Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-10 / 7. (2228.) szám

6 TX^GAI-A\A.GfeAS.-HIRIiAP gxvi« wr.'yt•.•■ Tizenegy éve „halott*1 törvényhozó II! a szenátus egyik székében ®műa Járass kommunista szmétm különös Siist^rPala - 191§«Ssara tsagotfinak nyilvánították az orosz !©§ságka körűit k©£kat©raáf„ aki titokban kazalért Prága, január 9. Sémid t smi top meg, ha azt olvassa, hogy a kommunisták brilliáme módon tudmaik embereikből politikai hullá­kat csinálni. A csehszlovákiai kommunista szerkesztőségek és titkárságok embereinek egész sora hever annak az útnak mentében, amelyen a moszkvai diktatúra elóharcosai­nak kdhcwrszja nyomult előre a kommunis­ták csehszlovákiai pozícióinak elfoglalására. Azonban senki sem hitte volna, hogy a cseh­van egy tize nkilenc éves lánya, cslci férjhez mén4-. Semmi egyebet harmincegy éven keresztül nem hallottam róla. Dauda sok évvel ezelőtt Stribrna Slkalicá- ban telepedett le. ahol most is él élettársnőjé- v‘l, akitől bárom gyermeke született. 1915-ben bevonult Königgrátzbe s onnan a frontra ke­rült. A háború egész tartama alatt levelezett családjával s öt nappal a világháború befeje­zése előtt hazatért. Miután ekkor már tizen­négy évig lakosa volt Skalica községnek, át­irt szülőfalujának, hogy törölje polgárai sorá­ból, mert skalieai illetőséget alkart szerezni. Azt hitte, ezzel az ügy elintézést nyert, de mikor megválasztották szenátornak, a bel­ügyminisztérium kérte töle a skalicei illető­ségi bizonyítványt. S ekkor kezdtek hivata­los utóm nyomozni a félesége után, akivel már harmincegy éve nem élt együtt s vé­giül is valahol rábukkantak. A „feltámadt" szenátor végül még megjegy­zi, hogy tizenegy év óta játszik szerepet a munkásmozgaloimban s eközben számos kon­fliktusa akadt a hatóságokkal, de egyetlen esetben sem mondták neki: „Douda ur, be­szüntetjük maga ellen a vizsgálatot, mert megállapítottuk, hogy halott". szlovákiai kommunisták birtokában vannak olyan csodálatos erőnek, amellyel halottakat képesek feltámasztani sírjaik­ból s életre tudják kelteni őket, sőt politi­kai életre. Még meglepőbb, hogy ezeknek a feltámasz­tott halottaknak neveit jelölő listáikra tűz­ték és szénát őri karszékbe ültették a fel­éledt hullát. A Yenkov mai száma számol be erről a legújabb csodáról. Douda Jánosról, a kommunista párt egyik jelenlegi szenátoráról van szó, aki az ille­tékes hivatalok bejegyzése szerint tizen­egy év óta halott. Douda csodálatos históriája 1915-ben vette kezdetét, amikor Douda, az egyszerű falusi zsellér, közkatonaként bevonult és a frontra került. Douda családos ember volt. A fronton hamarosan eltűnt A pozsonyi államügyészség megkeresésére letartóztattak és i4 napig lógva tartottak egy gazdag prágai Pozsony, január 9. (Pozosnyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap este Prágából erős fede­zet mellett a pozsonyi államügyészség fogházába szállították Fieissig Artúr 45 éves dúsgazdag prá­gai és bécsi posztógyárost és szőnyegkereskedőt, akit 14 nappal ezelőtt tartóztatott le a prágai rend­őrség a pozsonyi államügyészség megkeresésére. A gyárost egyik üzletfele egy szőnyegügyletből ki­folyólag 3400 koronás sikkasztás miatt feljelentette a pozsonyi ügyészségen és mivel Fleissignek, aki­nek Bécsben is van üzlete, az idézést nem tudták kikézbesileni, a pozsonyi állam ügyészség köröző­levelet adott ki ellene. Hiába ajánlotta fel a gyáros az összeg megtérítését és hiába ajánlott fel nagy- össszegü óvadékot szabadlábrahs 1 yezése érdeké­ben, a prágai rendőrség kijelentette, hogy az ügyet csak a pozsonyi államügyészség tudja elintézni, mi­vel olt történt a feljelentés. A tekintélyes gyárost 14 napi fogság után tegnap Pozsonyba szállították, aki az éjszakát a pozsonyi ügy ttzség fogházában töltötte. Ma délelőtt azután Fleissiget védője köz­benjárására Novak államiigyéez elé vezették, aki a prágai gyárost rövid kihallgatás után minden óvadék nélkül szabadlábra helyezte. Az eset jogász- körökben élénk feltűnést keltett. és mivel a katonai hatóságok nem tudták megállapitaui. fogságba került-© vagy el­esett, családja semmi hirt.sem kapott felőle. Múltak az évek s a háiiramaradt család las­san arra a meggyőzőződésre jutott, hogy Douda halott. Felesége ebben a hiszemben jelentkezett a hadiözvegy! segély folyósításáért s e célból a budweisi kerületi bírósághoz fordult, hogy nyomtalanul eltűnt férjét nyilvánítsa halott­nak. A bíróság a megfelelő eljárás befejező-' se után, amely semmi konkrét eredményre nem vezetett, 1918 január elsejével hivatalosan halott­nak nyilvánította Douda János közkatonát és felesége azontúl rendszeresen felvette a hadiözvegyi segélyt. De Douda Mária mégsem volt hadiözvegy, mert férje, aki orosz fogságba került, élt. A háború befejezéséig Oroszországban ma­radt, azután pedig visszatért Csehországba, de nem a szülőfalujába. a családjához, ha­nem szülőfalujától óvatos távolságban ütött uj tanyát. Uj életkörülmények között élt Douda, akit családja továbbra is gyászolt és a hatóságok halottnak tekintettek. Douda belesodródott a csehszlovákiai kommunista mozgalomba és érdemei elismeréséül az októberi választások alkalmával bevá­lasztották a kommunista párt listáján a szenátusba. Ezzel a maga nemében páratlan eset állott elő. hogy egy hivatalosan halott polgár a parlamentiben ül, mint aktív törvényhozó. Az egész história úgy került napvilágra, hogy Douda múlt év novemberében bizalmasan megkérte az egyik csendőrállomást, állapítsa meg lehetőleg feltűnés nélkül, vájjon él-e és hol él felesége, Mária, de úgy nyomozzon utána, hogy az asszony ezt valahogy meg ne tudja. A csendőrség nyomozott is és felfedte az asszony tartózkodási helyét, de egyúttal le­leplezte az élő szenátor múltjának tizenegy halott évét. Nyilatkozik a halott Douda szenátor a Venkov cikkének megje­lenése után nyilatkozatot tett a Rudy Vecer- nikben — Igen csodálkoztam, amikor a cikket ol­vastam, — mondta Douda — m.ert fogalmam sem volt arról, hogy 1918 január l.-je óta hivatalosan elismert holttest var gyök. Nem tudom, mi igaz az egész históriáiból, azt sem tudom, hogy a bíróság valóban halottnak nyilván iitott-e, de meg akarom magyarázni a különös eset valószínű eredetét. Douda ezután elmondta, hogy 1896-tól 1897-ig Mária nevű feleségével együtt élt, azután különböző egynetelenségek miatt elvált tőle. Teljes harnwnceigy óven keresztül nem érdeklődött ez az asszon,y sorsom iránt s én, mem törődtem cm « tanával. Tudott^ hogy — Befejező közlemény— Prága, január 9­Az alábbiakban folytatólag ismertetjük az 1929/187. számú kormányrendeletet, amely a minisztériumok, mint központi hatóságok hatás­körének egy részét az országos hivatalokra ruházza. Az iskolaügyi és népmüvelődésügyi minisztérium jogköréből az alább felsorolt ügyeket fogja in­tézni az országos hivatal. A közkönyvtárak elhelyezése, közkönyvtári épületek emelése. Egyházi ingatlanok elidegenítése 40.000 koro­na értékig s azok megterhelése 80.000 koro­náig. Főkegyurasági épületek javítása, ameny- nyifoen a íőkegyuraságot a költségekből 20.000 korona terheli. Főkegyúri beneíiciumokra való prezentálás! jog, feltéve, hogy az országos hi­vatalnak nincs kifogása az ordinariátus indít­ványa ellen. A íelkészi kongruával kapcsolatos minden hivatalos ténykedés az országos hivatalra szállt át. Az iskolaügyi minisztérium csupán az aláb­biakat tartotta fel magának: uj parókiák s meglevő paro-kiákon uj Íelkészi állások rendszeresítése; külföldi iskolákon tanuló gyermekek neveltetési pótlékának engedélyezése; a lelkész szolgálati idejének beszámítása; érettségi bizonyítványok honosítása, külföldi iskolákon szerzett bizonyítványoknak belföldi középiskolai bizonyítványokkal egyenértékűnek elismerése a kongrua kiutalása céljából; a- lelkészek nyilván­tartási lapjainak kiadása; a szolgálat megszakí­tása következményeinek elengedése nyugdijazás esetén; nyugdíjas lelkész reaktiválása; az ötödik szolgálati év betöltése előtt vakság vagy elme­zavar miatt nyugalomba vonuló lelkész minimális ■nyugdijiiletményeinek felemelése; a hivatás gya­korlása közben szerzett sérülés következtében munkaképtelenné vált lelkész maximális nyugdi­jának megállapítása; egyéb sérülések és betegsé­gek miatt időelőtti bekövetkező nyugdijává'ónál szolgálati idő hozzászámitása tiz évig; Íelkészi özvegy nyugdijának megállapítása abban az eset­ben, ha a házasság nyugdijáé, vagy 60 évnél idő­sebb lelkésszel köttetett, továbbá az ily házasság­ból származó gyermekek neveltetési járulékának ügye; oly gyermekek neveltetési járulékának b árvák nyugdijának megállapítása, akiknek ko­ruk miatt nincs igényük ugyan arra, azonban betegség miatt keresetk éptelonek; a rendesnél ma­gasabb özvegyi nyugdíjilletmény megállapítása, ha a lelkész hivatásának gyakorlása közben szer­zett sérülés miatt halt meg; temetkezési járulék engedélyezése, ha a temetésről nem , az özvegy vagy nem az árvák gondoskodtak; Íelkészi nyug­díjnak más külföldi, államba való utalása; a kül­földön élő nyugdíjasok s gyermekek életben!étét igazoló okmányok bemutatása alóli felmentés; gyermekek neveltetési járulékának s az árvanyug- dijnafc további folyósítása abban az esetben, ha az anyagi viszonyok javulása folytán azokra nincs jogigény; a boneficiális ingatlanok jövedel­mének értékelése számára irányelveik kiadása; a beneficiáliis jövedelmekből oöy járandóságok ki­zárása. amelyek negyven éven át nem telj&sittet- tek, továbbá az óvenkint s egyénenkint 20 koro­nánál kisebb összegű jövedelmek kizárása; az egyházmegyei nyugdíj, árva- s egyéb alapokra fizetett dijaknak a jövedelemből való levonása; utiálfcalány engedélyezése, ha a filiális egyház 5 km.-nél kisebb távolságra fekszik; bevételek növekedésének letagadása esetén a kongruaigény megállapítása; a jövedelem váratlan csökkenése e-setén a kongruaemelés megálaipitása; a kongrua megvonásának kimondása az 1898:XIV. t. c. 7. §-a, illetve az 1909:XIII. t. c. 4., vagy az 1898:XIV. t. c. 8. és 9. §-ai esetén; a vallásalap s a nagyobb benef'iciumok javadalmasai kongruajárandóságá- nak megállapítása; Íelkészi szemináriumokon és káptalanokban, mindennemű uj elöljárói, hivatali, titkári s másfajta helyek rendszeresítése; az egy házmegyei szemináriumoknál uj tanári helyek rendszeritése; szemináriumi tanárok számára rendkívüli tantárgyaknak heti 10 órán felül va­ló tanításáért járó díjazás megállapítása; az egy­házmegyei hittudományi iskolák ama tanárainak dijazása, akik egyúttal a püspöki Íelkészi szemi nárium elöljárója tisztségét is betöltik. A közmunkaügyi minisztérium az 1890:1. t. c. végrehajtásával járó ügykö bő! a következő ügyeket adta át a tartományi hiva­talnak. A hajóálolmásokra és kikötőkhöz vezető utak helyének, irányának és hosszúságának megál- lapitása, valamint az érdekeltek hozzájáru’ási összegének meghatározása; a vasutakhoz veze­tő s azokat összekötő közutak fenntartására vo­natkozó szerződések jóváhagyása; a gyógyfürdői jelleg megállapít 4sa és a gyógyfürdőkhöz vezető utaknak vicinális útként való megjelölése; tartományi útépítési tervek jóváhagyása, nem- állami uj utak koilandációjának elengedése; közforgalomra szánt kompok és hajóhidak fel­állítása esetén előkészítő munkálatok engedé­lyezése; a kompokhoz és hajóhidakhoz vezető utjáratok építésének engedélyezése. Az aviatika terén a tartományi hivatal adhat engedélyt látványos repülőprodukciók bemutatására. A fűtői és gépészi vizsgáik jelöltjeinek a hiányzó gyakorlati időt ugyancsak a tartomá­nyi hivatal engedheti el, A földművelésügyi minisztérium hatásköréből az alábbi fontos ügyek szállnak át az országos hivatalra, Nagybirtokosoknak' az okleveles gazdász al­kalmazásának kötelezettsége alól való felmen té&e, valamint az alkalmazott gazdatisztek is­kolai végzettségének hiányai esetén diszpen- záció adása; az t900:XXVUI. t. c. 41. §* 1. bekezdése szerint kétsaer elitéit, vállalkozónak a köz­munkákból való kizárása; biztosítási ügyekben felebbezések elintézése; a helyi bizottságok tagjai számára ifllofcmémyeik 1930 január 10, péntek. megállapítása; nemhivatalos személyeknek fel­ügyeleti jogkörrel való felruházása. Állategészségügyi tevékenység vágóhidak engedélyezése; marhavásárok be­tiltása; beteggyanus állatnak más körzetbe való szállításánál a szállítás, illetve levágás feltételeinek megállapítása; községi 'állator­vos alkalmazásának elrendelése; állatorvosi szolgálni a határokon; vásárterek létesítése; vágóhíd felállítására kö­telezett községek ‘megnevezése; dögtemetők be­rendezése; dög temetők megnyitása tiz év előtt: szarvasmarha-rakodóállomások meghatározása; kivételes rakodóállomások engedélyezése: jár­vánnyal fertőzött körzetek megállapítása; ál­latorvosok gyakorlati vizsgái: kényszervágás elrendelése s nagygazdaságok vesztegár alá helyezése; kincstári lovak levágásának engedé­lyezése; ama községek megnevezése, amelyek­ben a juh, kecske és sertés is csak vágóhídon vágható le; közvágóbidak megjelölése: marha­levelek nyomtatványainak kiadása. A mezőgazdasági termékek hamisításának megakadályozása céljából létesített ellenőrző tanácsok kineve­zése. Legelőügyekben legelőegyesületek létesítésére határidő kitűzé­se: a legelőegyesület névtárának s. ala.psz bá­tyának összeállításában, a közügyekben való részvétel; kisajátítási egyezségek jóváhagyása; tulajdonjognak az egyesületre való átruházá­sa és tulajdonrész elidegenítésének jóváhagyá­sa: legelőrend jóváhagyása; községi tanáota- goknak a legelőügy ellátásáért járó díjazás megállapítása: különleges felszámolók kineve­zése;^ a 8800/1914. I. M. számú rendelet 49. paragrafusa 3. bekezdésének 1. 2. 5—10. 12. 15. pontjai szerint hozott határozatok jóváhagyá­sa; jóvá nem hagyott határozatok végrehajtá­sáért járó bírság megáll api tá-sa; kormánybiztos küldése az egyesületi ügyek vitelére: iegelő­egy es ül e tok kén y sz e r al ak i tá s a. Erdészeti ügyekben az országos hivatal végzi az 1879:XXXL t. c. szerinti teljes agendát, az erdőgazdálkodási üzemtervek jóváhagyása kivételével, továbbá az 1898:XIX. t. c. szerinti teljes ügykört, az erdő­igazgatásért járó dijak általányositásának ki­vételével. Ugyancsak az országos hivatal en­gedélyezi a fausztatást. s fausztatási berende­zések felállítását is. A közegészségügyi minisztérium jogköréből az országos hivatal végzi a foghá­zak s büntető intézetek egészségügyi ellenőrzé­sét. a fürdőorvosok kinevezését; az országos hiva­talhoz tartozik továbbá gyógyszertári jognak más személyre való átruházása; gyógyszer­tárnak más községbe való áthelyezése, gyógy­szertári jog megszüntetésének tudomásulvé­tele; kézi gyógyszertárakban mindenfajta gyógyszer tartásának engedélyezése; gyógyszerész jelölti vizsgának idő előtt való letételének engedélyezé­se; gyógyszertári gyakornoktartási jog mag­adása és annak elvétele; nőknek gyógyszerész­gyakornoki .minőségben való alkalmazásának engedélyezése; családi sírboltnak temetőn kívül való felál­lításának engedélyezése. Az egészségügyi rendészeti szolgálat kereteiben az országos hivatal adhat enge­délyt a körorvosnak, hogy körzetén kívül lak­jék; az országos hivatal határozza meg. hogy mely városokban létesítendő közegészségügyi tanács s ez a hivatal köt szerződéseket az állami, községi és kcrorvosokkal és megálla­pítja ezek szolgálati illetményeit, valamint el­halálozásuk esetén az özvegyi nyugdijat s ár­vái illetményeket. * Az éppen ismertetett kormányrendeleteket a cseh sajtó egy része olyképpen magyarázza, hogy azok a járási, illetve országos közigazga­tás jogkörének növekedését jelentik s igy a ma érvényes közigazgatási rend tényleg alkalmas az autonómia kifejlesztésére. Ez a beállítás lé­nyegileg téves, mert az önkormányzat, az auto­nómia a jogszabályok alkotásának jogát je en- ti, az adott esetben pedig csupán meglevő jog­szabályok szerinti ügykörnek más hatóságokra való átruházásáról van szó. Némi értéket csak akkor lehetne tulajdoníta­ni az ismertetett rendeleteknek, ha az országos és járási közigazgatás élén nem az állam által kinevezett hivatalnokok, hanem az országos, il­letve járási képviselőtestület által választott s annak felelős tisztviselők állanának. A mai hely­zet lényegében ugyanis csak annyik en válto­zott, hogy a prágai minisztériumi osztályfőnö­kök helyett a minisztériumoknak pozsonyi il­letve ungvári exponensei fognak határozni bi­zonyos ügyekben. Ezt tudva még azt. sem is­merhetjük el, hogy itt a közigazgatás komoly decentralizációjáról lehetne beszélni. A rendele- teknek egyetlen — kétes értékű — előnye az, hogy most valamivel több ügyben Pozsonyban, illetve Ungváxon történik a. végsőfoku döntés. Fizessen elő a tar- Képes Hét-re Blőtiiotési ára K érre &&- Kot. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom