Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-23 / 45. (2266.) szám
3 1909 ÜBforaáar 23, vasárnap. Álba herceg lett ai ni spanyol kilfigyminiszter Madrid, február 22. A király ma rendeletet adott ki, amelyben elhatározza a régi külügyminisztérium visszaálitását Ugyanakkor megbízta az albai herceget, az eddigi kultuszminisztert, a külügyminisztérium vezeíé_ m----a •l m A szénától szerdán ülésezik Prága, február 22. A szenátus február 26-án, •Kordin délután négy órakor ülést tart. Napirendjén &x alkotmányjogi bizottságnak a Ma- (aryk-féle törvényjavaslatról szóló jelentése, • Frai&claországgai kötött kereskedelmi szerződés pótjegyzőkönyve s Mikuliosek és Haken mentelmi ügyei szerepelnek. — A szenátus alkotmányjogi bizottsága kedden délután négy órakor ülésezik. Ssanfcitips hermányának sorsa hétfőn dől el Ereje: a homogenitás — Gyengéje: a szocialistákra van utalva — Az uj londoni delegáció — Kormányprogram: Páneuröpa megvalósítása Szmpovks tanár Prágába lön j Prága, február 22. A jövő hétéin .Prágáiba érkezik az átteüá Uranía német tudományos egyesülteit meghívására Snacnojlovics tanár, a { Kras&zim-ihajó parancsnoka, akitaek vezénylő- j te alatt mentette meg az orosz jégzuző baj ó az | Italia hajótöröttjeit Szamoljevics ezekről aj mentési iminkálatotkról fog előadást tartaná s | állást foglal az Itáliát feitasartrröfájának okairól j kiadott, olasz hivatalos véleményhez is. lord Wesflnry — Tutankámon tizedik ,áldozata* London, február 22. Az elmúlt napokban őngyilfkosságot követett el Londonban lord Westbury, aki személyi titkára volt Howard Cartemek, Tniánkámon sírja feltalálójának. Lord Wesfbury egészséges, erős, élettől duzzadó, alig negyvenh&tóves férfi volt s igy váratlan halála annál megdöbbentőbben hatott. A tragédiát követő viszgálat megállapította, hogy a lord idegbeteg volt egyetlen fia és örököse. Ribhard BeílheM halála óta, aki szintén. résatrvett az egyiptomi expedícióban. s néhány hónappal ezelőtt ói; is elragadta az élőik sorából a titokzatos halál, csakúgy, mint az expedíció többi tagját- Bethell volt a Tután- kámon bosszújának tulajdonított halálsizéria káienoedik áldozata, most pedig apja is követte őt Lord Wesíbory halála újból f'kikavarja a kedélyeket, amelyek hajlandók Intett adni a sirontuli, évenredekire kiterjedő bosz- snu egyiptomi legendájának. Pár is, február 22. Mint tegnapi számunkban jelentettük, Chautemps az esti órákban megalakította uj baloldali kormányát. Az egyes tárcák végleges -elosztása a következőképpen történt: Miniszterelnök és belügyminiszter: CamiSe Chautemps (köztársasági szocialista), külügyminiszter: Briand (demokrata baloldal), iga^ágügyminászter: Steeg (demokrata baloldal), pénzügyminiszter: Pálmádé (radikális szocialista), kincstári hivatal: Charles Dumond (demokratikus baloldal), hadügyminiszter: Bemard (demokratikus baloldal), tengerészetügyi miniszter: S&rraut (demokratikus baloldal), gyarmatügyi miniszter: Lamoureux (radikális szocialista), nyugdíjügy! miniszter: Gáliét (demokrata bal oldal), kereskedettől flotta: Dánielen (radikális baloldal), kereskedelemügyi miniszter: George* Bőimet (radikális szocialista), munkaügyi miniszter: Loticheur (radikális baloldal), közoktatásügyi miniszter: Charles Duxand (demokratikus baloldal), köz munkaügyi miniszter: Daladier (radikális szocialista), földművelésügyi miniszter: Queuiíle (radikális szocialista), Iéghajózásügyi mi ni ez tor: Laurent-Eynac (radikális baloldal). posta- és táviratügyi miniszter: Julién Du- ra nd (radikális. szocia!ista). Ehhez a tizenhét miniwterhez tizenegy államtitkár járni. A miniszterek közül hat a kamara radikális szocialista frakciójához tartozik, hét a demokratikus baloldalhoz, egy a köztársaság! szocialistákhoz és- három a radikális baloldalhoz. Az államtitkárok között hat radikális szocialista, egy köztársasági szocialista, két- baloldali radikális és két független baloldali van. Briaad vezeti « lengeni delegációt A* «j kabineti 1926 óta az első baloldali kabineti Franciaországban. Azokból a frakciókból, amelyek Tardieut támogatták, csak a radikális baloldal (Loucheur csoportja) került az nj kormányba, de míg előbb a legszélső baloldalként szerepelt, most a kormánytöbbség legszélső jobboldalán áll. Azok a pártok, amelyek minisztereket küldtek az uj kormányba, összesen 219 képviselő fölött j rendelkeznek, azaz nincs többségük a most j 597 képviselőt számláló kamarában * a száz j főből álló szocialista frakció támogatására! szorulnak. Mint ismeretes, Cbauteinps erede-1 tileg köztársasági koncentrációt akart teremteni, de Tardieu visszautasítása után terve dugába dőlt. Mindazonáltal nem szalasztotta el a kedvező alkalmat és eltökélt szándékkal hozzákezdett a tisztán baloldali kormány megalakításához. A kezdet sikerrel; járt, de eíőreláíhatatlan, meddig élhet az uj kormány. A jobboldali sajtó szerint Chau- temps nem éli túl a kormánynyilatkozatot és már hétfőn megbukik. A baloldali lapok op- timisztikusabban Ítélik meg a helyzetet és ngy vélik, hogy amint MacDonald Angliában, tigy Chautemps Franciaországban is uralmon fogja tudni tartani a kisebbségi kormányt, ha ügyesen lavíroz. Az uj miniszterelnök tegnap értesítette MacDonaidot, hogy abban az esetben, ha hét-1 főn a kamara bizalmat szavaz kormányának, a jj kővetkező delegációt küMi Londonba a flotta- konferenciára: A delegációt Briand külügyminiszter vezetné, akit egy külön erre a célra kinevezett. államtitkár támogatna. A delegáció tagja Samuit tengerészetügyi miniszter és Danielou, a kereskedelmi flotta minisztere volna. Sarraut annakidején Washingtonban képviselte Franciaországot. Meleg fogadtatás Pár is, február 22. Chautemps kormányát a ma reggeli sajtó meglepő barátsággal fogadja. A lapok egyhangúan megállapítják, hogy az uj kormány főerőssége a teljes ho-j mogenitás. Belső széthúzástól Chautemps baloldali kormányának nem kell tartania. Ezenkívül az aj miniszterelnök olyan ügye- j sen választotta meg minisztereit, hogy kormánya ellen legföljebb világnézeti, vagy politikai kifogásokat lehet emelni, de a személyek kvalitását és jóakaratát nem lehet két- ségbevonnL A jobboldali lapok természetesen hangsulyozzák, hogy az uj kabineti parlamenti helyzete rendkívül kényes. A kabineti csak úgy maradhat uralmon, ha a szocialista párt támogatni fogja. Állítólag Chautemps föltétlenül bizhat ebben a támogatásban, mert a szocialisták nem vehetik magukra az ódiumot, hogy a baloldali kormányt cserbenhagyják. A kamara szocialista frakciója ma dönt e kérdésben. Chautemps hivatalosan nem kérte ki a szocialisták támogatását, amiből beavatott körök arra következtetnek. hogy a priori biztos volt dolgában. A radikális Republique szerint itt az idő, hogy a szavakból tettek váljanak. Az uj kabinéit okos és bátor programmal kezdi meg a praktikus realizációk munkáját. Csodákat nem várhat tőle senki, de keresztül- viszi a jogos adócsökkentést és a gazdasági életnek uj lökést ad, a külföldön pedig erélyes békepolitikát fog követni és Franciaország érdekeinek cserbenhagyása nélkül átveszi az Európai Egyesült Államok megalakítására irányuló nagykoncepcióju politikának vezetését. A nagy információs sajtó szerint az aj kormány kritikus pillanata a kor-'- mánynyilatkozat vitája marad. Ha kikerül! e meredek részt, akkor a londoni konferencia és a költségvetés! vita végéig uralmon marad. ho* jutottam egyszer, fátyolos lett a hangom: — Misika bácsi, tu<Le vadamét a Nagyerdőről? — Hogy tudok-e? —• és fölkaoagott maga elé. — Többet, öcsém, mint amennyit kéne!... Azt pedig utoljára mondom neked, hogy ne szólítsál Miska bácsinak, hanem Bolondnak! Mert- ha te is ellenem vagy, ódáikéulek. valami fához ... — Igenis, Bolond bácsi, — vakkan tottam rá illemitiidón. Vídróczki aíkkocr már messze, nagyon messze járhatott az eszével. Később krákogott egyet s belefogott: — Kutya tél vét eocer, nőm is emlékszek mán jól, hány éve leshet... A Bimyó-kocsma irányaim! tartottam hazafele s valahogy átvertem magam az Ondava-hidon, mer a vihar csaknem lefújt a jégre __Ködmönbe vótam, a lábamon lakcip ő, amivel a gróf-urfi prezentelt meg, a hó pedig a szemembe vagdosott... Hogy-hogy nem, 19 találtam térni az országútiul s csak ne- kiJa Nagyerdőnek. De ajkkor még nem tudtom a ti.... 1 Bal-felső mellény zsebéből némi dohányport kapart ki s cigarettát sodort belőle, újságpapírba. A görögkatolikus gyufát végighuzto a nadrágszárán, ráf(totóit, az első nyeledet leszívta mélyen s némileg enyhüiltebb kedéllyel folytatta: — A nagy fehérségtől szinte megvakultam s mán csak egyik fátul a másikig láttam a világot. Akkor, ahogy oídaltnéztem véna, csak Iá tóm, hogy egy sovány kutya követ. Nem gondolkoztam sokat, hanem felkaptam egy darab jeget s jól ódalba nyomtam a dögöt. Ez vét a vesztem. Mer abba a pillanatba úgy kezdett üvőlteni a kutya, hogy mingyárt tudtam: csikasszal akadtam össze. Nem tagadom, összevacog tom, miveíi sejtettem, hogy nyomomba az egés<z falka. Úgy számítottam akkor, hogy karácsonyra nem eszek több bobálykát. De azért bátorítottam magamat: „szedd össze az erődet, Vídróczki !w Itt belekavart a hajába és sóhajtott egyet: — ügy is vót... Mer még lélekzethoz se kaphattam, (fától-fáig lökdösöfct a vihar!), amikor csak előcsattogott az orkánbul vagy hatvan csikasz c egyenest nekem. Nem tagadom, küt&ni akartam egy Jézus-Máriát, de akkor mán a fenekembe ragadt vagy tíz ordas.,, S megállt keveset az előadásban VMróczki Nem a hatás kedvéért, hanem, mivel ama szörnyű pillanat emlékei még ma is bura hangolták. Nem is csoda, Istenem-Uram, aki Teremtője vagy ennek a világnak! Mert akkorára kínos gőzben volt már Vid- rócski. Nem számítva azt a fontos mellékkörülményt, hogy az izgatottságban báránybör- sapkáját is lefújta a szél, lihegett szegény, mint egy kutya. A tiz toportyán a nadrágja ülepré szénéi cibálgatta, mialatt a többi ötven csüngő nyelvvel figyelte oldalról, mi lesz hát? Vid- rócziki először gyufát próbáit sercemteni, mert hallotta egyszer, hogy a felcsapó fénytől üvöltözve szol;ott menekülni minden csikasz, ezúttal azonban bagót nem ért az eszeveszett kísérletezés. Különben is minden föísercent lángot nyomban eloltott a szél. Ebben a tébolyitó ne- gyedmásodpercben Vídróczki csak rúgott egyet hátrafelé s döglötten nyekkent el az első farkas, akit éppepn vakszemen talált eltalálni a patkós bakancsával. (Az előbb ugyan lakkcipőt emlegetett még, ám az ilyen csekélységek nem számítottak VidróczJkinál.) S ez volt a szerencséje! A kiéhezett többi Ötvenkilenc orda-s ugyanis rávetette magát a megdöglött hatvanadikra, s két- három villanás alatt szétfalta. Tudta már Vídróczki, mi a teendője! Mindig rúgott egyet hátrafelé, mindig egy farkasnak lett kámpec ... Miután valami tizenöttel végzett volna .ilyenformán, a megmaradó negyvenöt úgy agyon ette magát, akár a duda s az alfelükre telepedvén le a hóban, nyalogatni kezdték véres szájszélüket, Vidróczkit pedig hagyták. így bukdácsolt volna, fátói-fáig vagdosva, másfélórát még, amikor & csattogó hóban kibukkantak előtte Ab&ra szélső házai. Lehetséges azonban, hogy éppen Nézpestnek ment neki orrai. Hanem ott kiáltozni kezdett, ahogy csak fért a torkán: „emberek, keresztények, segítség!11 A szélső házakból vasvillával rontottak ki az emberek e a hófúvásból magukkal húzták befele Vidróczkit, akiről ömlöttt a veríték... S nagyot sóhajtott e pontnál a dologkerülő cápéez: — Hát igy vót... Nem tagadom, berezeltem egy kicsit akkor... S másodszor is előkotorván a mellény-zsebéből kerek tükrét, a nyáriszeplős ábrázatján próbált elandalodni s a bajuezkája végét csipegette. Ugyanakkor fekfcudoit, félig ac orrán: Háromféle szőri van a lotmrmak, El keli menm maholnap katonának... Netm törődött velem többé ... Egyáltalán az sem érdekelte, a világon vagyok-e még? A katonád alt fújta egységben, amely fura bubánat- tal hatott, mialatt a zsongó szellőeskében a napot loptuk ketten. Eszembe jutott ugyan, hogy ezt. a farkasokkal való találkozást egyéb változatban,is hallottam már tőle. Eszerint amikor szorulni kezdett volna a kapca, nem nyú jtotta az időt, hanem a kézihez eső legközelebbi farkast megkapván a hátsó lábánál g az üvöltő orkánban megforgatván maga fölött, ugv verte szót vele a többi huszonkilencet- Mert akkor még harmincra rúgott mindössze a csattogó-fogn önvádak száma. De minek zaklattam volna föl ilyen gyerekes mell ékszempontokkal? Esetleg méregre fakadt volna s megbuktatott volna az Ondavában, hogy máskor ne szájaljak vele. Jfooiyakékségü délelőtt volt ez. Északnyugat felől idáig fehérlett a szalánci vár, a partmenti füzbokrok szakadatlanul bólongattak a gyenge szélben s az Ondava alig fodrozott. Szerettem volna az égirniélyeégnek tárni ki a két karomat s felkiáltani az ujjongástól. De akkor megakasztott Vídróczki... Az apró kétitükröt visszacsuszta tta a zsebébe a legkínosabb erőlködéssel sikerült elérnie any- nyit, hogy hegyesen bökött a bajuezkája vége. Tapsolt kettőt s fesztelenül szólt felém: —- Ha eccer egy kis borravalót tamilok kapná a gróf-urfkóL, azonnal veszek újlaki bajuszpedrőt ... Hallottam, hogy attul nyúlik csak a bajusz! Akár a fülixe csavarhatja az ember... S édes andalgásba merült attól fogva. Igézetes májúéi délelőtt volt ez, kevéssel pünkösd előtt, amikor fakadni kezdenek már a rózsák. Láttuk messziről a VihorLát-Gutint, meűy száz mérföld mélységig néz el, az Ondava gátján túl urasági-gulya kolompolt s a Medvec kiöntései fölött két gólya körözött hosszasan. Vidrócziki előbb az orrát piszkálgatta, sokkal utána pedig közömbös hangon szólt oda nekem: — Azt hiszem, a k asm ár leányának haja lehet... — Kinek? — ocsúdtam föl. — A Miéi kisasszonynak? Vídróczki bólintott, halálos komolyan: =s Úgy van, a Miéi kisasszonynak... Maga elé nézett, savanyum somolyogva, majd a következőkben adta meg a legszükségesebb felvilágosítást: — A multiba megfordultam a hardicsi moly- ; vám. Éppen, a kásán ári kert kerítése mellett húztam el, fütykössel a kezembe, a kertbe épp ott állt. a Micike kisasszony s nem csodálom, ha bolondulnak érte a fiatal gavallérok. Mici kisasszony szebb vót a tejfelnél s ahogy meglátott, összecsapta azokat a drága kezeit:1 „Vídróczki, Vídróczki, maga olyan érdeken alak!11 Ezt mondta, mer megnyertem a teccé- eit . . . — De Misika bácsi! — kiáltottam föl ámuldozva. Vidróczkit mindez nem zavarta. Meggyőződéssel beszélt: — Mont-aim mán, hogy szóliccsál Bolondnak, itnerha nem, igen rosszul tanulsz járni velem!,.. Egyszóval a kisasszony összecsapta azt a két kedv os mark ócskáját s kacagott. De hogy! H*. komiszabb fattyú vonók, megszöktethetném, akkor oszt mehetne Köpecre a kasznár! Megállt bennem a szó ekkora szemérmet!ou- ségre. Vidróczki viszont (mivel ebédidő körül járhatott), igy szólt olyan hangon, mint akit nem érdekel a világon sem pa-ra-sztmenyecske, sem úri hajadon: — Gyerünk tán!... Azt hiszem, megint pa- szulyát főzött az anyám... Megeszem, ha nyomja is a gyomromat, de legalább szabadlegény vagyok, esnék bele a nyavalya! Átkapaszkodtunk az Ondava gátján ? rátértünk a mezei útra- Hosszú ideig szótJankodva bandukoltunk egymás oldalán, egyszer aztán megszólalt a növekvő hirü mezítlábas: — Valamit tenni kéne mán, testvér... Azt hiszem, legközelebb összeakasztok a‘csendőrökkel. Vagy ők döfnek szuronyt a mejjembo vagy én képelem meg őket... Mer igy nem mehet tovább! Tudtam, hogy henceg csak a nyavalyás. Mert ha csendőrt pillantott még, messziről elkerülte ... Hosszukat lépett Vidróczki a póznalábaival, hogy Mhegve loholtam az oldalán. Száraz idő volt s ez oknál fogva talpai alól magasra huppant a por... .Akkor már erősödött a szél. És mivel kalap nélkül volt az ebadta, a szélben lobogott a haja.
