Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-02 / 27. (2248.) szám

8

t>i^gaiA^o^ar-hirl^i>

W®0 Mbroár 2, raftsénttqpc

réeaben a rendőrség feladata, úgy indokok vele itt is fogtaiLkoaná. A nálunk érvényes kihágás! törvény több mint 50 éves, sok tekintetben elavult.

Elavult különösen az arcai forgalom és a

körragyon megóvása szempontjából.

Az aubomobiliznnus kifejlődése teljesen felforgatta a patriarchális uccui viszonyokat. A forgalom rendje elleni kihágások sokkal súlyosabb következőiéin yekkel járnak ma, mint a lókonszaik idejében, de autóloaraimbol ima sok esetiben az élet kioltását jelenti, tehát a bűnösöket és az erre hajlamosokat jobban kell megfogni. Nem vagyok arainak a híve, hogy ezt a problémát csak az automobil gyorsaságának túlságos lemérsőklésével lehetne elérni, de feltétlenül szigorú büntetéseket kell szabni a vad száguldozékra és a vezetési jogosítvány elkobzása is kimondandó ilyenekkel szemben.

A közvagyont úgyszólván senki sem kíméli. Napirenden vannak az oly eseteik, hogy ligeti, séta-téri virágokat, padokat és más felszerelési tárgyakat lelkiismeretlen emberek megrongálnak. Úgy a forgalmi kihágások, mint a közvagyon rongálás eseteiben a rendőri őrszemeket, amint ez a külföldön már be is vált, törvényileg fel kellene jogosítani, hogy tettenérés esetén azonnal a helyszínén ,nocsak a büntetést szabják ki, de azt haladéktalanul be is hajtsák. Ennek nagy nevelő hatását a külföldön már régen elismerték.

Ami a jobbrahajtás rendszerére való áttérést iUeti, Nyugaíeurópában jobb raha jt anak, Ausztria is most erre a közlekedési szisztémára akar Áttérni. Nem tudom, mi a terv erre vonatkozólag, de célszerű volna ebben a kérdésben a környező országokkal egyöntetűen eljárni.

Beezóde további részében Jabloniczky János dr. többek között szóvá tette azt a kedvezőtlen helyzetet, hogy a köztársaság területén még körülbelül ötezer község nincs bekapcsolva a telefonhálózatba. Ez is a jó köz- biztonság és a jó közigazgatás kiépítését hátráltatja,

FARSANGI NAPTÁR

Február A brikmi Corvinia magyar diákegyesület tartja immár hagyományossá vált Corvina-bálját

Február 8. A Kassai AC álarcosbálja. — A Lévai Nöegylet jótékomyoélu estélye a Vigadóban. — A magyarországi Szepesi Egyesület bálja Budapesten az Országos Kaszinó sárgatennébem — A losonci Római katolikus Nőegylet teaestélye a Kalmár-étterem helyiségeiben- — A gálszécsi zsidó nőegylet tánccal egybekötött műsoros estélye. (Február 1.-ről elhalasztva február 8-ra.) A műsoron í szerepel Sz- Nagy” Mid ée B. Palotai Boris I „Eleven Újság”-ja. — Az ungvári Testgya-j korlók Kőiének táncestéi y« a Korona-szálló nagytermében.

Február 9. A dunaszerdáhelyi jótékony katolikus nőegylet zártkörű álarcos-jelmezes bálja.

Február 15. A léva; Torna Egylet nagy álarcos bálja a Vigadóban. — A losonci Evangélikus Nőegylet farsangi teaestélye a Kalmár-étterem helyiségeiben.

Február 18. A prágai Magyar Akadémikusok Körének első reprezentációs bálja a Rádió-palotában.

'Március 1. A rimaszombati tüzoltőegyesülét jelmezbálja a Tálra-szál lóban.

Március 2: Az érsekujvári magyar társadalom hagyományos Magyar Bálja. — A pozsonyi keresztényszocialista szakszervezetek táncmulatsága a Royal-száKó termeiben. Kezdete este 9 órakor.

' /,

í ) \ ;■

'W

.....

' v

•v

f

i/

’l

SxAjról- s as á ] p a adja

mindenki, menynyire meg van

elégedve a

,Patent PIkow

féle

marhaitató-berend esésünkkel.

finnek következménye, hogy az elmúlt esztendőben minden tulaidonos ur legteljesebb megelégedésére több, mint 50.000 darab „Patení-Dskow** vályút szerel tünk fel.

önnek is érdeke, hogy csak egy ilyen igazán kipróbált

itatéívlszcrelést

szerezzen be.

Minden utánzat értéktelen.

OIKOW & ZEDNIK,

GABLONZ a. N.

A legmodernebb rnarbailató készülékek jcbazlovikiai legnagyobb apeciáüsgyára

A SÁRGA VES

Irtat HUNGARICUS VIATOR

Páris, január vég®.

— Mértfőldes csdzmákkai közeleg a sárga veszed eLem ... — jelen tette ká a Sorbonneon tartott minapi előadására egy professzor.

Ha a Quartier Latin diáklakta uccáira, kl- sebb-nagyobb szállodáiban, gombamódra elszaporodott kiraai éttermeiben ezerszámra feltünedező kínai ée japán kereskedők, házalók, de főleg diákok számából akarnánk következtetni, nyugodtam azt is megállapithaitnók, hogy nemcsak utbara, meg is érkezett már a „train jaune“ utasai itt hemzsegnek a St. M Lohol Moratpamaese felé Ívelő utján, apró figuráik sápadt patáiból bizalmatlanul kandit feléd szabálytalan vágású szemük nyugtalan fénye, — érezned kell, hogy trójai fa-ló módjára lopódznak be egyenként, százanként, ezrenként Európa sáncai közé, hogy kultúránk, technikai félkészültségünk titkait meglopva, mindezt tízszeres erővel fordítsák majd ellenünk * halált megvető bemzáj kiáltással dobják embereik millióit ágyúink, baok jadnk, drótsövényeink elé ...

Elégi, elég, — más táj felé vezess, Luoiffér! A sárga veszedelem más fajtáját is tanulmányozhatjuk ma Páriában.

„Sbangbai” néven hirdeti az Appolló-szán- háí, mr. John Oltón drámájából alakította négyfelvomásos „piére á grand sipeabacl#' — á monsieur Charles Méné.

Látványosságszámba menő diie-zletek, ízléssel ragyogó drága jelmezek s egy nagyszerű szinésztehetség, Mme Marnac, — kell ennél több? — Kell! — S megvolt? — Nem egészen.

Hadd mamijuk el azonban telegráfstílusban a mesél, óvatosan kell kezelnem a szóka*, nem szabad nevén neveznem a darab gyermekeit, akik, — hogy is fejezzem ki magamat, — távol kelet könnyed pillangóiból regrutálódnak — s ott gésáknak nevezik őket.

Az első kép egy shangihaii teaház. Ház, — ahol teát is isznak, egyéb áruinak fogyasztói Kelet gazdagjai, még gazdagabb amerikai és angoljai s a tarka pillangósereg élén egy erőekezö és esett szép aszóny, Madame Mand- sou, a franciák nagy művésznője, Mme Marnac áll.

A ház dSrectnioe, örömed irányi tója, rendezője, — brutális, kegyetlen rabazolgatartója Madame Mandsou.

Előkelő családbői származott, tragédiák során, — melyet a további felvonások folyamén ő fog elmesélni, — idáig jutott

A kiraai teaMztulajdonosraőjének tarka Jelmeze, hamisítatlan kínai viselkedése mögött senki sem fedezné fed az egykori európai ladyt

Elég szokatlan, kissé bizarr, ugyebár, a miljő s mintha előre vetné árnyékát, máris grand guignolszerű borzongás fut végig az elegáns hölgyközönség mélyen dekoiletált hátára.

A párisi társaságban hetekkel előbb hire terjedt az újdonság angol társa ságellonee tendenciájának s Páris oréme de la créinje sárga kárörömmel sietett borsot törni Anglia orra alá.

S bár egyes angol befolyás alatt álló párisi lapok erős kritikát gyakorolnak a darab fölött s óriás erőmegíeszi léseket tettek, hogy a darabot kivégezzék, egyelőre tódul a publikum. Sőt nem kevés angol szó is hangzik felvonásközben a színház pirostapétáis halijában és ha London színházai nem is nyitottak kaput a Colion & Móré cég gonosz érdekesen megirt darabjának, Amerika annál jobban siet a kulisszák mögötti angol erkölcsökkel megismertetni saját népeit. Éppen elég lené zésben volt része — társadalmi téren — hi- pokrita angol rokonai részéről, jól esik lelkének ez utón-módon is revánsot adni társaságbeli riválisának. A színpad dekorációjába a nézőtér egy részét is bevonják. A két pros- cenium páholy az első felvonás díszletének folytatása. Aranyrácsos kalitkák, melyben szépséges kicsi gésák ülnek, heverésznek, csicseregnek párnák lágy mélyén. „Mosoly lányai” a nevűik, a szigorú házszabályok szerint mindig mosolyogniok kell, — belül sírhatnak. kifelé azonban örömet, vágyat, boldogságot árasztó napsugárként kell ragyogniuk.

Gazdag kínaiak, angol tengerésztisztek járják sorra a ketreceket, birálgatják, ócsárolják' vagy dlicsérgetik az árut.

Fiatal japán herceg társaságában előkelő angol lány étkezik. Shamghaá nevezetességeit mutogatja Londonból érkezett ismerősének a herceg, mint legérdekesebbet, a teaházat s a gésákat sem hagyhatták ki a programból. S amiirat ez Kínában, ugylátszik, szokás és illik, a ház directricének is bemutatja a vendéget: — Miss Poppy Smith.

Sejtjük, hogy álnév, Madame Mandsora kifejezést is ad kételyének.

— Oh, nálunk igen sok miss és mirs. Smith fordult meg Anglia legjobb társaságából. Otthon nem igen mernek, távol keleten mindent megtapasztalnak, mindent megtanulnak ...

Miss Poppy apját, az előkelő angol bankvezért jött Shanghaiba meglátogatni, de mielőtt m ég talál kozmánk, egy-k ét napig inkognitóbára járja be Japán princ barátja táiBa«?ágáfcara a város érdekességeit.

A herceg szerelmes bele, a lány még ellenáll, ma éjjelre adnak randevút, — hol? — itt, — ez a legdiszkrétebb, legbiztosabb hejy s minden elképzelhető kényelmet nyújt.Poppy távozik, Madame Mamdaou. a herceggel marad.

— Szeretőd ez a nő?

— Még nem. '

—Lány vagy asszony ? Különben látni, hogy lány, sokkal jobban van öltözve, semhogy férjes asszony lehessen. Estére nagy vacsorát rendezek valaki tiszteletére, ma töltöm ki rajta rég forralt bosszúmat. Jöjj el te is, hercegem, Shamgihai legjobb társasága lesz jelen, előkelő diplomaták s kiváncsi feleségeik. Egyenként hívtam őket, másképp nem jönnének, gyönyör lesz látnunk, ha valamennyi egymásra bukkan itt. S • vacsora végére más meglepetést is szántam.

Kajánul kacag a nő, végigfut rajtunk a hideg, borzasztó lesz, — sejtjük — a meglepetés.

*

A második szín Reinhardt-szenzáció. Vörös lakkal borított falak, művészi faragása vörös lakkbutorok, kínai vázák, finom szőnyegek • a cikk-cakkos lépcsőzet a terem kétemeletnyi magasságáig ér.

A ház asszonyán arannyal hímzett drága kínai öltözet.

Nehéz ezüsttel, arannyal terített az ebédlő- asztal is. Fehér selyembe öltözött copfos kis figurák, halkléptü szolgák sürögnek körötte nesztelen.

Hosszú száron tűzpiros rózsákat szór szét as asztalon a szépséges kínai asszony. Nagybátyját, az előkelő Koo-Lo-Foo mandarint is vendégül hívta. Személyesen kell Madame Mand- sou megbízásából az est legértékesebb vendégét, Sir Guy Charterist, a bankvezért — miss Poppy apját — idehoznia.

Még a vendégek érkezte előtt Mandsou asszonynak külön beszélni való ja is len Sir OharterieseL

Kopaszodó, de még mindig hóditni vágyó gavallér a várva-várt vendég.

Egykori szerelmére, a magát művészileg átformált szép asszonyra — csodálatosképp — nem ismer rá Sir Charteris.

Szépsége és szellemének varázsa azonban elkábitja a nagy Don-Juant, szerelmesen kér és kap tőle éjfélre rendezvoust.

— Megengedem, hogy a vendégek távozta után a házban maradjon. Boudoirom ajtaja nyitva lesz, — súgja ax asszony s a vendégek fogadására siet.

Grand toiletteben, gyors egymásutánban érkeznek a vendégek. Nagy megrökönyödéssel vesznek egymás jelenlétéről tudomást.

Angolos ceremóniával folyik az ebéd. A háziasszony finom-szellemesen vezeti a társalgást, mint csillogó tűk villannak éles célzásai.

Exótikus ételek, gyöngyöző pezsgő járja s pióce de resistence-ként gyönyörű meztelen lányt cipelnek néger szolgák ezüst tálon a báCsizi jód Bróm Gyógyvíz

A kontinens legerősebb jód-bróm forrásai. Kérje az ivókúra használati utasítását 1

Csizfürdö,

múló vendégek elé. Egyetlen takarója, kibontott aranyhaja átlátszó fátyolként folyja körül rózsaszín testét. Tettetett meglepetéssel ugranak föl asztal mellől a dámák. S a háziasszony finom gúnnyal mutatja be a vendégseregnek:

— Házam legértékesebb darabja, a legszebb angol leány.

Sír Charteris, minden előkelőségéről megfeledkezve, ingerült haraggal robban az asz- szonv elé:

—• Angol származású lápyt mert ilyen helyzetben elénk hordatni? Bocsássa szabadon, máskülönben hatóságaink utján fogok ön ellen eljárni.

Rekedt kacagással felel az asszony:

—■ A hatóság Shanghaiban én vagyok. Mindenki zsebemben van, ellenem nem tehet, tisztelt Sir Charteris, semmit. A magas diplomácia is engem ural, összes titkaik tudója vagyok, általam mindent, ellenem semmit sem képesek keresztüvinni.

—< De hát ki ön, e titkos hatalom, rejtélyes

asszony?

— Életem történetére kiváncsiak: hallják hát, ladyk és urak. Előkelő angol család fiatal, szép gyermeke voltam, ön keresztezte utamat, Sir Charteris, — megismer, emlékszik már? — igaz, régen, húsz éve volt, — csúnyára otthagyott, gazdagon nősült, majdnem egyidőben született meg a mi gyönyörű gyermekünk s az önök szép lánykája is. Elbujdostam és szivem ben pokoli tervvel követtem nyomát. Sikerült megvesztegetnem távollétében a dajkát, gyermekünket, önökhöz csempésztem be, a, két lánykát kicserélték, a mi lányunkat neveljék önök, legyen szerencsés, gazdag, boldog gyermekem, — a ti lányotokból courtizánt- neveltem, — ez volt a bosszúm.

Rohan kifelé a vendégsereg.

—• Maradjon — szól Ohartorisuek a kíntól

Teeskető oaexoay —, még nme* vége, öo** máé meglepetée k vár.^

Harmadik kép: a teaház kaliüca-eora, M egyikben a tálcán prezentált meztelen leány.

S Jönnek az asszony és Charteris. Madame Mand&ou a f*őke szépségre mutat:

—- íme, az elcserélt lány — az önök Maya* *

Utó Leó felvonás: Madame Mandsou belső

lakosztálya.

Charteris nem akarja efltínni a borzasztó valót, itt fogja fogadni éjfélkor az asszony, hogy bizonyítékait is bemutassa.

Egyelőre titkárával üzleti ügyekről tárgyal,

— kívül lárma, sikitás hangzik, — ópiumittaa, féligöltözött nő: Misa Poppy Smith támolyog befelé a fölrántott ajtón. Ma éjjel óta a Japán kedvese.

A mámoros herceg nyomában.

— Hogy mertek bejelentés nélkül lakosxtár lyomba tolakodni? — kiált rájuk az asszony.

— Jogom van —• felel ittas nevetéssel a herceg —, bérbevettem ma éjszakára & házat.

— De nem belső boudoiromat, — rikácsol rekedten a nő. — Ki innom! —- * & szerelmes pár kifelé támolyog.

S Jön Charteris.

Szörnyű jelenet kettőjük között, az apának el kel! hinnie a valót.

Künn njabb Lárma, a herceggel sarkában Misa Poppy részegen újra berohan,

—< Atyám! —• kiáltja meglepetéstől kijózanodva a lány.

— Poppy, leányom, ezen a helyen itt?

Madame Mandsou torzult arccal kiáltja:

— Miss Smith, — Poppy, — % Sir Charter!* lánya? ... de hisz’ akkor — e* az én, — a mi leányunk... s ón magam dobtam & h-ereeg karjai közé ... szörnyűség, borzalom ... legyek átkozott.

*

S még egy u tolsó kép, a másoriük tel vonás terme. Poppy undorral utasitja el magától anyját, az asszony tőrt ránt elő s a kanyargó lépcsőn kergetve, halálra szúrja a lányt. A vére# tetem lépcsőről-Iépcsőre, a földszintig gurul.

— Nincs többé lányunk, a tieteket magaddal vfheted, Sir Charteris, ingyen átadom.

Függöny.

Irodalom nulla, kiállítás, rendezés, játék nagyszerű, siker rengeteg, — Fámban vagyunk.

Miitétek kés nélkül

Amit a patikaszerek nem gyógyításiak meg, aat meggyógyítja — egy régi latin közmondás szériák

— a kéé ée amit a kés nem gyógyít meg, aat meggy ógyiíja a tűz. A bölcs közmondás eMeoére is sokan vannak, akik félnek a késtől, de még jobban a tüzes vastól, amit pedig azelőtt sörön használtak műtéteknél és amit nemrég Bier berMnd tanár próbált ujbő! divatba hozná. A kés ós a tüzes vas eMenségei bizonyára nagy örömmel fogadnák, b» beválna egy uj műtéti eljárás, amellyel egy idő óta több sebészeti klinikán kieérleieznok.

Huez év óta szerepel már gyógvdeohnilkni «zer- tárunkban a diatbenmia. Ha ugyanis széles elektródokon át bizonyos gyorsreoffésö áramot vezetünk a testszöveteken keresztül, az nem izgatja az idegeket, nem kényszeríti összehúzódástra az izmokat, nem okoz eiektrolytrkus bomlást a teetnedvekben, c»ak éppen gyorsítja a molekuláris mozgást és ezáltal meleget fejleszt. Ezt azonban sokkal mélyebben és egyenletesebben teszi, mint a melegnek bármely külső alkalmaz., a (fürdő, borogatás stb.). Ezt az eljárást rheumás bánhalmáknál jó sikerrel alkalmazzák. Ha most az egyik elektród nagy felületét meghagyjuk, a másikat azonban kiset'■bitjük akár tüvékonysőg-a, az elektromos áram kis területre összesítrilve oly magas hőfokot termel, hogy a fehérjéket megolvasztja, mint tojás főséikor.

Ezt az úgynevezett elkfrokoaguiláeiót eddig is alkalmazták, főleg a kozmetikában, hajszálaik, aina- jegyek- szemölcsök eltávolítására. Most azonban nagyobbszerü műtéteknél is próbálkoznak vele, egyes szervek, főleg daganatok eltávolítására, rendes altatás vagy helyi érzéstelenítés segítségével.

Ezeknek a műtéteknek előnyei Igen sokoldalúak. A műtéti területen a szövetnedvek azonnal megái vadnak és autómat ikusan zárják a vér- és nyirk- edényeket. Nincs tehát vérzés, következésképpen nincs vérveszteség, nincs szükség sem a vérzésest Mapltásra, sem a véredény nlókötéeére. De lehetetlenné válik a kórcsirák tova vitele is, ami éppen rák, giimőkór és egyéb fertőző bajnál igen fontos. Tüzes vassal való égetésnél is megvolnának ezek az előnyök, de ott a sugárzó hő bántja az ép szöveteket is, ezért gyógyulunk ezek a sebek rendszerint igen nehezen, azonkívül könnyén válók le valamely pörk ée beáll az utóvérzés. Mindettől itt nem kell tartani. Hiányzik továbbá a műtéti shok, amely idősebb és legyengült betegeknél gyakran olyan károsan hat. Mindezeken k+völ a műtéti utóhatások is sokkal kisebb méretűek.

Csak az kérdéses még, lehet-e a* árum útját a szövetek rétege iben azzal a bioríonsággnl és preciri- táosail irányítani amellyel most vr«eti ta ügye* sebész mesteri szikéjét? Holmgreec tnnAr Stockholmban erre is igeid örwi válaszol Legutóbb megjelent kimutatása szerint rákos műtétjeit csatol* diathormiával végzi és statfcwtikája <wót* jelentékenyen javul!

Mindenesetre be kell várod, mennyire ráifk b* az általános gyakorlatban e® <w el járás, mely sMg biztatónak ígérkezik. R- I. skrCsehszlovákia eoyetlen szépirodalmi kép** hetilapja a

Képes Hét

Gazdag tartalommal clcmk meg minden oiStortJHj