Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)
1930-02-01 / 26. (2247.) szám
1930 február 1, szombat. H gutái gazdasági tanfolyam betiltása az országos választmány előtt Alapy Gyula interpeHádó&an követelte a sérelmes intézkedés visszavonását — A forsaimiadA-részesedésnél kétmillióval megrövidítették Sziovenszkót kulturális no Karís ívvfija Schindler Stefan céj?. Srbönlimle. C.SD. Bellaftor-ké'í r.ífrmé’ovei évtizeded óta kedvelek, szolgálnak a női szépségnél?, így n Miss-harisnya is. Minden szaküzletben különféle kivitelben kapható. Picot (spines-) és áUort *iyí!Iaí. ! Remarque: f : Ilii alig Jf Mim olcsó kiaidása Ke 23 — Portóköltség 3’— utánvételezésnél 5'- Ke Kapható a Prágai Magyar Hírlap Kiadóhivatalában, Praha II, Panská 12/111. oül fekszenek, azt válaszolja, hogy ez a panasz teitokólattentf, mert Jfi'Szén "aérvény intézkedése azeriní automatikusan elnyeri az állampolgárságot <n a kérvényező, akinek kérvényére vonatkozólag a hatóságok két éven belül nem hoznak döntést. 1923. óta 201000 kérvényt intéztek el kedvezően s a lex Dérer alapján 4180 kérvényező szerezte meg a csehszlovák állampolgárságot. A miniszter végül köszönetét mondott a tárgyilagos kritikáért és megígérte, hogy amennyiben csak lehetséges, a törvényhozók ^ké'zdeihéh'yözéseit realizálni fogja. M igazságügyi büdzsé Prága, január 31. A költségvetési bizottság ma folytatta az igazságügyi, az unifiká- ciós tárcák, valamint a legfelső közigazgatási bíróság büdzséjének részletes vitáját. Az első szónok Törköly József dr. magyar nemzeti párti volt, akinek beszédét lapunk más helyén közöljük. Pozsony, január 31. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentésé.)- Az országos választmány ina délelőtt tíz órakor Drobny János országos elnök elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a választmány tagjai közül kilencen jelentek meg. Blanár Béla ör. magyar nemzeti párti választmányi tag, aki családi körülményei következtében nem jelenhetett meg az ülésen, levél ben mentette ki magát. A napirend előtt Alapy Gyula dr. országos keresmény szocialista párti választmányi tag interpellációi intézett az elnökhöz a Guta, községben rendezni szándékolt gazdasági tanfolyam betiltása tárgyában. A magyar nemzeti párt és az országos kerpsztényszocialista párt mezőgazdasági szakosztályai ugyanis Gután, amelynek 12.000 lakosa van, ez év január havában m e tóga zdasági ta n folyamot akartak rendezni. Á bejelentést a komáromi já- j rási hivatal nem vette tudomásul arra való j hivatkozással, hogy ez hatáskörén kívül i esik. Az országos hivatal viszont az előadá- sok megtartását nem engedélyezte. Tekintettel arra. hogy ezek a mezőgazdasági tanfolyamok .ezidőszerki't Sztevenszkó számos községében folynaik és Guta községben te eddig minden akadály nélkül folytak és ezeknek a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésén kívül más céljuk klmutaihatóau nincs, Alapy dr. interpellációjában arra kérj az országos elnökölt, hogy ezt az esetet haladéktalanul vizsgálja meg és amennyiben meggyőződést szerez arról, hogy a mezőgazdáik ismereteinek gyarapítására irányul ez a tanfolyam, amely az állami konszolidációt is szolgálja, — hisz a mai nehéz gazdasági viszonyok között a magyar földműves népnek értékes ta- pűtszfalatekkal és tanácsokkal szolgál —, a gutái mezőgazdasági tanfolyamét engedélyezze és erről a járási hatóságot körrendelet utján értesítse. Az elnök megígérte, hogy az ügyet meg fogja vizsgáink A napirend előtt a forgalmi adók részesedése ügyében érkezett miniszter leiratot olvasták fel, amely szerint az 1929. évre a belügyminiszter^ 15 millió koronát engedélyez lórgalmi adórészesedés gyanánt. Dusek Viktor dr. szlovák néppárti választmányi tag felszólalásában leszögezte, hogy Szlávik belügyminiszter ígéretet tett arra, .hogy 17 millió koronát utalványoz ki forgalmi adórészesedés gyanánt Ezért az országos választmánynak, illetve az összehívandó rendkiviili országos képviselőtestületi ülésnek tiltakozni kell Szlovenszkó ily inegrüviditése ellen. E tárgyhoz több választmányi tag szólalt fel és voltak olyanok, akik a deputáci óküldés álláspontjára helyezkedtek és ilyen utón szeretnék megszereZiüi a lealkudott kétmillió koronát. Egészen bizonyos, hogy itt egyes pártok i Hetek télén befolyásáról van szó,- amellyel ismét elgáncsolták Szlovenszkó egyik legvMáiisabb ügyét.- A köztársasági elnök nyolcvan éves születésnapja alkalmával] rendezendő országos ünnep előkészítő bizottságába az országos választmány Alapy Gyula dr., Gestetteer Albert, Kállay József dr, Kormán Mihály és Pöstyém János dr. tartománygyülési képviselőket küldte ki. Obrcian kormán jüan ács os az országos' hí- ' vatal pénztári hohzéiéről telt jelentést, amely négymiiíió koronával aktív, az országos hivatal ezenkívül a miatt évi forgalmi adó részesedésiből még három és félmillió koronára tart igényt, ami már ki is van utalva. Több interpellációra adott válasz felolvasása után az országos választmány a napirendre tért át, amelynek során több kórházi állás betöltése tárgyában határozott, majd több volt vármegyei nyugdíjas segélyezésére vonatkozó javaslatot tárgyalt. Eszerint ezek a nyugdíjasok (uíkaparók stb.) gyógvalap- járulékainak felerészét hajlandó az ország : viselni azoknál a .nyugdíjasoknál, akiknek, nyugdija hatszáz koronán alul van. Alapy Gyula dr. a javaslat ellen szólalt fel, mert a segélyezést kevésnek tartja. Eszerint egy-egy nyugdíjasnak évi 20—30 korona segélyt nyújtana az ország, ami nevetségesen csekély összeg. A korponai, vágbeszteroei, király hetei ed, érsek újvári, feledi és pr Ívig vei járások pénzügyi bizottságába kinevezendő tagokat rá- .1 1 asz tolta meg ezután az országos választ-' mány. Az érsekujrári pénzügyi bizottságba kinevezésre javasoltak között a járási főnök egyetlen magyar nemzetiségűt sem hozofcS javaslatba.. Járási zárőszámadápok, házadÓTiiénfésségi ügve-k, községi szabályrendeletek, segélyezéseik, utügyek, az országos kiegyenlítési alap- . bél való utalványozások töltötték ks a 270 pontból álló ülés további napirendjét. Az. országos választmány ülése a délutáni órákban ért véget. FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY (18) Félixet ez ismét meglepte. Mentegetőzést várt. Eszter íolylata: — Kedivés "esti társalgó. És, mint olyan, hiányzik. A kapitány megint befagyott a maga mondanivalójával. Csak sóhajtott retteneteset, és előkerestette a holnapi vadászatra való holmijait. Nem szerette már az otthonülőst. Csak menni, menni, bolyongani. vadra lesni, lovon ülni • . • Igen! Az . . . Az otthon és a feleség: kezdte elveszíteni varázsát. Az otthon: Eszter Örök nyugalma, hidegsége, aztán a végtelen szócsaták Orosz- sza.1, ami nem érdekelte. Bántotta, hogy Eszter műveltebb, tájékozottabb a világ sok dolgában, mint ő. Megalázódnak érezte magát. Mint aJkinek a háta mögött hatalmas tornyot építenék... Menekülni e torony alól, mert rádől! Soha nem volt a hosszas elmélkedések embere: katona volt mindig is, jobban szerette a gondolkodás nélküli attakot, mint a filozófikus töprengéseket. Most azonban azon vette észre magáit: sokat gondolkodik uj helyzetéről. íóui: édes-kevés a családi boldogsághoz, ha házasságot kötünk. A problémák a nővel olyankor gyűlnek csak meg igazán, ha ■már eltatézefctneik vettük. | Tudta, hogy Orosszal szemben alákerült « 1 ármik éppen akarná fordítana a helyzetet, most már Eszter, meg Orosz marad fölóny- ben. Eszter Orof/d/an találta meg azt a lelki- tár at, aki után mindig áhítozott. i'e mi teí z. ha egyszer nőm ©lég nékik c telkítámulás és . . . Irta: SZOMBATHY VIKTOR Megszontotta puskája agyát- De rögtön utána nagyon e!szégyenkezett. Külvárosi romantikái utánozzon? Frappánsabban keltene megoldani mégis ezt a, kérdést. Eszterrel nem szeretik egymást, ez világos lett előtte. A kapitány már csak a becsületet afcara megvédeni a tanárral szemben. A szeretet elveszett valahol az utón. Nem voltak egymáshoz valóle. Eszter azonban nem válik- Marad nyugodt, hideg és meg nem értett feleség, de neon válik- Ennek a válásnak etikai akadályain kivitt az volt még a neheze, hogy a két birtok: a férj és feleség vagyonin egész rövid idő alatt teljesen eggy óöl vadít s minden külön ügyük ÖLSszebonyolódoibt. Egy birtokrészt eladtak s újat vettek a helyébe, a cselédség vándorolt s az uj állama fakuláskor nem mertek megbolygatni a Fabrtezy-Farkas domínium kérdését. CD A tanár megjött. Szinte olyannak látta a kapitány, mintha a tanár hazatér volna., amikor náluk jelentkezett. Eszter nem is leplezte örömét Orosz friss, érdekes hírekkel jött- A féle impresszión lélek volt és nagyszerű előadással tudta lebilincselni hallgatóságát. Megfigyeléseit, tapasztalatait novellisztiikus formába öntötte s a kapitány is kényt élen volt elismerni a tanár szél eskü ttu rá ju fölényét. A tanár e pár nap alatt szinte ujjászületcdt.. Állását, visszaszerezni ugyan nem tudte, de valami politikai mozgalomba kapcsolódott bele, amely szervezkedés a magyarság létét akarta racionális politikai eszközökkel biztosítani, különösen pedig a szétszóródott intelligencia javában tett fontos lépéseket A tanár kimozdult végre tespedbégéből s ebben nem kis része volt Észtem elv, aki nem hagyta nyugton soha Oroszt, mihelyt az apa- tikusan a Nirvánát emlegette. A tanár újból felvette kontaktusát a világgal s nagy tervéi voltak. — Alig vártam, . hogy elmondjam magának. Eszter asszony, ezeket a dolgokat A világ forr és fejlődik. Mi alig veszünk hirt róla, de odakint naponta történik valami uj... Dolgozni kell s újraépíteni. Eszter szinte áhitatosan nézett a tanárra, amint az pecsétgyűrűjével meg-megkopog- tatta az asztalt, nagyobb nyomaték okából. Hirtelen Félix felé fordult Orosz: — Félix 1 Te se tespedj. Szükség van rád az uj munkában. A magyarság uj hont alapit. Félix legyintett. Eszter adita meg a választ: — Félix? Csak a kutyájával meg a vadászattal törődik. Fabriczy felpattant: — Nem lehet minden embernek ugyanegy természete! Én dolgozom a magam módján. A tanár előrehajolt: — De most mindenki kétszeres munkát kell hogy vállaljon! — Nekem nem kenyerem a politika. Eszter türelmetlenül intette le a már-már élessé váló vitát: — Félix begubózik a maga mindennapi kis életébe. Belőle nem igen lesz nemzet- mentő. Fabriczy fel áll ott: — És a harctér négy éve? Eszter diadalmasan mutatott a tanárra: — És mégis Orosz sebesült meg! CD E naptól kezdve Orosz és Eszter biztos alapot, tápláló anyagot kaplak mindennapi megbeszéléseikre. Mert a tanár szinte naponként átjárt már, nem feszélyezte Félix néma dühe. Orosz többször kimozdult otthonról, uj tervekkel jött haza: a magyarság szervezkedik s e szervezkedés kulturális részében Orosznak fontos szerepet juttattak. Eszter mint támogató, tanácsadó fegyvertárs állott mellette. Elmúlt akadémikus vitáiknak ideje: a mindennapi élet rengeteg pozitívumot dobott közéjük, amelyet fel kellett dolgozni- ok. És Eszter nagyon jó támogatónak bizonyult. És ékkor állott oda Félix a nagy kérdéssel asszonya elé Egy napon váratlanul így szólt: — Mondja, Eszter, szeret még maga engem ? ~~ Micsoda kérdés ez megint? Fabriczy rendületlenül folytatta: — Mert, ha úgy gondolja, el is válhatunk... Eszter sokáig nem szólt. Mereven nézett az urára: — Minek gondol maga engem? — kérdezte végül csöndesen. A kapitány bajusza végét rágta. — Ne kívánja, hogy mindent elmondjak. Maga olyan okos, anélkül is tudja, mi mindent szeretnék elmondani magának. Nem vagyunk egymáshoz valók. Ha kívánja, visz- szaadom a szabadságát... Eszter keményen válaszolt: — Soha se kértem s nem is fogom Tudja, hogy ezt nem tenném meg! Annyira még mindig bizihat bennem, hogy megőrzőm a jónevét ... Szólt s büszkén ment el. De még visszaszólt: — Nagyon szégyelleném magam a helyén. Nem! A kapitány sohasem fogja ftemerni a féleségét. (Folytatjuk.) 2 __ az a Bemberg-harisnya mely halványselymes sokféle szín- árnyalatával minden ruha szükséges kiegészítését jelenti Illik a harisnya a ruha oz? Nem jelentéktelen kérdés! Minden nő tudja, mennyire fontos a* összhang a harisnya, ruha és cipő között Egy kis dishar- monia és az egész ruha kárba veszett.
