Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-16 / 39. (2260.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 36 Kő. Egyes szám ára \ ”20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Fős&eréesxiö: politikai napilapja Fektös szer&esjUő. DZURANY1 LÁSZLÓ FORGALfi GÉZA Szerkesztőség: Prága HL, Panská utice 12, !L emelet Telefon: 30311 — Kladó» hivatal: Prága IU Panská ul 12/111. — Te­lefon: 34184. — Sürgönyei*??; Hírlap, Praha A magyar kisebbség osztályrészé a csehszlovák demokráciából Irta: Tarján DdSn IV. A csehszlovák köztársa'ságn'a'k a szövetsé­ges főhataimakkai 1919 saéptamlber 10-én kötött szerződése biztositjjia az állaimban élő kisebbségeik "védőimét és az állam minden oly törvényes intézkedését, moly a többséget a kisebbségek rovására előnyben részesíti, a békeszerződésekkel ellenkező cselekedetek­nek minősít. Mi sem természetesebb, mint hogy sem a föld reformtörvények, neve zenesen sem a nagybirtok lefoglalását elrendelő 1919 ápri­lis 16-iiki törvény, sem a kisbérietekről szőlő 1919 mágus 28-flki törvény, sem pedig a Jtár- íalanitásd törvény nem tesz expressis verbi* különbséget a többségi «ée kisebbségi nem­zeteik között. A. lefoglalás vonatkozik min­den mezőgazdasági birtokra, melynek terü­lete meghaladja a 150 (hektárt és minden birtokra általiban, mely 250 hektárnál na­gyobb, a rajtuk lévő épületekkel és ipanvál- la'ia.tokkal együtt. A csehszlovák kormány éppé®. & törvény esen egyetemes intézkedésére szokott hivat- koasM a népszövetség és egyéb nesnae&ttd főramók előtt, sőt a földreformot mint « de­mokratikus étafekoláeníalk kgkéraelfogihB- töbfo bizonyítékát szokták a köztársaság viszo­nyai iránt érdeklődő idegen előtt beéliitani. A csehszlovák kormány m igazságot és a .földreform tulajdonképpeni céljait leplező kifogásaival hosszú ideig azért boMogulha- tott a népszövetség előtt, mert ez a nagy ál­lamokat közelebbről érintő kérdésekkel Hé­vén elfoglalva, nem bocsátkozhatott ezen tendenciózus beállításiban a kisebbségeknek is látszólag csak egy osztályát, tudniillik a nagybirtokosokat érintő kérdés tüzetesebb vizsgálatába. A valóságban azonban erre a földreform­ra, melyet a csehszlovák köztársaságban végrehajtanak, a demokratikus elvek sem a reform célja, sem végrehajtásának módja miatt nem alkalmazhatók. A jogegyenlőségnek úgy a lefoglalás, mint a felosztásnál való érvényesítése esetén a földreform igazságos keresztülvitele ellen demokratikusan gondolkozó embernek nem lehet kifogása, különösen ha a földbirtokos kártalanítása a magántulajdon elvének sé­relme nélkül történik. Minderről azonban a csehszlovák földreform végrehajtásánál szó sincs. A földreform keresztülvitelével megbízott Földhivatal nem tartozik a minisztériumok felügyelete alá. Tisztviselői úgyszólván kivé­tel nélkül csehek. Határozata ellen fellebbe­zésnek helye nincs. A Földhivatal felelősség­gel csak az intéző bizottságnak tartozik, mely még ma is a forradalmi, tehát kisebb­ségmentes nemzetgyűlés által választott 9 tagból áll, miután tagjainak száma az idők folyamán a törvényben előirt tizenkettőről ennyire apadt le. Az intéző bizottságot a törvény értelmé­ben eredetileg 3 évre választotta a forradal­mi nemzetgyűlés, de annak jogi szem pont­ból nem egészen meg támadhatatlan mandá­tuma máig sem szűnt meg, talán éppen az­ért, mert uj választás esetén ma ;már nehéz lett volna a kisebbségeket a Földhivatal ve­zetőségéből kizárni. Hogy milyen intenciók vezeti#: a kormá­nyon Tevő pártokat a földreform végrehajtá­sánál, azt alább bizonyítani fogjuk. Legyem (Koabad •ehelyütt röviden rámutatni a&ra, hogy a® oly intézmények, amelyek a valódi nemzeti állalmiban tényleg a haladás céljait szolgálhatják, mivé lesznek az oly nemzeti­ségi államban, mint Csehszlovákia, melyben a hatalmat a valóságban csak egy nemzeti­ség gyaikoirolja a kisebbségek felett. Jüs itt már előre le keE szögeznünk, hogy e®en a tényen az, hogy a németek egy része jelen­leg .résztveez a kormányban, nem változtat semmit, mert sem a Földhivatal vezetőségé­ben nem tudott magának helyet biztosi tani, sem a földreform keresztülvitelére befolyás­sal nem bír. Az egységes nemzeti áEtambaa a föld kisa­játítása és felosztása ugyanis eltolódást je­lent az egyes társadalmi osztályok bért©k- álkwnányébaffl. Ha a ki«ajátttés és felosztás, valamint a (kártalanítás egyes osztályok ér­dekét sértené is, a nemzet összességének ér­deke nemzeti államba® nem szenved sérel­met, mert annak birtokáMománya változatlan mássá A nttna&Éaégii étsmbm^ h». «. le­foglalt birtok más nemzetiségű tuJajdcmosok kezébe kerti!, még basáé, be a kArtaíeaáfcfci sem megfelelő, ea as iBeW nemzet birtcfcM- lományának megikérooitásÉt eredményezi A csehszlovák földreformnak cinem te ti e- nítő céléit az alábbi kétségkívül (hivatott té­nyezők kijelentéseivel igazoljuk: Lautbe volt azociáMemokrata képviselő, a Földhivatal intéző bizottságának éveiken át volt ektöke, pártjának kilencedik pártnapján leplezettemül kiijeleoti, hogy a legapróbb részletekig ismeri a Földhivatal programját: „a nagybirtokoknak a. veszélyeztetett vidéke­ken (ezek a német és magyar lakta terüle­tek) való lefoglalása a Földhivatalnak a (cseh) nemzeti tanáccsal való előzetes letár- gyalása után fog megtörténni”. Viskovsky dr. jelenlegi nemzetvédelmi miniszter, k4 évekig elnöke volt a Földhiva­talnak, a nemzetgyűlés költségvetési bizott­sága előtt jelentette ki: „Masek képviselő állításává1], szemben megállapítom, hogy én sohasem a magam, sem hivatalom nevében nem állítottam, hogy a földreformot nemi nemzeti alapon fogjuk végrehajtani) és hogy annak nem volna nemzeti jellege.” (Lásd Veokov 1928 november 16.) De nem trökolódzik a. Beues >fcüíügyminisz­terhez közel álló Oesfcé Slorvo sem. Benes feladata, hogy a kisebbségeknek a földre­form elleni panaszait az állam Iránti illojaTi- tás vádjával üsse el a népszövetség és egyéb külföldi tényezők előtt. A 'belföldöm és a vá­lasztók előtt * földreform intencióit őszin­tébben is be lehet állítatni. A Cesíké Slovo a kolonizádós törvényről a következőket mondija: „Ez a törvény jól értelmezve és végrehajtva óriási jelentőségű az elmérne le­si tett vidékekre és Szlovenszkóra.” Ugyanazzal a jelenséggel találkozunk itt is, mint a koaüeiós kormányzati program egyéb terrénumain. Kifélé tetszető® formá­ban fitogtatják a demokráciát, hogy leplez­zék 'vele az önzéstől fütött sovinizmus valódi törekvéseit. A földreformot teljes jelentőségébe® azon­ban csak a számok tükrében láthatjuk ímeg. Bizonyos mértékig itt is csak annyiban, amennyire ezt a Földhivafalnak eddig nyil­vánosságra hozott adataiból összeállítani le­het. A földreformnak csehországi eredmé­nyeiről ugyanis adott ki a Földhivatal rész­letes firtatiastilkát, SalovensBkó és K/ussioszkó Láthatjuk a táblázatból, hogy a régi tulaj­donosok részére meghagytak az 1927. óv vé­géig SzJovenszkóban a lefoglalt 460217 ha mezőgazdasági területből 142117 ha-t, azaz 31.3 %, egyéb területből 950617 ha-ból 107577 ha-t, azaz 11.2 %. Ruszinszkóban 35685 ha mezőgazdasági területből 9587 ha-t, azaz 27 %, egyéb területből 168139 ha-ból 7090 ha-t, azaz 4.16 %. Már fentebb említettük, hogy a Földhiva­tal a szlovenszkói és ruszinszkói földosztás pontos statisztikáját még nem hozta nyilvá­nosságra. Két dolog azonban igy is kétség­telen, Az egyik, hogy elsősorban a magyar birtokosok földjét foglalták le, a másik, hogy viszont a lefoglalt földből a magyar igénylők nem kaptak számottevő hányadot De tekin­tetbe kell vennünk még azt is magyar ki­sebbségi szempontból, hogy a forgalmi érték­nek csak egy töredékét kitevő megváltási, ár is lényegesen károsította a magyarság nem­zeti vagyonállagát. Páratlanul álló eset, hogy alkotmányos országban a nemzeti vagyon oly tekintélyes hányadának sorsát, mint amilyent a föld értéke jelent, egy magát túlélt, a de­mokratikus elvek megcsúfolásával élterekel- tett intézmény irányítása, éppen a demok­rácia nevében. Hogy a cseh körök lelkiismerete sem tel­jesen nyugodt és ezek körében sem túl nagy a bizalom a Földhivatal vezetőségének sáfár- kodásával szemben, erről olyankor szoktunk mi, kisebbségek tudomást szerezni, amidőn a koalíciós pártok között támadt fel a félté­kenység. Csak legutóbb mutatott rá. a cseh néppárt lapja, a Lidové Listy, hogy az intéző tanács határozatai, tekintetlel azon körül­ményre, hogy a tanács tagjainak száma há­rommal kövesebb, mint azt a törvény előírja, jogilag nem kifogástalanok és megtámadha­tók. Kz pedig a kártérítési perek oly tömé- i gél zúdíthatja a Földhivatalra, melynek ko- vertkezstnényei boláthatatlanok. Hogy milyen értékek felett rendelkezik a Földhivatal immár 10 esztendeje a nyilvános­ság ellenőrzésének kizárásával, azt a hivatal jelenlegi elnökének, Vozseniiek doktornak az 1930. évi költségvetés tárgyalása alkalmá­val közölt adataiból láthatjuk. Ez alkalom­mal közölte a Földhivatal ügyeinek költség- vetési előadója, hogy a lefoglalt négymillió hektár területből 1.3 milliót osztottak szét. Meghagytak a tulajdonosoknak, vagy elcse­réltek 2 és fél millió hektárt, úgyhogy még 1.6 millió vár feldolgozásra, Gondoskodni kell még a Földhivatalnak 67703 mezőgazda­sági alkalmazottról. Vozseniiek elnök bejelenti, hogy 78 száza­lékot kaptak a kis igénylők, 22 százalékot a maradékbirtokosok. A Földhivatal tartalék- alapja 1929. november 1.-én 9.2 milliárd ko­rona, a kolonizációs alap 1.3 milliárd korona volt. Vozseniiek elnök kijelentése, hogy a számadatokat a Legfelsőbb Számvevőszék el­lenőrzi, a kisebbségek szempontjából nem je­lent megnyugtatást, mert mi a Számvevőszék dolgaiba éppen úgy nem tekinthetünk be, mint ahogy nem ellenőrizhetjük a Földhiva­tal működését sem. Legfeljebb az állami költségvetésből még kiegészíthetjük a Föld­hivatal gazdálkodásának képét, ami a jelen pillanatban, az erdöreform keresztülvitelé­nek előestéjé® különösen indokolt Megállapíthatjuk az állami költségvetési előirányzatból, hogy a Földhivatal céljaira 1919-töí 1926 évig bezárólag összesen 384.175.000 koronát irányoztak elő, mellyel szemben a bevételek 127.859.000 koronával a beruházások 10.830.000 koronával voltak beállítva. Vagyis az állami költségvetés hét év alatt 267.146.000 korona (kiadástöbbletet irányzott elő a Földhivatal szükségletei ré­cére. A helyzet, tehát az, hogy Csehszlovákia ii- zeuuégymillió hektár területéből 1 millió, il­letve Szlovéneteké és Ruszin szkó 6.151.000 Kai számunk SO oldal részletes adatait elleniben még néni hozták i A földreform arányait az alábbi ezámofe ® yiivánosságra. j wiu la tják: *'Íl£S** **%££££%<>** fii. körwraa*®* A MogikK birtokok , ,, iti A tefogiaft A feferbX ftM«k A lefogtad /Sárik nagyság* ** •»xr**t» *• ma**, •Mtak mettk aaat*k ba.-fcaa •fe-baa ”i*1 ha.-ka« 0frh*n W-kaa 250— 500 ha.% 284 111,645 4-8 470 1505)05 9A 754 201.850 6.6 500 - 1.000 „ 109 95.012 4.1 217 14&0Í8 9.2 386 243.025 6.1 1.000— 5.000 „ 235 508.046 22.5 201 418.128 25.9 436 946.174 23.9 5.000- 10.000 „ 47 348.566 14.8 25 166.456 10.3 72 515.022 13.0 10.000— 50.000 „ 47 S76.761 37.3 28 470.347 29.1 75 1,347108 34.0 50.000— 100.000 „ 3 333.378 9.9 2 127837 7.9 5 361.275 9.1 100.000 ha.-a feMí_ 1 154.998 6A 1 133.612 8.3 2 288.610 7A Öassseeen 7s<& 2,348.406 100.0 944 1,614.658 100.0 1730 C«eiiornáf ^^IsUéiís8 ** StlovennkA Rtmliisükó Cs, kSzfórsasáp Milyen alapos A LEFOGLALT leli lefoglalva mMtfgwmá. m»sSgeod. afv&> mx&g&xA. «*yéS> mejísasd. tg?4h eiexSgesst egy* BIRTOKOK NAGYSAGAHA. - BÁN Utotfeft bktaicek ®8.7^1 1,045.622 305.0E5 568.998 400^517 960.617 36,686 168.139 1,209.688 2,733.978 heffjett birtok: . Ufa- 0 1.9Q0 1.149 575 880 306 4 16 5.813 2.906 !al*»> törvémy 8. §, alapján ‘ '1^.^ m882 57.050 54.180 36.371 138.810 90.070 9.497 6-884 277.769 190.975 * . 120.345 4 *-:í “1.473 0.487 17JUÍ -86 190 WM5 191.300 ^ a—asw rí -i — 1 nrrii rr~i^ mi-- nrr ■ —r n r —r—ttti—mrmTimnf ii mi ..............amim is mgmmtmm Ctawsea 9L3^ 180.115 60JOm 88.419 142.117 107-577 74)00 m<»7 38&^W mjm — 1A34® — 2Jm e- .« e-. 80895 VMS paeWMk 1947 — 1.366 — &SBB — m — AMI — *»«—Héti punüa 8.700 — 596 — — — — — 9.302 — ■cétenttf alatt 213.452 18.610 78.944 aS85 165.967 63.976 11.938 5.065 470.301 .96.556 • lefojtó tónr&y 59.^) 32.609 29.372 6.954 59.814 76.943 1.221 4.140 149.757 120.646 7. & diap]6s Wwmto* 3.025 106.479 788 38.2SS 12. (%6 47.025 1.707 6^48 18.117 196.140 öflata««. 352.474 157.698 123.288 54.127 243.871 187.944 15/J60 15tö73 734.683 415.342 Maraíi 1937. XQ. 3l-én 844352 705.809 31.079 426 452 74.229 655.096 11.048 145,476 191.908 1,932.833

Next

/
Oldalképek
Tartalom