Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-04 / 28. (2249.) szám
Ár 1930 február 4, kedd,----------------JJBp* I politikát pártnak mm van egy lap irásmodora felett kritikát mondani Gál Istvánt felmentették a Kassal Újság által indított rágalmazás: perben — Kassai szerkesztőségünktől -- Kassa, február 3. A legfelső bíróság egy elvi jelentőségei döntést hozott a magyar nemzeti párt és a Kassai Újság közölt támadt per végfoatározatában. A magyar nemzeti párt 1927-ben a kormánnyal folyó kLsebbségpolitikai tárgyalásainak ideijén megdöbbenéssel állapította meg, hogy a Kassai Újság cikkeiben a párt vezéreit nap-nap után igyekszik a megengedhető formáikon, túlmenően kritizálni, a párt politikáját különféle rágalmaikkal lekicsinyíteni s tőle telhető módon lejáratni a magyar nemzeti párt tekintélyét. A párt pozsonyi sajtóirodája nevében Gál István sajtófőnök a párt körzeti igazgatóságához „bizalmas .jellegű44 levelet intézett, melyben felhívja a pártigazgatóságok utján a pártfitkár- -•ágokat, hogy vegyék fel a harcot a Kassai' Újság ellen, még pedig olyképpen, hogy az í újságnak a magyar nemzeti párthoz tartozó . olvasóit világosítsák fel a' lap pártellenes aknamunkájáról és hassanak oda, hogy e lapot magyar ember ne olvassa. A szigorúan bizalmas jelleggel ellátott levél Köves Elés dr.-nak, a lap főszerkesztőjének kezébe került s Köves még azon év jii- ííifs 13-án pert indított a magyar nemzeti párt sajtófőnöke, Gál István ellen azon a címen, hogy a levélben Gál azt a kifejezést j használta, hogy: „Alacsony eszközeivel szemben energikn- j sasi kell fellépni és egyensúlyozni kell a ; bomlasztó politikát, melyet ez az újság diktál41 [zaíraas jellegű, levelet uem lehet nyomtatványnak minősíteni. A felmentő ítéletet Köves megfellebbezte s a kassai felsőbíróság 1929 március 20-j.ki ülésében foglalkozott az üggyel. A bíróság Gált itt is felmentette a rágalmazás ós hitelrontás vácija alól, azonban a becsületsértést fennforogni látván, elítélte a vádlottat 500 korona pénzbírságra és 500 korona perköltség megfizetésére. Ez ellen Wi rkmann Anmin d<r., a magyar nemzeti párt ügyésze, semmis égi panaszt jelentett be s ennek következtében került az ügy a legfelső bíróság elé, mely 1929 december 28-iiki ülésében foglalkozott a kérdéssel. A legfelső bíróság tanácsa arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elsőfokú törvényszéki ítélet a, helyes, miután a támadásokat Köves lapja, a Kassai Újság kezdte, melyre joggal reagálhatott a párt intézoség-e, amit a politikai életben természetesnek kell elfogadni s a pártnak érdeke volt, hogy híveit ennek a] lapnak olvasásától távoltartsa. Ez esetben nem jogi vagy fizikai személyek kérték a büntető eljárást, hanem, amint a vádirat Jelzetéiből kiderül, a Kassai Újság, illetve az Atheuaeum-nyomda Kassán, továbbá a sérelmezett kitételek egy bizalmas jellegű levélbe® láttak napvilágot s a .magán vád lónak nem sikerült bizonyítani, hogy7 mily mértékben terjedt el a levél a közvéleményben, továbbá a levél eredetije sem volt csatolva a per irataihoz, csupán egy másolat, ennélfogva nem bizonyították be, hogy a levél nyomta vány volt-e, ezért helyt kellett adni a védelem semmiség: panaszának és Gál Istvánt ez alapon az összes vádak és azok következményei alól fel kellett menteni. Ezzel szemben a legfelső biróság Köves Illés dr.~t kötelezi az összes perköltségek megfizetésére s a fölperes 1430 koronát perköltség címen 15 nap alatti végrehajtás terhe mellett megfizetni tartozik. A mindenképpen érdekes politikai színezetű perben hozott döntés méltán tarthat számot a jogászvilág érdeklődésére, de a politikai pártok életében is jelentős, mert megszünteti a pártharcok kilengéseit a sajtóban, ha azok nem felelnek meg a morális élet és felfogás követelményeinek, illetve nem állják ki a morális kritikát. < A nátha nem mindig kerülhető el, de mindig sikeresen leküzdhető Formánnál A spanyol király Jó barátja marad Primo de Riverának Tegező viszony — íz Union Patrtotica tervei — íz arany- gyapjas rend lovagjai Barcelonában Köves e kitételekben lapja megrág-alm a zását látta és ezért beadványában rágalmazás, becsületrontás és hitelrontásban kívánta Gál bűnösségét kimondatni. A következő év elején tárgyalta az ügyet a kassai törvényszék Móricz dr. tanácsa, mely Gál ellen elejtette a vádat azon a címen, hogy a rágalmazást a vádlott nem követte cl, csupán a kritika jogával- élt a Kassai Újság harcmodora felett. Csupán becsületsértés volna megábapithatő, de ez ellen csak jogi vagy fizikai személy élhet kifogással, már pedig ez esetben jogi személy nincs, aki mint magánvádló szerepeljen. ez nem tűnik ki a vádiratból, melyet a Kassai Újság nevében adtak be, annál is inkább, mert a jelen esetben nem is vonatkozik az ügy a nyointavány utján elkövetett rágalmazás kritériuma alá, mivel a biPáris, február 3. A párisi információs lapok külön tudósítói érdekes riportokat és interjúkat küldenek Spanyolországból a francia fővárosba. A Petit Párisién munkatársa meginterjúvolta a vidéki kastélyába visszavonult Primo de Ríverát, akit szokatlanul jó kedvűnek talált. Az exdiktátor kijelentette, hogy a király továbbra is jóakarója, sőt barátja marad s egy spanyol grand rangjára emelte. A jóbarátság jeléül a király tegezi Primo de Riverát. Primo de Kávéra programjaként a következőket jelölte meg: Egyelőre abszolút királyhü- ség, az uj kabinet támogatása és bizalom a jövőben. A tábornok szerint a Hazafias Uniónak ötszázezer szervezett tagja van: s — mint Primo de Rivera mosolyogva megjegyezte -r- e hatalmas szervezett erő segítségével az uralmat később esetileg alkotmányos utón is át lehet venni. A Journal és a Maiin tudósítói Berenguer tábornokkal beszéltek, aki kijelentette, hogy Primo de Rivera egyelőre barátja marad. Az uj kormány az alkotmány jegyében kezdi működését. A normális és alkotmányéi- éleihez való visszatérés csu k 1 épép ről -lépésre fog megtörténni. A tervezett lovagi Ssszejöveteg Az El Sol nevű spanyol újság jelentése szerint az aranygyapjas rend lovagjai a közeljövőben Alfonz király elnöklete alatt Barcelonában összejövetelt tartanak. Meghívják az angol, a svéd, az olasz és a dán királyt, a. japán eás zárt, Vilmos német ex- császárfc. a walesi herceget, Doftuiergue francia köztársasági elnököt, a tolt néniét trónörököst gtb. \ lovagrendnek egyetlen nyaklánca hiányzik: az, amely Miklós orosz cár birtokában volt és amelyet a szovjet nem akar kiszolgáltatni, mert felfogása szerint áílamvagyonról van szó. Po in cáré és a német trónörökös máris bejelentették részvétüket. Az arany gyapjas rend lovagjai V. Károly ideje óta most gyűlnek össze először. Sdraber Rónába utazóit Bécs, február 3. Schober dr. kancellár Per tér külügyi főtitkár és SchüMer osztályfőnök kíséretében ma reggel 7 óraikor Rómába utazott. Mussolini kedden fogadja először az . osztrák kancellárt. Visszaérkezése .után Schubert a bécsi egyetem disadoktorává avatják. A. promoció után a kancellár Berlinbe utazik, ahol Müller kamceUárral, Gurtius köb ügyminiszte<rrei és Moldenhauer pénzügy- miniszterrel fog tárgyalni Március 27-én kezdődik a Tika-per fefsőbirósági tárgyalása Pozsony, február 3. (Pozsonyi szerkesztőségünk teL&fonjele.ütése.) Értesülésünk szerint a felsőbíróság március 27-re tűzte ki a Tuka-per fellebbviteli tárgyalását, Stöger Károly ügyében ugyancsak rövidesen, még ebbe® a hónapba® megtartják a főtárgyalást. Ki kapja meg a Nohel-héhedtjat? Stockkö-lin, február 3. A két svéd törvény* hozó kamara javaslatot terjesztett a Nobel-V bizottság elé, amelyben Lindenhagen stockholmi polgármestert ajánlja a békedijra. A | kamaráktól függetlenül a svéd szocialista | párt is javaslatot tett a bizottságinak és Mao Donaldot, Anglia miniszterelnökét ajánlja n kitüntetésre. Lima, február 3. Barthelemy József francia tanár azzal a kéréssel fordult az osloi Nobel- bizottsághoz, hogy az 1930-as békedijat Peru és Chiíe köztársasági elnökei között ossza meg. A limai La Prensa újság a francia tanár lépéséről a következőket írja: Leguia, Peru köztársasági elnöke és íbanes, a chilei elnök, az elmúlt évben óriási érdemeket szereztek az évtizedekig húzódó Taona-Arica ha^, fárper elintézésénél és ezzej. meggátolják egyá veszedelmes délamerikai háború kitörését. Mint ismeretes, 1929 július 28.-án Santiago de Chilében végleg elintézték a kérdést, amely negyvenhat év óta Damoklesz-karként. • 1-bcgett Délamerika békéje fölött. » Tizenhat év óta Peru és Chile diplomáciaiLag nem érintkezett egymással és csak a két elnök' határtalan békeszeretetőnek köszönhető, hogy a háború nem ütött kiFABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY irta: SZOMBATHY VIKTOR <») i Félix élte pesti életét- Itt senki nem tudta, hogy házas. Házassága szinte titokban történt, akkoriban mindenki saját bajával volt elfoglalva. nemhogy mások Örömével törődjék. Félix nem is szólt Eszterről senkinek. Régi barátai közül alig egy-kettőt talált itt csupa uj ismerősei voltak, főleg pénzemberek, Mende ur révén. Félix olykor rávtetite magát a pénzkeresés* re, de. leginkább csak reprezentálta a bankját egy ócska Benz-automobilon, amit Monde- ur roppant tilozatos körülmények között szerzett. Állítólag Mackensen utjáank maradéka... Akoriban sok hasonló Mende ur kószált szerte Európában és számos titkos eredetű áruk, autók, pénzek cseréltek gazdát közöltük.' Az újságok írták, hogy Moszkvában éhínség van. Mende ur a „Tabarin44 attrakcióját, egy Lola nevű hölgyet, tüntetett ki érdeklődésével a Félixnek is tett néha célzást, holmi vig, könnyű életre. Félix el is ment vagy kétszer ilyen mulatóba, de akkortájt inkább ánlánt tisztek és angol matrózok arattak ottan sikert, Félix megundorodott az exotikumtól. Pest táncolni kezdett... 2 Mende ur egy napon nagyot nézett. Félix egyenruhában állított be az üzletbe, némi pénzt kéri s röviden, de nagy örömmel búcsúzott. Végre olyan helyre megyek, ami ked x/omre való! mondta. Mende ui kérdőn pislogott. I — Sopronba utazom, — válaszolta röviden Félix. — amire Mende ur úgy húzta össze magát, mint aki azt akarja jelezni, hogy tessék Fabriczy urnák bármit tenni, ő mossa a kezét. — Szóval Burgerlandba? — csapdosta a tenyerét, — nos, méltőztatik emelni az ország hitelét egy kis szerencsés hadivállalkozással! Rajta, Fabriczy ur, én addig diszponálok a kassza fölött, remélem, nemsokára nagyobb helyiségbe hurcolkodhálunk. Szólt és boldogan pislogott. Mende u.r ez- idötájt szokol, dinár és franküzletekre alapította jövőjét a megszámlálhatatlan részvényeken kívül. Félix szabad katonának, büszke lovagnak érezte magát, amint Sopron felé vitte a vonal Felszabadult! — ez volt minden ujjongó gondolata. Újból élheti régi, kalandos életét. * Később aztán csak akkor volt ideje hosz- szabb ideig elmélkedni, mikor a szombat- helyi kórházban magához tért. Valami osztrák golyó bomlott a fejének, nem messze Kőszegtől, hogy egy este, néhány széleskalapu, jővágásu legénnyel szegődött nyomába a bécsi csendőröknek. Kinyitotta a szemét s elnézte a fehér falat. Sokáig tartott még a zsongás a fejében, aggodalmasan hajolt föléje az orvos, de Félix alig észrevehetően mosolyogni kezdett. —• Hála Istennek 1 — kiáltott fel egy apáca az ágy lábánál, — nincs semmi baj! Félix ezekben a napokban sokat tűnődött. 1 Igazán nem mondhatja Eszter, hogy csak fa tanár dolgozik a magyarságért, — nyugtatta meg magát. — Kiki a maga módszere szerint dolgozik. Ezek amolyan előcsatározások voltak Bur- gerlaudért. Félixet csak a golyó szele érte, két nap múlva ismét visszautazott Pestre, ahová Mende ur exaJlált levélben hivta. A Mende-bank élénken siirgött-forgott. Mende ur hatalmas üzleteken törte a fejét, figyelmét íőzsdebizeunányi mivolta és a valuták között megosztva. Félixet azonban másért kérette. Részvénytársaságot akart alapítani, mely valami angyalföldi gyár ujjárendezendő helyiségeiben kívánta a hazai ipart jelentősen föllenditeni. Ehhez azonban a Fabriczy pénze is kellett s Félixnek néhány összeköttetése. — Aranybánya ez! — lelkesedett Mende ur, — amikor Félix elé tárt minden tervezetet. Félix bólogatott. Sohasem volt jártas ilyen dolgokban s meg kel lelt biznia Mende urban, aki jól forgatta pénzét. A részvénytársaság szinte varázsszóra ugrott elő s Mende ur kénytelen volt külön alkalmazottakat fogadni, megfelelő kauciókkal persze. Félix azonban szívesebben visszatéri volna rögtön. Pár napig még azokat a bizonyos Összeköttetéseket keresték, Mende ur ügyessége s a Fabriczy név megtette a hatását. Mende ur hatalmas vállalatokról álmodozott. Félix jóhiszeműen, becsületes szándékkal adta a nevét. Visszautazása előtt aztán így szólt még a vezérigazgatóhoz: — Magamfajta emberrel soha nem tudni, mi történik. Lehet, hogy véletlenül póruljárok ... — Talán nem méltóztatoft kiverekedni magát. eléggé? — Nem arról van szó. A személyemet kapcsoljuk ki ebből a kérdésből. Kapcsoljuk ki teljesen és gondolnunk kell arra, mi legyen a vagyonommal, ha esetleg nem kerülnék elő. — Az jó kezekben van! — bökte ki gögő.-r sen a vezér. Félix nyugodtan folytatta: — Majd deponálok egy iratot, amelyben intézkedem mindenről. Ezzel váltak el, Mende ur telve reménnyel s a viszontlátásban bízva. Féíixben azonban különös tervek gomolyogtak. Egyelőre nem tudta pontosan megfogalmazni ezeket a terveket, de úgy érezte, az a néhány következő hét döntő lesz életére. Irt egy uj levelet Eszternek, amibeü megkérdezte ismét, nem hajlandó-e elválni. Bob dog lehet a tanárral. Eszter, mint akit önérzetében megsértettek, úgy válaszolt. Minden gyanút visszautasított, azt irta, hogy nem érti Félix viselkedését Minden érzése tiltakozik egy válóper botránya ellen, annál sokkal vallásosabb. Félix nyugodt otthont, talál, amikor csak hazajön. A tanár különben sincs otthon, állandóan utazik. Nem értette Eszter csökönyösségét Félix. Eszter talán mindkettőjüket, szereti? Vagy csak az otthon nyugalmát nem akarja feláldozni, miután úgyis oly soká várt arra, hogy asszony legyen? Ki tudja, a tanár elvenné-e egyáltalában s Eszter nem akart senki pletykás nyelvére kerülni. Az bijfos, hogy Eszter élete végzetesen hozzá van kötve az övéhez. Ez roppant elkeserítette. Szabadulni szeretett volna mindenáron s hiába utazott ilyen messzire: nem tud. Meghalni! — döbbent belé. Ugyanekkor Mende ur, mint. biztató előjelet, nagyobb összeget küldött neki, dollárban s egy zeugzetes levelei csatolt melléje kívánván Fabriczy urnák minél jobb mulatóst a pénzhez. (Folytatjuk.)
