Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-23 / 45. (2266.) szám

mSMndr », Magyarország több ízben ajánlotta Csehszlovákiának a kisebbségek helyzetének felülvizsgálatát Hasirevitfi kivet kétszer is interveniált ez ügyben - A csehszlovák kormány nem adott választ kedelempolitikai szerveket, törvényhozást bíráskodást közös tarifát és közös vámhatá­rokat kell létesíteni. Ebhez is az kell, hogy a háborús mentalitás teljesen száműzessék s helyébe lépjen a bé­kés megértés és a jó törekvés az emberi jó­lét érdekében. Nyelvöltögetéssel, szurkálás- sal, elnyomással, üldözéssel, zaklatásokkal ezt elérni nem lehet. A sok leküzdhetetlen- nek átsző akadály azt jósolja, hogy ennek be­következtéig hosszabb időnek kell még eltel­nie. A nemzetek szövetsége főtitkárságának ta­nulmánya az európai államok gazdasági együttműködéséről az európai államok gaz­dasági szolidaritásának gondolatát veti fel s kimondja, hogy a békegondolat számára az előkészítő talajt a gazdasági életben kell ke­resni. Benes ezt nem teszi. Azonban, ha Euró­pa és ebben a köztársaság gazdaságát meg kell menteni és ennek meg kell történni, ak­kor a mai rendszer fenn nem tartható, tehát a mai csehszlovák külpolitikának a folytatá­sához meg keli tagadni a kormányzati eszkö­zöket Hiérf nem yess példát Sesias Sn&wdentöi ? Ez a második főoka annak, hogy a költ­ségvetést nem szavazzuk meg és azt kívánjuk, hogy a csehszlovák külpolitika tegye ma­gáévá az angol Labour Party külpolitikájá­nak a Snowden fogalmazásában megjelent célkitűzését, amely így szól: „A Labour-Par- tv politikája az, hogy ellenszegüljön minden faji. és vallási kisebbség elnyomásának és hogy biztosítsa számukra az önrendelkezés jogát minden egyenesen őreájuk vonatkozó dologban. Minthogy csak általános száraz­földi, tengeri és légi lefegyverkezésből fa­kadhat általános béke, a munkáskormány azon lesz, hogy nemzetközi megegyezést hoz­zon létre a "fegyverkezés általános csökken­tésére. ami azután általános lefegyverkezésre vezet." Itt megemlítek egy anomáliát, ami a kül­politika hibája. Az úgynevezett opiáusper el­intézése Hágában elintézte a földreform ál­lal, annak végrehajtása következtében Szen­vedett károknak a megtérítését Magyaror­szág és Románia, illetve Magyarország és Csehszlovákia között. Ellenben a*t & károsodást, swrat Romániá­ban csehszlovák állampolgárok szenvedtek, nem igyekszik a külpolitika semmifélék ép­pen és sémám felhívásra sem elintézni, pe­dig nagyon sokan vannak csehszlovák ál­lampolgárok, akiknek földbirtokuk volt Ro­mániában és azt egyszerűen elkobozták minden kártalanítás nélkül. Azt hiszem, a csehszlovák küipolitifca\ vezető­jének volna kötelessége a caehp'zlovák állam­polgárok érdekeiá megvédem s kártalanításu­kat megszerezni, ahogy meg tudta azt szerez­ni Magyarország Romániával és Gse-himLová- k iával szemben. Prága, február 22. (§) Mostanában, amikor a külügyminPzt-é- riumhoz közelálló sajtónak Magyarország kor­mányzóéival és a magyar közállapotokkal fog­lalkozó cikkei arra kény szeri tették a magyar kormányt, hogy prágai követe utján interveniál­jon a csehszlovák külügyminisztériumban a szinte félhivatalosaknak tekintendő lapok kás- modora miatt, különösen aktuális a Csehszlová­kia sajtóban minden olyan állásfoglalás, amely Cteefcszáiovákiának és Magyarországnak viszo­nyára vonatkozik. Á Prágai Magyar Hiriap megemlékezett arról, hogy a Bohemía szerkesz­tője, Baeher Ferenc dr., a csehszlovák köztár­saság egyik legkiválóbb német publicistája, Bu­dapesten tartózkodott és ott a magyar politikai ás közgazdasági élet irányadó tényezőivel tár­gyalt arról az igen fontos és európai jelentő­ségű problémáról, miként lehet, a két szomszé­dos állam, viszonyát kielégítőre fordítani. Ba cher dr. pesti tanulmányának eredményét a Bo­hémra hasábjaim foglalta össze, azzal a nyíl­tan. kimondott szándékkal, hogy a magyar ál­láspont ismertetésével megnyilatkozásra bírja a Csehszlovákia illetékes tényezőket is és így ter­mékeny diskussziómak útját nyissa meg. Az önzetlen szándékú német publicista vál­lalkozása természetesen nem maradt hatás nél­kül a cseh sajtóban sem. ismerve a cseh sajtó beállítottságát, nem kell csodálkoznunk rajta, hogy Baeher dr. közvetítői vállalkozása külön­böző kommentálásokra szolgáltat alkalmat. Így a Národoi Politika egyenesen azzal gyanúsítja meg Baeher dr.-t, hogy magyar érdekeknek szolgálatában áll. Baeher dr. felháborodottan utasította vissza a Bobemiában ezt az alantas inszinuációf. Mindenesetre érdekes mentalitásra vall a Národni Politikánál, hogy nem hisz'egy önzetlen akció lehetőségében és mindjárt kor­rupcióra gondol, ügy látszik, ezen a téren gya­korlati tapasztalatai lehetnek. Különben Baeher dr. érdemlegesen nem is akar felelni a Národni Poid titkának, mert megáll api t ja, hogy « a lap nemhogy a legióeebb lépést megtette volna a csehszlovák—magyar viszony megjarvhAsa ér­dekében, hanem uszító cikkeivel nagy mérték­be® elimérgesitette a légkört és úgyszólván nin­csen nap, araikor Magyarországot gyalásó vagy sértő közleménye ne jelenne meg. A külügyminiszter némefcnyeSvü féSfrrvaialoea, a Prágér Preeee köteleeségsxerfle® aHameri Ba­eher dr. érdemét, amikor ezzel a kérdőméi fog­lalkozik, szemére veti azonban, hogy cikkei­ben csupán a magyar álláspontot megette le. ügy a Pregw Préséé, mint ft Geefeé Slovo kétségbe vonja Baeher dr. azon információ­jának valóságát, amely eaerint magyar rész­ről hivatalosan indítvány ment volna a nép- szövetséghez, hogy a népszövetség valame­lyik bizottsága vizsgálja meg a két országban a kisebbségiek helyzetét A két félhivatalos lap azt állítja, hogy est leg­feljebb magyar magánkörök kérték, de nem a magyar kormány és Prágának ehhez így nem is lehetett hivatalos hozzászóláea. A cseh sajtónak fegyvertárából való az a na­gyon elkoptatott argumentum, amelyet mindig akkor vesz elő, amikor a magyar sajtó és a ma­gyar politikai élet vezetői a magyar kisebbség jogainak biztoeitáeát követelik, hogy & esefosrio- vákiai magyarságnak nemes mit panastkodnia helyzete miatt. A c«eh sajtó mindig arra hivat­kozik, hogy itt a magyaroknak jó dolguk van, vannak iskoláik, használhatják nyelvüket, sza­badon gyakorolhatják politikai jogaikat. De bezzeg odaát azok az elnyomott szlovákok, akik rabszolgasoréban sínylődnek a magyar feudális urak és a magyar ezoldateszka kor- bácsceapásai alatt! Az unalomig halljak art m Ralira PakeHoíe! a világ-hírű rádiumos gyógyfürdőben, 300 szoba. Legmodernebb berendezés Egész éven át nyitva­Központi fűtés, hideg és melegvíz, irter- urbón telefon, felvonó, nagy társalgó V, garázs, autók stb. stb Rádramos fürdők és * legmodernebb infcalatórimn a házban. Naponta kétszer hangverseny. 5-órai tánc-tea. Eszményi, télisporthely. Kiváló eredménnyel gyógyítja a kővet­kező betegségeket: ÍSIAS7.. REUMA. KOSZVENY, NEMI GYOvGESEG, ERELMESZESP DÉS, INFLUENZA, HÜDES, ASZTMA STB. Az elő és utóidényben rendkívül olcsó árak. Felvilágosítást készséggel nyújt /. U R B A N, a RÁDIUM PALACE HOTEL igazgatója. & SsisRbfeség! kérdést nem lehet belügyi kérdéssé szGkiteni De nem szavazzuk meg azért sem a költ­ségvetést, mert a nemzeti kisebbségi, jogok teljes érvényesüléséről a kormány nem gon­doskodik. Bence belpolitikai kérdéssé szűkíti le a kérdést, holott az külpolitikai kérdés is, mert ez az európai béke kérdése ép nemzet­közi védelem alá vart helyezve. Lojalitást kívánnak, mint végrehajtási fel­tételt. Hát kérem, a köteles lojalitás mértéke csak az lehet, hogy nem szabad oly cselekmé­nyeket elkövetni, amelyek a rendtörvénybe ütköznek. Vagyis csak büntetőjogi illojali- fcásról lehet szó, ellenben érselmá illojali- tásról nem lehet beszélni. Akit elitéinek, attól elvethetik a kisebbségi jogot, de azért, mert egyet el ítéltek, nem ve­hetik el a néptől a kisebbségi jogot, a büntet­len nép tovább kell hogy élvezze a nemzet­közi védel met. Az érzelmi elzárkózás a kisebbség ép a* állam között olyan valami, amit büntetni, vagy ezért a kisebbségi jog kiszolgáltatását megtagadni és a védelmet ettől elvonni, jogi és erkölcsi lehetetlenség. Kasaik: politikánkból a sovinizmus klzárandá Gondoljanak csak a ma urai arra, mikor tegnap nemzetük felszabadítása érdekében a legerősebb érzelmi aitímoziitásba® éltek a monarchiával szemben és mégis a nemzeti ér­zésűk révén nemzeti diadalt aratták. Ugyan mit szóltak volna hozzá, ha a hangtalan érzel­mi illojalitás vádját emelték volna ellenük é? ezért őket jogfosztással büntették volna? Egyébként ezt a vitát el lehet kitérni as ál­lamfő jubileumi nyilatkozatával, ahol ax ál­lamfő azt mondja: „Poloskánkból bármiféle sovinizmus kizárandó. Mindenesetre mindkét részről nemcsak a mi németjeink, hanem a töül>h jóllehet kisebb nemzeti minoritások tagjai egyaránt polgártársa kik éa ezért da­lén őrzésének. Kérdezzük Boháes dr.-t, hajlan­dó-e ugyanezt a nobilis ajánlatot megtenni a eséhert óvóiknál statisztifkía/i hivatal részéről? — A szerte:.) — Néhány éw-él később — folytatja a ma- gjraz hivatalos nyilatkozat — a magyar kor­mány még egy lépéssel tovább is ment, midőn 1922 november lén a népszövetség titkársága beadványt kapott, a magyarországi szlovákok helyzetét illetően, akkor a magyar kormány ennek a beadványnak minden egyes pontjába részietes-s® válaszolt. Válaszának végén pedig *, köretkmő SaMti-ányi tette: A —gyár towasáaay aAwhiw lelsz asm, bőgj uiegKöoayltM vs araAgfsra a oomná kW Mrattságaafc a he*ysrt*®a való vtragtfk tatát aakt « ídtélefict, hogy hasonló Sasra- íéfrffi bizottságok Csehszlovákiában, Romé* aiátam la JugwaJáviábaa ta vtasgümí tart- amma Agyancaas: a ceaynnen, Ti ■ffliimrr f-rrrf ktaM hllnImM prágai —gyorkflvet Utotéfcra tteycxök clőtt IBkbaoftr rámutatott am, hogy volt na, ha a magyarországi ét « coetedováktafi kisebbségek bdygetét aem*etkört Msottaág vagy népszövetségi bizottság megvizsgálná. Magyarország prágai követe ebben as ágy. ben Hídjára 1928 jaMosAban éa 1929 decea* bérében folytatott Mvataloe megbeszéléseket Csehszlovákia illetéken iéaysa&vaL így ess® a magyar htvrtaloa sylrtfcozrt. fin­nek tameretébea keRöpéppcn értékeJfertjük a Prager Presse, s Národoi Politika ée s CoSké Slovo hopekrfta szeasforgrtáaifc, araikor Bachsr dr.-nak figyelmét * ma^yarorsxági német ki­sebbség ^Nyomatáéira'1 hívják fel A «wb- sdovákisi magyarság nagy megnyugvással v«s- né te®domásu&, ha arról értesülne, hogy a cseh­szlovák kormány elfogadja a magyar kormány komoly szándékú javaslatát és belemegy \ ki­sebbségi kérdés nemzetközi biootteág ütni megejtendő vizsgálatába. A szomszédos álla­mok közötti barátság és közeledés, amint ért már számtalanszor leszögeztük, eeaik mi raj­tánk, & Momerédok közötti hídon át lehetséges, A duiKtó áBaraok békés együttélésének problé­mája éppen a kisebbségi kérdésben fordul meg. eüfeoptatott aagunnentáoiót, amelynek értékte­lenségével a Prágai Magyar Hírlap olvasói tisz- tában vannak azon nagyértékü ciikiksorozat alapján, amely lapunk föszerkesztőjének tollá­ból a helyez inén végzett tanulmányút ered­ményeképpen jelent meg. Baeher dr. cikkéből értesülünk arról a nagy- jelentőségű tényről, hogy a magyar kormány nem akarja véka aM rejttmi a kisebbségeivel széniben gyakorolt kormányzási módszert, haj­landó mindig arra, hogy nemzetközi elbírálás alá helyezze azt, sőt maga terjesztett olyan in­dítványt a népszövetség elé, hogy megfelelő szerve által vizsgáltassa felül, miként kezelik a hatalom gyakorlói a kisebbségi kérdést az utód­államokban. A cseh félhivatalos sajté Baeher dr.-nak ezt az információját kétségbe vonja. A budapesti Hírlap a:«inbau egyik legutóbbi számában teljesen illetékes helyről megerősíti Baeher dr. állítását, igazolja azt, hogy a Ba- cher által felhozott ükdó igenis hivatalos jel­legű volt, ebben a kérdésben Masirevich Szi­lárd prágai magyar követ 1928-ban és 1929- ben hivaíslo® megbeszélést is folytatott az illetékes tényezőkkel és igy igazán csodála­tos A külügyminisztérium német félhivatalo­sának tájékozatlansága, amely egyáltalán nem akar tudomást venni ilyen hivatalos ma­gyar akcióról. A Budapesti Hírlap információja ebben a kér­désben a következőképpen szól: — A békekárgyaláisok óba Magyarország ál­landóan azon fáradozott, hogy az utódállamok­ban élő kisebbségek valóban megkapják azokat a jogokat, amelyeket számukra a békeszerződé­sek és a kisebbségi szerződések állapítanak meg. Énnek első feltétele tss lett volna, hogy az idegem államok lenhaíósága alá került ma­gyarok számát hitelt érdemlő módom megál­lapítsák. Mivel pedig egyet államok, körtük Csehszlovákia ta, a magyar stattsstfkA Ide vonatkozó adatait áflaodásm MtségbervoatA, & magyar békedelegáció már 1920 január 14-én a második jegyzék hetedik mellékleté­ben fölhívta « békekonferencia veaeeéőlnek fi­gyelmét arra, hogy a Magyar Statisztikai Hivatal mindenkor kész arra, hogy a nem­zetiségi adtotok gyűjtésének módját és eszkft- zeit Aláverne « Nemzetkört Stadeztiktí Intézet ítéletének éa kritikájának. (Ez a hfrratatoe magyar Bjtatkomt ttOOnBaau nagy jelentőséget nyert mórt, Műkor a saáeo­(Mk hivatalos osebssiovákiai nópwvimláMst ké- BzitSk elő éa amikor Rádl a prágai cseh egyetem tanára a Prager TagWatt hasáb jaki Boháes dr.-ral, a csehszlovákéi statisztikai M- vafcaivezrtőjóvel folytatott vitájában knujftó ítéletet mondott w 1921. évi népszámlálás mód­szere és gyakorlata felett. Böbéé* dr., aki Al­léim funkdonáma, egy 1929-ben a szlávok sta­tisztikai viszonyairól megjelent arankában a szlávok statisztikai adauát gyűjtötte öesze és amikor a magyarországi ertovákok számát köz­li, megemlíti, hogy Magyarországon ennél a hi­vatalosan kimutatott számnál jóval több szlo­vák él, caakhoy a magyar népszámlálás alkal­mával gyakorolt tonrorieatikns módszer miatt sok szlovákot nem vettek fel anyanyeivéuek megfelelően a statisztikai kínra tatásba. BottAe* dr. minden bizonyíték nélkül kockáztatja meg ezt az állitAeá/t ée ez a komoly tudóshoz nem filő módszer most megfelelő választ kap m hivatalos magyar nyilatkozatban, amely a magyar népszámlálás módszerét kész alávetni a Nemzetközi Statisztikai Hivatal a&­moknatiktis jogegyenlőség élvezetében lese részük, lermósnetes, hogy aki egyenlő jogo­kat kíván, ennek lojálisán az egyforma köte­lességeket is teljesítenie kell, tisztelnie kell a« alkotmányt ée a törvényeket" Tehát az államfőnek a magyarázata, anriat a lojalitás azt jelenti, hogy teljééi teni keö az átifun polgári kötele seé- goket ée az alkotmányt, a törvényeket ti*z- toíetbon kell tartani. Tehát esen túlmenő lojalitást egyáltalában nem lehet követelni. Érdekes, hogy ebben a nyilat koraiban ben­ne von az elismerés, hogy eddig még nem voW részünk demokratikus jogegyenlőségben. Sőt az elnök ur még art is mondja, hogy: „Nálunk elsősorban a oséhsrtovák többség­nek n érned polgártársainkhoz való viszonya forog szóban. Amint ez a probléma meg lesz oldva, a többi nyelvű ée nemzeti problémák megoldása már nem lesz nehéz". Tehát nekünk várni kell, amíg a német! probléma megoldatik. Igen sok idő kell te­hát, tanig heaaAjnthataikk jogainkba*. A hadflgil tárca hfpaitroflila Már pedig nem vagyunk hajlamdók a köftfi- j ségvetéet megszavazni annak a konnAnymk, amely a bennünket megillető kisebbségi jo­gokat ki aem szolgáltá'tja. De nem szavazzuk meg a költeégvetéíd azért sem, mert a hadügyi tárca költségveté­se nincs air&nyban a lakosság teherviselő ké­pességével. Ha az egye* tárcákban elrejtő­zött tételeket Is számításba vesszők, akkor megiáHapiithaitő, hogy a hadügyi kiadások több mini 20 százalé­kát teszik a* össsee kiadásoknak éa meg lehel art is állapítani, hagy kai tarára, me­rtlgaada^ágra, aa állami öesnrs kiadásoknak alig 10 százaléka eaik. Mit lehetne erael a nagv összeggel cskiéiui, milyen tAraadalsná politikát lehetne folytat­ni, milyen jólétet lehetne teremteni az állam népei némára. így csak inprodnktivHSsba fül az rgésaüor- soeg ém ha mégis, ne adja Isten, ex az össv- ö®eg energiát dob a világba, akkor ennek végeredménye vér ée nyomorúság. Tessék békepoJitikát csinálni és aklior nem len hadügyi kiadásokra szükség és a felhasz­nált pénzáídosrt helyén áldás fog fakadni. Bizalmatlansági vótinminkat azzal ie meg­indokoljuk, hogy a csehszlovák hivatalos po­litika, a hatalmi politika útját állja a nem­zetközi szerződéseken és az állami í őr vénye ­ken alapuló kulturális, társadalmi és gazda­sági politikának. Megnyílt MMysiKüM Szigeti zongorakészitö és hengoió zongora raktára, BratlsJava, CrAsilIng nc«a 20. Raktárén csak vliágmárkás zongorák ás planlnók. Elaclái erocSotl gyári áron. kis havi ráfilatra Is. Kérjen díjmentes árajánlatot. Hangolás, Javítás — vidéken Is - Jutányosán, garanciával. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom