Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-15 / 38. (2259.) szám

Előfizetési ár: évente 30G, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1 *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Feietös szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FQRGACIi GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Prahe A kisantant alább kiváltsággal állt el© a párisi konferencián Budapest, február 14. (Budapesti szer-! kesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen mi- j niszterelnök a 8 Órai Újság munkatársa előtt 1 kijelentette, hogy a párisi tárgyalások tudo­mása szerint rendes mederben folynak. A tárgyalásokra ki fog utazni Parisba, de az utazás időpontja még nincs pontosan meg-1 állapítva. A párisi tárgyaláson szövegezési nehézsé- j gek merültek föl és pedig azért, mert a kis- j antant képviselői a nemcsak eddig fölmerült ■ kártérítési pereket, hanem az ezután is föl-1 merülhető összes kártérítési pereket az A.- kassza terhére akarják elintézni. Hír szerint a magyar delegátusok erről a követelésről tárgyalni sem hajlandók. így valószínű, hogy az egész kérdés a nagyhatalmak elé kerül döntés végett. A hágai megegyezésben ugyanis kimondták, hogy ha a szövegezés során nézeteltérések merülnek föl, akkor a nagyhatalmak: Anglia, Franciaország és Olaszország képviselői fogják a kérdést egy­hangú határozattal eldönteni. Veszélyben a Tardieu-bormány? Súlyos költségvetési ellentétek a párisi kamarában — A miniszterelnök visszaérkezett Párisba — Közigazgatás a periférián Irta: ALAPY GYULA ár. Az országos és járási közigazgatás egész te­rületén nagy változások álltak be a folyó év elejétől kezdve életbeléptetett uj hatásköri be­osztássá,!, mely a belügyminisztérium hatás­köre egy részének az országos igazgatásra, az országos igazgatásénak: viszont a járásokra való átruházásával uj rendet léptetett életibe. Az országos igazgatásnak működése eléggé is­meretes; "a központi igazgatásnak túlzott bü­rokratizmusa, a munkaerők hiánya úgy a fo­galmazási szakban, .mmt a számvevőségi szak­ban és főleg a. segédhivataloknál eléggé isme­retes. Ezért az országos igazgatás nehézkes és az ügyek elintézése lassú, amelyen segíteni kell. A közigazgatás súlypontja azonban a járási közigazgatási szervekre esik. Számos ügykör­ben a járási hivatal a végső fórum és azért a járási képviselőtestületeknek és főképpen a választmányoknak igen fontos szerepük jut a közigazgatásban. Ne hozzon zavarba egy perc­re sem egyes járási főnököknek a járási kép­viselőtestület és választmány, működését szabá­lyozni akaró törekvése. Ismerünk járásokat, ahol osak az alakuló képviselőtestületi Ülést tartották meg, holott kötelesséfire a Táráéi fő-, nőknek azt legalább negy edéven kint összehív­ni, tehát legkevesebbszer négy ízben kell an­nak összeülnie. Természetesen az ülések tárgy­sora is szegényes, mert sokkal kényelmesebb az Íróasztalon^ elintézni az ügyeket, mint a nyilvánosság ellenőrzése alatt, ahol kritika hangzik el és vitákban tisztázódhatnak fontos kérdések. A járási főnökök szábotálása ellen is van mód, hogy az úgynevezett önkormány­zati testületek összeüljenek, erre való az indít­ványok minél sűrűbben való benyújtása. Rendkívüli fontosságai a pénzügyi bizottság működése a járásokban, mert itt intéződnek el a kulturális, népjóléti és szociális, valamint a.gazdasági ügyeknek és a vele szorosan össze­függő utügyeknek előkészítése. A magyar já­rások kötelessége a. magyar adózóktól befolyó' járási pótadót magyar kulturális célokra hasz­nálni ki, amilyenek a magyar diákmenzák, ma­gyar színészet, a Szlovenszkói Magyar Kuitur- egylet stb. támogatása, ösztöndijak létesítése a járás területéről származó magyar főiskolá­sok részére, községi könyvtárak segélyezése. Mivel főleg a baloldali pártok arra töreked­nek, hogy jóléti intézményeket, járási szegény­es árvaházakat, agghajlékokat, létesítsenek, amelyek szintén szükségesek, előbb-utóbb azzal a körülménnyel ikeR számolnunk, hogy a járá- sok el fognak adósodni. Ez pedig veszedelmet jelent abból a szempontból, hogy nem jnt a já­rások legfontosabb szükségletének, az utak megjavításának és kiépítésének céljaira elegen­dő fedezet. Mint a gyakorlati közigazgatás követelmé­nyeivel komolyan számoló, régi közigazgatási .szakember, nem hangsúlyozhatom eléggé, hogy a járási önkormányzati szervek minél többet foglalkozzanak az utügyekkel. Vicinális utaink a lehető legrosszabb karban vannak, sőt sok helyen a volt törvényhatósági, a mai országos utak is alapos javításra szorulnak. A történel­mi országokban meglevő járási utak kategó­riája Szlovenszkó és Ruszúmkó közigazgatá­sában teljesen ismeretlen. A legtöbb község csak tűri. hogy utai, melyek a járás székhelyé­hez kapcsolják, vagy a szomszédos községek­kel kötik össze, tönkremennek. Hiába szállítja ki arra a szükséges fedőanyagot, azt elnyeli a, téli. és az őszi-tavaszi feneketlen sár. A községek keressék meg a járást és az or­szágos hivatalt utaik rendbehozása céljából, amely alatt műszaki terv alapján való útjaví­tást és hengerelést éTtünk. Sok olyan járás van. ahol az utakról szó sem esett és az előirányzott hitelből senki sem kért. És ilyenkor a magyar falu teljesen el van zárva a világtól egészen a tavaszig, mert tengelyig süllyed a szekér a sárba. Az utakra sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mivel az elmúlt tíz esztendő umom Paris, február 14. Tardieu m iniszterelriök, miután tegnap a londoni konferencián ismé­teltem vázolta Franciaország flottafeszerelési jaiyaáb.tát «!.i szenriicide újra ma­gára vonta a flottabatalmak figyelmét, ma éjfélkor visszaérkezett Párisba, ahol össze­kuszált és zavaros parlamenti helyzet várja. Oh erőn pénzügyminiszter és a kamara pénzügyi bizottsága között egyre vesze­delmesebbé válik a konfliktus és Tardieu 1 egodaodóbb hívei is nyugtalankodva figyelik a politikai élet fejleményeit. Polncaré az Excefei ónban kimerítő cikket árt a költségvetés kérdéséről és elismeri, hogy a kabinet helyzete veszedelmes. Ugyanezt hangsúlyozza Barihou az Anuales- ibem s egyúttal kijelenti, hogy a pénzügyi Becs, február 14. A Reichspost belgrádi munkatársa jelenti: Milán Mariannvic, a miniszter elnökség központi sajtóirodájá­nak főnöke, hosszabb beszélgetést folyta­tott egy magyar újságíróval és vázolta a magyar-jugoszláv közeledés lehetőségleit és edőnyedt. A jugoszláv ok uj középeuró­pai államk ons te Máriára gondolnak. Sze­mük előtt a Balti tengertől a Balkánig ter­jedő erős szövetség képe lebeg, amelybe Lengyelország, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Jugoszlávia, Románia és Bulgária tartoznának. Ez volna m igazi, fontos, ■közigazgatása alatt történt, különösen a nagy- megyék szükkeblüségét és politikai izü intéz­kedéseit kell szanálni. Az a tempó, ahogyan ma az utak épülnek, egyáltalán nem elégít ki bennünket. A mai kor fejtett közlekedési viszonyai, a szántásnak géperőre áttért, berendezései jól épült és kel­lően karbantartott utakat igényelnek. Ezt a tempót most fokozzák az országos igazgatás­nak beruházási célokra igénybeveendő kölesö- nei, melyekből az elhanyagolt magyar vidékek elsősorban tarthatnak számot. Mindez azonban nagyobb áttekintést és bá­■törvényt a kormány nem fogadtathatja el nagyobb megrázkódtatások nélkül. Tardieu újra össaesBedhoti minden energiáját, hegy megfekezhesi* ellenfeleit. A parlamenti ellenzék a költségvetésben főleg Cherein pénzügyminiszter túlnőtt ta­karékossági politikáját kifogásolja. Oiappedelaiine, a költségvetési bizottság előadója, a kamara tegnapi ülésén kritikus- íhangu jelentésében bebizonyította, hogy a ikincstár határtalan gazdagsága melleit egyenesen nevetséges Gheroai fukar-kodása. Az adókat 3 és fél imlliárddal csökkenteni lehetne, anélkül, hogy az állam megérezné, sőt valamennyi kiadás után. a hivatalnoki fizetéseket is emelni lehetne, ha Cheren haj­landó volna igénybe venni a kincstár pénz­ügyi eszközeit. óriási és erős balti-dun ai-balkóni áliamor- gani záriénak alapja s azoknak a hatal­maknak kombinációja, amelyek kelet és nyugat között hidat alkotni hivatottak. B nagyszerű terv megvalósítása számos ka­tonai szövetséget fölöslegessé tenne. (Ma- riaiwme bizonyára a ki sántánkra gondolt.) A Reichspost az interjúhoz megjegyzi, hogy annak komoly jelentőséget kell tu­lajdoni tani, mert Marianovie nyilatkozatát minden vailósziniüség szerint a kormány fejének tudtával tette meg. zonyos szervezettséget igényel. Evógből a köz- igazgatás eredményesebb munkája érdekéiben kiválóan szükségesnek és prominens fontossá­gúnak ismerhetjük föl a járások szövetségét, ahol a pártok közt levő keretek el távolításával az egyetemes magyar kulturális, gazdasági és szociális föladatoknak egyöntetű programját kellene megalkotni és a szomszédos járásoknak közös útügyi tervet és működési programot ki­dolgozni. Ezek az országos irányítások és ösz- !,«.z ej öve telek rendkívüli fontosak az országosan érezhető helyi munkapTOgramszegénység kikü­szöböl ősére. Itt minden járás megtókítaá tenni­i Vatikán és a Kreml Már jó ideje, hogy Csic&erin a Dante cir­káló fedélzetén Milánó érsekének asztaltár­sa volt és vele az ortodox egyház kérdésed­ről beszólt. Ez az érdekes tárgyalás a génuad konferencia idején folyt le. Körülbelül ugyanebben az órában egy katolikus segély­akció érkezett Krimi félszigetre, amelyet az éhség és a nyomorúság pusztított. A segély­akciónak vezetője Wa-lsh amerikai páter volt. Ez a Walsh atya lett azután a Vatikán­ban a 1 wlsevik i-elilenes irányzatnak legerő­sebb képviselője. A diplomáciai-politikai irányzat azonban egyelőre erősebbnek mu­tatkozott. XT. Pius pápa kormányzásának első pilla]) a iá tói fogva nagy súlyt helyezett az Oroszországgal való megegyezésre. J 927- Ig mind a két fél foglalkozott a közeledés­nek lehetőségével. 1905-ben a berlini szov- jetkővet kidolgozott tervet nyújtott át Pa- oelli akkori berlini nuinoiusnak, amely úgy a két szuverén hatalom viszonyát, mint Moszkva álláspontját a Kúria és az oroszor­szági katolikus hiivők közötti kapcsolatban precízen megállapította. Ebben a bolseviki tervezetben benne volt az is, hogy a szovjet­nek jogában áll az egyházi főhatóságoknak a ■hívekhez .intéseit iratait cenzuráBnia. Ennek a különös ptlaoetumnak ellenére a Vatikán felvette a tárgyalásokat, de mindjárt a kez­detben beigazolódott, hogy Moszkva abban a mér tőidben vonta vissza a felajánlott ked­vezményeket, miint amilyen mértékben mu­tatott előzékenységet a Vatikán a tárgyalá­sok folyamán. A krízis azután 1927-ben kö­vetkezett be, amikor a szovjet kijelentette, hogy orosz konkordátumról nem lehet szó. Ezt a ké-rdéskofimplexunvot a szovjetállaim egyoldalúan törvény utján intézi el. Érzel a Génuában kezdett tárgyalások meg is sza­kadtak. A szovjet' és a Szentszék közötti vi­szony azonban újból aktuálissá vált XI. Fiús­nak most nagy feltűnést keltett bullája kö­vetkeztében. Génua óta az atmoszféra rohamosan rósz- szabbodott. 1924-ben a. pápai missziónak ép­pen. úgy, .mint minden egyéb nyugati huma­nitárius segélymissziónak el kellett hagyma a szovjet földtjét. Ez mély csalódást jelentett Rómára, mert a segélymi ssziot politikai misszióra remélte átalakítani. Azután a moszkvai kormány neheztelt a Kúriára DTferbigny püspök akciója miatt. A püspök’ a szoyjeth atóságok hozzájárulásával több utat tett: a szovjet. területén, amelynek célja ■nyilvánvalóan a pa.sztorizáeióval állott ösz- szefüggésbeai. Egyidejűleg azonban, ameny- nyire módjában állott, megszerezte az egy­házközségeket és létrehozta a római Kúriá­val való kapcsolatukat. Éppen ezek voltak’ azonban azok az objelftumok. amelyek révén a szovjet a Kúriában elismertetését ki akar­ta erőszakolni. DTIerbigrty újabb beutazási kérését ezután nem teljesítették. D'Herbiny közben a keleti stúdiumok új­ból alapított kollégiumának lett a direktora. Ez a kollégium XI. Pius pápa személyi müve valóinak egész sorozatát és azt a gyakorlat­ban érvényesíthetnék a járási képviselőtestüle­tek és választmányok tagjai. Úgy tudjuk, hogy erre vonatkozólag a kezdeményező lépések megtörténnek és ki fog alakulni bizonyos gya­korlat a járási egységek érintkezése körül. Arról van szó, hogy a súlyos közterhek, melye­ket a magyar falvak és városok viselni kény­telenek, elsősorban ezek érdekében gyümöl­csözzenek. azokat ne ötletszerűen, hanem gon­dosan összeállított, program alapján használják fö! a magyar társadalom minden rétege javára* Jugoszlávia közeledést keres Magyarországhoz? A „balti-dunai-balkáni" szövetség terve - Marianovks sajtófőnök érdekes nyilatkozata FtÜir Mas szémant; 12 oldal ^ SZ^m * 1 1930 február 15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom