Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-18 / 40. (2261.) szám
TOW^-/V\AGfcttl-HtRl»AP 4 Bethlen miniszterelnök Parisba utazott Budapest, február 17. (Budapesti szerkesztőségünk teleionJelemt éee.) Belli-len István gróf miniszterelnök vasárnap éjszaka ífól 12 órakor Párisba utazott, hogy résztve- gyen az ott folyó konferencián. Beavatott helyen kijelentették, hogy az utazás egyáltalában nincs összefüggésben bizonyos körök azon híreivel, mintha Parisban nehézségek merültek volna fel és ezért utazna oda Bethlen. Ellenkezőleg, a megegyezés aláírása még e héten várható és Bethlen azért utazott ki, hogy aláírja a megegyezést. A sajtó értesülése szerint Bethlen miniszterelnök Vass József dr. népjóléti minisztert bízta meg helyettesítésével és meghagyta neki, hogy a kormányzó jubileumáról szóló törvényjavaslatot távollétében is tárgyaltassa le. Megszűnt a cseh nemzeti munkapárt Prága, február 17. A cseh nemzeti munkapárt vasárnap tartotta likvidáló gyűlését, amelyen egy tekintélyes csoport a párt további önállósága mellett foglalt állást. A többség Stránsky képviselő felszólalása után elhatározta & párt feloszlatását és javasolta a párttagoknak, hogy lépjenek be a cseh nemzeti szocialista pártba, amelynek programja, szervezete és politikai taktikája a legközelebb áll a volt cseh nemzeti munkapárthoz. E határozattal tehát megszűnt az egyetlen kimondott intóllekuális cseh párt. Strán- skynak azonban nem sikerült a párttagokat tömegesen a cseh nemzeti szocialista párthoz átvinni, jóllehet ő csak ily értelmű ígérete alapján kapott mandátumot Benes pártjától. Görögországban letartóztattak egy német kommunista képviselőt Athén, február 17. A görög rendőrség az elmúlt napokban számos külföldi kommunistát letartóztatott, köztük Emst Grube német birodalmi képviselőt is, aiknól 10-000 márkát és egy 500 dollárról szóló csekket találtak. Grube ki jelentette, hogy nincs köze a kommunistákhoz és azért tartózkodik Görögországiban, mert orvosa neuraszténiája miatt délvidéki utazást rendelt számára. Grube azonban makkegészséges és így jelenléte legalább is gyanús. A letartóztatott képviselő arra kérte a hatóságokat, hogy érintkezésbe léphessen a német követséggel. Grulbe, mint munkás szerepel útlevelében. Véres kislak-üldözés az orosz-legye! határon Varsó, február 17. Vilnai magán jelentések szerint az utóbbi napokban számos orosz parasztcsalád lépte át a Lengyel határt, mert a kulákok üldözése miatt kénytelen volt elmenekülni. A legújabb jelentések szerint a szovjetkormány üldözőbe vette a menekülőket és sortüzet adott reájuk. A határon egy szovjetosztag meg akarta állítani az áitszökő parasztokat, akik védekeztek. A harc zaját lengyel területre is áthallották. Az összeütközésnek állítólag sok halottja és sebesültje van. & mexikói parasztok lemésiáreüák a földmérőket Mexikó City, február 17. Queretaro államból súlyos zavargásokat jelentőnek. A mexikói egyetem néhány héttel ezelőtt diákokat küldött ki Yueretaroba földmérési munkálatokra. A földbirtokirendező hivatal már régebben elrendelte Queretaro állam földibir- tokainak fölmérését, a munkái azonban nem lehetett befejezni, miután az ottani parasztság megtámadta a mérnököket és élkergette őket legutóbb már nem akadt egyetlen mérnök sem, aki vállalkozott volna arra, hogy elmegy Queretaroba földiét mérni. A hatóságok erre a mexikói egyetemihez fordultak, amely azután negyedéves diákokat küldött ki Queretaroba. A péntekre virradó éjszaka a queretaroi parasztok körülvették a diákok táborát, felgyújtották a sátrakat és lemészárolták a fiatalembereket. A tizenegy diák közül csak négy menekült meg, rnig hetet felkoncollak. Mexikó Cityfből katonai büntető expedíció indult el Quereta- tóba. «. i képviselőház megszaviiii a költségvetési provizórium meghosszahhftását Prága, február 17. Az ezévi költségvetés tárgyalása kedden kezdődik és a vita, ha elegendő szónok jelentkezik, a jövő hét szerdájáig fog tartani. A beszédidő az elnöki javaslat szerint a fiz tagnál nagyobb klubok számára képviselőnként 12 perc lesz, a tíz tagnál kisebb klubok számára 14 perc, de klubonként minimálisan másfél óra. A költségvetési bizottság jelentését ma nyújtották be a parlamentbe és kedden délelőtt kezdődik meg a költségvetés tárgyalása limitek főelőadó referátumával, amely két és fél óra hosszat fog tartani. A képviselőház mai ülése csak igen rövid volt. Elsősorban az összeférhetetlenségi bizottsági tagok pótválasztása történt meg, miután Taub és Zierhut képviselőket véglegesen képviselőházi alelnökökké választották meg. Helyükre az összeférhetetlenségi bizottságba Kaufmanin és Peter? képviselők kerüllek. Továbbá megválasztotta a képviselőház a tizenkét rendes és tizenkét póttagból álló választási bÍróságot. Majd a képviselőház letárgyalta a költségvetési provizórium meghosz- szabbitására vonatkozó javaslatot. A javaslat feletti vitának csak egyetlen szónoka volt és pedig Zápeioeky kommunista képviselő, aki éles támadást intézett a szociáldemokraták ellen. E fölszálalás után a ház a javaslatot elfogadta. Egy iglói szállóban megmérgezte magái egy mmmmi szereimespár Reménytelen szerelem esz öngyilkossági kísérlet oka Kassa, február 17. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szombaton este szülei lakásáról eltűnt Havelka Géza 23 éves Selmecbányái születésű kassai géplakatos. A fiatalember szerelmes volt egy leányba, akit szülei nem akartak hozzáadni feleségül és emiatt sokszor emlegette, hogy meg akar halni. Minthogy Havelka szombaton az esti órákban nem ment- haza, szülei a rendőrségen tettek jelentést fiuk eltűnéséről s annak a gyanújuknak adtak kifejezést, hogy a fiatalember a leánnyal együtt valószínűleg közös öngyilkosságot akar elkövetni. A rendőrség még szombaton este értesítette a kassakörnyéki városokat, hogy nyomozzanak az eltűnt szerelmespár után. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a fiatalemberrel együtt eltűnt szerelmese, Miederfur Gizeila húszéves kassai leány is. Az iglói rendőrség is megindította a nyomozást a kassai rendőrség megkeresése alapján s hajnaltájban az iglói Schwarzenberg-szálló- ban akadt rá a szerelmespárra. Mivel a kopogtatásra semmiféle életjelt nem adtak, a rendőrség emberei föltörték az ajtót. Az ágyon eszméletlen állapotban feküdt a szereimespár. Az éjjeli szekrényen két íiz- ceníigramos morfiumüvegcse volt,. amelynek tartalmát a szerelmesek fölhajtotíák. Havelka Gézát és Niederfur Gizellát beszáll- tották az iglói kórházba. Iglói jelentés szerint a fin már magáhoztért, a leány ugya-n még eszméletlen állapotban van, azonban az orvosok bíznak fölgyógyulásában és így valószínű, hogy halálos áldozata nem lesz a reménytelen szerelem miatt elkövetett kettős öngyilkossági kísérletnek. A majális és a későbbi müvek mestere Irta: HERMÁN UFÓT — Befejező költemény — A Színjei Majálisa nem azért remekmű, mert a maga korában meglepő ée újszerű volt, mert hirdetője és úttörője uj ízlésnek, uj színeknek, uj kombinációknak, uj művészi formának — hanem mert különös, a régiektől eltérő kompozíciójával, vakmerő szín ös6ze tételével, sajátos rajzával s mindazon egyéni tulajdonságával, melyet érintettünk, szerve® művészi organizmus, melynek Így saját belső törvényei vannak, saját logikája, külön élete és ezért meggyőző ereje, mely nem kopik el divatok és (irányzatok zűrzavarában. A mii pontosan adja alkotójának karakterét, mint a leggondosabban írott és megszerkesztett életrajz. Komplett művészi alkotásban nem lehet hazudni. Itt még azok a tulajdonságok és hajlamok is napfényre kerülnek, melyeket az illető eajálimiagia sem ismer és melyeket legőszinitébb vallomásaiban sem tudna elárulni. Már ez is nagy jelentősége egy mester-műnek. Mutat egy kitűnő embert, a leghűségesebb ábrázolásban, a maga teljességében és a néző számára az, hogy látja, vagy legalább is érzi ezt, teszi a remekművet meggyőzővé. Ha ezután néhány személyes emléket elevenítünk fel Színjeiről, ezzel szeretnénk arra rámutatni, hogy e nagy embernek sok kiválósága milyen egybevágó a müveivel és viszont müveinek kvalitásai mennyire rávilágítanak az emberre. Színjeinek életrajzírói többkeveeebb részlettel megírták, hogyan vesztette el a munkalkedvét a meg nem értés következtében az 1873 utáni években. Megiházasodott és gazdálkodással töltötte (idejét. Tíz évig alig ifesiteitt valamit. 1884 körül újra munkához lát, akikor kéefeüll. a Rokoko és a Pacsirta. Kiállít de újra siker nélkül. Ismét újabb tíz évi pihenő 8 ekkor fedezik fel. Uj munka korszaka következik, mely élete végéig tart s amely most miár meghozza az eddig hiába várt közvetlen sikert. Ezek a későbbi művek azonban egészen más, uj festőt mutatnak. Motívumai sein hasonlítóinak ama festőéhez, ki a Pacsirta című képével fejezte be pályáját. Ebben a harmadik korszakban majdnem kizárólag naturalista tájképeket festett. Munka- módja, festésének technikája, faktúrája egészen más lett Egy eljövendő regényírói hajlamokkal tűs báró életrajzi rója itt érdekes anyagra találhat. A művészi pálya üyen kétfólesége ritkán előforduló probléma. Hogy érez a maga irányzatában rendkívüli képességeklkel megáldott 60 —70 éves idős művész a 28 éves fiatalt művésszel szemben, aki ő volt és akkor már mégsem ő. Mint ápolja annak emlékét, hogy küzd annak igazáért, ért'ékiöliés'ének revíziójáért. Szinte úgy tűnik, mintha az idős mester dók umentumokat gyűjtene a fiátat zseni alkotásainak alátámasztására. Mintha késői képeiben ezt. mondaná: ilyen a virágos mező, egy rőasabokor, a derült ég, füves talaj. Ilyen a böcklini táj az ő eznimes lombjaival. Ezeken futkározTiiat.Tiánialk egymással játszadozó faunok. Ezen a réten telepszik le a szore'limespnr, hogy egy férfi a nő öltébe hajtva fejét az eljövendő boldog időkről sző ábrándot. Ezek azok a lombok, melyek olyan könnyűek, hogy Szárnyéi saját szavai 6zenimit „A madár keresztül repülhetne rajtuk“. Ennek a parkrészletnek érzi annyira a konstrukcióját a néző, mintha egy zseniális építész előbb megtervezte volna alaprajzát és e pipaasos vagy lila- virágos mezőn így 'illenek a virágok színes foltjai a fű zöldjéhez. Bizonyítják a mesternek későbbi müvei azt is; mennyire a lángészt jellemző mérlegelő, a körülményeket, a kor problémáit tekintetbe vevő kritikus szellem lakozott benne. A régi mesterekről Írják, begy legnagyobb kvalitásaik közé tartozott a mindenkort feladat keretének kitöltése és képességeik szigorú ismerete, belülmairadni saját lehetőségeiken. Sziinyelvel ezidőtáiit gyakran beszéltünk arról, mér nem foglalkozik olyan féle figurális témákkal, mint annakidején a 70—80-«s években, miért, szorítkozik csupán a természet után festett naturalista tájképekre. Erre felelte jellemző szerénységgel, hogy ma gyengébb látásával valamivé] nehézkesebb rajzolási képességével és a művészi felfogás érezhető megváltozásával nem futja másra, mint éppen azokra a problémákra, amelyekkel foglalkozik. Most néhány adatot az emberről. A naponta együtt ülő nnivészlársaságban minden aktuális művészeti probléma a beszélgetés tárgya. Ebből szinte észrevétlen alakult ki bizonyos alapvető igazságokban való megegyezés. Néha élénk vita előzte meg a gondolatok kialakulását tisztázódását. így alakult ki a baráti kotr művészi közvéleménye. Színjei ezekben a beszélgetésekben élénken résztvetit. M'ég szemünk előtt áll méltóságteljes alakja., látjuk szives, ba.ráteágos ardkiiifejezését. Lechner Ödönnel minden rivalizálás nélkül megosztja a müvcszasztalnál való prezidiáliást. Jellegzetes módján tartva cigarettáját ujjal közt. Hatalmas oroszlámfej'ével, naivnak tűnő gyermeki arckiifeje- zesével, mily rendkívüli ember benyomását kelti. Mily odaadással, figyelemmel kísért minden szőnyegrekerülő kérdést. Teljes lélekkel merült bele a beszél get ósekbe és kissé nehézkes módján nyilvánította jól megfontolt nézeteit. Néha napokig foglalkoztatta egyik-másik művészi vagy társadalmi elv formába foglalása, rendszeretete nyilvánult meg a precizitásban, vissza-visszatért egy problémára. S gyakran napokig kereste a foranáit, mely gondolatát maradék nélkül adja vissza. A témákon való nyugtalan ide-oda ugráudozáet nem szerette. Ha alapos gondoltnözás után a maga módján megszövegezte Véleményét, abból nem igen engedett. Gyakran és bizonyos elégtétellel ismételgette a szerinte helyes megállapításokat. Természetének ezen egyik alapvető tulajdonságát képein is feltalálhatjuk. Egy-egy bokor színe, megvilágítása, textúrája az ábrázolt tájképnek alaprajza mily átgondolt, mily remekül kifejezett, mindem bőbeszédűség nélkül. Szárnyéi nem tűrte' beszélgetés közben a köny- nyelniü kijelentéseket, felületes megállapításokat Becsülte a pontosságot, logikus rendszert. Bár nagyon élvezte a könnyed humort és hatalmas kacajra bárba a jó .anekdota vagy vicces megjegyzés, de rendszeretete, tiszta gondolkodásmódja nem engedte a vitában és beszélgetésben a határ- sértéseket. Feltalálható voltak jellemében az akarotosság, sőt asarnofcoekodási hajlam nyomai is. E tulajdonságok, melyeket az egyszerűbb embernél jogosan rosszainak, a művésznek hasznára szolgálhatnak. Sainyei önállóságának, eredetiségének e tulajdonságok sokat használtak. A helyesről a helytelenről, a jóról-és rosszról kialakult elved voltaik. A háborús idők végefeíé, abban a túlfűtött légkörben, melyben úgynevezett világnézetek ütköztek össze, miikor sokszoros átcsoportosítása történt mindenféle elvnek, melyet valamikor iskolában tanítottak és melyek mellett nemzedékek nevelődtek, Színjeinek e biztonsága még nagyobb jelentőséget nyert. E jellegzetes tolajdouságából következőik az is, hogy óvakodott a művészeti kérdésében is attól, hogy bizonytalan területekre sodródjék. Nem szerette az olyan egyenleteket, melyeikben tuLsok az ismeretlen. Művészi kifejezést csak a természet felismerhető formáin keresztül tudott elképzelni. Ez nála dogma volt, melyre emberi és művészi tulajdonságai predesztinálták. Egyéb kvalitásokért, melyek a művészi munka értékéhez hozzájárulnak, másoknál hajlandó volt engedményeket tenni. Nem ragaszkodott a természeti formákhoz mindenáron, de meggyőződése volt, hogy Aniieusként mindig a természethez kell visszatérni, ha erőt akarunk meríteni. Ez volt szemében az örök erőforrás és megingaíhatlan bázisa mindennek. A régi művészek közül is azokhoz vonzódott, kiknek müveiben hasonló meggyőződiés fejeződött ki. Az idősebb Brueghet, Giorgione és Veroneee voltaik kedvencei. Mindenféléit a közvetlenséget, őszinte és egyszerű látást, becsülte. Jó ideig Geor- gionet Tizián fölé helyezte. Már Van Dykot nem szerette, nem is annyira saját munkái miatt, mint rossz hatásáért, mellyel érzése szerint a XIX. század divatos angol portréi s tálra v"lt. De ezekből a doktrínáknak tűnő elvekből is engedett ha jól megfontolt mérlegelés és megfigyelése igy diktálta. 1919 február 22-ről találtam egy feljegyzést. Egy nappal előbb nagy forradalmi uccai tüntetések voltaik, rendőrgyilkolós a Népszava szerkesztősége előtt, óriási izgalomban a város. Szinyed másnap megérkezve rendes táraságába, méh, ekkor már a Vigadó-kávéháziban töltötte délutánjait, hosszan és részletesen előadta, hogy nézegetvén egy illusztrációs műben Tizián összes müveinek reprodukcióit, helyesbítenie kell véleményét e mesterről. „Ki kell jelentenem, — mondotta — hogy ez a festő volt talán a legnagyobb mind között. Művészetének titka pedig az, hogy képein szereplő embereket, levegőt, tájait, tárgyakat, egységesen és együttesen látta a természetben, illetőleg igy képzelte el őket, mielőtt müvedhez' hozzálátott volna. Egy művészi elvnek helyesbítése számára olyan nagyjelentőségű volt, hogy a politika zajos eseményei, melyek pedig szintén közelről érrúntették, jelentéktelenné törpülbek. Felejthetetlen maradt számunkra utolsó látogatásunk Szineynél. A kommün keserves időszaka még csak pár hete múlott el, amikor 1919 augusztus 11-én üzentet, hogy a napokban utazik Jemyé- re. (Akkor m'ég neon sejtette, hogy ez az utolsó útja.) Az ablaknál ülve fogadott. Kant „Tiszta Ész Kritikáját” olvasta. 75 éves korában betegeskedve, illuzióveszbetten, a háború, összeomlás, forradalmakon túl még mindig a logika hatalmas munkáján csiszolta értelmét. Megszokott kévés és barátságos módján beszélgetett, megismételvén véleményeit a művészetről, tanácsokkal látott el. És elmondta újra kedvenc formuláját, mely szinte végrendel- kezésszeruen hatott „A természetet nyugodtan másolhatja minden művész, nyugodtan telepedhetik a táj elé, olyan az, mintha nem festette volna le előttünk még Sienkd, mindig uj marad.” Akkor is az volt és ma is az az érzésünk, hogy Színjei későbbi müveinek á kilátóé természet- hűségével adatokat szolgáltatott, mintegy előre érezve azon későbbi problémát, melyben ma is i áll a harc, hogy a természet formáin kívül is élhet-e a művészet. Ma van tíz esztendeje, hogy megártott egy nagy szív, mely telve volt szeretettet, bölcsességgel, optimizmussal. Hogy kihűlt egy fantázia, mely a szépségnek, a művészetnek volt gazdag forrása. Barátai, müvéezbársaá nevéről megalkották a Szi- nyei-Mense Pál Társaságot, melynek örök programja maradt az ő emlékezetét fenntartani és tisztelni a lángéezt. üotferdamban Ragya? iskolát áUffaaak M Utrcöht, február 17. Horthy kormányzóságának tízéves fordulója alkalmából a hollandiai magyarság elhatározta, hogy ünnepségeket rendez. Eredetileg Rotterdamban bankettet terveztek, azonban a magyar kormányzó ismeretes felszólítására elállanak a tervtói s az ez alkalommal befolyó összegekből pedig magyar iskolát állítanak fel, mely Rotterdamban március elején már meg is nyílik. Tervbevetiék, hogy valamennyi nagyobb holland városban iskolákat állítanak fel a mintegy 1200, Hollandiában élő magyar gyeimnek számára. A lengyel bank 20 százalékos osztalékot fizet. A Lengyel Bank mull héten tarlóit közgyűlése jóváhagyta az 1920. évi 43 millió zloty tiszta haszonnal záruló számadást. A nyereségből a bank 20 százalékos dividemlát fog fizetni. 1930 lebTuár 18, kedkL
