Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-10 / 7. (2228.) szám

4 1030 január 10, péntek. Szlovenszkón 100.000, Ruszinszkón 27.000 gyerek születik egy esztendőben A magyarság életereje sorvadttal van - Évről-évre 400 magyar gyerekkel kevesebb születik Prága, január 9. Cikksorozatunk első közle­ményében a csehszlovák köztársaság termé­szetes szaporulatának arányszámait ismertet­tük. Fontos, hogy megismerjük a Saloven- szkóra és Ruszinszkóra vonatkozó abszolút adatokat is. Szlovenszkón egy évben átlag 104.479 gyer­mek születik s 59.248 az évi átlagos halálo­zások száma. A természetes szaporulat 45231. Ruszinszkón a születések száma 26.622, a halálozások száma 14.010. a ter­mészetes szaporulat tehát 11.712. Szlovenszkón legnagyobb volt a gyermekál­dás 1921-ben, amikor 115.236 gyermek szüle­tett, inig a legkisebb volt a szaporulat 1919- ben (még mindig a háborús viszonyok hatá­sa!), amikor a születések száma 91.896 volt. A halálozás maximuma 1922-re esik, amikor 64.368 volt a halálesetek száma, minimuma 1923-ban volt,ami kor 54 319-en haltak meg. A természetes szaporulat éppen ezért legna­Szlovenszkő gyobb volt az 1923. évben, még pedig 56.898, legkisebb 1919-ben (34.077). Ruszinszkón 1922 a 1 egnagyobbb gyermek­áldás éve, amikor 28.888 gyermek született, mig a legkisebb szaporulat nem 1919-re, ha­nem 1920-ra esik (20 779). A balá'ozás maxi­muma szintén 1920-ban volt, amikor csaknem ugyanannyian haltak meg (19.436), mint amennyien születtek, mig a halálozás minimu­ma 1923-ban volt (12.995). A legnagyobb volt a természetes szaporulat 1924-ben (14.991), a legkisebb 1920-ban (1343). Csökken az újszülött magyarok száma Magyar szempontból a születési statiszti­kának legfontosabb adatai azok, amelyek az újszülött gyermekek nemzeti megoszlását i mutatják. } Erre vonatkozólag az 1925—-1927. esztendő adatait a következő táblázatban foglaljuk egybe: Ruezinsxkó ^íotteíf** abözolut számban 1000 újszülött közül abszolút számban 1000 újszülött közül ne .ze isége 1925 1926 1927 1925 1926 1927 1925 1926 1927 1925 1926 1927 csehszlovák 74.673 76 322 72.921 727.2 736.3 731.7 967 882 S92 35 31.6 33 magyar 18.389 io.073 17.370 179.1 174.2 174.3 4.045 3.964 3.849 146.6 141.9 142.4 német 3.867 3.688 3.557 37.7 35.6 35.7 586 / 518 494 21.2 18.6 18.2 orosz 3.281 3.346 3.499 32 32.2 35.1 18.675 18.837 18.436 676.9 674.6 682.1 zsidó 1.340 1.217 1.141 13.1 11.7 11.5 2.744 3.102 2.775 99.5 111.1 102.7 egyéb 603 549 710 5.9 5.8 7.1 518 590 558 18.8 21.1 20.6 lengyel 497 470 464 4.8 4.5 4.7 36 31 25 1.3 1.1 0.9 ismeretlen 34 6 1 0.3 0.06 0.01 18 — 1 0.7 — 0.04 A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy Szlovenszkón évi állagban 17.944, Ruszin- szkón pedig 3952 magyar gyerek születik. Három esztendő adatait figyelve arra a meg­döbbentő megállapításra jutunk, hogy úgy Szlovenszkón, mini Ruszinszkón a magyarság szaporulata állandóan csökken, még pedig Szlovenszkón évről-évre 300, Ruszinszkón pedig évről-évre 100 magyar gyerekkel kevesebb születik. Még megdöbbentőbb ez a megállapításunk, ha a viszonylagos számokat vesszük tekintet­be. A hivatalos népszámlálási adatok szerint Szlovenszkón a lakosság 67%-a. csehszlovák, 21%-a magyar. Ruszinszkón a lakosság 63%-a ruszin, 18% pedig a magyar. Ha ezen az alapon nézzük az újszülöttek nemzetiségi megoszlását Szlovenszkón évi átlagban 1000 újszülött közül 670-nek kellene csehszlováknak, 210-nek pedig magyarnak lennie, a való­ságban 730 a csehszlovák, 175 pedig a ma­gyar újszülöttek évi átlaga. Ruszinszkón 1000 újszülött közül a nemzeti megoszlás alapján 630 ruszin s 180 magyar újszülött­nek kellene lennie, a valóságban pedig 676 ruszin és 143 magyar gyermek szü­letik. A fejlődésnek, illetve a magyarság katasztró­fába visszaesésének ezt az irányát kilenc esz­tendő statisztikai adatai mutatják. Ennek a nagy erő veszteségnek okát még a népszámlá­lás előtt meg kell állapítani, mert természe­tes magyarázatot egyelőre nem találunk rá A magyarság természetes szaporulata A magyarság természetes szaporulatának megállapításához még a halálozási irányt kell ismernünk. 1925-ben Szlovenszkón 10.686, Ruszinszkón 2210, 1926-ban Szlovenszkón 11.402, Ruszinszkón 2271, 1927-ben pedig Szlovenszkón 11.296, Ruszinszikóu 2467 ma­gyar ember halt meg. Szlovenszkón és Ruszinszkón évenkint át­lagosan 21.893 magyar gyerek születik s 13.455 magyar hal meg. A magyarság ter­mészetes szaporulata egy évben 8438 lélek. Relatív számban a természetes szaporulat 10.41, ami az országos szaporulati átlag körül van. A kép azonban mindjárt megváltozik, ha ezt a számot összehasonlítjuk a szlovák, i’lető'eg a ruszin nép természetes szaporulatával Pon­tos számításunk szerint A szlovákság természetes szaporulatának évi átlaga 15.34, a ruszin népé 18.78. Amikor tehát előző cikkünkben statisztikai törvényként állapítottuk meg azt a tényt, hogy a természees szaporulat aránya a csehszlovák köztársaságban nyugat-keleti irányban nö­vekszik s ezzel az országos állagot megjavítja, látnunk kell, hogy a növekvő szaporodás Szlovenszkón és Ru­szinszkón csupán a szláv elemnél mutat­kozik, mig a magyar népelem stagnál, vagy visszafejlődőben van. Olyan tények ezek, amelyekről érdemes komolyan gondolkodni, róluk diskussziót kez­deni s kitapogatná a magyar kisebbség nem­zeti veszedelmének okait. Ezekről legköze­lebb. (Folytatása következik.) Vécsey Zoltám, dr. Sostgéni J6< az ideális szer házikurák céljaira RHEUMA — KÖSZVÉNY — ISCHIAS 'ellen. Rendkívül gazdaságos. 30-szor alkalmaz­ható, tehát egy teljes kúrára elegendő. Fő­lerakat: Kuncrle, Praha, Staroméstské nám. 22. hivatalos lap: a prágai Prager Abendiblatt, Ceskoslovenská Republika, Uredni Listy és a pozsonyi Uradmé Noviny 300.000 korona deficitet mutatnak ki. A négy hivatalos lap 1928-ig egyensúlyban tarthatta költségveté­sét, 1929-ben már 170.000 korona vesztesé­get mutatlak ki és ez évben a deficit 430.000 koronával magasabb. A csehszlovák sajtóirodára 1.35 millió de­ficitet irányoztak elő, mig tavaly csak 0.81 millió korona volt & deficit. A sajtóirodát azonkívül még 0.6 millió koro­na kamattal terhelik meg beruházási kölcsön címén. Jellemző, hogy a sajtóiroda, amely lényegesen emelte ta­rifáját és & hivatalos lapok az egyedüli passzív állami vállalkozások. 1 magyarság mostoha sorsa az iskolaügy terén Az iskolaügyi minisztérium kiadási tétele, mint már jelenteltük, 31.8 millió koronával magasabb a multévnél és 62 millióval maga­sabb, mint 1928-ban volt. A személyi kiadások 690 millióra csökken­tek 694.7 millióról, viszont a tárgyi kiadá­sok 229.2 millióról 267.7 millióra emelked­tek. Több év óta most először az összkölt­ségvetés 10 százalékánál nagyobb az isko- íaügyi tétel. Feltűnő, hogy a fő-, közép-, szak- és népisko­lák kiadási tételeinek emelésén kívül lé­nyegesen emelkedett a művészeti kiadási tétel. Ez azzal magyarázható, hogy a nemrégen államosított prágai cseh nem­zeti színházra 14.6 millió korona van elő­irányozva, unig tavaly erre a tételre összesen csak 6 milliót preliimináltak. A cseh főiskolákra 5-9 millió koronával többel irányoztak elő, mint tavaly. Mig* a német főiskolákra összesen 34.6 millió koronát fordítanak (30.8 százalék), addig a cseh főiskolákra 77.9 milliót (69.2 százalékot). A középiskolák tételénél a kővetkezőket emeljük ki: Csehországban 145 középiskolá­ból 46 német, Morvaországban és Sziléziá­ban 75 középiskolából 22 német, Szlovensz­kón 45 középiskolából 6 magyar és 3 német é« végül Ruszinszkóban 7 középiskolából 1 rnagyaT. A köztársaságban 272 középiskolából 71 intézet, azaz 26.1 százalék német és 7 in­tézet, azaz 2.6 százalék magyar. A középiskolák személyi kiadása 178.8 mil­lió korona, ebbői a német iskolákra esik 49.5 millió korona (27.7 százalék), a magyar iskolákra 5.1 millió korona, azaz 2.9 száza­lék A tanító..épezdék közül Csehországban 28-ból 8 német, Morvaországban és Sziléziá­ban 16-ból 3 német, Szlovenszkón és Ruszin­szkóban pedig 12 tanítóképző intézet közül csak 1 magyar tannyelvű tanítóképző tanfo­lyam van. A köztársaságban tehát az 54 ta- nitóképezdéből 11 német (20 százalék) és csak 1 magyar (2 százalék). Ezen intézetek­re összesen 18.8 millió koronát fordítanak. Az iskolaügyi költségvetésben a népiskolák­nál egyáltalában nem lehet áttekinteni, hogy milyen a nemzetiségi tagozódás, még a cseh kisebbségi iskolákat sem emelték ki. Ennek folytán a népiskolákról nem is lehet kritikát mondani. Az iskolaügyi miniszté­rium költségvetésében szándékosan mellőzte a nemzetiségi statisztikát, hogy így elkerül­je azokat a jogos támadásokat, amelyek a német és magyar kisebbség részéről foko­zottabb mértékben érnék. 1715 milliót költ el évente a hadsereg A nemzetvédelem büdzséjének leszállítá­sába vetett remény ismét nem vált be. Igaz ugyan, hogy a nemzetvédelem 80 millió ko­ronás fedezetlen kiadását nem engedték fel­venni a szocialistáik a büdzsébe, de még igy is 1400 millió korona a hadügyi büdzsé, vagyis a, nemzetvédelem az összköltségvetési ki­adásoknak nem kevesebb mint 15 százalé­kát igényli, mig az iskolaügyi miniszté­rium kénytelen 10 százalékkal megelé­gedni. Az 1400 millió korona mellett még az 1926. évi nemzetvédelmi alapról szóló törvény alapján évi 315 millió korona áll a miniszté­rium rendelkezésére, vagyis hadügyi célok­ra évente köze] 1800 millió koronát költe­nek. Hogy ez az összeg a kis állam gazdasá­gi viszonyaihoz képest milyen óriási, csak akkor tűnik fel, ha összehasonlítjuk más or­szágok hadügyi kiadásaival és nemzeti jöve­delmével. Franciaországban a hadügyi ki­adás a nemzeti jövedelemnek 4.6 százaléka, Olaszországban 4.3 százaléka, Nngybritanmiá- ban 3 százaléka, Magyarországon 2.3 száza­a Képes Hét szépirodalmi képes hetilap. Egyes azájn ára t korona. léka, Svájcban 1.5 százaléka, Ausztriában 1.2 százaléka, az Egyesült Államokban 1.1 százaléka és Csehszlovákiában a hadügyi kiadás a nép jövedelemnek 3 százalékát teszi ki. Azt látjuk tehát, hogy csupán Francia-és Olaszországban nagyobb a hadügyi kiadás, de már Angliában, amelynek óriási flottája van, a hadügyi kiadás aránylag csak annyi, mint Csehszlovákiában, mig a többi orszá­gokban lényegesen kisebb. A hadügyi költségvetés különben a tava­lyival szemben nem mutat lényegesebb el­téréseket. A dologi kiadásokat 2.1 millió ko­ronával emelték, ezzel szemben a személyi kiadásokat 2.2 millió koronával leszállítot­ták. A francia katonai misszióra évi 2.4 mil­lió koronát fordítanak. A népiólét sorsa A népjóléti minisztérium költségvetését lényegesen leszállították. Ezzel szemben a szociális biztosítás terhei 5.2 millió koroná­val emelkedtek. A lakóházak építésének ál­lami segélyezését 23.2 millió koronával szál­lították le, a hadirokkantak támogatása 424.2 millió korona, vagyis 36.8 millió koro­nával alacsonyabb a tavalyinál. Bechyne számára reaktíválják a kózélelmezésl minisztériumot A kormány elhatározta, hogy a likvidálás alatt álló közélelmezési minisztériumot je­lentősebb hatáskörű nemzetgazdasági mi­nisztériummá építi ki és ezt a büdzsében ki­fejezésre is juttatta. Kiadásait a tavalyi 9 millió koronával szemben 13 millió koroná­ra emelte fel, mig a bevételek 376000 koro­nát, vagyis 10.000-rel kevesebbet tesznek ki a tavalyinál. A személyi kiadást 1 millióval, a tárgyi kiadásokat 3 millió koronával emel­teik. A szegény néprétegnek ruhákkal és élelmiszerekkel való ellátására 3.22 iniLliő koronát irányoztak elő, mig az uzsorabu-a- ialra a tavalyi 4.7 millió koronával szemben 4.8 millió koronát fordítanak. 19.959 imígd?fas, özvegy és árva Az állami nyugdíjasok, özvegyek és árvák száma tavaly óta emelkedett. A kormány számol azzal, hogy ezek száma még tovább­ra is növekedni fog. Nylivdíjakra, özvegyi és árvajára1 ékokra 763 millió koronát, vagy­is 30 millió koronával többet irányoztak elő. mint tavaly. Ez°n összegből 542 nPOió koro­na esik a civilnyugdijasokra és 221 millió katonai nyugdíjasokra. A köztársaságban je­lenleg 19 650 állami nyugdíjas és 22.670 öz­vegy és árva részesül állami ellátásban. Sökaf utaznak a IBIdklvata! tisztviselői Az állami földhivatal „leépítése** csiga­lépésben történik. Mig tavaly kiadási tétele 28.4 millió korona volt, addig ez évre 26.9 milliót, vagyis 1.5 millió koronával keveseb­bet irányoztak elő. A földhivatal leépítésé­nek lassú tempója teljesen indokolatlan, mi­után a földreform tu1 nyomó részéi már vég­rehajtották. A központi hivatal kiadásait 80.000 koronával emelték, ezzel szemben a földreform végrehajtásából eredő kiadáso­kat körülbelül 1.6 millió koronával csökken­tették. A tisztviselők útiköltsége még min­dig 1.3 millió koronás összeggel szerepel és propagandaeélokra 130.600 koronát szántak. Berzedovszfeyt Moszkváiban in (onfnmaüam elítélték Moszkva, január 9. A szovjetbiróság Bese- dovskyt. a párisi szovjetkövetség volt főtitká­rát tízévi fegyházra ítélte. Ezt a büntetést az állami pénzek elsikkaszt?síért rótták ki rá. Az Ítéletet természetesen in contummatiam hozták meg, mer Biesedovskv, mint ismere­tes, Parisban tartózkodik. A volt szovjet dip­lomata vagyonát elkobozták és polgári és po­litikai jogait öt évre felfüggesztették. Ugyan­ekkor a moszkvai bíróság bejelentette, hogy egy második politikai jellegű port s indít Be- sedovsky ellen s ebben a pörben az ítélet va­lószínűleg halálbüntetés lesz. Kényszeregyezségi eljárást leér maga ellen Budapesten egy grófi házaspár Budapest, január 9. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjeleníése.) Herberstein Hen­rik gróf és neje, Apponyi Júlia grófnő kény­szeregyezségi eljárás megindítását kérték maguk ellen a pestvidéki törvényszéken. A beadvány egyedülálló a maga neméiért, mert Herberstein magánember. A beadvány­hoz a grófi házaspár mellékelte a vagyoni viszonyait föltüntetó státuszt. Egész vagyo­nuk a húszezer pergőt érő lakásberende :és, amivel szemben a tartozások összege 37.000 pengő. A kvótaajánlat 50 százalékos. A fő­úri házaspár beadványában előadja, hogy csehszlovákiai birtokukat lefoglalták és ezért mindmáig semmiféle kártérítést nem kaptak. A törvényszék fogja eldönteni, hogy a csehszlovákiai birtok lefoglalásával szen­vedett kár vonatkozásba hozliató-e a ma­gyar területen vállalt tartozásokkal. A kér­dés eldöntését főleg az optánsok várják nagy érdeklődéssel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom