Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-16 / 39. (2260.) szám

hektár területéből 1.613.000 hektárt, azaz 26.25 százalékot foglalt le a Földhivatal és rendelkezik vele, az érdekeltek ellenőrzési lehetőségének teljes kizárásával. De a kor­mányon lévő többség jóvoltából nem ellen­őrizhetik az érdekelt kisebbségek a Földhi­vatal pénzügyi gazdálkodását sem. Vozsenl- lek elnök fent idézett jelentéséből láthatjuk, hogy a Földhivatal kimutatott alapjai inár ma is jóval meghaladják az állami költség- vetés teljes évi összegét. Látjuk, hogy a Föld­hivatal, mely a birtokok ellenértékét csali részben téritette meg a tulajdonosoknak, évek folyamán az állami költségvetésből sok száz millió koronát kapott és mégis csak a pénzügyminiszter ellenkezése hiúsította meg két év előtt is egy ötszázmillió koronás köl­csönnek felvételét. Most pedig olvashatjuk a cseh lapokban, hogy az erdőreform céljaira 3 év alatt nyolc­százmillió koronára lesz szükség. Nem sza­bad elfelejtenünk emellett, hogy a Földhiva­tal a lefoglalt földet olyan árakon értékesíti, hogy a birtokosok átlagban a kisajátítási ér­téknek körülbelül 40—50 százalékát kapják kézhez. Azon körülmény pedig, hogy a kisa­játítási ár a törvény értelmében az 1913— 1915 évi forgalmi ár alapján állapítandó meg és az akkori aranykorona csehkoronának szá­mítandó, már magában véve is körülbelül 80 százaléknyi veszteséggel egyenlő. A Földhivatal hitelműveleteit is a hivata­los statisztikából csak nagy vonásokban el­lenőrizhetjük. A földtulajdonosoknak a Föld­hivatal az 1927. év végéig 519.430.306 koro­nát juttatott, melyből közvetlenül a Földhiva­tal adott 379.985.876 koronát. A demokrácia jelszava alatt és axmak kö­vetkezményeként végrehajtott csehszlovák földreform tehát a magyar kisebbség vagyo­ni átlagának lényeges csökkentését eredmé­nyezi, de egyszersmind azon következmény­nyel is jár, hogy a Földhivatal gazdálkodásá­nak keretében óriási hitelműveleteket is le- bonyolit, melyeknek következményei minden adófizető érdekeit érintik, de amelyek tekin­tetében a kisebbségi adófizetőknek nincsen ellenőrzési lehetőségük. Jellemzi a demokráciával űzött helkiímne- ratien demagógiát Bee©* külügyminiszter né­metnyelvű lapjának, a Prager Pressének 1929 éri december 28-1 számában a Földhivatal eddigi működéséről közölt mérlege. A bevezetésben beismeri, hogy a SKSére- form adatait véglegesen még nem dolgozták fel, de a „demokratikus ellenőrzés"-*© módot nyújtanak a Földhivatal munkásságáról ki­adott hivatalos jelentések. A külföld részé­re kiadott német félhivatalos nem tolja de­mokratikus ellenőrzésről beszélni és ezzel fél­revezetni a külföld közvéleményét, mikor fü ieongrua-kérdés valamennyi szlmamzkm egyház közös sérelme Az Evangélikus Lan a kongrua-igyben a különböző egyházak lelkészeinek közös fellépéséi sürgeti Léva, február 15. (Saját tudósítónktól.) A kongnia/törvény sé­relmes végrehajtása legújabban erőteljesebb megmozdulásra készteti a magyar evangéli­kus lelkészeket, amely mozgalmat az összes egyházakra, a protestáns és nem protestáns egyházaikra egyaránt ki akarnak terjeszteni, mert megállapításuk szerint a kongirua-tör­vény sérelmes végrehajtása nemcsak magyar, német, luterámus vagy kálvinista bánat, ha­nem valamenmy sziovenszíkói egyház sérelme. Az Evangélikus Lap hasábjain elsősorban is ankétet fog rendezni. Felkéri a lelkészeket, hogy Írják meg a lapnak, hogy milyen módon képzelik az egyes saűoveri- sjskói egyházakkal létesítendő kongni aszó- vétségét és egy iittmiiködést. Megállapítja a lap, hogy ez nem csupán az; érdekelt lelkészeknek és a közegy háznak jól felfogott érdeke, hanem a felsőbb hatóság szerupoin tjából is az egységes elvi alap meg­teremtéséhez. vezető uit, mert az összes esetek elbírálhatók lesznek. Kifejti a lap, hogy a kongni aiörvény végrehajtása már ötödik éve husédik, ami a lelkészek türelmét már a pattanásig feszítette s feszült nyugtalansággal várják, hogy mi lesz, mikor kapják meg már végre azt a pár száz koronát, amelyre már előleget vették fel s adósságot csináltak. A kongruatőrvény gyakorlatából mély meg­döbbenést keltő' eseteiket sorol fel: Már maga az a tény, hogy milyen minimá­lis összeget állapítottak meg, amidőn a lel­kész kezdő fizetését kilencezer koronában a három évenként 972 koronást kerpótlékban szabták meg. De mivel a kongnia kiutalásánál a legszi­gorúbb vizsgálat alá vették a lelkészek ál­lampolgárságát, a honosság kérdését, ebből azután szomorú dolgok állottak elő. Nézzünk csak egy-íkét kiragadott példát Egy. református lelkésznek több évtizedes szolgálatát azért nem vették tekintetbe a kon­gnia kiszabásánál, mert a honosságot csak pár óv ©lőtt kapta meg. Az evangélikus lel­kész 37 év óta szolgál ja egyházát Szlovenszkó területén s az állampolgársága még ma sincs elismerve. A legfelső bíróság előtt van, amely Ítéletével, hogyha a föltehető jobbik esetiben biztosítja is számára &% állampolgársági de­krétumot, ám a szolgálata s igy a fcongruának kiszámítása is csak az állampolgársági okle­vél kiállításának a napjától számítódik. S ezek nem szórványos esetek, hanem nagy számban találhatók s leküzdésük érdekében az összes érdekelt egyházak tömörítését sür­geti az Evangélikus Lap. liagvár B&niltizási ügyei a városi tanács előtt Ungvár, február 15. (Ruszinszkói szerkes*- tőségÜntotóŰ.) Az ^ungvári váróid tanács leg­utóbbi ülésén egész sor beruházási ügy ke­rült napirendre. Ezeknek teljesülése a városé több millió korona kölcsön söenaéeének kényszer© elé állítja. így a Kisuhg csatornának a városon ke­resztül vezető szakaszát, melyet az áHam 700 ezer koronáért vett át a. tulajdonosoktól, iá- gyen adja át a városnak, ha azt a tervezett csatornázásnál főleveaető csatornául használ­ják fel. A kecsegtető ajánlat nagy vitát pro­vokált a tanácsban, nwvel a Kásucg csator­nának főlevezető csatornává való átalafcttáa*. több mint két milliós kiadást jelent, eltekirit- ve attól, hogy aa ebihez szükséges tervek és rajzok el sem késaütttek még. Ugyancsak horribilis terhet je&erat egyelő­re Ungvámak az uj mozipalofca zocgépttése, mélyre vonatkozólag a Batta-cégga’ való tár­gyalások kedvező eredménnyel végződték, így az Ungbid, az Uj tér és a Rákóczi-ucca. közvetlen kapcsolattal nyer a tervezett Ba**ar udvaron és a mozipalotán át A« erre vonat­kozó munkálatokat a város hamarosan meg­kezdi. A vizvezetékA munkálátokhoz isöflkséges millióknak kölcsön utján vaáó megszerzés© is befejezett ténnyé lett, úgyhogy a rmmkála- toterafc évről az oldalról «emnm akadálya nks- csea. ügy a BtompaSofe ügye, untot pedig az Ueg- osatorna problémája rövidesen. a képvieeiő­tes tűiét elé kerüL maga nagyc-a jó} tudja, hogy a földreform­nál érdekelt s a köztársaság lakóinak tekin­télyes hányadát kitevő kisebbségeknek ezen demokratikus reform végrehajtására befolyá­suk nincs, sőt, hogy a reform célja, amint azt fenti idézetekkel igazoltuk, egyenesen a kisebbségek vagyoni állagának csökkentése. Beme® külügyminiszter lapja felsorolja a számadatokat, mely szerint a most megvaló­sítandó adóreform céljaira 2.450.465 hektár területet foglaltak le, melyből eddig szétosz­tottak, államosítottak, vagy a tulajdonosok részére felmentettek 1.047.867 hektárt, ebből a birtokosoknak meghagytak 647.200 hektárt, nj tulajdonosok kezébe került 400.167 hektár. További reformra rendelkezésre áll még 1.406.098 hektár, ara* az egész lefoglalt te­rület 57.3 százaléka. Megtudjuk a Prager Presse idézett cikké­ből, hogy múlt év június 30-ig 364.288 hek­tár t«rületet államosítottak. A földművelés- ügyi minisztérium kezei 221.322 hektárt, a nemzetvédelmi minisztérium 49.076 hektárt, a többit a Földhivatal kezeli. A legérdeke­sebb adat, amit a külügyminiszter ur a kül­föld előtt nem tudjuk miképpen fog megin­dokolni, hogy a földreform által lefoglalt me­zőgazdasági területből a reform végrehajtása után 30 százalék marad meg az eddigi tulaj­donosok birtokában és 70 százalék cserél gazdát Nekünk, a csehszlovák köztársaságban élő kisebbségeknek nincs is állításunk igazolá­sára megbízhatóbb bizonyítékra szükségünk. Benes lapja a Földhivataltól szerzett adatok alapján elismeri, hogy túlnyomó részben a kisebbségekhez tartozó tulajdonosok birto­kaik 70 százalékát vesztették ©1 a-kormányon lévő többség egyoldalú, a kisebbségek által nem ellenőrizhető földreform következtében. Hogy a lefogidlt birtokok tulajdocoeakiak, valamint a földhöz juttatottaknak nemzetiségi statisztikája, melyei eddig Szloveusakóra és Ruszinszkóra vonatkozólag még nem hoztak nyttvánosságra, áí&itiáe&iiríteat igazolni fogja, ugyancsak nem szorul bizonyításra. De a Prager Presse említett cikke végén beismeri azt is, hogy államai és magáaatri te­lekkel szerzik meg az uj földtulajdonosok részére a föld vásárlásához és e gazdálko­dódhoz szükséges összegeket is. Á kisebbségek sőréimét tehát & tártok dk vételén tóvül fokozzák azzal is, hogy állasai pénzeket, melyekhez a kisebbségek is hoo- záj&Tttlnsk adófilléreikkel, bocsátanak a n*a featalíQKm >6yö többség soraiból kikerülő s$ birtokos osztálynak rendelkezésére. A Oe&sEiovákiában élő kieehfoségeik erő­viszonyait súlyosan érintő következEménvek­kel jár a földreform végrehajtása, erkölcsi érzékünket pedig súlyosan érinti, hogy aa igazság megcsúfolásává* ©zen nagyszabású, a csehszlovák nemzeti állam kialakulását szol­gáló reformmal is az áMemokrád* jelszavat mögé bújnak. REGÉNY m) — Pardon — kapott ésab© a* idegen — bo­csánatot kérek. Hisz nem ezért jöttem. Ami­ért jöttem, az egy (kissé kellemetlen dolog, nem is szép az özvegyet zavarni vele, de a kényszerítő körülmények vittek rá, hogy megtegyem. Soha nem bírt volna rá a lélek, hogy egy halott bajtársam adósságait kérjem meg, több évvel halála után. De tönkremen­tem. A tőzsde elvitte mindenemet. Semmi vagyonúm nem maradt. Ismét esedezem, nagyságos asszonyom, méltóztassék elnézni udvariatlanságomat, de volna egy adósleve­lem boldogult Félix barátomtól, aki... — Kérem — vág közbe Eszter — hisz ter­mészetes, hogy hozzám kell fordulnia. Miért nem tette mindjárt. — Sokasé gondoltaim rá. Csak moet, hegy olyan kényszerítő helyzetben vagyok. Szé­gyen, de nem tehetek róla, ismét elnézését kérem ... — Mennyi az az összeg? Almása György lassú szueaogással s újra­éledő reménnyel gombolja ki a kabátját. Végre előkerül egy adóslevél. Félix írása, az bizonyos. Eszter jól ismeri. — Tessék. Az asszony ránéz s megcsóválja a fejét. — Szép összeg! Állmáéi György feszengve ül. Gondok és kétségek repdesik körül: itt vain Eszter, mel­lette, a régi kedves asszony. Milyen különös te. .ozás. Csak már vége volna. Nyugtala­nul tekint szét. Zavarát az asszony észre­veszi. Os-szebajtogatja a,z Írást gondosan s kerek betűivel ráírja, hogy elismeri a tarto­zást.- Most nincs nálam annyi pénz — szól — egy kis ös-BOget adok. a többit majd elkülde- lem néhány napon belül. Irta: SZOMBATHY VIKTOR — Igém Eszter bemegy, keres, kinyit szekrénye­ket, kulcsotokéul zörög, aztán kihoz néhány papírpénzt. — Most már maradjon itt vacsorára. Itt kell hogy háljon kérem. S majd fog mesélni nekem FélixrőL, igen? E pillanatban megint oly kedvesen cseng a hangja. A vendég szabadkozik. De a ház asszonya sémimleseire sem engedi. Itt kell hogy maradjon. S már megy is és rendelke­zik. Később visszajön, leül s már-már be­szédbe kezdenek. Ámde lépések zörrennek a pázsitom s a másik pillanatban megjelenik egy kerex zöld kalap, melyet vidáman len­get a tulajdonosa. György odanéz és elsápad. Orosz György fellépett a verandára. Elgy pillanatig egymásra néznek, majd meghajol­nak s kezet nyújtva elmorogja mindegyik a nevét. Ekkor Eszter közelébb lép, megáll s hal­kan, de (remegés nélfivül hangjában ennyit mond: — Félix vissza^tt! 15 A fenyőfák (között zizegett a* esti azeilő. A falu szélén valaki, nékiibusult szerelmes, tárogatót fútt. A hold kereken vigyorgott le a verandára. Az asztal mellé {ámasdkodott Eszter s & ve­randa függönyének zsinórját fogta. Sápadt volt. Orosz György eldobta a szivarját s elő- rebajolit. Félix kettejük között állott s bele­meredt a park sötétjébe. Minden elveszett. Egyik sem fogja elfelejteni ezt. a rettenetes hallgatást. Torkukat fojtogatta ezer szó és ezer indulat rázta testüket. Nagyvégre Eszter tőrt bele a csöndbe. — Miért volt ez a komédia? Orosz idegenüli pillantott szélt s magyaráza­tot várt. Odament; Fél isihez s megrázta a ke­zét végre is: — Isten hozott! Félix hatalmasat sóha jtott. Eszter hozzál é­pett és ő is mondta; A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Fürdő Napfény Diéta 11 --4 ?! fi 11 fi 11: 3teti<eirOvls« Az igmándi keseriiviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. — Isten hozta. < Félix megrázta a fejét: •— Nem igy akartam! S most, mint a lavina, törtek fel a szózuha- tagok- Orosz a kalapját verd este s egyre eot hajtogatta: — Nem értem! Félix oroszra nézett. — Ti nem vagytok házasok? — kérdezte akaratlanul. Orosz csodálkozva pillantott iá- Eszter hangja felcsattant: — Soha nem hittem el, hogy igazán meg­halt S — Hanem? — Gondoltam, mit fog tenni. Eltűnik a vi­lágból s uj nevet vesz fel. Uj életet kezd. Tudja-e, hogy ez gyávaság? Fabriczy Félix, a hős, megfutott a saját házából, mert rémek üldözték! ? Félix busán mondta: — Magának akartam jót, Eszter. S neked, Orosz György Eszter végignézett Féiixeu. — Nagyon kell ezégyeljo magáit, Fabriczy Félix! — Ne itt, a verandán! Vacsoráijunk meg 8 beszéljünk meg mindent pontosan a belső szobában. A fontos az, hogy a tékozló fiú ha­zatért. Gyere, Félixkém . . . Hanear ez a vacsora igen kínos volt. Egyi­kük setn dicsekedhetett valami különös ét­vággyal s mindhármukban más-más fajú, de egyenlő intenzitású indulatok háborogtak. Félix is, Eszter is eltolták maguktól a tá­lat, nagy örömére a konyhai népnek, amely izgatottan tárgyalta, hogy egy idegen, isme­retlen ur érkezett és alighanem tud valamit Félix úrról, aki elhalt Eszter raeggyujtotta bent a nagy áll ót Am­pát s leült. — Kezdje el, Félix! — mondta, de mo©t máir .szomorúan, Félix sokáig hallgatott. Végre felemelte * fejét s kínosan kezdte: (FolytAtjuk.) mo Seferafe í». vasár*** —19 WBÉMBMWMWBfg——BgBPaBB——— 2 FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom