Prágai Magyar Hirlap, 1930. február (9. évfolyam, 26-49 / 2247-2270. szám)

1930-02-01 / 26. (2247.) szám

Mai számunk 12 oldal k Mai számunk 12oldal ^ 26 (2247) SZám * Ss0nal>at ’ 1930 február 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké: külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévbe 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára I *20 Ke A sziovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főssterfcesziő: politikai napilapja Feteiős szerkesztő: DZURANY! LÁSZLÓ FORGACh GbZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A csehszlovák-magyar megbékélés akadályai Irta: Tarján Ödön Hága után egész Európa közvéleménye', de különösen Középeu répának a hágai egyezmény által közvetlenül érintett népei természetesnek találják, hogy az érdekelt kormányok a pénzügyi kérdések elintézése után őszinte békeajkarássál oly légkört fog­nak teremteni, mely lehetővé teszi az álla­mok közti gazdasági együttműködés kiépíté­sét. Bethlen magyar miniszterelnök Hágából visszatérve már első nyilatkozatában is ki­fejezést adott ezen törekvésnek és a hágai megállapodásoknak nem utolsó sorban azért tulajdonított fontosságot, mert az ott létesí­tett megállapodások uj lehetőségeket nyújta­nak a szomszédos, gazdaságilag egymásra utalt államok közeledésére. Annál fájdalmasabb, hogy a Benes kül­ügyminiszterhez közelálló cseh sajtó — és itt hivatkozunk a Ceské Slovóban néhány nap e’őtt megjelent cikkre — egyenesen utszéli hangon támadja Magyarországot. A külügy­miniszter német félhivatalosa pedig a figyel­mes olvasóban egyenesen azt az érzést kelti, hogy ezt a lapot nagy költséggel csak a Ma­gyarország elleni propaganda érdekében tartják. Alig múlik el nap anélkül, hogy a Prager Presse akár vezércikk-ben, vagy budapesti események kommentálásával ne támadná Magyarországot és ne kísérelné meg, külö­nösen a külföld előtt — melynek informálá­sa a lap tulajdonképpeni célja —, legszíve­sebben a magyarországi viszonyoknak az itteniekkel való összehansonlitása által. Ma­gyarország ellen a bizalmatlanság magját el­vetni. Mindezen cikkek szinte az unalmasságig .ismétlik ugyanazokat az állításokat, hogy a megbéké’és akadálya a magyar revíziós tö­rekvés. a külföldi mngvar propaganda, amit Csehszlovákia nem nézhet összetett kézzel. Két nap előtt ismét magyar kérdéssel fog­lalkozott vezércikkében a küMigvminiszter lapja. Diplomatánál szokatlan őszinteséggel mondja meg, hogy azonnali változásra nincs kilátás, meri még nagyon sok előítéletet é« akadáM keM/az útból elkéri tani. A cikk tulajdonvéopen Bacber doktornak a Bohémiában közéit magyarországi meg­figyeléseire adott válasz Abban han^snlvoz- za a külügyminiszter lapja, hogv fontos aka­dálya a csehszlovák-magvar közeledésnek, hogy a magvarok nem ismerik a csehszlovák életet, továbbá, hogy a magyar propaganda előítélettel viseltetik Csehszlovákia iránt és végül, hoory a magvarok nem rendelkeznek nmgWeV) önkritikával.­Bennünk. Csehszlovákia magyar kisebbsé­gében. az ilyen cikkek furcsa érzéseket vál­tanak ki. Mi a külügyminiszter ur munkás­ságát, amely tegnapi expozéjában is kifeje­zésre űrt tizenegy év őta közvetlen közelről szemléljük és n-°w egyszer mutattunk rá ar­ra, hogy az elvan külpolitika, mely nem az igazságon épül fel. melv az élet által terem- telt adottságokat félredobva, iőzan emberek e’őtt ér’heteMen. hatalmi hóbortnak esik ál­dozatni, nem lehet tartóé értékű, annak le kell járnia magát. Ha Benesnek a béfcetárgyalások idején az volt a véleménye, hogy az uj állam értékét a szövetségesek és elsősorban Franciaország előtt csak úgy tudja politikai céljainak meg­felelően beállítani, ha protekforához alkal- mazkodva az uj államot militarista szeneim­ben építi ki, ezt az ő szempontjából talán még meg lehet érteni. De hogy ma, tizenegy évvel a háború befejezése után még mindig nincs bátorsága alkalmazkodni a megválto­zott viszonyokhoz és a gazdaságilag már földrajzi adottságainál fogva is szomszédaira utalt Csehszlovákia külpolitikáját nem állít­ja teljesen a gazdasági érdekek szolgálatá­ba, ez több mint rövidlátás, ez oly bűnös könnyelműség, melyért a külügyminiszter aligha fog a történelem itélőszéke előtt fellel­hetni. Azon körülmény, melyet Benes személyes hívei mellette felhozni szoktak, hogy tudni­illik ő ma a világ legidősebb külügyminisz­tere, Csehszlovákia népeire szomorú követ­kezményekkel jár. Az állam érdekében már rég el kellett volna távolítani helyéről azt, aki mindabban, ami a háború befejezése óta Csehszlovákiában és Csehszlovákiával kül­földi vonatkozásban történt, részes, mert emberileg értbelő, hogy az ilyen férfiú sen­kivel és epmmivel szemben nem lehet tár­gyilagos. ö, Csehszlovákia mai külpolitikai pozíciójának megteremtője, nehezebben tér­het uj utakra, nehezebben dezavuálhatja sa­Prágia, január 31. A költségvetési bizott­ságban a belügyi tétel feletti vita befejezté­vel Slávi'k belügyminiszter terjedelmes ex­pozéban válaszolt a vita folyamán elhangzott beszédekre. A közigazgatási reform követ­keztében — mondotta — az állami közigazr gatást teljesen át kellett szervezni. A törté­nelmi országokban az országos elnökségek hatásköre kiszélesedett. Sziovenszkón egé­szen elölről kotlett felépíteni az országos hi­vatalt, mely a régi hat megyének, a volt sziovenszkói teljhatalmú minisztérium refe- rálusainak és egyes miniszteri expozi'urák- nak hatáskörét vette át. Az országos hivatal uj palotájának épitése előkészítésben van, Ungvárott már az épület terve is elkészült. A közigazgatási reform következtében áthe­lyezett tisztviselők számára Pozsonyban három háztömböt építenek 188 lakással, Ungvárott pedig 7 lakóházat. A csehszlovák közigazgatás kénytelen volt átvenni az agyon bürokratizált osztrák köz- igazgatás vázát. Még rosszabb vol* a helyzet Sziave-n szikón és Ruszinszkóban, ahol a köz- igazgatás — úgymond —- a magyar zsentrik kézéiben volt. A zsentrik kastélyokban lak­tak — folytatja a miniszter — nem éreztek hiányt hivatalos helyiségekben, amelyeket váristáUókban és volt vármegyei hajdúk pincelakásaiban (??) helyeztek el. A mi­nisztérium arra törekszik, hogy minden hi­vatalos helyiség megfeleljen a modern higié- na követelményeinek. Az elmúlt évben Csehország bán tizenegy uj járási székliá­ját magát, mert az uj orientálódással a múlt­ját kellene megtagadnia. A csehszlovák külpolitika sok hibája, az igazságokkal és a tényleges állapotokkal nem számoló mester kéltsége mellett, Benes küdiigyminisztersége a legsúlyosabban esik latba. Hágában tapasztalhatta a külügyminiszter ur, hogy a propaganda csak akkor érlel tar­tós gyümölcsöket, ha az igazságra támaszko­dik. Ideje volna tehát, ha férfiasán revízió alá venné politikai koncepcióját. Azzal, hogy lapjaiban állandóan tüzel Ma­gyarország ellen, nem öli ki a világ közvéle­ményéből azt a tényt, hogy a kisantantot a le- fegyverzeit Magyarországgal szemben éppen ő keltette életre. A lappá!iákkal való foglal­kozás, a részletkérdeseken való vitatkozás nem homályosithatják el Benes politikájá­nak vezető- motívumát, mely Magyarország nemzetközi pozíciójának céltudatos gyengí­tésében jutott a múltban is kifejezésre. Be­nesnek látnia kellett Hágában, hogy ezen törekvései hajótörést szenvedtek s a világ rokonszenve határozottan Magyarország felé hajlik. Alig várhatjuk azonban tőle, hogy "érfiasan levonja a megváltozott helyzet konzekvenciáit. Nekünk, Csehszlovákia magyar kisebbsé­gének azonban szintén van Csehszlovák'a és Magyarország megbékéléséhez néhány sza­vunk. Rólunk hirdeti és . igyekszik is a kül­zat létesítettek, Morvaországban és Szilé- z^oan ötöt, Sziovenszkón kilencet. A közigazgatási reformtörvény alapján a kétségek kötelesek gondoskodni a járási hi­vatalok elhelyezéséről, számos járási köz­pont ennek a követelménynek már eleget is telt. Maga a minisztérium 8 és fél millió ko­ronával járul hozzá ez évben uj járási szék­házak építéséhez. Megelégedéssel veszi tudo­másul, hogy a tisztviselői kár a legutolsó nemzetgyűlési választás alkalmával négy hét alatt végezte el hibátlanul azt a munkát, ami a régi rezsim alatt hónapokig eltartott volna. Az állampolgárság rendezése helyett csak unifikáciö A belügyminisztériumra a folyó esztendő­ben fontos munkák várnak, igy törvényileg még nem rendezték az alkotmánytörvény 46. szakaszában körülirt népszavazás miként­iének kérdését, a legfelső közigazgatási bí­róság szervezeti törvénye már elkészült, uni- fikálni és módosítani kell a gyülekezési, az egyesülési jogról, a fegyver tartási jogról szóló törvényeket, a sajtótörvényt, a kiutasí­tás gyakorlatáról szóló törvényt és végül egészen természetesnek látja, hogy hozzá kell fogni az állam polgárságról és illetőségi jogról szóló törvények — unifi- kálásához. Gazdasági tekintetben is elintézésre várnak a következő problémák: az országos pénzin­tézetek helyzetének rendezése, a különböző alajpok szabályozása, az egyenruhaviselés jo­folddel elhitetni a külügyminiszter ur, hogy mi kisebbségi jogaink teljes birtokába jutot­tunk. Ezen az alapon szavalja a külföldön a két állam közötti megbékélés egyik akadá­lyaidén! azt, hogy Csehszlovákiában a demo­krácia, Magyarországon feudális oligarchia uralkodik. Ez a demokrácia azonban az itt élő magyarság kulturális és gazdasági elsor­vasztását eredményezi. E demokrácia leve­gőjében a magyar kisebbség védtelen játék­szere a kormányhatalomhoz görcsösön ra­gaszkodó, magyar elemektől mentes több­ségnek, ami kifejezésre jut a még fenntar­tott magyar iskolák tanulóinak évről-évre csökkenő számában, a magyarság tizenegy év alatt kormánytámogatással vagy annak hiányában elpusztult vagyoni értékeiben, a magyar nemzetiségű polgárok lefoglalt bir­tokaiban, a magyar pénzintézetek és ipar- vállalatok pusztulásában, a hontalanságra kárhoztatott, nyugdijuktól részben vagy egészben megfosztott tisztviselők, özvegyek és árvák jajkiáltásaiban. De ezeknek a panasza nem ér fel a Hrad- zsinig, ezekről Benes külügyiminiszter ur és sajtója nem vesz tudomást. Külügyminiszter ur, ha ön komolyan és becsületesen akarja szolgálni a Csehszlová­kia és Magyarország közötti közeledés ügyét, fogjó® %öíbz& a kisebbségi sérelmek becsüle­tes orvoslásához s náritsa el ezzel az őszinte megbékftlés nem éppen utolsó akadályát! igának szabályozása, a polgári igazolvány ki­állítása stb. Különösen fontos feladata a köz­igazgatásnak az ezévben megejtendő nép- számlálás. Ehhez az előkészületek már fo­lyamatban vannak. Elsősorban elrendelték a házszámak általános revízióját, az állami statisztikai hivatal pedig a belügyiminiszté- rumimal karöltve tanácskozásokat folytat azon tárgyban, hogy a népszámlálás során mely adatok kerüljenek a kérdőívekbe. A minisztérium rövidesen elkészíti a népszámlálási törvény végrehajtási rende­letét. Külön figyelemmel lesz arra, hogy mindenki szabadon és önként, minden nyo­mástól menten, de a valóságnak megfele­lően vallhassa be nemzetiségét és feleke­zeti hovatartozását, nemkülönben azt, hogy a népszámlálás bármilyen oldalról jövő agitációtól mentesittessék. A belügyminiszter válasza Jabloniczfcynak Ami az állampolgársági kérvények lassú elintézésének felpanaszolt kérdését illeti, ki­jelenti, hogy az illetékes osztályban szaporí­tották az irodai alkalamzottak számát. A iex Dérer egyes homályos részletei sok­szor hátráltatták a kérvények gyorsabb elintézését, azonban a legfelső közigazga­tási bíróság döntvényei után ezek a nehéz­ségek is elmulóban vannak. Jabloniezky János dr. országos kcresztényszocialista párti képviselőnek ama panaszára, hogy az állampolgárságok megadásának kérdé­sénél a kérvények hosszú ideig eliutczetlo­A honpolgársági kérdés végleges rendezése helyett csak unifikálást ígér Siávik belügyminiszter Az igazságügyi iárca költségvetése a képviselőház költségvetési bizottságának pénteki ülésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom