Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-23 / 45. (2266.) szám
1k Mai számnál! 20 oldal **** **" " ^a^M,a*,> ^ 13 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A sztovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerlcesxíő: politikai napilapja FeíetÖ^ i&erfcessttő; D1URANY1 LASZLC FORGACJhi GÉZA Szerkesztőség: Prága 11*, Panská uiice 12, íl. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága 11., Panská u? 12/líl. — Telefon. 34184. Sürgönyeim,- Hirlöo, Praba Irta: Tarján 0d9n VIL A cseh szlovák állam vasút beruházásai sem mutatnak Szlovén szkon és Ruszinszkóban az előbbi fejezetben vázoltaknál kedvezőbb képet A különböző gazdasági érdekképviseletek és iparkamarák az áliamfor- dillat óta egyaránt sürgetik a Budapest irányában kiépített vasútvonalaknak uj trans- verzális vonalakkal való összeköttetését, az összeköttetések megrövidítése céljából. A prágai kormány azonban Szlovénszkó ezen jogos kívánságával soha sem számolt. 1920. március 30-án elfogadtatott ugyan a nemzet- gyűléssel egy törvényt, melynek értelmében építeni kellett volna a következő vasúti vonalakat: ▼ • a « I: dSkéewteödő évben BhkUov*—Felső^uísoya 1924-jg ifierae&ő—MatgitMva 1925-ig Itunkáne—L'ngrée 1.922-JíigHÉ 1084 / ifarostá—Í9G5 Koe-pua®—ZoSywn 1932 PodoUn-Orió 1823 Tfenfocáe—Mkx» 382S KiépüK ténytog a k®rpc®a-s51yomi vonal és a veszeii-vágujbelyi vonal részben. A Suradtova-folaőstobuyai vonal kiépítésén dob goénak, a Közép- és Keletszlovenszkó össze- böttetőse szempontjából oj.y n agyfon tosségu vereakó-em argi iíaivai vonal előmunkálataira « folyó évi 'költségvetésbe® is csak egy ne- iveteégeeen csekély összeget vettek M. A többi Jelsor olt vasúti vonalak építéséről még eaak nem is beszél senki. Amidőn az emli- tott törvényt elfogadták, kívánatos volt Sslo- Teoszkón a oentraüzanus mellett hangulatot csinálni, de a befektetések komoly megvalósítására, úgy mint az egyéb Jent már ismertetett befektetések elmaradása is igazolja, senki sem gondolt komolyan ax illetékesek kösQL De nem csapán a befektetéseknél károsította és károsítja meg a mai centralista koalíciós kormányzat Szlovén szkőt és Ruszinsz- kót. Az egész termelést, Szlovenszkó és Ru- szinsakó népeinek megélhetését rontotta le a mai rendszer, azáltal, hogy az állaTttfordjalat- tal bekövetkezett politikai változásnak gazdasági konzekvenciáit nem vonta le Sztoven- szkő és Ruszinszkó részére. Nem biztosította számukra a történelmi országokéval azonos termelési és értékesítési lehetőségeket. A Szlovenszkó és Ruszinszkó elszegényedését szolgáló politika leghathatósabb eszköze volt a csehszlovák államvasnt tarifapolitikája. A prágai kormány a® érdekképviseletek minden sürgetése dacára éveken keresztül még csak nem is foglalkozott a Szlovenszkó és « történelmi államok közötti tarifa egységesítésével és szemrebbenés nélkül hajtotta be Szlovenszkó és Ruszinszkó népein m évente százmilliókra rugó fomirkülönbözeket, A kormány eljárásának szándékosságát bizonyítják a kétségkívül megbízható, csehszlovák vezetés alatt álló Szlovenszkói Központi Gyár ipa ros-Suövetségnek a vasúti tarifa reformja érdekében a kormányhoz juttatott memorandumai, melyekből azt is megtudjak, hogy illetékes helyen azokat évek során át még megfontolás tárgyává sem tették. Hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó termeiéin récéére azUyera megterhelést jelent ax «*f uralt évek alatt a kétféle vasúti tarifa, ezt a« j alábbi számolóból láthatjuk: A oseltóalovák áMáánvaaut bevétele: millió ktrtiákbas fiv Csehorezágban Szknrensakín és fiaetet!. Ruezánszkébaia többlet j 1919 1456 247 82.5 1920 4072 091 230 1921 5135 850 283 I 1932 -1176 - 793 265 1983 4551 773 ‘257 1924 4445 755 252 1925' 4816 818 073 öwzeeee: '18650 4927 1642A í Szlovenszkónak és Rasatasekónak a 3T0 táiblá- j zatfban feltüntetett részesedését a csehszlovák | államvasutnak szállítási adóelőirányzatából j állapíthatjuk meg pontosan, a szállítási adó [ arány® ,;^:*,rarsratnd kulcsa a bevételnek la. j SzáfEÜáai adőelőirányzat saüió koronákban & I| I i I I 1924 404 76 15.4 — 0.00 1925 476 85 17.8 — ilM 1926 586 96 1&2 — 12 Szlovenszkó és Rrasziamkó tefeát átlagban 17 százalékkal vesz részt a csehszlovák állam- vasul bevételeiben. Ezen kulca segélyével számíthatjuk ki az előbbi Il-vel jelzett táblázatban foglalt összegeket, melyek Szkxven- szkónak és Ruszinszkónak a csehszlovák államvasutak bevételeihez való hozzájárulását mutatják. Miután pedig a sztovenszkói és ruszinszkói fuvardíjak a Központi Gyáriparos Szövetség számítása szerint átlagban S0 százalékkal magasabbak a történelmi országok díjtételeinél, megállapíthatjuk azt a többletet, mely- ivei. a mi szükebb hazánk közgazdasága a csehszlovák államvasutakat minden jog és igazság megtagadásával az elmúlt évek során gazdagította. Ezen adatokat az utolsó előtti táblázat ül. szám® rovata mutatja. Megállapíthatjuk, hogy ezen rejtett, & vasuíügyj miniszténram által szedett adónem 1925. végéig 1642.5 milliót vont el Szlovenszkó és Ruszinszkó közgazda- sági életétőL Az 1926—1929 évek pontos adatait még nem ismerjük, de ha csak az 1925. év átlagát vesszük is, akkor is az államfordulat óta szőkébb hazánk közgazdaságát a vasúti tartfadtüerenoia több miaut Ifi milliárd koronával terhelte meg. Hogy a kormánynak sz&ndékoe intézkedésével állunk szemben, hogy a történelmi országok amúgy la sokkal fejlettebb, jobban megalapozott, olcsó tökével rendelkező gazdasági életének akar a kormány a mi tudatos megkárosításunkkal további kedvezményeket biztosítani, azt az alábbi adatokkal is igazoljuk: a csomagoló papiros fuvarja Holesovicra állomás rendes fuvar engedmény % Rózsahegyről 19S8 595 30 Böhmisoh-Krurmmböl 1.070 021 30 ívoucsovioéről 1436 595 41 De még kirívóbban igaadfti * vaaotflgyi minisztérium tarifapolitikáját az alábbi táblázat: Pozsonyba állomás rendes fuvar engedmény % Rózsahegy 1235 123 10 Böhmiscfa-Krumau 1638 313 19 Loucsovic® 2033. 733 36 Ez pedig nem jelent kevesebbet, minthogy a vasul ügyi minisztérium a cseh papírgyárak versenyképességét a szlovénszkóiakkal szemben olymódon fokozza, hogy a kedvezőtlen fekvésüknél fogva bizonyos relációban mutatkozó fuvarkülönbözetet teljesen magára vállalja. Teszi pedig ezt oly esetben, amidőn nem is magyar, hanem a szlovák testvérek érdekeltségéhez tartozó iparvállalatról van sző. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogyha a kormányzatnak a magyar kisebbséggel szemben minden vonalon tapasztalt ellenszenve ezen a téren is kifejezésre jut és a szlovenszkói ipar fokozatos, de biztos pusztulását eredményezi Ki számi tolták teljes pontossággal, hogy a szlovenszkói cukorgyárak egy év alatt 273 millió, a Mptószen tiniklósi szlovák kézben levő bőrgyárak 2.2 millió fuvar- [többletet fizetnek teljesen indokolatlanul. jEzen összegeket megtakarítanák, ha ugyanazon forgalmat a történelmi orsónkban bo- nyoli^ánák le. ' i-; t í A bőriparnál esen fuvartöbblet egy külön [S százalékos forgalmiadénak felel meg. A prágai kormány tarifapolitikáját méltó- képen egészíti ki a kormánynak a kőzszálli- íások elosztása körül tanúsított eljárása. A minisztériumok érthető okból ellenzik, hogy az érdekeltek belelássanak kártyáikba, s ezért mindenképen tiltakoznak az ellen, hogy & kiadott közszálli kasokról országok szerint kimutatásokat készítsenek. A többször említett csehszlovák vezetés alatt álló pozsonyi Központi Gyáriparos Szövetség adatai szerint, a közszállitási eredményeket nem hozták nyilvánosságra. A kiírások közül az esetek következő százalékában: 1921- ben 75 % 1922- ben 72 % 1923- ban 67 % 1924- ben 62 % 1925- ben 61 % 1926- ban 46 % 1927- ben 58 % 10284ban 67 % a jKBwtwaxrgszállitásokból a szlovenszkói és ruszinszkói iparnak jutott: 1924-ben 1.300 millióból 49 millió 4 %t 1825-ben 953 millióból 51 millió 5.5 %. Sztoveaezkő és Ruszin szkó egész termelésének .részesedését a közszál!i‘ásókban a® el- nnoít évek átlagában neon beesuiiet^ük többre 4—5 százaléknál. Ha tehát a Csehszlovákia államai köllségvetésélből az ehmilt években dologi kiadásokra fordított 90 miljiárd- W4 indulunk ki, a közteherviselésnél megállapított 15.6 százalékos kulcs mellett károsodásunk a könszálli táaoknái meghalad ja a 10 milliárd koronát, amely összeg több mint hatszorosa a szlovenszkói és roszinszkéi pénzintézetek össz^tétemelkedésének az ál- iantiforduiat óta. Ebből munkabénreszteség legalább 3 milliárd, termelési költségfedezet és haszon 4 mai Ráérd. Ennyit veszített tárgyilagos megállapítás szerint a közszá&itáso- kra Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakossága. hálhatjuk az eddig ismertetett adatokból, hogy a csak külső hatásokra épített áldemo- krácia csak a formákra vigyáz, a valóságban azonban szabad folyást enged az önzés érvényesülésének és kiméletlenül használja ki a hatalomból kiszorult kisebbségek és Őslakosság kényszerhelyzetét. A centraüznras pénzügyi és gazdasági politikájából leszűrhetjük azon n&egtáguaóhatatlan igazságot, hogy ahol ! pénzről és hatalomról vám sző, ott ez a remd- j szer nem ismer kiinélelet. Hiszem nyíltan i vallották miniszterek, hogy a köztársaságnak sok az ipara s hogy Szlovenszkó iparát ezért le kell építeni. Korompa, Zólyom, Losonc, Hmusta stfo. miaidimegannyi mérföldköved a körmöny gazdasági politikájának. Evtiae lók munkájának gyümölcse pusztult el aaéit, mert a magyar kisebbség, és az őslakosság sorsát olyanok intézik, o akiknek érdeke a m > ei í kkel el lén k e z i k. Az elmondottak után nem fogják meglepni a tisztelt olvasót a kivándorlási statisztika hivatalos adatai sem. Eszerint kivándorló- útlevelet kért ezer lakos közül: bfl rjC '.r. *C _ vO | i ^ 7J ° ' M ' á; “ 1923 13.7 19.8 11.0 53.8 4.9 1924 15.6 19.0 11.2 112.6 385 i 1925 8.9 11.0 14.4 27.5 7.2 1926 8.4 11.7 15.5 45,0 23.1 1927 7.6 9.0 17.8 37/2 3.5 A statisztika igazolja, hogy a kivándorlás terén tényleg nem a történelmi országok, hanem Szlovenszkó vezet! Ruszinszkó oly szegény, hogy már kivándorolni sem tud. Szlo- veoszkóu ellenbe® a kivándorlás átlag ötször akkora, miül Csehországiban. A demokratikus kormányzati rendszernek becsületére válik, hogy a kivándorlás elé tényleg •nem gördít akadályokat. A megrajzolt kép teljességéhez tartozik, ; hogy az évente széamiíliókat felhalmozó, 1929 végén 2219 millió korona vagyonnal rendelkező szociális biztosító vezetőségében* úgy mint az egyéb központilag vezetett hasonló intézményekben sincs á magyar kisebbségnek képviselete. Pedig ezen intézmény vagyona rövid idő alatt eléri és néhány évtized alatt sokszorosan meghaladja az állami költségvetés teljes összegét. Á demokrácia arouliütése, de egyaaare- niind a mezőgazdasággal foglalkozó magyar j lakosság súlyos sérelme végül, hogy a szlo- j ve<Eszkói anetsőgazdaságá tanácsiban eddig \ nean jutott a sróraarányához és az itteni ma- ; gyár mezőgazdaság szín vonaláh oz méltó kép- i viselethez. Pedig az 1921. évi népszámlálás • adata? szerint a. köztársaságban élő 745.000 magyar lakos közül 456.199, azaz 61,5 száza- jlék mezőgazdaságból él. Hogy ezen sérelem i mértékét felismerhessük, ismét a statisztikáihoz kell fordulmiok. | A töhkm 1 velésügvi mráisziériiKn measogaz- idasági. kultúrára az állajmíordulat óla a kő- i vetkező összegeket .fordította: Év Egjieger koronákban 1919 ~ 21.978 1920 33.579 1921 58.505 1922 62.1M 1923 91.36C* 1924 - ' 92.330 1925 99,197 1926 102.745 1927 107.537 1928 1,22.011 1929 1.49.054 összesen 940.740 koronát. Ebből a magyarságot a hivatalos statisztika arányában 53J580.0Ö0 K, a magyarság tényleges arányszárnának megfelelően 66 millió K, Adózási aránya alapján kétségkívül még nagyobb Összeg illette volna. Aki a szlovénszkói és ruszinszkói níező- gazdaság helyzetét ismeri s tudja azt, hogy az itféüii. imagyrir pártok és mezőgazdasági szervezetek milyen áldozatokká] tudták n mezőgazdaság érdekében folytatott szerény
