Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-04 / 28. (2249.) szám

IjJi ^ V. Mai námink 'SS oldal rx, évf. 28. (2249) szám a Kedd <1930 febiuáf 4 .................................................................................................................................................................................................■■""^■MarjáraMBMMiiiiáMiwigHMMBWMI. ^B jjBBHMKlHaMHaMMMMMaaMaadBMBiBiBaaaaBaMMHHMMDMMMMaMaMaKaHaaMaMBBaHMHMMBBBMMMBBaMHMMMenBMflnnaMHaBiBMBaBMaaMaBiadaMBaaaMawoMmaMRMKasHnoMoaRMrvwKnKneavrEram^ * 11 ■■ —i i —mr?—*—nww—w>«p——www——TBatawreBo^M|JMEir3>.,a~raf*fMtjrr‘/■<*i i mi^^tmk r m iii 1 <** ^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára ! *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYi LÁSZLÓ FORGACh GÉZA Szerkesztőség: Prága 11*, Panská ulíce 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága II., Panská ul \2J\\\. — Te­lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Prahs A képviselőház megkezdte Benes expozéja föl a vitái Kártyák Ruszinszkó jóvátétel! igényinek, az autonómiának és a ruszin nyelvi jogoknak elsikkadását panaszolja Winter, a cseh szociáldemokraták szónoka Bethlenné! szál vitába Prága, február 3. A képviselőház ma délután kezdte ineg a külügyminiszter expozéja fölötti vitát. A hallgatóság körében óriási volt az ér­deklődés, annál kisebb azonban a törvényho­zók, főleg pedig a kormánypárti törvényhozók oldalán. A külügyi/ vita ma késő estig tart és valószínűleg csak szerdán későn éjjel, vagy csütörtökön déltájban ér véget.. A vita rend­kívül érdekesnek Ígérkezik, mert az ellenzék részéről máris valamennyi kiemelkedő szónok jelentkezett szólásra. Sőt értesülésünk szerint nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárti cseh nemzeti demokrata szónok is kemény kritikában fogja részesíteni Benes hágai müvét. A külügyi vita mintegy rezüméje lesz Benes tizenegy esztendős működésének.' Az ellenzék részéről .eddig Kurtyák Iván ru­szin autonóm szövetség párti, Kalina német nemzeti párti és Szüllő Géza országos keresz- tényszocialistapárti képviselő beszélt, a kor­mánypártok részéről pedig Winter cseh szociál­demokrata behatóbban foglalkozott a magyar kérdéssel. Malypetr elnök délután négy órakor nyitotta meg az ülést. Az elnökség indítványára a ház kimondta, hogy a beszédidő szónokonkint egy- egy óra lesz. Kurtyák Ruszinszkó soroza'os sérelmeiről A vita első szónoka Kurtyák Iván ruszin autonóm földműves szövetség képviselője volt. Kijelenti, hogy a külügyminiszter expozéja egyáltalában nem elégíti ki a ruszin népet, mert a há­gai tárgyalásokon nem vették tekintetbe a ruszin nép és Ruszinszkó különleges hely­zetét. A hágai konferencián a jóváíételi kötelezett­ségek és különösen a felszabaditási dij meg­állapításánál figyelmen kívül hagyták Ruszin­szkó óriási hadi kárait, amelyeket ez az or­szág a háború alatt és a román megszállás idején szenvedett. Senki sem törődik azzal, hogy ezeket, a károkat valamilyen módon kártalanítsák. A világháború Kőrösmezőtől Poprádig hadszíntérré tette, meg Ruszinszkó egész területét. Itt rekviráitak, gránátokkal pusztították el iskolákat, templomokat, háza­kat, internáltak és bezártak embereket. Az államfordulat után a helyzet nemhogy javult volna, sőt rosszabbodott. A románok meg­szállták Ruszinszkót, óriási adókat hajtottak be, hadisarcokat vetettek ki és elrekviráltak mindent, ami a szegény ruszin népnek a vi­lágháború pusztításai után megmaradt. Ru­szinszkó és annak népe tudni akarja, hogy milyen lépéseket tett a külügyminiszter Ru- szinszkónak és népének a békeszerződések­ben biztosított hadikárai jóvátételére vonat- ] kozóan. A békeszerződések tiz évesek, már likvi-l dáliák a ’ ' orut, azonban Ruszinszkó kér-' dósét nein intézték el. A szent-gemiaini békeszerződésben biztosított autonómiát nem valósították meg. Ruszinszkó csak azzal a feltétellel csatlako­zott Csehszlovákiához, hogy a békeszerződé- -<>k és az alkotmány alapján Széleskörű auto­nómiát kap. Az autonómiának az a célja, hogy Ruszinszkó népe egyediül intézhesse a saját ügyeit, kiélhesse nemzeti és kulturális éle­tét. Az autonómia különösen kis népekre nézve nagy fontosságú és főleg itt Csehszlo­vákiában, ahol sok erős nemzetiség éd, amelyek a kisebbségi népeket elnyomják. Az elmúlt tiz év bebizonyította, hogy a csehszlovák kormány nem respektálja Ruszinszkó autonóm jogait, sőt igyekszik a centralizmust, a csehesitést nemcsak a köz­hivatalokban, hanem az iskolákban is ér­vényre juttatni. Ez az eljárás az autonóm fő1 dm íves szövetsé­gét arra kényszeritelte, hogy felhívja a nép­szövetség figyelmét emez anomáliákra, hogy tíz év pia nincs autonómia.', nincs meg a jog, a pélitikai szabadság, az önálló közigazgatás és a ruszin nép; nemzeti és kulturális tekin­tetben nem, tud fejlődni. A földműves szövet­ség 1928 szeptemberében nyújtotta be erre vonatkozó memorandumát, a csehszlovák kül­ügyminisztérium 1929 elején adott felvilágosi- tást erre vonatkozólag a népszövetségnél. Ez a válasz azonban nem kielégítő, mert rövid, semmitmondó és az autonómiára vonatkozó­lag egyetlen egy szóval sem emlékezett meg. A válaszban a csehszlovák (kormány csak a nyelvi és közigazgatási panaszokra ad fel­világosítást. A ruszin nyelvről azt irta, hogy eg jen jogú a cs ebbel éspedig nemcsak kife­lé, hanem a belső közigazgatásiban is. A kormánynak azonban joga van a sainí-ger- maini szerződés 7-ifc szakasza alapján a cseh nyelvnek Ruszin szkokén ugyanazokat a jo­gokat biztosítani, mint a .ruszin nyelvnek. — A kormány ezen állitásaival szemben kijelenteni — mondotta többek között Kur- tyálk — hogy mindez nem felel meg a való­ságnak, mert a ruszin nyelvet csak ritkán használják az állami közigazgatásban és még a felekkel is cseh nyelven beszélnek az álla­mi és közigazgatási tisztviselők. A cseh nyelvet a kormány 1926 február 3-iki rendeletével vezettték be Ruszin sz­kon hivatalos nyelvnek s ezrei a kormány nyíltan negligálja Ruszinszkó autonóm jo­gait. A cseh iskolák tömeges létesítését Ruszinsz- kó területén azzal indokolta a külügyminisz­ter, hogy Ruszinszkóban a most is érvény­ben levő magyar törvény alapján kénytelen volt a kormány számos ruszin községiben cseh iskolát állítani, mert ezt a zsidók kér­vényezték, akik nem akarják, hogy gyerme­keik ruszin iskolákat látogassanak. A ruszin iskolák rosszak, mert ott nyelvi káosz ural­kodik. Ma kétszáz iskola van, melynek cseh taní­tói vannak és a tanítás nyelve is cseh bennük. Csodálkozom azon, hogy ilyen naiv indokolással támasztja alá a külügy­miniszter a cseh iskolák létesítését Ru- szlnszkóban. Az ungvári tanítóképzőben numerus elausust vezettek be csak azért, hojgy a cseh tanítók, akik a történelmi országokban nem juthattak álláshoz, elhe- lyezkedihesseueik Ruszinszkóban, A nyelvi káoszt 1921-ben támasztották, ami­kor Bechyue iskolaügyi miniszter Pesekeí nevezte ki Ruszinszkó iskolaügyi referensé­nek és Pesek az iskolaügyben bevezette az ukranizáló irányzatot. Ezután részletesen foglalkozik a ruszin­szkói határkérdéssel és rámutat arra, hogy a Romániával kötött határegyeamény követ­keztében számos ruszin falu kettészakadt és így Técső többezer hold terűiét* , veszített és vaunak csehszlovák állampolgárok, akik­nek földjei román területen fekszenek. Kö­veteli, hogy a külügyminiszter , ebiben az ügy­ben a lehető legsürgősebbén rendet teremt­sen. Az expozét nem veheti tudomásul, mert a külügyminiszter semmit sem tett Ruszin­szkó autonómiájának megvalósítása ügyé­ben, sőt ellenkezőleg a hágai egyezméuy- nyel újabb terheket rótt Ruszinszkó>■ né­pére. Végül visszautasítja Soereoky durva interpar­lamentáris személyi támadását, melynek állí­tásai egytől-egyig oktalanok és hazugok. See- recky, ugylátszik, elfelejettte, hogy a parla­mentben ül, úgy vélte, hogy valamely alisó- vereckei korcsmában tart beszédet. A cseh szociáídemekratáfe védik a hágai eredményi Winter eseti ezooiáídeinnokrata kijelenti, hogy a külügyminiszternek expozéját a plánumbán kellett etpioiadania, mert olyan ügyről van szó, amely az egész közvéleményt érdekli. A szociáldemokrata párt parlaanentii klubja tudomásul veszi a miniszter jelentését, mert szerinte a csehszlovák delegáció mindent elkövetett, ami az adott viszonyok között lehető volt s a hágai tárgyalások eredményei fon­tosak és eredanényfchozók. A felszabadítást díjait a köztársaságnak meg kellett fizetnie, mert hiszen maga Kramár, amikor miniszterelnök korában je­lentést tett a Háznak a béketargyaliásokról, ugyan­csak kijelentette, hogy' a felszabadításéit az állam kénytelen lesz bizonyos összeget fizetni a szövetsé­geseknek. Kénytelen továbbá megfizetni a légiókra forditebt antamt-kölcsönöket is, végül, az Ausztriától és Magyarországtól átvett állami javakért is kár­pótlást kell fizetnie. Ezután részletesen foglalkozik az optánskérdéssel. A hágaii tárgyaláson az az ered­mény adódott, hogy a magyar optáncoknak a föld- reformból előálló igényeit azokból a reparációs fi­zetségekből elégítik ki, amelyeket a magyar állana' fizet.. Benes expozéjában megjegyezte, hogy a ma­gyar delegáció azt kérte, hogy ezeket a fizet­ségeket ne nevezzék jóvátételi teljesítéseknek, mert a magyar kormány odahaza azt ígérte, hogy jóvátételbe nem fog belemenni. A hitelező államok előtt teljesen mellékes az, hogy mi­lyen nevet k$p ez a tétel s éppen ezért Bethlen­nek belpolitikai szükségletéhez képest teljesí­tették ezt a kérését és a magyar fizetségeket a trianoni szerződésből eredő fizetési kötele­zettségeknek fogják nevezni. A hágai egyez­mény alapján Magyarország a hitelező államok­nak fizet, melyek viszont ebből az összegből az optáns alaphoz hozzájárulnak. A fizetésnek eme módozatát a magyar nép nagyon is átlát­ja s ezért Bethlen miniszterelnök expozéjában igyekezett ugv feltüntetni a dolgot, hogy az optánsokat a hitelezői államok fogják kielégíte­ni. s Magyarországnak ehhez semmi köze. Re­mény van arra, hogy a hágai egyezmény után Magyarországon is megerősödik a. demokrati­kus irányzat s megváltozik úgymond a jelenlo- gi oligarchms rezsim. Bethlen m ini szí erei nőknek ama k ijelenté­sére, hogy a 'magyar- kormány törekedni fog a szoiiiisaédókkal való jó viszony és a belső béke megerősödésére, Winter hangsúlyozza, hogy a csehszlovák politika iránya nem vál­tozott, hanem elienkezőteg, a magyarországi politika iránya kezd megváltozni, Magyaror­szág hajlandó most a kisantant államaival politikai és gazdasági kérdések rendezéséről tárgyalni. O magyar szociáldemokratáik már régóta követelték azt, azonban a mai magyar rezsim üldözte ezért a magyar szociáldemo­kratákat. Ha ezt most Bethlen gróf szájából halljuk, ne vegyék rossz néven tőlünk, ha nem vagyunk teljes bizalommal azok irányá­ban, akik ezt a gondolatot miég nemrégen ül­dözték. Sok örmnegtagadásra lesz szükség, hogy elfelejtsük azt, ami köztünk és a ma­gyarok között történt, hogy mi mindent elő neon idézett ez a mai magyar rezsim gr hogy leülhessünk velük a tárgyalási asztalihoz. Kalina német nemzeti párti rámutat arra, hogy a nagyhatalmak egyre jobban igyekeznek lerázni magukról a kis szövetségeseiket és vár­ható, hogy most a nagyvonalú politika utján valósítják meg Európa konszolidációját, Lapzártakor emelkedett szólásra Szüllő Géza dr., az országos keresztényszocialista párt ve­zére, és vas logikával fölépített, ragyogó be­szédben vette bonckés alá Benes külügyminisz­ter terjedelmes expozéjának állításait. A szelle­mes fordulatokban gazdag beszédet holnapi számunkban teljes terjedelmében közöljük. Az utódáSSamsÉ és Magyaromig Iliit! barátságosabb atmoszférát tértül a hágai egyezmény? Budapest, február 3. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentéae.) A 8 Órai Újság szerint a szerdán kezdődő párisi konferencia semmi lényeges változást nem hozhat, csupán a megállapodásokat teljes szabatossággal szövegezik meg, amire Hágában fizikailag idő nem volt. Beavatott helyen kijelentik, hogy a párisi tárgyalásokon Bethlen minisz­terelnök és Wálko külügyminiszter nem vesz részt. Budapest, február 3. (Budapesti szerkesz­tőségünk teletonü'’- ;v.ó j \ Bethlen minisz­terelnök ma. délelőtt hosszas?»» tanácsko­zott Apponyi Albert gróffal a hágai meg­egyezés következményeiről. A megegyezés után a szomszédos államokkal való kap­csolat kerül előtérbe. Apoonyi kijelentette, hogy véleméuve szerint enyhülni fog az el­zárkózás! politika, amely a szomszédos álla­mokra és Magyarországra nézve egyaránt terhes. Az egységes pártban is megnyug­vással fogadják r tort. hogy az utódálla­mokkal való barátságosabb gazdasági at­moszféra már kialakulóban van. Remélik, V-’v a barátságos légkörnek az agrárerde- kek smiiponijból kedvező küveü-oz-nénym lesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom