Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-04 / 28. (2249.) szám
IjJi ^ V. Mai námink 'SS oldal rx, évf. 28. (2249) szám a Kedd <1930 febiuáf 4 .................................................................................................................................................................................................■■""^■MarjáraMBMMiiiiáMiwigHMMBWMI. ^B jjBBHMKlHaMHaMMMMMaaMaadBMBiBiBaaaaBaMMHHMMDMMMMaMaMaKaHaaMaMBBaHMHMMBBBMMMBBaMHMMMenBMflnnaMHaBiBMBaBMaaMaBiadaMBaaaMawoMmaMRMKasHnoMoaRMrvwKnKneavrEram^ * 11 ■■ —i i —mr?—*—nww—w>«p——www——TBatawreBo^M|JMEir3>.,a~raf*fMtjrr‘/■<*i i mi^^tmk r m iii 1 <** ^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára ! *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYi LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőség: Prága 11*, Panská ulíce 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul \2J\\\. — Telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Prahs A képviselőház megkezdte Benes expozéja föl a vitái Kártyák Ruszinszkó jóvátétel! igényinek, az autonómiának és a ruszin nyelvi jogoknak elsikkadását panaszolja Winter, a cseh szociáldemokraták szónoka Bethlenné! szál vitába Prága, február 3. A képviselőház ma délután kezdte ineg a külügyminiszter expozéja fölötti vitát. A hallgatóság körében óriási volt az érdeklődés, annál kisebb azonban a törvényhozók, főleg pedig a kormánypárti törvényhozók oldalán. A külügyi/ vita ma késő estig tart és valószínűleg csak szerdán későn éjjel, vagy csütörtökön déltájban ér véget.. A vita rendkívül érdekesnek Ígérkezik, mert az ellenzék részéről máris valamennyi kiemelkedő szónok jelentkezett szólásra. Sőt értesülésünk szerint nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárti cseh nemzeti demokrata szónok is kemény kritikában fogja részesíteni Benes hágai müvét. A külügyi vita mintegy rezüméje lesz Benes tizenegy esztendős működésének.' Az ellenzék részéről .eddig Kurtyák Iván ruszin autonóm szövetség párti, Kalina német nemzeti párti és Szüllő Géza országos keresz- tényszocialistapárti képviselő beszélt, a kormánypártok részéről pedig Winter cseh szociáldemokrata behatóbban foglalkozott a magyar kérdéssel. Malypetr elnök délután négy órakor nyitotta meg az ülést. Az elnökség indítványára a ház kimondta, hogy a beszédidő szónokonkint egy- egy óra lesz. Kurtyák Ruszinszkó soroza'os sérelmeiről A vita első szónoka Kurtyák Iván ruszin autonóm földműves szövetség képviselője volt. Kijelenti, hogy a külügyminiszter expozéja egyáltalában nem elégíti ki a ruszin népet, mert a hágai tárgyalásokon nem vették tekintetbe a ruszin nép és Ruszinszkó különleges helyzetét. A hágai konferencián a jóváíételi kötelezettségek és különösen a felszabaditási dij megállapításánál figyelmen kívül hagyták Ruszinszkó óriási hadi kárait, amelyeket ez az ország a háború alatt és a román megszállás idején szenvedett. Senki sem törődik azzal, hogy ezeket, a károkat valamilyen módon kártalanítsák. A világháború Kőrösmezőtől Poprádig hadszíntérré tette, meg Ruszinszkó egész területét. Itt rekviráitak, gránátokkal pusztították el iskolákat, templomokat, házakat, internáltak és bezártak embereket. Az államfordulat után a helyzet nemhogy javult volna, sőt rosszabbodott. A románok megszállták Ruszinszkót, óriási adókat hajtottak be, hadisarcokat vetettek ki és elrekviráltak mindent, ami a szegény ruszin népnek a világháború pusztításai után megmaradt. Ruszinszkó és annak népe tudni akarja, hogy milyen lépéseket tett a külügyminiszter Ru- szinszkónak és népének a békeszerződésekben biztosított hadikárai jóvátételére vonat- ] kozóan. A békeszerződések tiz évesek, már likvi-l dáliák a ’ ' orut, azonban Ruszinszkó kér-' dósét nein intézték el. A szent-gemiaini békeszerződésben biztosított autonómiát nem valósították meg. Ruszinszkó csak azzal a feltétellel csatlakozott Csehszlovákiához, hogy a békeszerződé- -<>k és az alkotmány alapján Széleskörű autonómiát kap. Az autonómiának az a célja, hogy Ruszinszkó népe egyediül intézhesse a saját ügyeit, kiélhesse nemzeti és kulturális életét. Az autonómia különösen kis népekre nézve nagy fontosságú és főleg itt Csehszlovákiában, ahol sok erős nemzetiség éd, amelyek a kisebbségi népeket elnyomják. Az elmúlt tiz év bebizonyította, hogy a csehszlovák kormány nem respektálja Ruszinszkó autonóm jogait, sőt igyekszik a centralizmust, a csehesitést nemcsak a közhivatalokban, hanem az iskolákban is érvényre juttatni. Ez az eljárás az autonóm fő1 dm íves szövetségét arra kényszeritelte, hogy felhívja a népszövetség figyelmét emez anomáliákra, hogy tíz év pia nincs autonómia.', nincs meg a jog, a pélitikai szabadság, az önálló közigazgatás és a ruszin nép; nemzeti és kulturális tekintetben nem, tud fejlődni. A földműves szövetség 1928 szeptemberében nyújtotta be erre vonatkozó memorandumát, a csehszlovák külügyminisztérium 1929 elején adott felvilágosi- tást erre vonatkozólag a népszövetségnél. Ez a válasz azonban nem kielégítő, mert rövid, semmitmondó és az autonómiára vonatkozólag egyetlen egy szóval sem emlékezett meg. A válaszban a csehszlovák (kormány csak a nyelvi és közigazgatási panaszokra ad felvilágosítást. A ruszin nyelvről azt irta, hogy eg jen jogú a cs ebbel éspedig nemcsak kifelé, hanem a belső közigazgatásiban is. A kormánynak azonban joga van a sainí-ger- maini szerződés 7-ifc szakasza alapján a cseh nyelvnek Ruszin szkokén ugyanazokat a jogokat biztosítani, mint a .ruszin nyelvnek. — A kormány ezen állitásaival szemben kijelenteni — mondotta többek között Kur- tyálk — hogy mindez nem felel meg a valóságnak, mert a ruszin nyelvet csak ritkán használják az állami közigazgatásban és még a felekkel is cseh nyelven beszélnek az állami és közigazgatási tisztviselők. A cseh nyelvet a kormány 1926 február 3-iki rendeletével vezettték be Ruszin szkon hivatalos nyelvnek s ezrei a kormány nyíltan negligálja Ruszinszkó autonóm jogait. A cseh iskolák tömeges létesítését Ruszinsz- kó területén azzal indokolta a külügyminiszter, hogy Ruszinszkóban a most is érvényben levő magyar törvény alapján kénytelen volt a kormány számos ruszin községiben cseh iskolát állítani, mert ezt a zsidók kérvényezték, akik nem akarják, hogy gyermekeik ruszin iskolákat látogassanak. A ruszin iskolák rosszak, mert ott nyelvi káosz uralkodik. Ma kétszáz iskola van, melynek cseh tanítói vannak és a tanítás nyelve is cseh bennük. Csodálkozom azon, hogy ilyen naiv indokolással támasztja alá a külügyminiszter a cseh iskolák létesítését Ru- szlnszkóban. Az ungvári tanítóképzőben numerus elausust vezettek be csak azért, hojgy a cseh tanítók, akik a történelmi országokban nem juthattak álláshoz, elhe- lyezkedihesseueik Ruszinszkóban, A nyelvi káoszt 1921-ben támasztották, amikor Bechyue iskolaügyi miniszter Pesekeí nevezte ki Ruszinszkó iskolaügyi referensének és Pesek az iskolaügyben bevezette az ukranizáló irányzatot. Ezután részletesen foglalkozik a ruszinszkói határkérdéssel és rámutat arra, hogy a Romániával kötött határegyeamény következtében számos ruszin falu kettészakadt és így Técső többezer hold terűiét* , veszített és vaunak csehszlovák állampolgárok, akiknek földjei román területen fekszenek. Követeli, hogy a külügyminiszter , ebiben az ügyben a lehető legsürgősebbén rendet teremtsen. Az expozét nem veheti tudomásul, mert a külügyminiszter semmit sem tett Ruszinszkó autonómiájának megvalósítása ügyében, sőt ellenkezőleg a hágai egyezméuy- nyel újabb terheket rótt Ruszinszkó>■ népére. Végül visszautasítja Soereoky durva interparlamentáris személyi támadását, melynek állításai egytől-egyig oktalanok és hazugok. See- recky, ugylátszik, elfelejettte, hogy a parlamentben ül, úgy vélte, hogy valamely alisó- vereckei korcsmában tart beszédet. A cseh szociáídemekratáfe védik a hágai eredményi Winter eseti ezooiáídeinnokrata kijelenti, hogy a külügyminiszternek expozéját a plánumbán kellett etpioiadania, mert olyan ügyről van szó, amely az egész közvéleményt érdekli. A szociáldemokrata párt parlaanentii klubja tudomásul veszi a miniszter jelentését, mert szerinte a csehszlovák delegáció mindent elkövetett, ami az adott viszonyok között lehető volt s a hágai tárgyalások eredményei fontosak és eredanényfchozók. A felszabadítást díjait a köztársaságnak meg kellett fizetnie, mert hiszen maga Kramár, amikor miniszterelnök korában jelentést tett a Háznak a béketargyaliásokról, ugyancsak kijelentette, hogy' a felszabadításéit az állam kénytelen lesz bizonyos összeget fizetni a szövetségeseknek. Kénytelen továbbá megfizetni a légiókra forditebt antamt-kölcsönöket is, végül, az Ausztriától és Magyarországtól átvett állami javakért is kárpótlást kell fizetnie. Ezután részletesen foglalkozik az optánskérdéssel. A hágaii tárgyaláson az az eredmény adódott, hogy a magyar optáncoknak a föld- reformból előálló igényeit azokból a reparációs fizetségekből elégítik ki, amelyeket a magyar állana' fizet.. Benes expozéjában megjegyezte, hogy a magyar delegáció azt kérte, hogy ezeket a fizetségeket ne nevezzék jóvátételi teljesítéseknek, mert a magyar kormány odahaza azt ígérte, hogy jóvátételbe nem fog belemenni. A hitelező államok előtt teljesen mellékes az, hogy milyen nevet k$p ez a tétel s éppen ezért Bethlennek belpolitikai szükségletéhez képest teljesítették ezt a kérését és a magyar fizetségeket a trianoni szerződésből eredő fizetési kötelezettségeknek fogják nevezni. A hágai egyezmény alapján Magyarország a hitelező államoknak fizet, melyek viszont ebből az összegből az optáns alaphoz hozzájárulnak. A fizetésnek eme módozatát a magyar nép nagyon is átlátja s ezért Bethlen miniszterelnök expozéjában igyekezett ugv feltüntetni a dolgot, hogy az optánsokat a hitelezői államok fogják kielégíteni. s Magyarországnak ehhez semmi köze. Remény van arra, hogy a hágai egyezmény után Magyarországon is megerősödik a. demokratikus irányzat s megváltozik úgymond a jelenlo- gi oligarchms rezsim. Bethlen m ini szí erei nőknek ama k ijelentésére, hogy a 'magyar- kormány törekedni fog a szoiiiisaédókkal való jó viszony és a belső béke megerősödésére, Winter hangsúlyozza, hogy a csehszlovák politika iránya nem változott, hanem elienkezőteg, a magyarországi politika iránya kezd megváltozni, Magyarország hajlandó most a kisantant államaival politikai és gazdasági kérdések rendezéséről tárgyalni. O magyar szociáldemokratáik már régóta követelték azt, azonban a mai magyar rezsim üldözte ezért a magyar szociáldemokratákat. Ha ezt most Bethlen gróf szájából halljuk, ne vegyék rossz néven tőlünk, ha nem vagyunk teljes bizalommal azok irányában, akik ezt a gondolatot miég nemrégen üldözték. Sok örmnegtagadásra lesz szükség, hogy elfelejtsük azt, ami köztünk és a magyarok között történt, hogy mi mindent elő neon idézett ez a mai magyar rezsim gr hogy leülhessünk velük a tárgyalási asztalihoz. Kalina német nemzeti párti rámutat arra, hogy a nagyhatalmak egyre jobban igyekeznek lerázni magukról a kis szövetségeseiket és várható, hogy most a nagyvonalú politika utján valósítják meg Európa konszolidációját, Lapzártakor emelkedett szólásra Szüllő Géza dr., az országos keresztényszocialista párt vezére, és vas logikával fölépített, ragyogó beszédben vette bonckés alá Benes külügyminiszter terjedelmes expozéjának állításait. A szellemes fordulatokban gazdag beszédet holnapi számunkban teljes terjedelmében közöljük. Az utódáSSamsÉ és Magyaromig Iliit! barátságosabb atmoszférát tértül a hágai egyezmény? Budapest, február 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentéae.) A 8 Órai Újság szerint a szerdán kezdődő párisi konferencia semmi lényeges változást nem hozhat, csupán a megállapodásokat teljes szabatossággal szövegezik meg, amire Hágában fizikailag idő nem volt. Beavatott helyen kijelentik, hogy a párisi tárgyalásokon Bethlen miniszterelnök és Wálko külügyminiszter nem vesz részt. Budapest, február 3. (Budapesti szerkesztőségünk teletonü'’- ;v.ó j \ Bethlen miniszterelnök ma. délelőtt hosszas?»» tanácskozott Apponyi Albert gróffal a hágai megegyezés következményeiről. A megegyezés után a szomszédos államokkal való kapcsolat kerül előtérbe. Apoonyi kijelentette, hogy véleméuve szerint enyhülni fog az elzárkózás! politika, amely a szomszédos államokra és Magyarországra nézve egyaránt terhes. Az egységes pártban is megnyugvással fogadják r tort. hogy az utódállamokkal való barátságosabb gazdasági atmoszféra már kialakulóban van. Remélik, V-’v a barátságos légkörnek az agrárerde- kek smiiponijból kedvező küveü-oz-nénym lesznek.
