Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-02 / 27. (2248.) szám
s Szilassy: Sziovenszkó iparilag megnyomorított népe méltán eivárhatia, hogy mezőgazdasági követeléseit teljesítsék Szilán? Béla dr. szenátor nyilatkozott a mezőgazdasági válság szlovenszkói problémáiról {—) Prést, 1580 február 1. A meajőgaada- aági ráteág mogoMásásnaik kérdés© ma a cséh- m&owáik belpolitika iteguagyoibb problémája. A megoldás máfoémtfcjéből függ nemesalk a mostam „gazdasági" nagy koalíció élete, illetve foönmyesi bekövetkezhető szétesése, hanem ette! függ az is, hogy a jnezőgazdasági j •válság nem fog-e imajjid szétsaétesedoí ipari válsággá s erasel az egész nemzetgazdaság j ■egyetemes betegségévé. Miumkatárrsunik a | szenátus eheti ülésén fölkereste Szilassy Béla dr. szenátort, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági mozgalmának Szent-Ivámy József pártvezér mellett legkiemelkedőbb vezérét és e<me legaktuálisabb kérdésben nyilatkozatot kért tőle. Szilassy szenátor föltett kérdéseinkre a következőkben vázolta a magyar nemzeti párt álláspontját: A Magyarság ás as agrárválság — A aneiőgaadosági válság — mondott*. * szenátor — a esek szlovákiai magyarságot sújtja a legérzékenyebben. A magyarság túlnyomó többségben a föld terményeiből él s így a mezőgazdasági termelés prosperitása vagy pauperizálódása. az egész,itteni magyarság legvitálisabb kérdéee. Ebből a szempontból nagy súlyt helyezünk a mezőgazdasági körök követeléseinek érdekében vmmdó harcra, mert a mezőgazdák kielégítése s gazdasági megerősítése az egész kisebbségi magyar- j «ág életerejének fokozásait és biztosítását jelenti. gazdasági termékek behozatala, ahol az itteni ipar a saját produkcióját el tudja helyezni. Ebben a vonatkozásban a mezőgazdasági behozatal és az ipari kivitel <®er©kereskedelmi jelleget öltene. Ez a* eljárás elősegítené az ipari termelés stabilizálását és az ipari termelés rentabilitása révén a mezőgazdasági termékek fo- ' gyasztásának emelkedését az ál lám területén beliül. Viszont megakadályozná azt, hogy a külföldi gabcmauennieknek túlzott és indokolatlan behozatalával az itteni gabonatermelés ár nívóját mesterségesen ne szorítsák le oly mértekig, mely a mezőgazdaság rentabilitását elveszi. Hibás behozatali politika a malomipar dédelgetése miatt Érmek a keredkedelempoli tikénak az ipari munkásság is előnyét látná, mert hiszen az ipari export gyengülése esetén az ipari munkásság munka nélkül marad. Például nagyon káros a belföldi mezőgazdasági érdekekre az, hogy a Twalermpvr foglalkoztatása érdekében arúnyiagos mennyiségű liszt exportálásának föltétele mellett vámmenteeem engednek be külföld? gabonát. Ezt a manipulációi a malmok természetszerűen az országban termett gabona árának mesterséges leszorítására használják ki, nia, hogy a vasúti tarifák a belföldi agrártermékeknek a belföldi fogyasztó piacokon való elhelyezését ne tegyék lehetetlenné és a belföldi termelést versenyképtelenné. Mert ma az amrikai hus, a zsír és a gabona a történelmi országok területére alacsonyabb vasúti díjtételekkel fut be, mint a szlovenszkói hasonló termékek, nem is beszélve Ruszinszkóaról. Minden ország arra törekszik, hogy mezőgazdasági termékekkel maga lássa él szükségletét. Ez általános térékvéssel ellentétben Csehszlovákia valósággal unikum, mert vasúti politikája a belföldi mezőgazdaság hátrányára a külföldi, elsősorban ax amerikai és lengyel behozatalt favorizálja.. Szlovenszkb követel Ha már Sdovewszákót iparilag leépítették azzal a jelszóval, hogy Sdovenszkó meizőgazdasági tekintetben legyen a köztársaság -mezőgazdasági éléstára, méltán elvárhatja Szfovemsákónak a ©sebéé morvaországi ipar érdekeiért gazdaságilag megnyomorított lakossága, hogy számára lehetővé tegyék mezőgazdasági te<r- mékeánek a belföldi piacokon való vw- senyképes elhelyezését és obboI egyedül kecresefiforrásániaik: a roezögaadasági mokkának rentebilifását. E tekintetlbee a cseh-morvaország.i és ssSo- venszkói mezőgazdák érdekei egyáltalában nincsenek ellentétben. Mert bár a mezőgazdasági válság súlyosabban nyomtja a sriovesv szkóifeat, de súlyosan érzrik a cséh-morvaor- szágiak is és igy logikus volna, ha a mezőgazdaság égető kérdéseinek rendezésénél a cseh-morvaországi, illetve szlovenszkói é* ruszin szkói mezőgazdák érdekteslületei és szervei egymással ■összhangban és egyöntetűen járnának el. Európa válsága Európa termelési válsága onnan ered, hogy Amerika és a tengerentúli államok a foábocrttéLőttS produkciójukhoz képest túlsó- jj kát termelnék s a termelési fölöslegüket most az európai piacokon igyekszenek érté- j kesiteni annak dacára, hogy Európa fogyasz-1 tópiaca inak fölvevő képessége a békeviszonyokhoz képest aránylagosan kisebbedéit. Ez részben a háborús pusztulás és eladósodottság következtében előállott európai tőkehiányra vezethető vissza, ami az ipari produkció csökkenését és az ipari munkásság vásárló képességének hanyatlását idézte elő. Az ipari produkció csökkenésiek és a mezőgazdaság válságának is lényegéiben a tőkehiány és az értékesítésbe® előállott zavarok a főokai. A mezőgazdasági produkció rentabilitásának hanyatlása természetszerűleg kapcsolatban van az ipari cikkek fogyasztóinak csökkenésével, illetve azok gazdasági legyengülésével. Ennek, következtében a mezőgazdasági válság eredményes megoldását másképp elképzelni sem lehet, mint ngy, ha az európai mezőgazdaság és a* európai ipar az amerikai, illetve tengerentúli behozatal ellen megtalálja a megfelelő orvosszert. Ez. igen komplikált -egyetemes európai kérdés. azonban ebből a komplexumból © pillanatban csak a Csehszlovák iá ra vonatkozó megoldási módok érdékelnek bennünket. A megoldás két eszköze A megoldásnak két eszközét látnám lehetőnek : az egyik az olyan mezőgazdasági termények behozatalának korlátozása, melyekre a belföldi fogyásyíó piaci*ak csak bizonyos mértékig van szüksége, amelyekből a belföld az ország szükségletének ellátására nem produkál elég mennyiséget. E termények behozatalát tehát csak a szükséges mennyiségre kell korlátozni. A másik megoldási eszköz a mezőgazdasági termények belföldi fogyasztó piacának megszervesése, illetve a termelésnek a piac igényeihez való racionális alkalmazkodása. Míg az előbbinél összhang zásba kell hozni a mezőgazdaság és az .ipar érdélkeit, az utóbbit mega a mezőgazdaság kell hogy (megválásitm. Az ipar érdekei kapcsolatosak a mező- gazdaság érdekeivel, illetve a mezőgazdaságon kívüli produkció a (mezőgazdasági kérdés megoldásánál annyiban bir fontos szereppel, hogy az iparnak a behozatal saabá- lyozá sónál keresztiül kell vinnie, hogy csakis oly országokból engedtessék meg a mezőholott a bét búza minőségileg meglehetősen ! azonos. Sőt helyeuként az is észlelhető, hogy j a beáfSldi gabona még a vámmal és, import- | költségeikkel, terhelt fcöMöMi gabonával szemben ie árdírzpari fásba n marad, A hibás állatbehozatal) ás Szlovenszká érdekei A második faktor, mint jeleztem, a mezőgazdasági termelésnek a piac igényeihez alkalmazott megBserreoése, Köztudomású dolog, hogy Ooeítszlovákíának nsagy álkrí-importssük aég-lete van, mert a húsfogyasztást a saját termeléséből nean tudja fedezni. Sok eoerre megy azon sertések száma, melyeket Lengyelországból és egyéb külföldi államokból importál Csehszlovákia, amellett a belföldi termelésben az ebből eredő áringadozások a produkciót bizonytalanná teszik. Ennek megjavítása lényegileg a termelés racionálisabb megszervezésének kérdésén múlik. „Elkövetkezett az ideje annak, hogy a magyar kormány nagyttilü gazdasági politikát csmáBea" — Bethlen beszéde a Magyar Uoyd Társulat vacsoráján — Ha a csehszlovákiai és különöse®, a szloven- szkói gazdák olyan mennyiségű és minőségű husállaiot produkálnának, amilyet a husfo- gyasztó piacok a nagy városi centrumokban igényelnek s ezt rendszeresen vinnék is piacra, nemcsak idényszerü 'feleslegekként, akkor ki lehetne harcolni a nem-mezőgazdasági politikai faktoroknál is az állatvámok megfelelő nívón ‘váló tartását, mert a külföldi import a belföldi termelés emelkedése folytán szükségképpen fölöslegessé válna. Ami a növénytermelés produkciójára áll, ■nagy vonásokban érvényes az állattenyésztésre is. Az importot a belföldi termelés hiányainak pótlására kel! korlátozni. Csehszlovákia vasúti tarifája unikum A termelés és fogyasztás egészséges megszervezése esetén a belföldi termelés teljes egészében fedezhetné az ország egész szükségletét. Ehhez mindenekelőtt a vasúti tarifának olymódon való átalakítását kell az agrártárs adatomnak k i karcolBudapest február 1. (Budapesti szerkesztőségünk teléfoojetentésé.) A Magyar Lloyd Társulat, amely a m-agvor gazdasági étet együk előkelő érdekképviselete, tegnap eete j BelMen István gróf ntímiszterelnflk tisztete- tére vacsorát adott A pénariilág nevébep Weiaz Ftttöp, a Magyar Áltaiáasos HiteSbonk vezérigazgatója, a gyáripar nevében Feöner Henrik vezérigazgató, a kereskedelem nevében Belatiny Artúr, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, a gazdák nevében pedig Mntsenbatíher Emil földbirtokos szólaltaik fel, akik után BetMe® István emelkedett szólásra. — A mi szerepűnk — mondott* főbbek között Bethlen — nem dildálás volt, bánom hogy ai országot & nagyobb veszélyektől áldozatok árárfds megmentsük. Mint százszázalékos magyarok mesrMtok ki a konferenciára és senki sem mondhatja az j országban, hogy százszázalékosább magyar : azoknál, akik kimentek Hágába. Bizalommal és reménységgel, nem pedig kétséggel mentünk ki, mert az volt az érzésűink, hogy igazságunkat érvényesíteni tudjuk, ha ma nem, úgy holnap. Nem a kishitűség, hanem a bizalom, az optimiz uras az, ami a nemietet naggyá, erőssé teszi. Nem értünk el százszázalékos eredményt, a kritikának minden jogosultsága megvan. Ellenséges atmoszféráinak vpltmuk alávetve Hágában és ilyen atmoszférában tárgyalni nehéz.. Azok, akik ma kritizálnak, első ízben ütötték meg azt a hangot, hogy áldozatok árán is ki (kell egyezni. Akik kritizálnak, vájjon milyen kritikával illetnének, ha nem egyeztünk volna meg és akkor, amikor Németországnak, Ausztriának és Bulgáriának, tehát az összes legyőzött; áMamofcnak jóvA teteíi kérdés© elintézést nyert, egyedül Magyarország nean lett volna hajlandó makacs eEenáiSásávsl megegyezést kötni és igantm- kat nean Mzonyilbattek voü®a be a világ eéőtt? A nzegegyioaés uagykomságot hozott * nemzetnek pénzügyi é® gazdasági térni és most már a gazdasági élet összes tényezőinek lafbavetésével alkövetkezett az ideje annak, hogy a magyar kormány nagy- siüü gazdasági politikát csrnáíjou. ügy látom, hogy gazdasági téren egy szebb, egy boldogabb perspektíva áll a magyar nemzet előtt. Ezt a perspektívát kötelessége kihasználni elsősorban a magyar kormánynak, de rÓH vet re és együtt a* összes gazdasági tényezőkkel. Bethlenit beszéde után lelkes ftimepíéstben réwesi telték. 'WlltlIWUIII IIIIWI1 ’^WeUHBBMWW|l»l)ll MIIiw-.iyjaitj 25'irkal olcsóbb lett A a szarvasmarhák DISTOL kezelése DISTOL biztosan meggyógyítja mételykóros szarvasmarháit cs juhait. Óvakodjék értéktelen utánzatoktól! Minden tokon a .,DISTOL” szó látható. Kapható minden gyógyszertárban A magyar nemzeti párt kerületi pártvezetésig! ülése Kassán A magyar nemaetá párt kassai tearüfebe február 16-án, vasárnap délelőtt féltizenegy árakor a kassai? önteni. Tiíigyvendégdő (KosnenSky-tioca 10- sz.) tssgy - tenm-ébeo pártvezetés égi és taggyűlést tant, maáyfsa Saent-Ivány Jőosef pó.rb,re*ér és Törköly József dr. nomzetgyöliési képviselő, ons?ágns ébnők ás WSbö törvényhozó is megijetenüc. TárgysorowU: BioőSri megnyaló. Tartja Bfeumr Bó?a dar. tartoniénygyötesd Irópvteelő, országos afeő- nők és kerületíi elnök. — Titkári beszámoló a magyar nemzeti párt kassai kerdteténesk két éri működéséiről: Varnav Ernő pártfőtiöfcáT. — Sseui-Ivány József pártvezér poi&táfköá besaáimoíóijii. — Törköly József dir. országos pohtiteai etoök beszéde. — Ho- )ota János dr. képviselő beszéde a kőaaffcaínwizclí: ós nyugdijáé kérdésről. — A megjelent törvényhozók felszólalásai. — Inrtfebváoyok tétgyaiáoa. (Az áo- dátványókat hóiroim nappal a laggyütes előtt kerfl írásban az elnökség éllé terjeszteni.) — Az elnök- écg, páni vezetőség (választmány) tagjainiaik megválasztása a jelölőbifzoMség eWterjesztése alapján. — Elnöld Tárő-besBÓd. A gyűlés után 1 árékor közebéd a pártvezér, a* elnökölv és a vendnek tásztetetére. A vidékről érkező vendégek, amennyiben szállásra refJbedotá.Itaaüc, ebbeli kívánságukat a pártiiroda Ciliiére (Kassa, Fő ucca 87—bí). I. em.) közöíj'ék. Örömmel tudatjuk, Hogy I I az aj Pocsátko szappan, i gyertya és vegyi gyár j teljes üzemben van! Az uj gyárból még jobb a szappan! j
