Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-22 / 44. (2265.) szám
4 1930 február 22, szombat. Említett balkáni szövetségesünk a tí9zfrvisclökérdést is humánusan rendezte. Itt van a kezeim között a törvény eredeti román szövege és annak magyar fordítása, amelyet a román kormány már 1925-ben hozott, amely biztosítja a nyugdijat mindazoknak, akik abban az időpontban szolgálatban voltak, amikor az uj területeket a hatóságok átvették s a hüségesküt le nem tették. Az eskü letételére 6 hónapi időt adtak s a nyugdijait szolgálatuknak elhagyása napjától kapják. És a törvényt a nyugdíjasok utódaira is kiterjesztették. Itt azonban megtörtént az, hogy több tisztviselői kategória éveken át semmi nyugdijat nem kapott. Jogosan megillet a nyugdíj mindenkit, mert hiába mondta ki a legf. közig, bíróság egy döntvényben azt, hogy a csehszlovák állam nem jogutódja a magvar államnak, de igenis számtalan példával tudom igazolni, ho— jogutódja, mikor adószedésről van szó. De jogosan megilleti azért is, mert a csehszlovák kormányzatnak nem volt joga hüségesküt kérni a békeszerződések aláírása élőit, mint azt szintén egy volt román miniszter Vlád Aurél leszögezte egy nyílt-levelében, amelyet Seicaru szerkesztőhöz irt, azt mondván: „hogy azok még egy régi állam szuvo- rénitása alá tartoztak". Annál súlyosabb elbírálás alá esik ez Ruszinszkóban, ahol volt ukrán, román, kommunista megszállás s csak úgy jött a csehszlovák uralom. Hát tisztelettel kérdezem ezek után, hogy mind e négy uralomnak le kellett tenni az esküt? hisz akkor még senki sem tudta, hogy kié lesz az ott vajúdó uralom s ki lesz a birtokosa a később autonómnak Ígért földnek? Hisz akkor még az sem volt biztos, hogy nem-e tér visz- sza a régi uralom. Hát lehet gyors egymásutánban négy különböző uralomnak hüségesküt tenni? Ha igen, úgy ér-e valamit az ilyen eskü? A csehszlovák kormányzat különösen két elvet hangoztat, amely szükséges a nyugdíj megadásához: az állampolgárság s az utolsó szolgálati időnek csehszlovák területen végzése. De vájjon ki tartozik fizetni annak nyugdijat, aki csehszlovák állampolgár, de esetleg 40 évi szolgálatból egy két esztendőt nem itt töltött. Vagy ki tartozik fizetni annak, aki nem csehszlovák állampolgárodé csak utolsó szolgálati idejét töltötte itt? Tiz évi joggyakorlat nem volt elegendő ennek kijegecesitésére? De vannak olyanok is, akiknél mind a két feltétel megvolt s mégsem kaptak nyugdijai, s azt a legfelsőbb köz- igazgatási bíróság is helybenhagyta, holott a törvény betűi is kétségtelenül a kérvényezők mellett voltak, Súlyos e kijelentés, de állítom és azonnal bizonyítani is tudom, hogy a legfelső közigazgatási bíróság itt nem volt objektív. A nyugdíjasok ügyének és az állampolgárság kérő: se- nők rendezése a konszolidáció kérdése. Az éhezők és munkanélküliek minden államban igy a osehszlovák államnak kivételes gondozását és gondját képezik. íme itt van egy óriási nagy kategóriája a munkanélkülieknek s éhezőknek, akiket a csehszlovák kormányzat 11 esztendeje, a szó legteljesebb értelmében éhezni engedett. A ruszinszköi munkások mostoha sorsa A szónok rendkívül beható kritika alá vonja a ruszinszkói erdőgazdálkodás hibáit. Beszédének ezt a részét tartalmánál fogva közgazdasági rovatunkban fogjuk ismertetni. Ostorozza azt a bánásmódot, melyet a kormány a ruszinszkói állami üzemek munkásaival szemben követ, kiket tömeges elbocsátásokkal elütöttek attól, hogy a szerződéses viszonyokból eredő kis nyugdijat megkaphassák. Ezek az elbocsátottak vagy kivándorolni kénytelenek, vagy mint idénymunkások kapnak a régi üzemükben éhbért. Az aknaszlatinai munkásságnak a tiszta nyereségből nem fizették ki a törvényelő- irta 10 százalékos részesedést. A kincstárnak a dohányjövedékből óriási, 1163 millió tiszta jövedelme van s mégis megtörtént az, hogy 1926 bán a munkások nagy tömegét bocsátották el a munkácsi dohánygyárból s utána rögtön felemelték a nyugdijakat, de a felemelt nyugdíj kedvezményében az imént elbocsátott munkásokat nem részesítették . A rahói és bustyaházi kincstári munkásoknak 20—48 korona nyugdijat adnak havonta. Ha koldulási engedélyt váltanak, jobbam járnak, minlh-a -ezt a nyugdijat veszik igénybe. Az 1925. évi 224. számú törvény, amely rendezné a szerencsétlen páriák helyzetét, még nincs végrehajtva. Milyen gyönyörű gesztus lett volna, — mondja a szónok — ha a köztársaság egyik legnagyobb ünnepén, tisztelt elnökünk 80 éves születése napján a kormány és parlament megbékítené a lelkeket s mindenkinek megadná az államipolgárságot, akit az aj államford utat itt talált, mindenkinek: megadná a nyugdijat, akit szintén itt talált az államford ulat s az előbb említett munkáskategóriáknak i« megadná az emberi megélhetést biztosító nyugdijat, hogy ezek az éhező, nyomorgó, halálra szánt nyugdíjas és munikástömegek s az állampolgárság nélküliek 11 esztendő után egyszer igazán ünnepelhessenek. A kincstári munkás tömegek is hálával és boldogan gondoltak volna mindig erre a napra. De mi addig tiszta szívvel nem ünnepelhetünk, amíg 11 év után ily tátongó sebek vannak a respublika testén, éppen annak az állaim- főnek a 80dk születésnapján, akinek könyvei telve vannak a nemes, szociális és emberi megértést hirdető mondatokkal. Mi addig C9ak azt kiálthatjuk az ünnepen: Ave Praesi- dens morituri Te sálutanti Függetlenséget a bíráknak! Szlovénekén és Ruszinszköban köziemért a nagy birói hiány. Sürgős a bíróidig anyagi függetlenségének a biztosítása egyrészt azért, hogy kedvet kapjon az ifjúság a pályára, másrészt azért, hogy a birói függetlenség meg- óvassék. Mert nyugodtan merem állítani, hogy vannak esetek, ahol a bíróság nem tud objektív ítéletet mondani, mert olyan nyomások alatt áll, amelyek lelkiismeretének és tudásának irányától eltérítik. Ezt szükség esetén okmányilag tudom bizony i tani. vámőrlő malomra egy millió jövedelem után vetették ki az adókat, amikor annak a község igazolása szerint alig egyhuszad annyi jövedelme volt. Az 1927. évben pl. Podk. Rusban 60 millió adéjövedelcm volt kontemplálva s beszedtek 102 milliót, ami 42 százalékkal több az előirányzottnál. Spicli rendszer uralkodik. A felhívások tömegei, ezrei és ezrei mennek ki a gazdákhoz, kereskedőkhöz, iparosokhoz, hogy orvosoknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, mérnököknek stb. stb. mit fizettek. Ezt okmányilag is tudom bizonyítani. Itt a rosszakaratnak bőséges alkalma nyílik. Az ilyen bemondások ellen aztán hiába védekezik az adóalany. A pénzügyi tisztviselők nagy része csak az ilyen besúgóknak .hisz. A becsületes vallomást tevőhöz a kérdések egész halmazát intézik, amelyre megfelelni képtelen. Ez esetben rögtön kész a határozat: mulasz- tásba, kontumációba esett. Az uj adótörvény óta a helyzet nem javult csak rosszabbodott, töag$S2®l8i$ adőSgyi eiisaRfacieSása Az uj törvény megszüntette Nagyszöllősön a külön adó kivető bizottságot s így a sző!lő?i járás közönsége az őt csak távolról ismerő beregszászi jövedelemadó kivető bizottság elé kerül. Pedig a 10.009 lakoson felüli Nagyszállást a törvény értelmében is megilleti a külön a3ókivető bizottság. indítványozom, hoigy a pénzügyminiszter ur e kérdést sürgősen intézze el. A nagyszőllősi rengeteg adóügyi panasz szanálása végett pedig indítványozom, hogy ezen a román határ közelsége folytán oly nagy kereskedelmi helyen — Nagyszőllősön — külön pénzügy igazgató sági expozitoira létesittessék s addig is, amíg-ennek a szervezése megtörténik, Nagy szellőzőn megalaki itassák a nagy- szőllősi járási adókivető bizottság. Ez az ugocsai gazda-, iparos- és kereskedőkörök egyhangú kívánsága. Általánosságban minden járásban, amelynek székhelye 10.000 lakost számlál legalább, pénzügyigazgatósági expozitura létesittessék külön adókivető bizottsággal, mert csak ez a decentralizáció vezethet a helyzet javításához. Az állampolgársági kérdés anarchiája A* állampolgárság ée a nyugdíjasok kérdése a demokratikus köztársaság szégyenfoltja s egyszerű pénzügyi manipulációvá degradáló. Az állampolgárság megadásával ugyanis az [ üzleti elv eddig a következőképpen érvényesült: megadták annak, alti fizet érte s elvették attól, akinek fizetni kellene, ha megkapja az állampolgárságot. Bocsánatot kérek, de erre nincs kifejezés, amikor a polgárság legszentebb jogát pénzért árulják. Ez tiszta üzlet, pénzügyi művelet. - Sokan jóval a prevrát után jöttek e területre s mégis van állampolgárságuk s viszont olyanokat, akik vagy elődeik 50, sőt 80 esztendeje itt laknak s nem tudnak állampolgárságot kapni, mert nyugdijat kellene nekik fizetni. Lehetetlen dolog az, hogy egy államnak előbb legyen állampolgára, mielőtt az állam létezett volna. A sokat ócsárolt s balkáni államként emlegetett Románia az egyedül helyes elvet viszi keresztiül e kérdésben s szigorúan betartja a saint-germani békeszerződést, amely kimondja, hogy ipso-facto állampolgár az, akit lakás vagy illetőség szerint itt talált az államforduiait. Hát, ha Románia keresztül tudja vinni ez egyedül humánus elvet, miért nem jár el hasonlóképp Csehszlovákia? Hisz a saint-germaiui szerződés a mi törvényeinkben is be van cikkelyezve. Lehetetlen, hogy az állampolgárok e legszentebb jogával, teljes anarchiát teremtsenek épp azok, akik a törvény legfőbb őreiként kellene, hogy viseljék tisztjükéit. Hát nem anarchia az, hogy a fenti alaptörvényt negligálva, egyszer 1886. évi 22-ik törvénycikk irányadó az állampolgárság elbírálásában, úgy hogy annak a legértékesebb elvét a 4 évi helybenlakást és adófizetést maga a legfőbb birói szék dönti meg a törvény szellemével és 28 évi gyakorlatával szemben. Máskor, sőt legtöbbször régen hatályon kívül levő törvény, az 1879. évi magyar törvényt aplikálják az állampolgárságra s igy 80 éves, itt született, állandóan itt élt embereket ütnek el a polgár' legértékesebb jogától. Ismét máskor a lex Dérer szerint járnak el, de azt is bizonyos megszorításokkal alkalmazzák, amelyek a törvényben egyáltalában nincsenek. Végül az 1896. évi 222. sz. osztrák birodalmi törvényt, amelynek 2-ik paragrafusát a gyakorlatban állandóan használják Ruszinszkóban, ellenben a 10. paragrafusát, amely minden állandó jellegű lelkésznek biztosítja az állampolgárságát, egyszerűen negligálják. Elveszik a koogruá- ját az állampolgárság hiánya miatt, mint legutóbb egy 74 éves papnők, aki 50 éve végzi lelkészi teendőit s egy másiknak, aki 70 év körüli s ezen területen született, állandóan itt élt s mindkettőtől megvonják azt a kevés örömet, hogy rövid életében élvezze az álla napol irár sági jogból eredő anyagi előnyöket Hát nem káosz ez? Nem anarchia ez és nem megszégyenítő a demokratikus köztársaságra akkor, amikor Románia sakkal humánusabb ebben a kérdésben? A nyugdijkérdés Auszinszkőhasi 1 magyar iskolázás vérző sebei A ruszinszkói iskolák az újonnan fölállított 200 cseh iskola kivételével szánalmas állapotban vannak. A magyar elemi iskoláztatás csaknem teljesen a felekezetek iskola falai közé szorították. Számtalan példával igazolhatnám, hogy a felekezeti iskolákból egyenesen eltiltják* a más felekezetű gyermekeket. Kezeim között van a skolni odgvil 8313—20. számú rendele,te, amely csak úgy engedélyezi a tanítóknak a felekezeti iskoláikban a támlást, ha- más felekezetű gyermeket nem vesznek föl. Hápkja Péter dr. tócsői ügyvéd gyermekeit a református elemi iskolából, mert azok görögka to l ikusók, 1609—28. számú rendelettel 1928 szeptember 28-án a tanfelügyelő ur kitiltotta a református iskolából. Nagyszálló sün történt meg, hogy a felállított magyar elemi iskolába, miután sok zsidó és görögkatolikus gyerek iratkozott be, évközben, januárban szüntették be az állami iskolát. A magyar anyanyelvű iskolákat nem engedélyezik még akkor sem, ha egy meglevő régi iskolában az egész képviselőtestület kéri a magyar tannyelven való tanítást. Ellenben, ha a csendőrség nyomására 3 licenccel bíró zsidó polgár kéri a cseh iskolát, akkor azt rögtön felállítják. Igaza van Englis pénzügyminiszternek, hogy hypertrophia az, amit a cseh kisebbségi iskolákkal csinálnak. Óvodáinkat is egy-kettő kivételével beszüntették. Tanítóképzőnk nincs, legföljebb ha a 6—700 km.-re fekvő pozsonyi kurzust lehet annak nevezni. Most jelent meg éppen az egyes iskolákhoz a skolni otlgyil rendelete, hogy gondoskodjanak tanítóról a felekezeti iskolák, mert az állami tanítókat legkésőbb jun. 30-ika után visszavonják a felekezeti iskoláktól. Rövidesen ott leszünk, hogy a magyar nyelven való taniíást a felekezeti iskolákban megengedik, de tanitó nem lesz, aki tanítson. Emiatt pirulniok kellene az eddigi közoktatásügyi minisztereknek. Még egy nagy nehézsége van a tanitóalkal- mazásnak Ruszinszkóban. Amig Szlovenszkón a felekezeti tanítók részére a megfelelő lakáson és kerten, illetve lakbéren kívül és évi 240 korona nyugdijjárulékon kívül csak 1200 koronát kell évenkint biztosítani, mint a tanitó alapfizetését, ugyanez Ruszinszkóban, ahol a tanügyi hatóságok az idevonatkozó törvényt nem ismerik, 4908 korona. Még a magyarnyelvű tanonciskoláinkat is beszüntették. Hiányzó szakiskolák Szakiskoláink nincsenek, ha valaki magyar gazdasági iskolába akarna menni, 700 km.-re kellene utaznia Komáromba, mert ez egyetlen gazdasági szakiskola az 1 milliónyi magyarság részére. Érdekes, hogy van a köztársaságnak 934 gazdasági népiskolája, ebből 505 cseh, 136 szlovák, 112 német, 173 ruszin, 7 lengyel, 1 magyar és 1 román. Az összliallgatók száma 37.264, vagyis egy iskolára jut 39 tanuló s egyetlen magyar iskolába 800. Biztosan merem álitani, hogy a 800 tanuló közül egy sincs ruszinszkói. A milliónyi magyarságnak annyi gazdasági iskolája* van, ameny- nyi a 12.000 lakosú románságnak. A kis töredék lengyelségnek pedig hétszer annyi, mint a magyarságnak. De komoly és vezető államférfiak azt mondják, hogy itt a magyarságnak túlontúl sok iskolája van. Az ungvári agyagipari szakiskolát megszüntették és nincs egyetlen magyarnyelvű fémipariskolánk, még alsófoku sem. Egyetlen középfokú kereskedelmi iskolánk van, a munkácsi volt községi, amelynél föltételül volt kikötve az átadásnál a magyar nyelv használata, még polgári iskolánk is csak kettő van az egész területen. Hasonló mostoha elbánásban részesülünk a középiskoláinkkal. Az egyetlen magyarnyelvű iskola Beregszászon van, amely csak félig magyar, mert a másik tagozata ruszin. Mig a ruszin tagozatnak van internátusa, állami támogatással, addig a magyar tagozatnak még társadalmi utón sem engedték meg az interná- tus fölállítását. Az ezelőtt 300 esztendővel katolikus jelleggel és magyar tanítással a Drugeth-magán&la- pitványból épiteti, és később a katolikus tanulmányi alappal fönntartott ungvári gimnáziumot egyszerűen elvette a kormányzat. Tisztelettel kérdezem, milyen alapon, szekularizáció van itt, vagy kommunista berendezkedésű kormányforma? Az ukránok évenkint 18—20 miliőt kaptak a költségvetésbe beálitva s nekünk ez öszszegeknek még a morzsáit sem adták. Mi megelégedtünk volna ez összegekkel évenkint s nem néznénk düledező iskolákkal s éveken át tanitó és tanítás nélkül a gyerekek százaival, sőt ezreivel a 'bizonytalan jövő elé, amely iskolapolitika még mindig a háború mentalitását, és a bosszú bélyegét viseli magán, hacsak az uj kultuszminiszter ur nem fogja e siralmas állapotokat megváltoztatni. Tekintettel* az előadottakra s főleg arra, hogy a kormányzat a. befolyó kincstári jövedelmekből, adóból és köztartozásokból befolyó összegeket, nem fordítja beruházásokra, főleg olyan beruházásokra, amely Ruszinszkó gyermekcipőkben járó gazdasági életét föllendite- nék, a. lakosságot uj megélhetési és keresetforrásokhoz juttatnák, sem gazdasági, sem kulturális életének föl lendít ésével nem törődik, az ottani törzslakossá,gnak s az állampolgárságnélküliek és nyugdíjasok, valamint az elbocsátott régi tisztviselők nyugdíjaztatásáról nem gondoskodik, ellenben az adók behajtását fokozott erővel végzi, a költségvetést nem szavazhatom meg. — Három havi fogházra Ítélték Baeran dr. volt képviselő fiát.. Bécsiből jelentik: A P. H. H. tegnapi számában jelentettük, hogy a bécsi bíróság zsarolás bűntettéért vonta felelősségre Baeran dr. volt csehszlovákiai német képviselő fiát. Arduin Baeran dr.-t, aki vezető tisztviselője volt a klosterneuburgi takarékpénztárnak. A bíróság bűnösnek találta a fiatal Baerant, akit három havi fogházbüntetéssel sújtott, de a büntetés végrehajtását három évre felfüggesztette. Könyvvásárlóink figyelmébe 1 Wlmta igen fcfeis Előfizetőnknek és Olvasónknak, s?kl legalább 80.- korona ára k&nyvefi irgnsiGl i^adébioataiiink MnvoBStaoSfjáSian* fiBUssssn ingysn adjuk AlbBnaeum 1030. éw Irodaim! ASmanacbSáí* amígü készletünk Sark 'l-u,, ....... ....
