Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-22 / 44. (2265.) szám
1930 február 22, szombat. —unniiiniiii mi i——— *PRiWMMAfiÍ!SUHrRLaft Ruszinszkő ezer vérző sebe Hokky Károly költségvetési beszédében A legmostofiábban kezeit országrész magyarságának nemzetgyűlési képviselője hatalmas beszédben leplezte le a ruszinszkői gazdasági, kulturális és politikai élet visszásságait Prága, február 21. Hokky Károly, a ruszinszkói magyarság országos keresztényszocialistapárti nemzetgyűlési képviselője, a képviselőiház költségvetési vitája során tegnap nagyszabású beszédben ismertette Ruszinszkő hallatlanul súlyos sérelmeit. A beszéd fontosabb részeit alább közöljük. Ruszinszkő torzhelyzete Podikarpatéka Rus mai helyzetét legjobban Munkácshoz hasonlíthatnám, amelynek püspöksége Uoagváron, vára Palánkén, sörgyára Pod'her ingen, tormája Lucskán és polgármestere Kerepecen van. Pondskarpatöka Rus határai és népességének egy tekintélyes része Szlovensakőn van, mert a határkérdés még ma is megoldatlan. Autonómiája a népszövetség trezorjainak; mélyén fekszik s annak garanciája a népszövetség labilis hatáskörébe van utalva, egyetlen szomorú exportja nagy kivándorló embertömegeí Amerikába, Kanadába, Argentínába vagy Belgium és Franciaország bányáiba s végü'l pénze Csehországba. Ez utóbbinál nemcsak arra a 315 millióra gondolok, amit a p énzbeváltásnál elvesztettünk s amit, mint megtakarítást, — de nem Ruezánszkó részére — Novák dr. pénzügyminiszter maga is elismert. De gondolok a hadikölcsönökre, amelyeknek be nem váltása sok jóhiszemű embert koldusbotra juttatott s nem volt elég. hogy annak értékét elvesztette, de még a lebélyegzésnél illetéket, majd később egy nemtétező vagyon után vagyandézemát fizetett. Gondoltok azokra a tarifális veszteségekre, amelyeket el keli szenvednünk, amikor legértékesebb nyersanyagainkat, a szokásosnál jóval nagyobb tarifával, a tőlünk több mint 1000 kön. távolságra fekvő történelmi országokba küldjük. Gondoltok a műtrágya-adóra és gondolok a befolyt adókra, amelyekből kevés tért vissza hozzánk. Gondolok azokra a közpénzekre és szociális intézményekből befolyó összegekre, amelyek jórészt a prágai központi bankokba ömlőnek s amelyek aztán nagy kamattal térnek vissza hozzánk. Mindezek után szállóigévé vált, hogy mig a Morván túl 5000, Szlovenszkén 500 s Ruszinsxkón csak 50 koronásokat lehet váltani Mennyit Jövedelmez az aknaszlatinai sóbánya? De gondolok elsősorban a kincstári jövedelmekre, amelyeknek ólén az aknaszltatinati sóbánya jövedelme állL A pénzügyminiszter ur ebből 42J295.000 korona bruttó jövedelmet mutat ki, amelyből nettó jövedelemként 15 millió 546 korona volna a tiszta jövedelem. Ez is tekintélyes jövedelem, mert ha meggondoljuk, hogy az összes állami bányák csak 35 milliót jövedelmeznek, ennek ez az összeg is 43 százalékát jeleníti. Itt rá kell mutatnom arra is, hogy a pénzügyminiszter ur vagy maga tévedett súlyosan, vagy súlyos tévedésbe ejtették, mert ha a legminimálisabb évi 13.200 vagon sót vesszük is alapul, úgy, ha egy kilogramm só bolti ára 1.50 K, egy vagon só ára 15.000 k^iona, a fenti mennyiség összesen 198 millió koronát tesz ki, amelyből az előbbi összeghez viszonyított nyereség arányában legalább 70 millió tiszta nyereségnek kellene mutatkoznia, ami az összes állami bányák jövedelmének kétszeresét teszi A kincstári erdők Jövedelme A másik hatalmas jövedelmi forrás: a kincstárt erdők jövedelme. Podkarpatska Rusban a kincstári erdők a hozzátartozó részekkel és legelőkkel együtt 637.100 kát. holdat alkotnak. Ezeknek a jövedelmét, ha azok magánkézben vannak, szerény számitással kát. holdanként legalább 100 koronára vehetjük * ez esetben x 63 milliós jövedelmet biztosítanának a kincstárnak. A harmadik jövedelmi forrás a dohán yjövedék nagy haszna. Tudvalevő, hogy a történelmi országokban a dohánytermeléei kísérletek teljesen csődöt mondtak s a belföldi termelés nyersanyagát tisztán Szlovenszkó és Ruszinszkő szolgáltatja. Ha föltesszük, hogy a dohány nyersanyagának tekintélyesebb részét kell külföldről beszerezni e a drágább dohányfajtákat, még akkor is az 1163 milliós nyereségből annak egyhabodánál valamivel kisebb része, tehát kb. 200 millió esik Szlovensakó és Ru- szinszkóra, amelynek egyötödét véve tiszta jövedelemül, tehát kb. 40 milliót, ez is tekintélyes összeget jelent. E három fontos kincstárt jövedelemből tehát a legszerényebb számítás ezerint 173 millió a nyereség, de a eónál mutatkozó túltermelést figyelembe- véve, bátran vehetnék 200 milliót is a kincstárt jövedelmekből Ruszinszkóra eső résznek. Ezeknek a jövedelmeknek, vagy legalább azok túlnyomó részének Ruszinszkóban való befektetésével és egy kicsit nagyobb koncepcióval, uj és gazdag forrást lehetne nyitni a jövedelmeknek. Egy komoly szakember véleménye szerint, ha a kis Ruszinszkő területét négyzetkilométerekben véve összehasonlítjuk a vizierők mennyiségével, káderül, hogy ez a kis ország Norvégia, Svájc és Felsőolaszor- szág után a negyedik helyen áll egész Európában a vizierőszolgálíaiás lehetőségében. E váaáerők kicsiny részének kihasználásával hajtaná lehetne az összes eddigi üzemeket s a még létesítendő gyárt üzemeket biilovattanként fillérekért, de el lehetne látni olcsó árammal az összes városokat és községeket is. Kiaknázatlanok a ruszinsácói szénbányák is. Egyéb bányáink és ásványos kincseink is kiaknázatlanul hevernek. Ruszinszkő kiaknázatlan kincsei Beregszász vidékén olyan kaoMnföld van, hogy onnan Sévresbe szállítottak- Hasonlóképen nemes rózsaszínű és más márványunk van Nevesnice vidékén. A mármaroei gyémánt bányászata és földolgozása népünk kevésbbé igényes ékszer szükségletét is kielégítené. Ásványvizekben is épp úgy bővelkedünk:, mint ásványokban, vailamint gyönyörű egészséges tájakban, ahol fürdő és üdülő telepeket lehetne létesíteni. De ki gondol erre? Eddig a kis polgári igényeket kielégítő fürdőhelyeket: a Pável-fürdőt és a ka)b. poljánaá fürdőt is pusztulni hagyták az utolsó 11 év alatt. Egy kormányzatnak, mely az államnak az érdekeit, a lakosságnak a közjólétét megelégedését kell, hogy elsősorban előmozdítsa, nemcsak az lehet a célja, hogy az adó behajtásával, az immár komolyan elviselhetetlen terhek növelésével törődjék, hanem oly intézmények létesítése is kötelessége, amelyek az előbbit elősegítik e lehetővé teszik a mindjobban növekvő közterhek viselését. Ruszinszkő súlyos mezőgazdasági helyzete A mezőgazdaság Podk. Rusban még súlyosabb helyzetben van, mint máshol a köztársaságban. A szemtermelés csődje közismert. Emiatt a kérdés miatt fő a feje mindenkinek s minthogy ez általános baj, remélhető, hogy a megoldására megtalálják az illetékes körök a megfelelő módot és eszközöket. Az állattenyésztés, amely főleg a hegyvidéken és havasi területen, leginkább a ruszin nép által űzve, az Egán-akcó folytán szépen föllendült, ma erősen vsszahanyatlott. Ez akció során volt esztendő, amikor jóval több fajmarhát hoztak be, egy évben, ezernél. Ma a fölfrissités csaknem megállóit & legföljebb kortescélokra adnak belőle s általában a mezőgazdaság fellendítésére irányuló munka teljesen pártérdekeket szolgál s egyeseknek a zsebét tömi, de az összesség érdekeit, vagy a közületekét figyelmen kívül hagyja. A lakosság déli részének s egész nagy vidékeknek Ungvártól Szöllőslg a kenyere, a megélhetése a szőlő- és bortermelés, amely legalább 50.000 embernek nyújt ma kenyeret, munkásnak, termelőnek, kereskedőnek, iparosnak egyformán. Ez a termelési ág is haldoklóban van. Ezen is csak intézményes beavatkozás segíthet. Hogy jelezzem ennek a gazdasági ágnak a pusztulását, elég hivatkoznom arra, hogy a beregszászi bankokban mintegy 130 milliós kihelyezés van, amelynek túlnyomó ré- s«e a bortermelőket terheli Ezt a krízist elősegítette nagy mértékben a görög és más m&borok beözönlése és a borhamisítás, amelyek annyira leverték az árakat, hogy az utóbbi idő elemi csapásai folytán a minimumra szállott termés mellett sem voltak képesek a gazdák boraikat elfogadható áron értékesíteni. Az első ellen egyedüli védekezés Ruszdiszkónak zárt területté nyilvánítása, amelyre idegen borok beözönlését meg kellene tiltani. A másik ellen az 1908. évi XLVII. t.-c. 61-ik §-a szerinti borellenőrzőbizottságok fölállítása volna a védekezés, amelynek szervezete a hegyközségek tagjaiból és szakemberekből állana s amely bizottságnak meg volna a módja a borhamisítás ellenőrzésére s uj bortörvényt kellene alkotni, amely a borhamisítást kihágás helyett vétségnek minősítené. A borárakra súlyosan nehezedik a vasúti tarifa, amely az idegen boroknak kivételes kedvezményt biztosit, elég ennek illusztrálására csak annyit mondanom, hogy a vasúti fuvar Trieszttől Prágáig, vagy Hamburgtól Prágáig olcsóbb, mint a Beregszász- Prága viszonylatban. Hasonlóképpen elviselhetetlenül nehezedik e termelési ágra a fogyasztási és forgalmi adó. A fogyasztási adó teljesen elavult, mert akkor állapíttatott meg, amikor a bor literje 10—12 korona volt s az eladási árnak csak 10%-át tette, ma azonban községi és tartományi pótlékokkal 1.40—1.60-ig emelkedik, amely a jelenlegi 3—3.40 koronás áraknak csaknem 50%-át tesrzi. Nyomja a boreladás lehetőségeit a borszaba draktáraknak azon kedvezménye, hogy ezek a behozott borok után csak az eladás megtörténtével kell, hogy a vámot fizessék. Kívánatos volna, hogy behozatali engedélyt csak azok a kereskedők kapjanak, akik igazolni tudják, hogy kétszerannyi belföldi bort vettek már, mint amennyit behozni akarnak. Szükséges volna Lengyelországgal olyan megállapodás kötése, amely a ruszinszkói boroknak Lengyelországba való szállítását tenné lehetővé. Ez azért is kívánatos volna, mert régen Ruszinszkő egész borkészletét a lengyelek vették meg. Segélyt a szőlfitermelöknek Az anyagilag a tönik szélén álló szőlőbirtok osságnak egy gyomsegély volna kiutalandó, amely a szőlőm unkák megkezdését lehetővé teszi. Azonkívül egy állandó kiskamatozásu fombard- kölcsön, amelyre fedezetet nyújtana az a körülbelül 20 milliónyi összeg, amelyet a kincstár az 1920. évi 683 sz. t. 10. és 11-ik §-a értelmében a kert-, szőlő- és erdőbirtokosokon bevett, mint műtrágya-adót. A máramarasá részeknek jelentékeny jövedelmi forrását, az aknatermelés képezi, s akiknek a fentebb elmondott okokból éppen úgy szükségük volna olcsó kölcsönre, mint az előbbieknek, nehogy a kereskedők kihasználják pénztelenségüket és már tavasszal megvegyék 25 fillérért annak az almának kilóját, amelyért ők ősszel négyezer, sőt hatszor annyit kapnak. Gyümölcstermelésünk primitív, de igy is évente mintegy 3000 vágón gyümölcs terem ebben a kis országban, amelyre nem közömbös, hogy kedvező tarifát kap-e, vagy kedvezőtlent. Kívánatos volna, hogy oly törvény hozassák, ami az almatermelő területek beültetését épp úgy előírná, mint az erdőterületekét, vagyis, hogy azok csak erre a célra használhatók. Gyümölcsfeldolgozó konzervgyárakat is kellene felállitaoi Ruszinszik óban. A valorizáció fokozottabb keresztülvitele A mezőgazdaság emelésére kívánatos volna a meliorizációk fokozott keresztülvitele. 1927. év végéig a meliorizációra ilyen összegeket költöttek: **£**£■ <x>'.kJ.~ j ' I í I lii I I II iül I Irf— MM—— Figyelem! Duzzadt nyakat és golyvát legkönnyebben úgy akadályozhat és ryógyithcl meg ha naponta egy kis szelei Gefte-féle jód-csohoiádét fogyaszt el. A Gehe-féle jód-csokoládé használata elővigyázatos sági szempontból egészségeseknek is ajánlható a duzzadt nyak és golyvaképződés elkerülésére. A készítmény a legv.jább és legideálisabb gyógyszere a golyvakezelésnek és vele jódmérgezés nem állhat elő. A csokoládénak semmiféle mellékize nincsen, úgyhogy annak használata beteg gyermekek kezelésére is kiválóan alkalmas. Kapható minden gyógyszertárban, vagy pedig közvetlenül: GEHE-WERKS A.-G., AUSSE3. * 1 2 3 II I lin—Pl —r 1. Cseh- és Morvaországban 1.009 011.330 2. Szlovenszkón 66,102.752 3. Ruszinszkón 3,792 619 koronát. Ez az igazságtalan arány a mai napig is megmaradt. A folyószabályozás hasonlóan elhanyagolt; a Tisza, Latorca, Teresva, Tereblya, Ung, Nagyág folyók óriási károkat okoznak. A kormány állandóan Ígérgeti szabályozásukat, — igy ezidén is, — de az állam részéről édes kevés történik ezirányban. Az állami utak gondozása — hisz tulajdonképpen csak egy van — az u. n. kasé a—jablonicai, — nem. áll azon a nivón, mint azt az autó századában meg lehetne kívánni. A vicinális utak oly rettenetes állapotban vannak, hogy azoknak megtekintését és gondozását külön kell a köz-munkaügyi miniszter ur figyelmébe ajánlanom, mert az kétség,’ beejtő. A vasút sem ruház be semmit, csak ott, ahoi a •legnagyobb kényszerűség viszi rá, mint a kvart—• kőrösmezei vonalon, ahol a Tisza rohanó árja egy jókora darabot kiharapott belőle. Pedig a beruházások szükségesek volnának, mert míg Csehországban 100 négyzetkilométer területre 70 kilométer vasút esik, addig Ruszinszkói bán 5, s ahhoz egyetlen egy kilométer uj vasutat sem épített az uj rezsim. Az Ungvár-, Munkács-, írsava-, Hnszt-vonaJ kiépítését minidig ígérték az arra illetékes tényezők s a régi költségvetésekben fel ie voltak véve kisebb összegek erre a célra, igy az egyik költségvetésben találtam 5 millió koronát. Tisztelettel kérdezem, hová lettek ezek az összegek? Szükséges volna a Pereosény, Poljana, Alsóverec- ke, Ökörmező, Szinevér, Németmokra, Bru&fcura, Kőrösmező vonal kiépítése is. Továbbá a Te- resva, Alsóapsa, Középapsa, Trebusa, Fehérpatak vonal kiépité&e. Nem volnánk kénytelenek a szomszédos állama vasúti útvonalait is igénybe venni, amaelyeknek állomásain csehszlovák utasnak le sem szabad ezállani, mert a szövetséges állam szu- ronyos katonája nagyon érthető módon figyelmezteti az utast, hogy itt román földön vagyunk. Hasonlóképpen szükséges volna a bátyú—királyházi szakasz gyors vonat járatú berendezésének kiépítése. Évek hosszú során át csak a Borzsova hidjáig kb. 15 bm.t- tudtak elkészíteni. Ez a legkirívóbb példája annak, hogyan történik a beruházás a ruszinszkói vasutakon. Nemcsak, hogy nem ruháznak be, de leszerelnek. Leszerelték pí. a csap—ungvár—uzsoki vonal egész biztosító berendezését, amely mintaszerű volt. Hasonlóképp leszerelték az egész vonalon a táviró- és telefoniberendez és t, sorompókat, őrházakat. Csaknem ezóról-szóra ugyanez történt a mun- kács—lavocsmei vonalon is. Sőt a fővonalokon is voltak ilyen leszerelő és vissza fejlesz tő munkálatok. A királyházai állomás, amely Ruszinszkónak a legnagyobb góca, ma is düledező barátokban van elhelyezve. Pedig volna eszköz a beruházásokra, mert ha az 1930. évi költségvetési előirányzatot megnézzük, 572 millió invesztációs növekedést találunk, amelyből 315 millió esik a vasútra és postára, de ebből édes kevés jut úgy a ruszinszkói vasútra, mint a ruszinszkói postára. A pusztuld kisipar A kisipar hanyathomlok rohan a pusztulás felé. A kisiparosság e végvonaglásával úgyszólván senki sem törődik. Szükséges volna e szövetkezetek részére olyan kedvezmények biztosítása, amelyeket a postás és a vasutas drusztvó és spolokok élveznek, t. i., hogy 1 koronáért kapják 5 kg-os csomagjaikat a Prágától több, mint 1000 km-re fekvő Kőrösmezőre is. De igy ezek a kedvezmények, a kisiparosságot é* kiskereskedőket pusztítják, mert nemcsak, hogy a fűszert hozatják Prágából, de még a kenyeret fc. Mig a régi tisztviselő nemcsak a fizetését, de a vagyonát is itt költötte el, addig a-menzákon étkező, a történelmi országokból ólő s ruházkodó uj tisztviselők alig költenek itt valamit. Szükség volna egy politikamentes ipartanács felállítására Is, amely az iparosok képviselőiből és érdekképviseleteinek tagjaiból állana. Kívánatos volna a kontárok szigorú üldfc zése és a hivatalnokok részéről a hivatalokban történő jogtalan házalások betiltása, valamint betiltása annak, hogy politikai pártok jogtalan koncessziók szerzését elősegítsék. Szükséges volna a képesítés szigorú megkövetelése mellett annak a megkötésnek a törlése, hogy az iparengedély megszerzését az állampolgársági igazolványhoz kötik. Evvel megint csak súlyos visszaélések történhetnek politikai szempontból és történnek is. A gyáriparnál is hiányzik az intézményes segítség. Elhanyagolt gyáriparunknak legékesebb bizonyítéka a nagybocskói Klotild vegyigyár, amely kémiai utón dolgozta fel azoknak a rengeteg erdőségeknek, néhol valóságos őserdőknek az anyagát, amelyek Ruszinszkó- ban vannak. A régi kormányzat a szegényebb vidékeken mindenütt gyáripart létesített s a kisüzemeket növelte, gépekkel és készpénzzel szubvencionálta, Ruszinszkóban a számottevő üzemek csaknem egytől-egyig igy keletkeztek. Ilyen célzattal létesítette a munkácsi dohánygyárat is s ugyanilyennel a kab. pol- jánai vasgyárat síb. Sőt másokat is sarkalt hasonló üzemek létesítésére. Ennek célja legelsősorban a helybeli és környékbeli törzslakosság kenyérhezjuttatása volt. A Latorica rövid fennállása után máris sok munkást és hivatalnokot elbocsátott így nem lehet lelkeket megnyerni, igy nem lehet konszolidációt teremteni. A ruszin nép között szájról-szájra száll, hogy régen kenyeret adtak, ma elveszik. Szükséges, hogy a kormány a lakosság féléiét előmozdító olyan beruházásokat tegyen, amelyek az adófizetők képességét jelentékenyen emeljék, mert különben ugv jár, mint az, aki egy mezítelen gyereknek a zsebéből akarna kivenni egy koronát. 42 százalékkal HS&b az aeSó&etíéiel A pénzügyi hatóságok nem nézik az adóalany teljesítő képességét, sok esetben nincsenek tekintettel arra, hogy valakit vagy egész korporációkat súlyos elemi vagy más csapások értek, amelyek az illetők exisztenciáját veszélyeztetik, sokszor olyan arányatalanul magas jövedelem után vetik ki az adót, amely a tényleges jövedelemnek husszorosa, pl. egy kis falusi \ 3
