Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-18 / 40. (2261.) szám
1930 február 18, kedd. 5 A kormány n'épiiési programja ' Prága, február 17. A köarmmíkaügyi minisztérium és a pénzügyminisztérium között tárgyalások folynak egy rendkívüli kölcsön fölvételiéről, amelyet a közmunkaügyi minisztérium kizárólagosan útépítésekre használna föl. Englis pénzügyminiszter hosszas tárgyalások után beleegyezett abba, hogy az útépítési alap a szociális biztosítási központtól 130 millió korona kölcsönt vegyen föl. A kölcsön fölvételének főtételeiről tárgyalnak most az illetékes pénzügyminisztériumi ügyosztályban s arról van szó, hogy köztmun- kaügyi minisztérium egyszerre vegye igénybe a kölcsönt, vagy három-négy éves részietekben. Ugyanis egyes útépítési vállalatok három-négy éves hitelezést ajánlottak föl a munkavállalásoknál. A folyó évben összesen 544 millió korona áll az ulépitési alap rendelkezésére: a rendes költségvetésben az utak karbantartására 70 millió szerepel, ütés hídépítésekre 36 millió, rendkívüli illetékekre 20-5 millió és technikai berendezésekre 1 250.000 korona. Továbbá a szociális biztosítási központ ez évre 140—150 millió korona kölcsönt ad, végül az ulépitési alap a folyó bevételekből 136 milliót fordít nem állami utak építésére és rendezésére. Ezen összegeket tisztán tárgyi kiadásokra fordítják, mert a személyi kiadásokat a közmunkaügyi minisztérium költségvetése fedezi. A minisztérium terve szerint 263 kilométer hosszú ut építéséről és rendezéséről van szó, vagyis pgy kilométerre 500.000 koronát fordítanak átlag. Legújabban ,a személyi kérdések is nagy gondot okoznak, mert a megnövekedett munkaprogram miatt a közmunkaügyi minisztérium eddigi személyzete kevésnek bizonyul. lüfifemliü fognak részesüli a magyarországi psfititei bliiaiil! Budapest, február 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Esti Kurír tudni véli, hogy a kormányzó tiz éves jubileuma alkalmából adandó amnesztia nem egyénenkénti, hanem közkegyelem alapján a törvényszékek elnökei fogják'1 elbírálni, hogy kik részesülhetnek amnesztiában. A lap a továbbiakban arrpl érlesül, hogy a jubileummal kapcsolatban az állampolgársági ügyeket is végleg rendezik és lehetővé teszik az op- tálást azoknak is, akik a kitűzött határidőn belül azt elmulasztották. Több százezer koronás csalásokat követeti el egy örüanl keresteti Bribnn, február 17. Múlt hó végén Leder- mann prágai szőnyegkeresikeclő bűnvádi följelentést tett Liechtenstein Miksa brünni csemegekereskedő és felesége ellen, akik kilenc perzsa szőnyeget vásároltak nála 20.000 korona értékben, amire 11 fedezetlen váltét adtak át neki s azután a szőnyegeket elzálogosították, majd a pénzt elköltötték. Leder- mann nagy utánjárással csak hét szőnyegre szóló zálogeéduiát tudott visszaszerezni, ezért bűnvádi feljelentést tett Lieehtensteinék ellen. Mialatt a rendőrség az ügy vizsgálatával foglalkozott, számos más cég is hasonló feljelentést tett Liohitensteiin ellen. Ezekből kideiült, hogy Liohtenst&in hivatásszerűen űzte a nagystílű csalást s több százezer korona értékben csalt ki kisebb- nagyobb összegeket áldozataitól. Részleges aüseüieMom lesz Németországban Berlini, február 17. Németországban rövidesen részleges alkoholtilalom lesz. A birodalmi gyűlés közigazgatási bizottsága szombaton délben megszavazta az uj al kohol törvényt, amelynek értelmében a tartományi hatóságok a jövőben teljesen betilhatják a szeszesitalok árusítását a bérfiztési napokon, legfeljebb azonban heti két napon. Miután Németországban részlten péntek, részben szombat a kifizetési nap, a tartományi hatóságok erre a két napra minden héten betilthatják az al- koholárusitást. Az uj törvényt a bizottság tizennégy szavazattal tizenhárom ellenében fogadta el. A javaslat mellett a szociáldemokratákon és a komim un istákon kívüli csak a német nemzeti párt szavazott. Az össszes többi polgári pánt a javaslat ellen volt ©antílik isrlfe London, február 17. Ahmedabadi jelentés szerint a pánhindu kongresszus végrehajtóbizottsága, amely pénteken Gandhit diktá- tori teljhatalommal ruházta föl, Gandhi kívánságára egyelőre permanenciában marad. A diktátor a közeli napokban végérvényes utasítást ad az életbeléptetendő akciókról. Kijelentette, hogy még ma ultimátumot intéz az alkirályhoz. Az első lépés a kormány sómonopóliuma ellen irányul. Az ország minden részébe agitátorokat küldtek, akik a sóbányákban és a sógyárakban fölszólítják a munkásokat, hogy szüntessék be a munkát. Tegnap este a Sabarmati folyó partján népgyiilés volt, amelyen a végrehajtóbizottság tagjai beszédeket mondtak és harcra szóli-1 tották föl a népet. A népgyiilés elhatározta, hogy megkezdi a küzdelmet India függetlenségéért. Ha Gandhit, vagy egy más vezért letartóztatnak, az egész nemzet föllázadna. A jövő héten megkezdődik a hatóságok bojkottálása és az angolok parancsait többé nem teljesitik. A hivatalos lesújtó Ítéletet m&méoíi ki Mobiláré Mobile alkalmatlan vezető, megbízhatatlan jeliem, közepes repülő — Malmgreen heroikus halála — Róma, február rí. Hosszú és alapos vizsgálat után, amelyben a szerencsétlen végű Italia- expedició hazakerült tagjait, a segélyexpediciók vezetőit mind kihallgatták és a szakértők ösz- szegezték véleményüket, az olasz tengerészeti minisztérium most már elérkezettnek látta az időt arra, hogy a nagy lelkiismeretességgel és abszolút objektivitással végrehajtott vizsgálat eredményét és megállapításait a nyilvánossággal közölje. A tengerészet hivatalos folyóiratában szombaton jelent meg az északsarki expedíció ügyében végrehajtott vizsgálat jegyzőkönyve, mely az eddig megjelent memoárok mellett a legmegbízhatóbb forrásmüve lesz a Nobile-expedi- ciónak, amennyiben nem szubjektív véleményeken, hanem objektív szakértői megállapításokon, abszolút hitelű tanúvallomásokon alapul a jegyzőkönyvnek minden egyes pontja. A történelmi jelentőségű okirat, amely a sarkvidéki kutatások történetének egyik legjelentősebb kútfője lesz, a tengerészeti miniszter rendeletével kezdődik. A rendelet arról, intézkedik, hogy a tengerészet hivatalos közlönyében közre kell bocsátani a vizsgálat anyagát-, mert a külföldi sajtóban, különösen a svéd sajtóban olyan kommentárok is napvilágot láttak, amelyek kétségbevonják a vizsgálat objektivitását. A Nobile-iigv megvizsgálásával megbízott bizottság jeleikése három részre oszlik. Az első rész a vállalkozás technikai részével foglalkozik a legűehatóbban és a legnagyobb szakszerűséggel és megvizsgálja azokat a körülményeket, amelyek között a léghajó elpusztult, hogy megállapítsa a pusztulás okait. A második rész azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miképpen viselkedtek az expedíció egyes%tagjai a katasztrófa bekövetkezése után. A harmadik rész a segélyakciókat ismerteti. A vizsgálóbizottság súlyosan marasztaló ítéletet mondott ki Nobilera. Vétkes és bűnös A vizsgálat megállapítja, hogy Mobilénak ntfm volt meg az érvényes engedélye egy léghajónak hosszabb útvonalon való vezetésére, csupán provizórikus fölhatalmazása volt Róma fölött végzendő kísérleti repülésekre. A dokumentum nem mondja meg, hogyan került mégis a sor arra, hogy Nobile megkapta az engedélyt az oxpedició megszervezésére és vezetésére. A jelentés azután kimerítően foglalkozik azzal a könnyelműséggel, amely az előkészítés munkálatainál megnyilatkozott. Kimutatja, hogy a legénységet nem osztották be megfelelő módon, semmibe sem vették azokat a szempontokat, amelyek az emberek frlsseségét megőrizhették volna és kimerültségüket megakadályozták volna. A léghajó főgépésze még egyetlen re- pülőuton sem vett részt. A fotográfus azelőtt egyetlen fölvételt sem csinált. A katasztrófa lefolyása és annak okai a vizsgálat szerint teljes mértékben földerítetteknek tekinthetők. Amikor a léghajó a szerencsétlenség bekövetkezte előtt körülbelül egy órával elsőidben zuhant lefelé orrával, teli erledobással könnyítettek rajta, azonban ez olyan mértékben történt, hogy az Italia egyszeriben ezer méternyire ugrott a felhők fölé. Az első zuhanást különben az okozta, hogy a magassági kormányt kezelő ember elszunyókált. Hogy azonban ezer méter magasságból újból alászállhasson, olyan sok gázt bocsátottak ki, hogy az ismét hidegebb rétegekbe került léghajó rendkívül megnehezedett. Végül, amikor a bmotorokat megindították, elfelejtették a légszellőztető készüléket az erősebb ellenszélre beállítani. A levegőballonettek, amelyek a félig merev léghajónak a szükséges szilárdságot adják meg, olyan erősen fölemelkedtek, hogy még több gázt szoritottak ki a cellákból és igy a léghajót még súlyosabbá tették. Végül senki sem törődött azzal, hogy a sülyedőben lévő léghajót orrával a szél ellen forditsa. Ha ez megtörtént volna, a zuhanás sebességét csökkentették volna, mivel azonban elmaradt, az összecsapődás borzalmas erőve! történt s a léghajó száztnérföldnyi sebességgel üíődöft a jégtáblához, ami azután a katasztrófát betetőzte. Megsemmisitően hangzik a Nobileről kimondott Ítélet. A vizsgálóbizottság megállapította, hogy nem igaz az, mintha Nobilet társai unszolták volna arra, hogy elsőnek hagyja el a jégszigetet. Nobile távozása úgy történt, hogy a svéd repülővel folytatott hosszas tárgyalások után Nobile a következő kérdéssel fordult embereihez: —• És mit szóltok hozzá ti? Nekem kell elsőnek eltávoznom? Társai egyszerűen igy feleltek: — ön a parancsnok, önnek kell tudnia, hogy mi a teendője. A hivatalos jelentés abszolút élességgel igy fogalmazza meg a Nobilera kimondott Ítéletet: Alkalmatlan a léghajó vezetésére, megbízhatatlan jellem, közepes repülő. Malmgreen tragédiája A dokumentumnak azok a legmegrázóbb lapjai, amelyek Malmgreen tragédiájáról számolnak be. A jelentés elsősorban megállapítja, hogy a Malmgreenből, Zapplból és Marianóból álló őrjárat Nobile tábornok teljes hozzájárulásával indult végzetes útjára, mig Nobile úgy állította be a dolgot, mintha az ő szava ebben a kérdésiben nem lett volna irányadó. Maga Malmgreen volt, aki a katasztrófa után úgy vélekedett, hogy nincs más mentség, mint a szárazföld elérésének megkísérlése. Ezután Malmgreen egy jegesmedvét ejtett el, élelmiszerük egyelőre volt és igy szándékát kitolta. Később ismét Malmgreen sürgette az őrjárat kiküldését. —• Ha mennünk kell, már pedig mennünk föltétlenül szükséges, ennek azonnal meg kell történnie, mert most még útnak indulhatunk. Szélcsend uralkodik és igy a jégrögök még nem mozognak. A kis csapat a jelentés szerint jó kondícióban indult útra. Zappi erejének teljében volt. Mariano kissé gyöngébb. Malmgreen jól érezte magát. Balkarjának kificamodásában már jelentékeny javulás következett be. Különben, hogy őt kimúljék, csupán könnyű takarókat kellett vinnie. Hogy szívbajos volt, az indulás pillanatában senki sem tudta és Malmgreen nem is árulta el társainak. Az őrjárat első útszakasza teljes huszonnégy órán át tartott, mivel azonban állandóan pihenniük kellett, alig tettek meg öt kilométert. Az elébe kerülő akadályok még Maímgreen- nek. a sarki világ alapos ismerőjének elképzelését is meghaladták. Malmgreen maga mondta társainak, hogy az utjukba kerülő jégtorlaszok a leggonoszabb tömbjégből állanak és sohasem hitte volna, hogy az akadályoknak ilyen szakadatlan sora kerülhessen elébük. A hőmérséklet rohamosan csökkent. Malmgreen jobblábán fagyási jelenségek mutatkoztak. Már a második napon idegileg összeroskadt. Mariano hisztériának jellemezte állapotát. Malmgreen panaszkodott és érthetetlen szavakat mormolt maga elé. Társai masszírozták, bátorították és meleg italt készítettek számára. Negyedóra'múlva fölmelegeclett és bocsánatot kért társaitól Ezen a napon arról gondolkodtak, hogy ne térjenek'-e vissza, kételkedtek azonban abban, hogy a visszafelé vezető utat megtalálják-e. Elhatározták tehát, hogy folytatják a halál-utat. Malmgreen folyton gyöngébb és gvöngébb lett, lábai fölmondták a szolgálatot. Ha elesett, nem birt föltápászkodni, talpra kellett állítani. Most már egészen hallgataggá vált. Jobblábának ujjal teljesen lefagytak, kezei megdagadtak. Ekkor Malmgreen arra kérte társait, hogy a magukkal hozott baltával üssék őt agyon, előbb azonban fedjék be egy kendővel, hogy az ütés hatását ne lássák. Kérését visszautasították. A tizenkettedik stáció A kálváriás ut tizenkettedik napján Maim- gxeen a jégre vetette magát és kijelentette, hogy most' már nem tud tovább menni. — Nem tudok tovább menni, itt maradok. Ti azonban menjetek csak tovább! Elhatározását nem másította meg. Lehúzta cipőit és megmutatta szörnyen szétmarcangolt lábát, amelyen már a nyers hús ütközött ki. Újból kérte társait, üssék agyon. A bizottság jelentése ezután szószerint igy folytatja: — Malmgreen azt sem akarta, hogy társai élelmiszert hagyjanak számára, mert ez életét csupán pár nappal hosszabbította volna meg. Arra kérte Zappit, hogy' iránytűjét és gyű Kijét vigye el Stockholmba és adja át édesanyjának. — Azonban a gyűrű nem ment már le a megdagadt ujjakról. Amint Malmgreen kívánta, sirszerü mélyedésbe fektették, amelyet a hóban készítettek számára. Kívánságára hóval takarták be. Társai kis jégdarabokat helyeztek a feje mellé és Zappi, aki visszaemlékezett arra, hogy Melmgreen egykor azt mondotta, hogy a tudósoknak nincs hitük, kevés hóval keresztet rótt Malmgreen homlokára és a keresztelés formuláját mon-r dotta el közben. — Zeppi és Mariano most reményt vesztve néhány tiz méternyire távoztak a sírtól és egy hómezőn két óráig pihentek abban a reményben, hogy Malmgreen végül is megváltoztatja szándékát. Közben látták, amint roskadozva egy jégdarabra támaszkodik és hallották, hogy hangosan kiált feléjük, folytassák tovább útjukat. Azután végleg eltűnt szemeik elől. A jelentés azután tovább beszéli el Zappi és Mariano kalandos útját addig a pillanatig, amíg a Kraszin reájuk nem akadt. A három embernek anabázisa az Italia expedíciójának egyik legtragikusabb, egyúttal azonban legérdekesebb fejezete is. Tisztára véletlen, hogy Mariano megmenekült, mert Mariano kívánságára Zappi már visszahagyta őt, azonban belátta, hogy egyedül nem folytathatja útját, el kell pusztulnia és ezért társa mellett maradt, hogy vele együtt várja be a halált. Már a deliriumboz voltak közel, amikor a horizonton feltűnt a Kraszin kéményének a füstje... A A hivatalos jelentés ezek szerint teljesen lesújtó ítéletet mond ki Nobilera. A Prágai Magyar Hírlap szerkesztősége kereste a módot arra, hogy ebben a kérdésben megszólaltassa az expedíciónak résztvevőjét, Behou- nek dr.-t, azonban a tudós sarki utazó szombat óta betegen fekszik lakásán és igy egyelőre nem áílt módunkban véleményét kikérni. A hivatalos vizsgálat jelentése minden körülmények között rátette a végső pontot a balsorsu expedíció történetére. „En raboltam el a tábornokot“ Beleőrült egy orosz sofőr a Kuijepov-rejtétyhe Paris, február 17. A Kutjepov tábornok eltűnésével kapcsolatosan különös eset foglalkoztatja a rendőrséget. Jagnenko orosz sofőrön, aki annakidején a krimi hadseregben szolgált és néhány éve telepedett meg Páris- ban, hirtelen elmezavar jelei mutatkoztak. Előbb nadrágszijára akarta magát felakasztani, majd borotvát fogott önmaga ellen s közben állandóan ezt kiabálta: „Én raboltam el a tábornokot! Én raboltam el a tábornokot!** Beszállították a rendőrségre, ahol orvosi megfigyelés alá vették. A vizsgálat megállapította, hogy január 26-án és 27-én, vagyis a tábornok elrablásának napján és másnapján Jagnenko nem teljesített szolgálatot abban a garázsban, ahol alkalmazták. Eddig még nem tudták kideríteni, hogy ezt a két napot mivel töltette. Az orosz emigránsok lapja, á La Renais- sance jelentése szerint a párisi szovjetnagykövet, Dovgalevszkij, Tardieu francia miniszterelnöknél tett lég-utóbbi látogatása alkalmával követelte, hogy az orosz emigránsok néhány vezetőjét utasítsák ki Parisból. Különösen Golovin tábornok kiutasítását követelte volna Dovgalevszkij, arra való hivatkozással, hogy a tábornok az orosz emigránsok részére katonai kiképzőtanfolyamokat rendez. i
