igy nem áll módjában egyes sajtó­orgánumok szabad véleménynyilvánítását megakadályozni. Ha a szovjetkövetség vé­delmet kivan a sajtó ági fáéi ójával szemben, megtalálhatja azt a francia bíróságoknál. Másrészről a miniszterelnök biztosította a szovjetkövetet, hogy a követség immunitá­sát és teriilctenkiviiliségi jogát minden körülmények között garantálja. Dovgalevszky szabadságra megy? A Malin ezekhez a tárgyalásoknak az is­mertetéséhez hozzáfűzi, hogy Dowgalewsky követ még az esti órákban Moszkvába küldte Ahrens követség! titkárt, hogy a helyzetről és a miniszterelnökkel folytatott tárgyalások­ról jelentést tegyen. A szovjetkövet a kényes szituációra való tekintettel háromhavi külföldi szabadságra készül és valószínűleg már a közeli napok­ban elhagyja Franciaországot. Az Edio de Paris úgy tudja, hogy a szov­jetkövet és Tardieu miniszterelnök között tegnap lefolyt megbeszélések teljesen negatív eredménnyel végződtek, mert a miniszter- elnök nem mutatott hajlandóságot a sajtó szovjetellenes kampányának megfékezésére és a követet a sajtóbiróság elé utasította pa­naszával. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom