Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-23 / 45. (2266.) szám
<330 február ?3. YAsáraap. vmuKm ■■mi i vwnu^fPi^i’ammxm irmmkÁsságxikut is kifejteni, becsülfeíá csak fel, hogy mit jelentett. volna ezen, a magyar kisebbségtől ismét a demokrácia, a jog és igazság megcsúfolásával elvont összegeknek a magyar mezőgazdaság érdekében való fel- használása. Hogy a magyarság ne láthasson be a hatalmon levő többség kártyáiba é® ne követelhesse jussát, egyszerűen megakadályozzák részivé telét azon szervben, amelyen keresztül az ellenőrzési gyakorolhatná. Ez megfelel a csehszlovák centralizmus erkölcsének és demokratikus felfogásának. A magyar tudományos és gyakorlati kézikömnrek hekatombái estek áldozatul a könyvrazziáknak Mmd&bbsnlö könyvjegyzék a legártatlanabb témáin könyvekről, melyek szilién az elkobzottak közé kerültek Waiko külügyminiszter a párisi konferenciáról Bndapest, február 22. (Budapesti saesfcesZtdaé- gfttík telefodnjetentése.) Wall* o külügyminiszter ma. déleiéit tájékoztatta minisztertársait a párisi konferenciáról. A tanácskozás menetét a külügyminiszter szerint a részletkérdések alapos megvitatása teszi lassavá. A hágai megegyezés hatalmas anyagát nem lehet egyik napról a másik napra elintézni. Komoly nehézség nem merült fel, a technikai nehézségek pedig könnyen áthidalhatók. A tárgyalásokat a francia kormányválság is elnyújtotta. Pozsony, február 2E. Á magyar könyv teift- aonjáaak legmogdöbberi több -stációja ®b a könyvrazzia, mellyel legutóbb Kassán, Pozsonyban s több más helyen lepték meg * magyar könyvkereskedőket és könyvtárakat. Ar. iTás krónikásainak kezében megáll a toll a döbbenettől, hát ilyesmi is lehetséges & kultúra huszadik századéiban? Az ember a szemét tőrülgeti ax ámulattól: hogy kerül ide Metternich korának kísértő szelleme, a ikönyvoesaziusra, a könyvelkebxás hékatombái- nak korszerűtlen, szokatlan képe? Lehetséges mindez, mert, ime, megtörtént az Ur 1930. esztendejében. Végigjártuk a könyvrazzia néhány helyét Sok könyvpolc ürese® tátong. A könyvek helyett csak jegyzékek maradtak. Szomorú könyvjegyzékek azokról a könyvekről, melyek a könyvhekatomlbák áldozati tömegébe kerültek. A Pozsonyban elkobzott könyvek megszámlálhatatlan sorában nemcsak olyanokat találunk, amelyek szépirodalmi jellegieknél fogva alkalmasak talán arra, hogy nemzeti érzést, nemzeti öntudatot, nemzeti közszelle- met, politikailag minősíthető hangulatot, gondolatot, eszmét tartalmazzanak, de vannak olyanok Is, — hamupipőkéi a könyvpiacnak, — melyeknek tárgya olyan, hogy technikai, gyakorlati tárgyuk kizárja még a lehetőségét fa annak, hogy szerzője közállapotokra, politikai viszonyokra vagy ehhez be són Iónt célzást tehessen. Tudományos könyvek, szak könyvek, mesterségbeli tanácsadók g ehhez hasonlók. És ezeket ie itt látjuk. íme néhány cim, néhány puszta könyveim, amely minden kommentár helyett job- fcau beszél: Bála*** Frigyes: A cséplőgépek suerkewfe Balog Artúr: A Diesel-gépek kezelése Balog Jéw»cf: VHkwr&os eeeugetySk ée Marii Mdonok Barna Sándor: Köszörülő*, furáé és maria au esztergapadon — Szerelők és lakatoséi: kézikönyve Bossányé léssel: Könaivee- és kőfaragóraerkeseiek Öle menüs László: Bádogosság Csűrik János: A lokomobil-gőrkazánfütő és $&ngépkeselő Enyedá Béla: A gazdaságé* építések újabb módjai Farkas Sándor: ipari Futó: Kísérletek egy cserépnövénnyei Gondos Sándor: A tej és vizsgálata Grofczik János: Építőipari alaktan Grofiite Gábor: Gazdasági építészet Horváth: Nővén ymegfigy el esek —- Állatmegfigy ©lések — Kis tertnésseíbavár — Akvárium. Hoszpodár Sándor. A telefon Jaloveczky Péter: A kis vegyész Jasehtiik Álmos: A könyvkötő mesterség Jónás: Kis kereskedelmi levelező Katona Lajos: A kereskedehná mérleg valódisága Kerékgyártó György: Vázlatok m ám ismereti technológia köréből Kardos: Konyhakertészet Kink-Mihályi: Autójavítás Korbnly János: Mechanikai technológia, Ketsis Iván: Építési tervezete — Épületek alaprajzi megoldásai — Családi házak Lázár: Házi rizveseáék, «*fcw«ásáe, gásberendewé* Leidentrosí: Házi állata eregiet Lengyel Géza: Vámvédelem. Ipari $$>btennelés Mih&iltoh Ágostom: Kő, beton, vasbeton é& fabidak Mihályi Ernő: A* ««fó Nagy Gésa: NehézÁedés Pogány: A fény Ruzácska: Különböző csáptolajlák — M fivivágkésrités Sándy Gyula: Újabb és különleges épületszerkezetek Sebestyénné: A kis kosárfonó SkaKéty: Losnbfürészet — Könyvkötészet és paptrdSszrmwnkák — Szépfaragás vagy vésőmanka — EsztergáJyozás Sümegi László: A tüseiő&nyagok okszerű kihasználása Snftmáiy: A kis ötvöz — Kis könyvkötő Szegő Henrik: A vegytan éz a vegyi ipar Szörényi Sámán: Mértékeik éz talyzk Sztrokay: Kis elektrotechnika* Tábori: Vidám bűvészet ] Tass: Cserkészkön} r j Vásárhelyi László: Élelmiszeripar j Wagea Ferenc: Mázolók és szobales tők kézi- l könyve 3 Wagner: Növény- és rorargyfljtő ? Zeádter Hermáim: A modern bőrgyártás í Ez nem minden. Ezeket a könyveket csak első pillantásra jegyeztük össze. A szépirodalom ée a tudományos irodalom termékedről nem is szólunk. Azok sokszorosan fölhlr múlják as idézett sorozatot Kolturkép a huszadik saázadbőL Az árv« magyar könyv orvoslásért és segítségért kiált mindenkibe*, aki a könyvkultúrát — bármely nyelvű legyen is az — kissé a szivén viseli. Bxnatmaszm&aBmm Ondavai szélben Irta: Komáromi János Azon a részen, ahol akkor délelőtt álltunk ketten, talán napijárófőidre nyílegyenesben mendegél a tót folyó. A túlsó partról Szüauyeg alacsony templomtornya nézett vissza felénk. Mert az Ondava partján álldogáltunk. Azaz hogy én ültem a lapoe részen, csupán Vidróczki állt nyurgán egyhelyben s messze kalandozott tekintető, a kassai hegyek irányába, mintha elvágyott volna a vidékről. Május efeji puha szél zsongott észak felől, amerre Pazdio&nak kellett lennie valahol, ez a tavasz-délelőtti szél meg- borzolgabtta a bokrokat, amelyek színe olyan volt, akár a kis libák gyenge bundácskija s olykor -olykor belekapott a Vidróczki kdobajába is. Mert kalap nélkül volt persze és mezítláb, a bal térdén ellenben nagy szakadás lát szott. Ám a nevezetes mezítlábast mindez nem feszélyeztette. Ahelyett valami, fájdalmas menetű kifi dalt düranyögött ki az orrán... Én ne- gyedghnnazista lehettem abban a májusi hónapban s pünkösdi vakációra kerestem föl anyai nagymamámat. Egyszer aztán abbahagyta Vidróczki a dalocskát s tepsi-markával a combjára csapott: — Öcsém, írhatnál a nevembe egy kérvényt az alispán úrhoz ... Öméltósága ismer már látásira!, mer a' multiba köszöntem neki, amikor végighajtatofcfe a falun s még intett ie nekem a közivel, hogy: szervusz!... Hát ezér mondod. Gondoltam mindjárt, hogy újabb nagy ma Mim tervei lehetnek Vktróczkimaik s némi a*o- roogáoeal néztem föl reá: — Aztán minek volna a® a kérvény, Miska bácsi? — Almák, — s újból a mesezeeégbe révedezett, — hogy meg akarnám változtatni a keresztnevemet. Mihály — az »oe»t«rnév csak. Botood Méretnék lenni! Abban a friig-gywekkoromban in tudtam már, hogy nagy fantaszta a mezítlábas cipész, ez a váratlan kivánsága azonban mégis meghökkentett. Ám mielőtt tovább érdeklődhettem volna nála, Vidróczki maga elé nevetgélt egy- pámzer, de ugv, hogy remegni kezdeti a válla. H aközben tőíhhnzör fa el iámé léig ette: •" yklcóa*! BoUmaoeu JÜdcóoaJU Pfifrwd,— A teremfáját, de jó dolgom lesz akkori Minden kasznámak nadrágé zárba száll a bátorsága, ha meglát egy kilométerrül... Meg fogod csinálni ndkem! A bélyegkőceséget megfizetem, mi- hent valami pénzhez jutok. Mert a kasznárokra különösen vásott a foga. de hogy minő okból, csak nem fa eejtette senki... Vidróczki soha nem nyilatkozott * anti- pátiáj-a annál érthetetlenebb maradt, mert valahányszor a grófi kasznár elé talált kerülni, már ötven lépésről tisztelegve csapta össze a csupasz bokáit, a kalapját meg lekapta. Föltéve, hogy véletlenül kalap lett volna a fején. Azalatt maga elé dünnyögött másodszor Is: — Muszáj Botondnak lennem... Mer így nem élet az élet! — Nem lelhet azt megcsinálni, Miska bácsi! — szóltam bátortalanul. Vidróczki reámikapta nyárisxepdős képét: — Már mér ne lehetető? Én magyarázni próbáltam neki akkori őszemmel, hogy kívánsága tökéletes képtelenség, mf- atá®. keresztnevet nean lehet megváltoztatni... — Hallgass! — kiáltott reám. — Mert ha te is ellenem vagy, behajmtlak a vízbe, mint egy békát, akkor oszt brekeghetsz!... Mer akisek olyan marha-erő van a vállaiba, mint nekem, a* nem lehet Mihály, csak Botond! Elszontyolodva hallgattam. Vidróczki pedig beszélni kezdett, apró tűnődések között. Megtudtam ilyenképpen, hogy egyizbe© éppen kapa volt a kezébe©, mikor a Latorcából olya© hal találta felütni a fejét, mint egy tehén. G&ak az óceániból tévedhetett el idáig. Vidróczki abban a pilalnatban fejbecaapta a kapával, a nagy hal eszméletét vesztette, amire ő gyorsan embereket kiabált elő. UraBági béreeek és igások valami húsz osáklyát vágtak ekkor a cápa hátába, (mert az lehetett csak!), de húszán ee bírtak vele. Vidróczki erre egymaga kezdte húzni kifelé, mialatt ügy bőgött a hal, mint egy megvadult bika, a farkával meg fenékig felkavarta a Latorcát, hogy olyan volt a színe, mint a ciberének ... Kivonszolta hát a tengeri-dögöt egymaga a meredekre, de igaz h, hogy akkorára minden tagjában meglazultak az ina!... A halat a*tán két szekérén vitték a kaetélyba, ott négynapos vendégséget csaptak belőle a grófék, ám őt (Vidróczkit) meg sem kínálták... S fejét csóválva tette hozzá: —- Hát igy tégy szívességet as araknak! Ugyanakkor elővette zsebéből apró tükrét s aligserfcedő bajuw.káját kezdte pederhetni, teljes odaadáesal. A Botood névről nem esett seó többé. Mintha megfejedkezett volna réta véglegesen vagy mintha nem érdekelte votoa azonA betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben 1 Leoegő Napfény Fürdő ___________Diéta Mc eaeiPllirJiS' Az ígmándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb fiUritrüilrthofá tűi a dolog. Attól fogva jódarabig gyötrődött azzal a pi- he-bajueszal. Mindenáron azon voSt, hogy —» megnyálazván a mutató- és hüvelykujja ho- — szúrósra s Se örüljön kipod-ernie azt á bajusnvéget. De nem menit... Sebogysem ment.. Hallgatott keveset. Később árián — úgy ped- rés közben — a következő kijelentésre ragadtatta magát: — Eccer, aurák or Kfevárdá© akatt dogom, elcsavartam az odavalósi polgármesterné fejét. Igen megtercett nekem ... Igaz, hogy én i« neki! Gyereklegónyke voltam csak azon az szerű májusi déflelőtttöu, de megérettem azért, hogy Vidróczki ismét lóditott, ábezolut felelőtlenséggel. Ez azonban nem feszélyezte különösebben. Ahelyett,ezempillarezzenós nélkül folytatta, mialatt a bajusza hegyével viaskodott: I-— Éppen uagyba-ölelgettem a naceságo* asszonyt a fílegóriába, mikor hátunkba lopód- zott a polgárinetíter s olyat húzott a hátamra egy karóval, hogy ma is suta az egyik lapockám ... Mán akkor fa kedveimbe jártaik a lányok ! meg a menyecskék ... A* a bajom most is, j testvér, hogy egy vasam sincs ... Hej-haj! Hencegés egyértelmű vo&t a szemérmetlenség* goi. Hisz köatűdomátm volt Vkiróczkiról, hogy Vinlkócz határán tel soha nem jutott el a harmadik faluig. Északi szellőcske duruzsolt s gyürögette a I zsendüiő bokrokat Tompa fény viillongott, uz Ondava vh» alig vetett fodrot s olyan sekély vök egyébként fa, hogy le lehetett látni a fenékig. Vfcfcócs fain mag» messzebb terpedt egy elnyúló dombháton, katolikus és református templomtornya egymás mögé szorulva őrködött a tájék föüiött a igen távol hegyek lánca szegte be a ezemhatárt. Kelettel nyűgöt,i.g. i.*e most bizonytalan színe volt még a hegyeknek. Lejebb, délndk, fahíd iveit az Ondava fölött, a hidou Ml a Nagyerdő sötétedett. De eeöke- vényt volt m már mák a régi rengetgnek, mely | — túl a Labort, Latorca, Dog, Ondava és Ta- poly áradásain — két vármegye fökijére vtvrt i vadont « amelyben két Mázaddal előbb raknom háromszáz komia táborozott Merész fickók Í i ehet tők a kondások, mert anyai dédapám tu<IU még a hagyományok nyomán, hogy i.ng\»rü!t óráikban balaakákat dobáltak egymásnak. Mkmwmim á iMbri éilgokm § mtmt
