Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-28 / 49. (2270.) szám

1980 február 28, pénite/k. T^CM-/V\AGtoRHlRLA]? A hetvenötévesek nyugdija rA toöoenmlibbain arról szól iáik a 1 apóik, hogy A régi nyugdíjasok nyugdijának rendezését a kormány a 75 éveseken kendi s fokozatosam hajtja végre. Korábban meg arról, hogy az 1926. előtt nyugdíjazottak csak 1928-tól része­sülnek pótlékban. Ha igy történik: óriási sérelem ez a régi nyugdíjasokra, akiik között sok van olyan, aki nem jószántából ment nyugdíjba. Ha a kor­mány valamihez kötni akarja a nyugdijrem- dezést, úgy éppen a kor az, amihez nem le­het; lehet inkább a kórhoz, mivel igen so­kan vagyunk, akik ma már mint nyomorul­tak, hosszú évtizedeken felőröltük idegeinkéi;, egészségünket, erőnket, égé1** fizikumunkat s kóroktól megtámadva tengetjük életűinket, várva-várván a szabaditó, enyhítő eszközt nyújtó, nyugdijrendezés folytán járó ös-sze- gecskét 60—65 éves n yugd ij ásoknak, a tamiigy szá­nalmas rokkan Íjainak a 75 évesek után vár­ni. küzdeni a nagy család gondjaival, az emésztő kórral, a mindennapi élet bajaival: örökkétartónak látszó gyötrelem. Hányán vannak, akik a nyugdíj pótlék kiutalására tá­maszkodva, sanyarú helyzetükben, jó nagy összegeket vettek fel adósságra s költötték el és most nem tudják mitévők legyenek. Ne kösse a kormány se korhoz, se kórhoz, se semmihez az öreg nyugdíjasok nyugdijá­nak sürgős rendezését, hiszen ha valaki meg­érdemli, úgy az öreg nyugdíjas tanítói gárda az. amely igazán rászolgált arra, hogy a kor­mány humánusan járjon el vele szemben. Miért? Azért: mert ez a gárda vitte diadalra a népnevelés zászlóját azokban a nehéz évti­zedekben, amikor a népnevelés terén meg kellett keresni a helyes irányt, ki kellett je­lölni a óéit, s megtalálni a megfelelő eszkö­zöket. Azért, mert e gárdának jutott a titán! küzdelem akkor, amikor csakúgy forrott, buz­góit a népnevelés kultunélete, amikor ambíció volt minden erőinkkel belevetni magunkat a legnemesebb küzdelembe; amikor valláser- feölcsi, ideális gondolkozásai, nemes erénye kért lángoló kuliurnép teremtése lebegett szemeink előtt; amikor a cél szó1 gálatiban a legszélesebb látókörre törekedtünk s né­melyikünk, mint jómagam is öt oklevelet is szereztünk. Azért, mert e gárda a politika ká­ros hullámveréseiben is állta a harcot s mi­nél inkább ostromolta küzdelmében ez s a társad a1 om közönye, valamint a kiélezett fe­lekezet less ég: annál inkább hajolva a krisz­tusi ideális tanok felé, győzelemre juttatta a népnevelés szent lobogóját Azért, mert ami­kor nemcsak az iskola, de az össztársadalom munkája, kultirregyesületek szervezése, veze­tése az öreg nyugdíjasok vállárrá nehezedett, hérosza küzdelmet, csodálatos önzetlenséggel s bámulatos eredményekkel oldották meg feladatúikat Azért, mert amaz évtizedek ha­tártalanul fellendült, magas nívójú s a jö­vőnek bizitos irányt mutató pedagógiai szak- irodalmának az öreg nyudijasgárda a meg­teremtője. S azért, mert e gárda emelte a népnevelés szent ügyét arra a piedesztákra, amelyről immár csak visszafelé van ut . , . E gárdának nem állott rendelkezésére tan- terv, mindenféle anyagbeosztás, hetvenhét­ezerféle statisztika, százezerféle formaság; ott volt az mind, ami kellett, az emberiség jövőjéért, a népből dogságórt lángoló, önzet­len szivében; s ha megkérdeznéd e gárda ta­nítványait, egyformán világosan tudnak szó­lam az illemről, miint isitenfélelemről, Anita rk- tiikáróL, óceánról, a fiastyukról, avagy Ko- lumbúsról, Gubtenbergről, Nagy Sándorról, a kősó alkatrészeiről, a kengururól, a pók sze­meiről, vagy az igék jövő idejéről, mint a ta­laj összetételéről, műveléséről s*b. Ha a kormány a mai egoLsba-mateirailista korban igyekszik a tanítóságot méltányosan díjazni, ne sajnálja ama gyönyörű, alapvető, ideális korszak ambiciózus, s a népnevelőéért rajongó öreg gárdának se odainyujtaná, de hamar, az emésztő gond, kór megváltásának eszközét, a pótléknak sürgős, korra e min­den egyébre tekintet,nélküli kiutalásával Amiilyen nyugalmat, lelkikiegyenlitődést hoz­na sok-sok örg nyugdijáéira, családjára, ezzel sokkal nagyobb dicsőséget szerezne a kor­mány önönmagának, künn és benn, példát adó humánus intézkedésével (Toruaujfalu) * KisfaduM Ferenc nyugd. tanító. — Amazon-hadijátékok a Krimi félszigeten. Mosz­kvából jelentik: A kriimd félszigeten a napokban érdekes hadijátékokait tartottak, amelyekéin kato­nai ruhában és felscereliéfeel vettek részt két nagy ipartelep nőmunkásai. A párját ritkító hadgyakor­laton a férfiak csupán a döntőbíró szerepét töltöt­ték be, miig a hadgyakorlaton minden csapatnom, beleértve a mfkwnkii csapatokéi és • tüzérséget is, Uifeftfcg aOkgtnqttfatt áOutt. Egy tízévi Segyházraitéít rablógyilkos furfangos és vakmerő módon megszökött a beszterce­bányai fogházból A reggeli séta idején elrejtőzött, majd átjutott a fogház magas kőfalán és eltűnt — Rendőrhutyáhhal heresík a nyomát Besztercebánya, február 27. (Saját tudósí­tónktól.) Tizenkét évvel ezelőtt, ponosan 1918. március 11-én a zölyommegyei Lopér község mellett az országúton bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a brézói vásárra igyekvő Oravec Máriát, aki­től nagyobb pénzösszeget raboltak el. A csendőrség tiz éven át hasztalanul kutatott a gyilkosok után, akiknek kilétére csak két esztendővel ezelőtt vetődött fény. Venbesyuk V asziil ruszin munkás felsége feljelentette férjét a csendőr ségnél, azzal vádolva meg, hogy egyik társával együtt ő gyiloklla meg Oravec Máriát- A munkást letartóztatták és beismerő vallo­mást tett, sőt bűntársát is megnevezte Bielík János személyében. Az eskiidbiróság Verbestyuk Vaszitt tizen­két évi fegyházbüntetésre itéüe. Tettestársainak kiadatása iráni a csehszlovák iigazságügyminisztérium lépéseket tett; a® Egyesült; Állomok kormányánál és ennek eredni ényeképpen múlt év tavaszán Bielik Jánost kiadták a csehszlovák igazságszolgáltatási hatóságok­nak. Az esküditbiróság ekkor másodízben is fog­lalkozott az évtizeddel ezelőtt történt gyilkos­ság ügyével és Bielik Jánost tiz évi fegyházbüntetéssel sújtotta. Az eiitéLt fellebbezéssel élt sa felsőbíróság döntéséig a besztcebányai fogházban tartot­ták. E napokban kellett volna a fegyencet a® egyik fegyintézetbe szállítani, Bielik azonban nem várta be sorsa végleges megpecsételését, hanem tegnap reggel 8 és 9 óra között agya­fúrt módon megszökött a fogházból. A besztercebányai fogház lakód, reggél én­ként ebben a® időiben végzik sétájukat, ame­lyekre turnusokban engedik ki őket a fogház magas kőfallal körülkerített udvarába. Tegnap reggel is megsétáltatták a foglyo­A szepesi püspök pörnyeries lett a leégett siyavmki kastély miatt a katonai kincstár ellen indított kártérítési pőrében Kassa, február 27. (Kassai szerkesztősé­günk tel ef on jelentése.) Érdekes kártér itéoi perben hozott ma Ítéletet a kassai felsőbíró­ság polgári tanácsa. A per előzményei a kö­vetkezők: 1924-ben a Poprád közelében lévő styavniki kastélyban, amely a szepesi püspök­ség tulajdona, katonaságot szállásoltak el. ügy volt, hogy átmeneti jellegű ez a beszállá­solás, ami azonban hosszabb ideig tartott. A püspök előzékenyen járt kézre a beszálláso­lásnál, azonban miután a beszállásolás idő­tartama egyik évről a másikra húzódott át és a katonaság által lefoglalt objektumok nem szabadultak fel, a püspök a láptószeutruiklósii zsupán! hivatalhoz fordult a katonai beszál­lásod megszüntetése érdekében. A zsupán! hivatal helyt adott a püspök ké­relmének, de a nemzetvédelmi miniszter elutasító álláspontra helyezkedett és igy az ügy a közigazgatási bíróságihoz ke­rült volna. Egy váratlan esemény azonban megzavar­ta a közigazgatási bíróságihoz intézett akták menetét, mert 1927 májusában tűz ütött ki a kastélyban, amelynek következtében a kastély déli és főtraktusának tetőzete leégett s á mennyezet több helyen beomlott. A lefolytatott vizsgálat 980.000 koronára becsülte föl a kárt, a katonai kicstár azon­ban csak 340.000 korona kártéri test aján­lott föl Vojtassák püspöknek, aki azonban keveselte ezt az összeget és minthogy a kincstár nem volt hajlandó a békés megegyezésre, perre került a sor. Az elsőfokú tárgyaláson, amely a lőcsei kerületi bíróságon folyt le, a kincstár képviselője az­zal az érveléssel állt elő, hogy a katonai sze­mélyek által okozott kárt a kincstár csak ab­ban az esetben tartozik megtéríteni, hogyha ez szolgálatuk teljesítése közben történt. Minthogy a tüzet egy tisztiszolga vigyázatlan­ságból okozta, a ki a kályhába akart befűte­ni, ennélfogva kérte a kártérítési igény el­utasítását, mert ez esetben a katonai kincs­tár felelőssége nem áll fönn. Ezt az érvelést a lőcsei törvényszék Aiagáévá tette és eluta­sította a püspök kártérítési keresetét. Ma tárgyalta ezt az ügyet a kassai felső bíróság polgári tanácsa. A bíróság megváltoztatta a lőcsei törvény­szék ítéletét s kimondotta, hogy a püspök kártérítési igénye jogos s ezért a katonai kincstár tartozik a kárt megtéríteni. A kártérítési összeg megáilaipitását a felső bíróság a lőcsei kerületi bíróságra bízta. A vizsgálóbíró kihallgatta a Kíepetár alibi-ügyében meg­nevezett Sikorszky uj vallomását felolvassák Michatko előtt — Kosztecska drKtepetár védője elsősorban védence családja kedvéért szorgalmazza a perújrafelvételt — Milyen következményekkel járhat egy esetleges perújrafelvétel7 Prága, február 27. Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy Sikorsky Miklóst, a Vörös- marty-gyilkosság egyik elitéltjét a boryi fegy­házból Prágába hozták, hogy kihallgassák Kíepetár alibijére vonatkozólag. Kostecska dr., Kíepetár védője ugyanis fáradhatatlanul törekszik Kíepetár rehabilitására vagy leg­alább is arra, hogy perújítást erőszakoljon ki. Ezirányban már kérvényt is benyújtott a bí­rósághoz s ebben különösen azt erősitgeti, hogy Kíepetár a gyilkosság időpontjában nem Csorbán, hanem Prágában tartózkodott s több tanút is megnevez, akik est hajlandók bizonyítani. A beadványnak máris van némi eredménye, amennyiben a Kosztecska dr. által megnevezett uj ta­nukat Vik dr. prágai vizsgálóbíró kihallgat­ta s a velük felvett jegyzőkönyvet átküldte Hla- öik dr. tanácselnöknek, aki Michalkóék fölött itálkezett. Kíepetár védőjének ujrafelvétel Iránti be­adványát támogatni látszik Sitomkx várat­lan vallomása, amelyet a boryi fegyházban előbb a fegyőrök előtt tett, azután pedig a fegyház igazgatósága előtt is megismételt. Si­korszky azt állítja legújabb vallomásában, hogy Kíepetár nem volt vele és Michalkóral Csor­bán. Továbbá azt hangoztatja, hogy a gyilkosság nem azon a helyen történt s nem olyan kö­rülmények között, ahogy azt az esküdtbiróság előtt vallotta. Sikorszkyt vallomása után Prágába szállí­tották, a vele felvett jegyzőkönyvet pedig átküld­ték a karthauzi {egyházba, ahol megmutat­ják Michalkónak. Sikorszkyt pedig azért hozták Prágába, hogy amennyiben szükségesnek mutatkozik, ki­hallgassák, ez azonban mostanáig nem tör­tént meg. Kosztecska dr. az ujrafelvétel iránti kér­vényével elsősorban azt célozza, hogy Kle- petárt a gyilkosság alól tisztázza és pedig Kíepetár családja kedvéért, amely sokat szenved amiatt* hogy. egyik tagját gyilkos­kai, majd vi&szajvLtték őket oelü óikba. A fegyőrök csak pár perc múltán vették ész­re, hogy Bielik nem vonul be cellájába és sehol sem található. Nyomban alarmiróz­ták a fogház őrségét, telefonon értesítették a csendörséget és a környékbeli csendőr- állomásokat. Rövid pár perc múlva a csend­őrök és fogházőrök csoportja rendőrkulyá- vál indult a megszökött fegyenc felkutatá­sára, de ezideig nem sikerült nyomára akadni. Az államügyészség a egezigonubb vizsgálatot indította meg a szökés körülményeinek meg­állapítására- Valószínűnek látszik, hogy Bielik sétaközben észrevétlenül kiugrott a sorból, elbújt és midőn a foglyok vissza­mentek zárkájukba, egy hosszú padot a fal­hoz támasztott, felmászott rajta s a túlolda­lon a földre jutott. A falhoz támasztott padot megtalálták és eb­ből rekonstruálták a szökés módját. ság miatt elitélték. Kosztecska dr. tudatában van annak, hogy még ha sikerülne is kierőszakolnia a perúj­rafelvételt, Kíepetár büntetését nem törölnék, legföl­jebb leszállítanák. Kíepetár u^vnuis maga is bevallotta, hogy a Vörösmarty Margittal űzött esketési komé­diában ő játszotta az anyakönyvvezető sze­repét, úgyhogy errevonatkozó büntetése é? doktori címének elvesztése minden körülmé­nyek között jogerős. Az esetleges perújrafelvétel nem vonná masa után sem Miehalkó, sem Sik or?~to- büntetésének ~ '"tását, mivel mindkettőjiikk büntetése már jogerőre emelkedett. főváll folyik § párisi konferencia Páris, február 27. A keleti konferencia munkálatai szünet nélkül folynak. Lou- cheurt most Áron, a Francia Bank vezetője helyettBethlen miniszterelnök csütör­tökön Budapestre utazik, ami azonban fenn­akadást nem okoz. A párisi konferencián végleges megállapodás csak a francia kor­mányválság elintézése után várható. Budapest, február 27. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Bethlen miniszter- elnök Parisban a 8 Órai Újság munkatársa előtt nyilatkozott a párisi konferenciáról és kijelentette, hogy véleménye szerint legké­sőbb a jövő héten létrejön a végleges meg­egyezés. A hágai megegyezéssel kapcsolatban többek között a miniszterelnök kijelentette, hogy az optánsügyben történt megegyezés ré­vén legalább négyszázmillió aranykorona jön be az országba, amit nem dobhatott el csak azért, mert saját maga is érdekelve van eb­ben fél százalékkal, vagy ennyivel sem. Az optánsperbe tartozik háromezer per, amit tisztviselők indítottak meg nem kapott fize­tésük folyósítása végett. Bethlen végül kije­lentette, hogy a magyar kormány sohasem tagadja meg a hadikölcsönkötvények valori­zálását, csak kénytelen azt elhalasztani. Kémkedés gyanúja miit! letartóztattak Tornán egy magyarországi cigányprímást Kassa, február 27. (Kassa! szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A tornai csendőrség kémkedés gyanúja miatt letartóztatta Laka­tos Gyula abaujszántói (magyarországi) ci­gányprímást. Lakatos Gyula az egyik tornai korcsmában mulatott, illuminált állapotban politizálni kezdett, mutogatta levente-igazolványát és Szloven- szkó életéről mint „megszállott terület* életéről beszélt. A korcsmában levők közül valaki figyelmez­tette a csendörséget, amely Lakatost letar­tóztatta. A cigányprímás letartóztatása alkal­mával azt vallotta, hogy semmiféle kémkedési szándék nem hozta ide, csupán azért jött csehszlovák terület­re, mert felesége hűtlenné vált hozzá és megszökött. Felesége szülei Tornán laknak és annak meg­állapítása végett jött ide, hogy nincs-e itt a felesége, akii mindenáron vissza akart sze­rezni. A csendőrség azonban nem adott hiteit vallomásának, hanem Lakatos Gyulát a mai napon beszállította a kassai államügyészség fog! iá ná hág

Next

/
Oldalképek
Tartalom