Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-28 / 49. (2270.) szám

4 <PRa<ÖUtMAGfc*R4flRI»a& 1930 február 28, péntek. Az egykori császárváros utolsó őrtállóját temették el Sacher Annában Visszatekintés a hat évtizedes szálló múltjába, amelyet prímaballeri­nák, főhercegek, arisztokraták és politikusok színesítettek meg — A 75 éves korában meghalt matróna Bécs legnépszerűbb asszonya volt Becs, február 27. Ma délután két órakor óriási tömeg gyűli össze a világhírű bécsi Sa- cher-szálloda előtt s ez a tömeg Bécs összes társadalmi rétegeiből verődött össze, hogy megadja a végső tisztességet Becs legnépsze­rűbb asszonyának, Sacher Annának, akit rit­ka helyről, a saját hoteljéből kísértek ki örök nyugihelyére. Az óriási szálloda hallja gyász- drapériával van bevonva, ormáról gyászlobo- gók lengenek, a Sacher-szá 1 loda gyászolja asszonyát. A világhírű hotelt hatvannégy évvel ezelőtt alapította Sacher asszony férje. .Sacher An­na, amikor özveggyé lett, kerek harminc éven át egyedül vezette a hatalmas üzemet példátlan ügyességgel és szervezőképesség­<rf»] a vendégekkel és az alkalmazottakkal való ren dkívüli bánni tudással. A nő, aikit ma délután temetett Bécs váro­sa, nem volt arisztokrata, nem volt nagy szí­nésznő, írónő, mindössze egy szeretetreméltó, egyszerű, őszinte, nyílt és fölötte energikus polgári asszony, aiki azonban páratlan alakja lett egész Becsnek. Sacher Anna 1930. év szomorú távlatából egy letűnt ragyogó boldog korszak Bécset jelenti. Azt a Bécset, amely valaha polgári jólétben duskálkodott, ame­lyet besugárzott a császári udvar fénye, ahol kard csőr tető generálisok sütkéreztek Ausz­tria győzhetetlenségének biztos tudatában ... Ezek az aranynapok elmúltak és az elfakult, meghalványodott múltból momentóként ma­radt meg a Sacher-szálló, színhelye sok ra­gyogó vacsorának, fényes mulatságnak és a két ország sorsát eldöntő politikai konferen­ciáknak. A bécsi szállodai élet reformja Az osztrák főváros szállodai életében igazi reformot jelentett a Sacher-szálloda felépíté­se. A szálloda alapítója, Sacher Ede, azok kö­zé a vendéglősök közé tartozott, akinek meg volt a finom ösztönezerü előérzete, hogy Bécsnek, a világvárosnak mielőbb szakítani kell a patriáröháliisan szerény keretekkel. Mi­után külföldön alaposan megismerte a szak­máját, Becsben elsőnek nyitott egy déligyü- mölos- és csemegekereskedést, amelynek lát­tára a császárváros ilyesmihez hozzá nem szokott Lakói valósággal elképedtek. Az üzlet beváltotta a hozzáfűzött reménye­ket és Sacher csakhamar felépítette szállóját, amely rövidesen egyik látnivaló nevezetessé­ge lett Bécsnek. A Sacher-szálló jelentette akkor a kénye­lem, a kitűnő kiszolgálás és mindenekfelett a ragyogó konyha kvintesszenciáját. Sacherék főztje egész Bécset meghódította, sőt még a Burgot is. Idejártak étkezni a nőt­len főhercegek, különösen Rudolf trónörökös. Oltó főherceg és az a János főherceg, aki ké­sőbb eltűnt és aki Orth János név alatt isme­retes a Habsburgok történetében. Az uccára nyiló kis étteremben ebédelt utoljára János főherceg Rudolf trónörökössel és Ottóval, mielőtt Stuber Mill bécsi énekesnővel eltávo­zol örökre Bécsből, hogy Párison át Délame- rikába menjen, ahol elpusztult. Ahány nagy udvari ebéd csali volt Bécsien, annak a remekbe készült, ínyencek számára való fogásait mind a Sacher-szálló készítette, még pedig Sacher Ferencnek, a szállodatulaj­donos atyjának felügyelete alatt. Ez az öreg ur, aki típusa volt a kedélyes bécsi polgár­nak, mint csimborasszó magaslott ki a bécsi szakácsok közül és ha a magyar konyhához szokott politiku­sok, miniszterek, delegátusok, — köztük Tisza István is — akiket a dolgaik Bécsbe szólítottak, a legjobbat akarták enni, a Sa- cher-szállóba mentek el, amelynek kedvéért szívesen elnézték., hogy a Wiener Küche ételeiből hiányoztak a hagyo­mányos magyar fűszerek, elsősorban a pap­rika. Sacher emelkedése 1866-ban alapi bottá meg Sacher Ede, aki Páráéban ismerkedett meg a francia konyha titkaival, a bécsi Tedesoo-palotában csemege­üzletét, amely borméréssel és étteremmel volt kapcsolatos. Nyolc évig maradt régi he­lyén a Sacher. A házaspár azután szerezte meg az Opera mögött levő hotelt s a négy uccára nyiló hatalmai? háztömböt Bécs leg­előkelőbb szállodájává fejlesztette. A szállót mindegyre nagyobbitották és bővítették, s a vállalat hírneve világra szólt. Ki ne hallott volna a század első évtizedében a práterbeli remek „Sacher-Oarten“-ről, a „Konstantinhü- gel“-röl? A hírnévnek, a sikernek egyik leg­főbb tényezője Sacherné volt. Érdekes látni, hogyan lett a Sacher azzá, a minek a viliág megismerte. Félszázadnál hosszabb idővel ezelőtt a primőröket s az elő­kelő éttermek egyéb vonzó különlegességeit, meg a felszolgálás művészetét még nem is­merték Bécsben. A Sacher volt az első hely, ahol virággal díszítettek az asztalokat. Ez volt a viirágkultusz kezdetének a kora, mert abban az időben ismerték meg azt a hűtőházi berendezést, mely a messziről hoza­tott délszaki virágok és gyümölcsféle eltartá­sának elengedhetetlen feltétele volt. Saoher- né volt az első, aki az olasz é? a francia Ri­viéráról hozatott gyümölcsöt és virágot. A Sacher kapujától jobbra az étterem és balra a kirakat látványosságnak is elsőrangú volt. Egész Bécs csodájára járt ennek a kira­katnak és bámulta a télviz idején kiállított üde szőlő fürtöket és a délvidékről exportált exoíikus inyencfalatokát. Az éttermet magát angol és amerikai bútora és berendezése tette a maga nemében páratlan látványos­sággá. A Sacher-szeparék A Sacher-étterem nem is volt olyan, mint a többiek. Főleg a szeparék tűntek ki intim, előkelő, otthonias karakterükkel. Ezeknek a tágas és régimódi eleganciával berendezett szép aráknak a főhercegek és az osztrák arisz­tokrácia tagjai állandó látogatói voltak női vendégeikkel, a bécsi balettkar priimaballeri- niával. Zongora hangjai mellett mulatoztak a szeparéban, mert a zongora éppen úgy hozzá­tartozott a szeparé berendezéséhez, mint a nehéz függönyök, vagy a francia pezsgő. „A Saeherba szeparéba menni" ennek a régi vi­lágban külön értelme és külön illata volt. Sacberné nem engedett be más embert híres hoteljébe vagy két kis éttermébe, — amelyek közül az egyikben ma is ott van Ferenc Feor- dinánd szobra —, csak azokat, akiknek rang­ja és előkelősége az ő gusztusának megfelelt. Különben árai és miliője olyanná tették a szállodát, hogy közönséges halandó ott neon is találhatta helyét. A nagyhercegek, fejedelmi személyek, mikor hivatalos minőségükben érkeztek Bécsbe, az Invperialban szálltak meg, de ha inkoguitó sző rakó zná jöttek, megállóhelyük a Sacher volt s Ferenc József nem egyszer adatta le névjegyét a Saoherben. A konyhaművészet otthona Sacher — e névre megesetten a nyelv, mert ez az étterem volt az igazi konyhaművészet otthona. Legendás híre van a Sacher-tortának, melyet egyébként nem Sacher Ede, hanem atyja, Ferenc, több régi arisztokrata ház konyha- mestere talált fel. Specialitásai közé tartoztak a poulardok is, melyeket a szakacsmüvészét legtökéletesebb módján tudtak elkészíteni a világhírű étterem officinájában. Rendeztek ott néha évszázadok előtti időkre emlékez­tető, de a jelenkor ínyenceit gyönyörködtető történelmi ebédeket, olykor egy-egy XIV. Lajos korabeli ebédet. Legendák, elvek és nyaklevesek Se szeri, .se száma a Sacherhez fűződő legen­dáknak. Híres történet például a következő: A Sacher folyosóján sétált egyiziben Ottó fő­herceg teljesen ruhátlanul és a folyosón talál­kozott az éppen akkor oda látogatóba érkezett bécsi amerikai nagykövettel és feleségével. Az amerikai nagykövet azonnal panaszra ment a külügypninisz tórium ballbausiplatzi palotájába és Ottónak másnap súlyos szemrehányásokat kellett lenyelni Ferenc Józseftől, aki meggon­dolatlan rokonát hosszú külföldi utazásra küldte. A magyar és osztrák arisztokrácia tagjai a hotelben berendezett kis cukrászdában minden délben és minden alkonyaikor kaszinózásra gyűltek össze egy-egy pohár likőr, egy-egy szendvics mellett. Az előkelő társaságban ilyenkor Sacherné elnökölt, szájában az elma­radhatatlan vastag trabuocoszivar, körülötte pedig két gyönyörű pulikutyája, Bécs kutya- kulturájának nevezetességek Ez a gőgös és konzervatív nő a munka meg­személyesítője volt. Egész nap dolgozott. Maga válogatta ki a sze­mélyzetet, maga nevelte őket rendkívüli szi­gorral és egyáltalán nem volt ritka eset, hogy szobalányait és pincéreit egy-egy pofonnal utasitotta rendre. De a rendreutasításban alig ismert különb­séget. Jószivü, de őszinte hölgy volt és vendégeivel szemben is megengedte az őszin­teség fényűzését. A legelőkelőbb grófnak is megmondta a maga véleményét, ha az illető kissé sokat ivott, vagy IÖ1 tűnőén viselkedett. Másnap keményen meg­rótta vendégét és figyelmeztette, hogy a hotel Saoherben igy nem lehet viselkedni. Magyar politika és politikusok a Sacherben A Sacher-hotel'hez a magyar politikai és tár­sadalmi élet néhány nevezetes fejezete is hez- záfüződik. Bécsi tartózkodása idején minden alkalommal itt száEott meg Bánffy Dezső báró, Széli Kálmán, Wekerle Sándor, később Serényi Béla gróf és itt laktak a magyar delegáció tagjai is. Lóversenyek idején állandóan négy szobája volt a szálló első emeletén Szemere Miklósnak. Valahányszor válság volt Magyarországon, vagy amikor fontos közös ügyeket kellett el­intézni Bécsben, a Sacher, mint semleges terület, nagy politi­kai események központja volt. A legemlékezetesebb, akkor történelminek mondott esemény, mégis 1902-ben történt a Sa- cheTben. A kiegyezést kellett megújítani Ausz­tria és Magyarország között s "a tárgyalás Széli és Körber között megfeneklett. Elérkez­tek az év utolsó napjához s újév napján már kiegyezési ex-lexbe jutott volna a két ország. Amikor már mindenki lemondott a megoldás lehetőségéről, Széli és Körber Szilveszter éjje­lén a Sacherben az utolsó pillanatban meg­egyezett és igy a kiegyezés tető alá jutott. A Sacher étterméből indult el Sternberg Adalbert gróf. az osztrák Reichswehr tagja, aki sértő beszédet mondott a magyar mágná­sokról Pozsonyban, hogy ott párbajban elég­tételt szolgáltasson Károlyi István grófnak, aki a megsértett magyar arisztokrácia nevében provokálta. Bécsben ugyanis nem volt szabad párbajozni és igy a párbaj színhelyéül Po­zsonyt tűzték ki. * Három forradalom után — jazz-band 1918-tól, az összeomlás napjától fogva, ami­kor a régi udvari élet megszűnt s merőben nj, más elemekből kialakuló társadalom foglalta el Bécsben a régi arisztokrata-világ helyét, a Sacherről a régi fény és népszerűség las- san-lassan lekopott. Budapest, február 27. A kormányzó állam­fői jubileuma alkalmából március' 1-én had- parancsot fog kibocsátani, még pedig igen je­lentős tartatommal. A kormányzó a jubileum alkalmából ki­adandó hadiparanesában megvalósítja azt a régi elhatározását, hogy a honvédség összes ezredéinek és önálló zászlóaljainak történelmi nevet ad. Minden ezredet és önálló zászlóaljat a ma­gyar történelem egy-egy kiváló hősének ne­véről fogják elnevezni, mert ezzel akarják a régi magyar múlt történelmi szellemét a ma­gyar honvédségben az egész vonalon ébren- tartani. Gömbös honvédelmi miniszter tegnap tette meg a honvédség alakulatainak uj elnevezé­sére vonatkozó részletes előterjesztését Hor­thy kormányzónak. A szegedi honvédgyalogezredet Hunyadi János nevéről fogják elnevezni és tulajdo­nosa a kormányzó lesz. A többi ezred és az önálló zászlóaljak nevét is olyan történelmi nevekről kapják, amelye­ket katonai és polgári történettudósokból álló bizottság bevonásával jelöltek ki. A budapesti 32. háziezredet Mária Teiréziá- ról nevezik el. A 2. gyalogezred neve József nádor tesz. Érdekes a miskolci ezred nj elnevezése: Görgey Artúr tábornok nevet kapja. A székesfehérvári ezredet Szent Istvánról, a debrecenit Bocskayról, a sopronit Béla ki­rályról, a komáromit Árpádról, a győrit Szent Lászlóról nevezik el. A többi ezred neve Zrí­nyi, Nagy Lajos, Rákóczi, Hadik András gróf lesz. A tűz őrezredeket Bercsényiiről, Klapkáról, Bemről, Török Ignácról, Leiningenről, Kiss Ernőről, Jurteics Miklósról, Kinizai Pálról ne­vezik el. A kerékpáros zászlóaljak Béri Balogh Adumról, Vak Bottyánról és Damjanichról kapják nevüket. A budapesti huszárezredet Jászkun-huszár- ezrodnek fogják nevezni. Az uj korszakba csak nagynehezen tudott be­leszokni Sacherné. Ragaszkodott a régi beren­dezésekhez, a régi szokásokhoz, pedig, hogy a hotelek egyre erősbödő versenyében meg tud­ja állni a helyét, neki is szerződtetnie kellett két évvel ez­előtt jazz-bandet, be kellett rendeznie bárt, sőt az idén rávették arra is, hogy a modern hotettechnika legna­gyobb vívmányát, a hideg-meleg vizet beve­zesse szállodájába. Sacherné utolsó esztendeje A hetven éven fölül járó asszony utolsó éveiben a jótékonyságra adta magát. Ezt a legnagyobb titokban tette. Fiatal festőknek, szobrászoknak adott ebédet és vacsorát s csak kevesen tudják, hogy az előkelő Sacher- szálloda szuterénjében valóságos Menza Aka- démika volt. Az általa gyűlölt osztrák köztár­saság meg is hálálta Saohernének ezt a jóté­konyságát és tavaly a legnagyobb osztrák kitüntetesse!, a nagy aranyérdemjellel tüntette ki. Múlt év elején következett he életének szomorú fordulata, mely már a vég kezdete volt. Rokonai azon a címen, hogy tartós gvön- géTk-edése miatt nem felelhet meg a nagy üzem támasztotta követeléselmek, gondnokság alá való helyezését kérték a bíróságtól. Áldatlan viszály támadt ekkor a SacheT-ház körül s a pör-patvar azzal végződött, hogy az özvegy lemondott rendelkezési jogáról s a szállót rokonai vezették tovább. Sacherné a színpadon Páratlan népszerűsége abban is kifejeződött, hogy alakja az irodalomba is belekerült. Több író benne látta megtestesülve egy nagy üzem energikus, mindenre gondoló, a legapró­lékosabb részleteket is átfogó asszonyvezető­jének típusát. Két darabot is írtak róla, amelynek ő volt a főhőse. Az egyik Bús Fekete László „Pista néni" című darabja, a másik Gayer és Oesterreiohör bécsi írók Sacher Törte című vigjátéka. amelyben Sacherné Watíer név alatt vonult föl szivarral a szájában és két kutyával a hóna alatt a színpadra a bécsi közönség óriási örömére, ügy mondják, hogy Lengyel Menyhért Seyboíd című darabjának főhősnőjét is Sacher Annáról mintázta meg. * Érelmeszesedése néhány hét óta ágyhoz kö­tötte. Hat héttel ezelőtt szivgyöngeság is föl­lépett s az urémia kedden délelőtt végzett Bécs legnépszerűbb asszonyával. Az osztrák császárság letűnt fényessége, a piroslampaszos tábornokok, a délceg főhercegek s a nagyha­talmú politikusok után most már Sacher Anna neve is csak a múlt emléke lesz. Az együk utászezred Zotmund (Búvár Kund) elnevezést kap. 1849-ig bezárólag választották ki a törté­nelmi neveket. A kormányzó ezenkívül egész, sereg kitün­tetést fog adományozni a jubileum napján a honvédség tagjainak. Sokan kapják meg a Signum laudist és má skltüntetést, aszerint hogy milyen ramgfokozathoz tartoznak. 1111111111111 llllil^Egag^TírUBirir-w.. ----— Ga zdasági amnesztia is készül Magyarországon Budapest, február 27. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A kormány­zó március elsejei jubileuma alkalmából gazdasági amnesztia is lesz. A gazdasági amnesztiára vonatkozó rendelkezés két sza­kaszból fog állni. Az első szakasz az inflá­ciós időben elkövetett és folyamatban lévő adó, illeték és vámbűncselekményekben és kihágásokban szünteti meg az eljárást, vagyis azon ügyekben, amelyeket 1925. ja­nuár elsejét megelőzően követtek el. A má­sodik szakasz értelmében mindenki mente­sül a büntetés alól, aki 1930. március 31-ig bevallja adó-, illetve vámkötelezettségének eltitkolását és befizeti a hiányzó összeget. Kilenc hónap óta szakadatlanul ég a moréní petroieumszonda Moréni, február 27. A moréni petróleum­szonda múlt év május 28-ika óta, tehát ki­lenc hónap óta szakadtalanul ég. Legutóbb egy amerikai mérnök találmányával kísér­leteztek, amely felülről oltotta a tüzet. Ez a kísérlet sikertelen maradt. Most újra alagút fúrásával próbálják a tüzet eloltani. A vállalatnak a petróleumszonda égésével okozott kára eddig 950 millió lejre rúg. Történelmi személyiségekről nevezik el a magyar ezredeket és zászlóaljakat — Horthy kormányzó jubileumi hadparancsa —

Next

/
Oldalképek
Tartalom