Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-10 / 7. (2228.) szám
1930 január 10, péntek. * lu-kax jcMJK.” tí X KhAi> hiiiiiwummowa—Bflaa»ncMi|gaaajaMBiMaHSia5r,'fflBg3MrmMMtsu«|™«1-T1|*|'|UMf||-'M111"1 Á A falu-probléma irta: PI&SIÉ3S BÉLft kisgazda Udvard, január 9, A Prágai Magyar Hir- ban több cikkben kiváló szakembereink a gazdasági megújhodást tűzték ki céljául a magyarság fennmaradásának és megerősödésének, ezt jelölték ki a falu problémájául. Valóban a magyarság fennmaradásának alapja egyedül a helyes gazdasági megújhodás nemzeti alapon. „ Nagyon okos és szép terveket nyújtottak ennek a kérdésnek az előbbrevitelére Ko-czor Gyula volt képviselő ur és Mágocsy-Dietz Sándor ur cikkei adlak nekem, egyszerű kisgazdának az ösztönzést, hogy most megszólaljak a faluból, amelyre oly sokszor hivatkoznak. Koczor Gyula ur meg is állapította a munkaprogramot és helyesen jegyezte meg, hogy a nemzeti megújhodásnak a faluból kell kiindulnia. Ezen munkaprogramot már a magyar netuzeii párt 1925-ikij losonci mezőgazdasági szakosztályi ülésén, majd Léván és Érsekújvárod a gazdasági előadásokon leszögezték. Hogy ez a munkaprogram csak kitűzés marad', annak cka az, hogy nem vettük minden rendelkezésünkre álló erőnket igénybe. A falu gazdasági megújhodásának vezetői és első sorban szakemberek, a'magyar földbirtokosok, csak ezek lehetnek a mi természetes vezetőink. Ezek azonban többé-kevésbé távol maradaK -ütő! a v* zé’O/ereplc! Sokan azt mondják: hát miért nem álltak az élre és miért nem dolgoztak, hiszen ennek semmi akadálya nincs. Az/mban, ha megondcljuk a do got, látjuk, hegy van akadály és ezt kell elhárítani fennmaradásunk érdekében, hogy okét az élen lássuk. Az egyik akadály a demagógia. Tb év alatt sokat hal ottuh azt a megállapítást, hogy a földbirtokosaink nem törődtek a néppé és őket tüntették fel mostoha sorsunk okozóinak. Én ezt nagyon hibáztatom. Ezen megállapítást azok teszik, akik a közügyekért semmit sem áldoztak és csfak üzletet csináltak a közügyből Aki a közért akar dolgozni, az Krisztus Urunk evangéliumát vegye kiindulási alapnak: Aki engem követ, tagadja meg magát. Mindenki annyit áldozzon a magyar ügyért, amennyit áldozni bir Régi időkben mi kisgazdák a közüggyel nem is foglalkoztunk, elvégezték he'ye'.tünk a földbirtokosaink, akik a magyar néppel együtt éreztek olyan lelki- ismerettel, hogy nagyon sokan mártírjai lettek az ügynek, mén vagyonukat is elvesztették, hiszen előttük csak egy cél lebegett: mindent a magyarságért. Elég egy pé’da a sok közül, Zichy Miklós (gr.) esete, aki mindenéi a magyar közügynek szentelte. A második alaphiba tehát, hogy nem vesz- szük igénybe olyan kipróbált régi földbirtokosainkat akik egy egész életen át szolgálták ‘nzetlenül a közügyet, nem kérük ki tanácsaikat. hanem még rágalmazzuk és lehetetlenné tesszük, hogy közénk jöjjenek Aki a magyar ügyet úgy ismeri, hogy azért áldozni és megint áldozni tud, az nem ü'het le olyan úrral, akinek mellékcéljai vannak. I Mindenki, kinek tiszte van, az ő környezetét vezesse egy- cél érdekében és rágalmakat ne szórjon, mert ez a magyar ügynek árt elsősorban. A falu problémáját csak úgy lehet megöl- j dani, ha a kisgazdákat is meghallgatják, hogy mi válasszuk meg a vezéreinket, olyanokat, aikik előtt szent a magyar jövő. így minden cselekedet megakadályozható, ami ellenünk irányul, mert mi is ott leszünk és ott is aka-, runk lenni az építésnél. Mindenki a maga körében hozza meg az! áldozatát és az asztalos ne akarjon kőmives- munká: végezni, mert igy a babiloni tragédia ér utol. Ezenkívül még egy szót bátorkodom szives figyelmükbe ajánlani, hogy egy-egy szeiné’y- re ne ruházzunk tiz-husz tisztséget, mert a cél rovására megy Mi elmentünk tanulni, kikértük a vezetőink tanácsát, követtük őket, mert a demagógia nem szédített el és meg voHunk győződve, hogy azok a vezetők nekünk és az egész magyarságnak jót akarnak. Ma a falusi nép is nyitott szemmel néz és megérzi, hogy ki áll a szivéhez közel, ki dolgozik önzetlenül érette, de viszont távolabb is lát és észreveszi, ha az ő szavát, óhaját nem veszik figyelembe. Csak úgy lehet tehát eredményes munkát végezni, ha a nép és az ő vezérei összhangban 7 működnek együtt az eredményes gazdasági és magyar társadalmi megújhodás érdekében. Ennek semmi aka- gálya nem lehet, ha minket is meghallgatnak. A falusi nép egészséges megmozdulását okvetlen figyelembe kell venni, mert ezzel csak a közügynek használunk; Minden értékes embert be keld. állítani a Kassán letartóztatták Stiegíer Kálmán áliamvasuti főtanácsost Stiegíer a válópere során hamis tanukat vonultatott fel Kassa, január 9.. (Kassai szerkesztőségünk telefonj elöntése ) Feltűnést keltő letartóztatás történt ma Kassán. A rendőrség az államügyészség utasítására, letartóztatta Stiegíer Kálmán mérnököt, ál- úllamvasuii főtanácsost és beszállította az államügyészség fogházába. A letartóztatás hátterében egy szerencsétle- leniil végződött házasság áll. Két évvel ezelőtt, ötvenkét éves korában Stiegíer megnősült és egy huszonkét éves leányt vett el feleségül. A házasság azonban alig néhány hónapos együttélés után felbomlott és az asszony válópert indított férje ellen. Steigler a válóper során hamis tanukat vonultatott fel, hogy az asszony hibájából mondják ki a válást. A lefolytatott rendőri nyomozás megállapította, hogy hamis tanúvallomások és hamis eskük hangzottak el a válóperben és a rendőrségi eljárás végül is Sliegler letartóztatásával végződött. Stiegleren kívül letartóztatlak még egy házaspárt is hamis eskü büntette miatt, akiket Stiegíer beszélt rá arra, hogy felesége ellen valljanak. Stieglernek nem ez az első esete, amikor nőügyből kifolyólag kellemetlensége támadt a hatóságokkal. Még házasságkötése előtt egy kassai nő gyermektartási pert indított ellene, amely per bővelkedett botrányos jelenetekben. A szülők o halálba a nyomasztó gondok elől, a Ilii heleorult szülei tragedm§€ibm Egy prágai kereskedőcsalád s ujságiró-fia megrendítő drámája Prága, január 9. Szörnyű tragédia játszódott le egy prágai családban. A nyomasztó üzleti terhek és gondok elől előbb a családfő, azután a felesége menekült a halálba s végül egyetlen fiuk beleőrült a szülők drámájába. A Veneel-tér egyik rnellékuccájában tavaly úgynevezett automata-büffét rendezett be & Stedry-család. A bérleti feltételek azonban igen súlyosak voltak, a házbérre vonatkozólag Stedryék úgy állapodtak meg a háztulajdonossal, hogy fiz százalékot fizetnek a napi bruttó-jövedelemből. Ez a tiz százalék egy év alatt százhatvanezer koronára gyiilemlett fel. Ilyenformán a magas bér lehetetlenné tette a vállalat fel virágozását, mert minél nagyobb volt a jövedelem, annál nagyobb lett a házbér Is. A bérleti szerződés tiz évre szólt és Stedry hasztalan tett kísérleteket a szerződés hatálya- lanitására. Az üzlet forgalma egyre csökkent és ennek következményeit elsőnek a családfő fizette meg életével. Egy éjszaka ' holtan, átlőtt fejjel találták szobájában. Kevéssel rá felesége követte a sirba. Midőn fia egy nap hazaérkezett, anyját halva találta. Az asztalon búcsúlevél hevert, amelyen a szerencsétlen asszony azt írja. hogy talán a kettős halál rábirja a háztulajdonost a kegyetlen szerződés érvénytelenítésére. Azóta zárva van az automata-büffé. A kereskedőpár tragédiája nem került a széles nyilvánosság elé, csak néhány nappal ezelőtt kisértett fel, amikor a Ceské Slovo egy volt munkatársa, Stedry Vladimír a rendőrségén megjelent és zavartan, összefüggéstelenül beszélni kezdett, úgyhogy beszállították az elmegyógyintézetbe. A szerencsétlen ember tragédiája, amelyet szülei önkéntes halála idézett elő. betetőzte az élet gondjaival hasztalanul küzdő szülei drámáját. A berlini koldusok bálja Mikor a sánták táncolnak — Mágnás héregeSők — A nyomor tombolása — Berlin január eleje. Koldusbál? Pompás ötlet! Bizonyára valamelyik bohémklub, vagy vidám müvésziskoia mulatsága volt. Dijakat tűzhettek ki a legrongyosabbak, a legzüllöttebbek, a legkoldusabbak számára. Álmil- liárdos iparlovag koldusjeímezben. A sánták, vakok, bénák, nyomorékok táncmulatsága, szerpentinnel, konfettivel, jazzbanddal, pezsgővel, igazán nem mindennapi gondolat. De rántsuk csak vissza a szárnyaló fantáziát és kivéíe'esen higyjük el, hogy amint a mexikói bá!ban egyetlen mexikói sem jelent meg, ahogy a hindu báirói tüntetőén távol tar-j totiák magukat a fö’d kerekség összes hindui és épp úgy, ahogy a Fehér Bálon volt a legkevésbé fehér hangulat, ugyanúgy egyetlen ember sem vett részt a koldusbálon, áld ne tett volna — koldus. I A nyilvánosság teljes kizárásával folyt le Berlin-; ben a koldusok bálja. Azoké a koldusoké, akik a sarkon ál’nak és nyekergő hangon könyörögnek néhány fillérért, akik rongyokba pó'yálva, mankóra támaszkodva, bénán, csonkán, döbbenetesen álldogálnak, vagy félig eln Jva ülnek az aszfaltonj és kinyújtják kezüket. Azoké a koldusoké, akikl minden földi nyomorusánnak letéteményesei az avatatlan polgári szemekben, akik kevés kivétellel j nyomorultad, eset'ek is a világon mindenütt, de itt, Németországban ők sem vonhatták ki magukat a Standesgefüh! kötélezettsésre alól. Tehát bá't ren-! deztek. Nem vidám müvészmuri volt ez, hanem Hugó Victor meo;e’evenedeU fantáziája. Rémiáto- más a gyengébb idegzetű ember számára és páratlanul érdekes élmény annak, aki tudja, hogy Bérűben a koldusoknak — ipartestületük van. Csakhogy sem a gyenge idegnek, sem a beavatottak nem egykönnyen juthattak be a Norden egyik ismert polgári báltermébe, ahol a berlini koldusok nagy munkába és nem szabad senkit, ha rátermett, félre tölni, ha a nép összessége az ólen akarja őket látni Kevesen vagyunk és az értékes erőkre szükség van. Ezt a kis gondolatfüzést akartam fölszinre hozni a falu problémája felvetésénél, az említett cikkek hatása alatt. Bár csak a cikkekben körvonalazott elvedet mindenki magáévá tenné és megindulna a nagy erőgyarapifó .munka! megrendezték idei báljukat, hacsak nem hivatásos, szervezett koldus volt az illető, vagy nem tartozott a jónevü jazzband tagjai közé. Vagy a kabaréegyüttesbe, amely a bál közönségét szórakoztatta. Vagy nem volt pincér, aki pezsgőt, bort, sültet és zsar- dinetiot hordott fel a fehérteritős asztalokra. A feívomilás Több mint ötszáz koldus és koldusnő vett részt j ezen a mulatságon, amely reggel hatig tartott. Nagy I tévedés volna azt hinni, hogy csupa rongyos, nyo- ' morék és esett ember tolongott a parketten. Nem. ' Szmokingos koldusok, fekete- és söté'kékruhás koldusok, akik úgy ledobták magukról üz'eti rongyaikat, mint amikor az ember meztelenül a tükör elé | áll. Tetszettek maguknak. Talán kissé zavarta őket, 'hogy a zenészek, a kabarétársulat, és a pincérek, ! ezek a más világról való emberek igy befészkelték magukat a terembe, dehál zenekaruk még nincs a koldusoknak, csak egyesületük és klubhelyiségük, a színészek pedig csak hencegnek- vele, hogy koldusok, de a bálozók semmi más közösséget nem I akarnak velük vállalni, mint azt, hogy egyik- má- ! sik tréfájukon harsogva, csonka lábukat csapkod- I va, vagy mankójukkal a parkettet döngetve nevet- ' tek, nevettek az igazi, a hivatásos koldusok. A vezetőség jól megfizette a szereplőket, a muzsikusokat, akik között egy hangszer- és ko'tahordó is lá- batlankodott, egy újságíró inkognitóban. A verklit, a harmónikát, a lyukacsos bádoglemezzel nyekergő koldusgramofont megunván, jazzban- dot rendeltek és foxtrottra, tangóra, charlestonra táncot roptak Berlin koldusai, igaz, nem a legjobb táncosok siklottak a szaxofon hangjaira, kissé nehézkesen és kizárólag valami lomha polkát járva keringtek főleg zöld és meggyvörös toaletekben büszkélkedő hölgyeikéi, de táncoltak a sánták, a vakok, a görbék, a hülyék, púposak, gómberedet- tek és éjfél után táncolni kezdett egy féllábu, mankóé vén koldus is, aki a Zoo körül dolgozik. De végigvágódott a pa kettőn, nyekkent egyet és amikor megmaradt talpára állították, hóna alá kapott két kollégát és igy táncolt tovább. Hatalmas derűt keltett a leleményes öreg fiú, egy vak azonnal el- meséltette magának, mi történt és ő is tele szájjal nevetett. De az arcokat nem lehetett megváltoztatni. Valami grandguignole-os hangulat ült az egyre dühöd- tehben kavargó terem fölött. Az asztaloknál csak azok gubbasztottak, akik mozdulni sem tudtak, akiket autótaxin hoztak ide. Akiknek derékig Elektromos*, dinamó- és motor* szereiéi tanfolyamok .Érsekújvár, január eleje. A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya közli: Mivel a villamos gépek kezelése és szerelések eszközlése a jövőben képesítéshez lesz kötve, a magyar nemzeti párt az ezzel foglalkozók, főleg iparosok részére az állami iparfejlesztési intézetnél, magyar előadási nyelven, dinamógép- és motor-, valamint szerelői tanfolyamok engedélyezését eszközölte ki. Az első ilyen tanfolyam múlt év folyamán volt Érsekujvárott melynek folytatását képező villamos szerelői tanfolyamot a tavasz folyamán a jelentkezők többsége szerint vagy Érsekujvárott vagy esetleg Komáromban fogjuk megtartani. Az erre jelentkezők Érsekujvárott Ágh László gazd. előadó-titkárhoz (Jesensky u. 7., magyar nemzeti párt irodája), Komáromban Ivánfy Géza ipartársulati titkárhoz (Nádor u.) forduljanak bővebb felvilágosításért. Kellő számú jelentkező esetén hasonló tanfolyamok vannak tervbe véve Losoncon és Léván, hol a jelentkezéseket a magyar nemzeti párt titkárságai gyűjtik össze. A villamosság állandóan fokozódó térhódítására való tekintettel ezen tanfolyamok elvégzését főleg iparosainknak ajánljuk, mert ezeknek elvégzése alapján önálló munkálkodásra, üzletnyitásra, szerelések vállalására, üzemek vezetésére képesítő állami bizonyítványt nyernek. hiányzott a lábuk, akik százszázalékos bénák voltak, akik csak a poharakkal, késekkel verték a ritmust és ötletszerűen belekurjantottak a többiek szerpenlines, konfettis, tangóé zsivajságába, önfeledt áramlásába. De pezsgős palackok pukkantak, söröskorsók sorakoztak és zúzódtak csörömpölve ezer darabra valamelyik sarokban. Ilyenkor siki- tottak a koldushölgyek. Koldusok feleségei, vagy akik önállóan koldulnak. Vagy leányai, menyei egy-egy tekinté’yesebb. köztiszteletben álló koldusnak. Egy olyannak, aki mint tehetős ember fog meghalni és szép kis vagyont hagy gyermekeire. Akiről megírják majd a lapok, hogy szalmazsákjában takarékkönyvet találtak és háza volt a villasorban. Mert osztálykülönbség is van köztük. Az uccán mindegyik egyforma, itt egyik udvarol, bókol a másiknak, aki komoly bőlogafással fogadja a hízelgést. Vannak arriváltak, tehetségesek, dilettánsok, kezdők, akik érdemük szerint boldogulnak, vagy nem tudnak zöldágra vergődni. Zöldágra, valami rendes standra, egy kis hivatalra az egyesületben ... Zene, tánc, tivornya ' A tomboló dobos körül ujjongó csoport szorong. Konfettivel árasztják el a fiatalembert és a dob döngésére topognak, ugrálnak nyitott szájjal, csillogó szemmel, már akinek van, tapssal verik az ütemet, huj hajt harsognak és az asztaloknál részegek ölelkeznek, spricce nek szódavízzel. Egy sarokban udvarlás folyik. Korty os, meztelen karú, strucclegyezős nőt ölelget egy vak. Nm. látja. A kezével nézi. Müpálma takarja e1 őket, a hölgy egyébként harminc éves lehet és leánya annak az előkelő külsejű urnák, aki nagy sárga bajuszával és farkaskutyájával az Uníer dér Lin- denen, a jobb hotelek előtt hatja meg a járókelőket, de ezenkívül vaj két majma- is, akiket éhenkórász, külvárosi verklis koldusoknak ad bérbe napi négy márka ötvenért. A hölgy tehát a feiső százhoz tartozik, nem valószínű, hogy futó flörtön kívül egyébre is gondol. Bajbajutott kis kereskedőhöz fog férjhezmenni. A zene szünetet tart. A bukdácsoló koldus, aki naponta legalább harminc króméiért bukdácsol végig Berlin uccáin, a dobot, szaxofont fogdossa é-s a söröző muzsikusokkal beszélget. Az elárvult parketten furcsa kis háromkerekű jármii gördül végig, egy félember ül rajta, tenyerére szerelt talpakkal hajtja a kocsit, amelyre kedélyes szak- társak autószámot t-üztek. A félember, akinek deréktól hiányzik a lába. dudál a szájával és a kanyarodénál viccesen kitartja a kezét. Egy man- kós a forgalmi rendőrt utánozza. Részeg, a fölemelt mankóval kiüti a pincér kezéből a feketekávés csészét. Aztán elesik. Sokan esnek el. Elfelejtik, hogy... elfelejtik a mankójukat. Azt hiszik egy-egy pillanatra, hogy láb. Ilyenkor, a földön egy pillanatra megdermednek a körülállók. De aztán annáJ nagyobb a hahota Fölkapják a földről a nyughatatlan kollégát, aki elfelejti, hogy — elesett, valamikor valami vonat előtt vagy a fronton a gránát előtt és itt a parketten, mindent elfelejtenek most itt, mindenki részeg, mámoros, boldog, gondatlan, ember... egy kicsit bolond mindenki. Ül egy magányos asztalnál valami vánnvadt, sárga kis ember. Ezzel nem törődnek. Álitóhg jobb ember volt valaha. Most az étlapok hátára firkál valamit. Közben rágja a ceruzáját. Ilyenkor mindig szótalanná lesz és firkálni kezd. Verseket ir és most. most éppen egy végtelen algebrapéldán dolgozik ... Amit koldul, azt italra költi. Mert másképp nem tud számolni. Hát iszik ... — Tizenhét halottja van az algiri vasúti katasztrófának. Párisból jelentik: A tunisi vasúti katasztrófáról részletesebb jelentések érkeztek, melyekből megállapítható, hogy a szerencsétlenség a Duvivier-viaduktban történt. Az árvíz alámosta a vasúti töltést s ez volt az előidéző oka a vonat kisiklásának. A mozdony kisiklott s magával rántotta a mélységbe a csomagkocsit s a két utána csatolt- személykocsit is. A kocsik romjai alól tizenegy halottat hoztak napvilágra, de még öt vagy hat holttest kiszahndi- dásáért folynak a munkálatok. Ezenkívül iiar- minc súlyos seibcs ültje van a katasztrófának.
