Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-10 / 7. (2228.) szám

5 A francia rendőrség Cleleplezte a háború utáni idők legveszedelmesebb anarchistaiészhéí D mamit és bombák — Brüsszeltől Cannessg ágazó összeesküvés — Az olasz antiíasisztáh terror-tevékenysége — Páris, január 9. A párisi rendőrség tegnap a Riviérán nagyszáma anarchistát letar ózta- tott. Állítólag sikerült a háború utáni idők egyik legveszedelmesebb anarchista-fészkét kiemelni. Hosszas előkészítés-után a nizzai rendőrség tegnap házkutatást végzett a Cm nes elővárosában fekvő Fonta Maria villá­ban, ahol meglepő adatok nyomára bukkant. A villa eldugva fekszik egy kis erdőbm s a környék alig tud létezéséről. A rmdőrök a házkutatás alkalmával rengeteg dinamit- tcKényt találtak és letartóztatták Angelo Puddut, a ház tulajdonosát. Puddu a házban testvéreivel, Henry vei és Pállal és Sz I á (or­ral lakott. Szalváíort a köz:lmultban Olasz­országban letartóztatták és most egy római börtönben ül. Pált a Juan hs Pinshen elköve­tett bombamerénylettel kapcsolatban kiuta­sították Olaszországból és most Brüsszelben lakik. Henryt egy cannesi házkutatás alkal mával tartóztatták le. A villában a rendőrség behatolása idején Angelo Puddun kívül Lusso Bécs, január 9. A bécsi fizikai intézetben tudvalevőleg hosszú idő óta jelentős ku­tatások folytak a különböző atomelméletokre vonatkozólag. Ezek a kísérletek most az atomok széírombolásának szenzációs ered­ményére vezettek. Az atomszétrombülást Petterson professzor végezde és ezen az utón sikerült is az egyes atomok súlyát megmér­nie. A kísérleteket tovább folytatták és egy­re tökéletesítették, úgy, hogy egy igen elmés módszert dolgoztak ki, amely leheiővé teszi az egyes atomok gyorsaságának megérését és azt, hogy a sulymeghatározásra csupán egyenlő sebességű atomokot vonjanak be a kísérletbe. Az atomokat kétszer szalaszíat- ják át a kísérleti csöveken, amelyeken válta­kozó áramot vezetnek keresztül. Ha az elek­tromos rezgés másodpercenként egy millió­nyi, az atomok egyenes vonalban lépnek ki a csövön. Sebességük ilyenkor a feszültség vál­takozása tartaniának felel meg. Ezen a mó­don az atomok megkapják az ismert egyenlő sebességet. Erős magneíikus mező által mindezeket az atomokat eltérítik egyenesvo- nalu pályájukból és az eltérítés szögéből nem nehéz az egyes atomok súlyát meghatározni. Az atomok megmérésére alkalmazott mód­szer olyan pontos, hogy az atom súlyának ezredrészéig terjed. * A fizikának újabb szenzációs eredménye van, amelyről a szakkörök nemsokára köteteket fog­nak Írni és amely jelentékey mértékben segíti elő a kutató fizikust az anyag összetétele meg­ismerésének utján. Az újságírónak azt a fel­adatát, hogy népszerű tudományos kommentár­ban fejtse ki a laikus közönségnek az újabb tudományos eredmény lényegét és jelentőségét, most rendkívül nehéz teljesíteni. Mindjárt meg­magyarázzuk, hogy miért. A fizika hatalmas épülete egy-két évtized óta teljesen átalakult. A nem szakembereknek sejtelmük sincs róla, milyen óriási változások mentek végbe az alapvető kérdésekben, ame­lyeken a fizikai világkép felépül. Emlékezzünk csak vissza, hogy milyen élénken tárgyaltuk néhány évvel ezelőtt a relativitás elméletét, amelyről úgy hittük, hogy ez hozza meg a leg­nagyobb változást a fizika addig szilárdnak hitt épületében. Egyszerre recsegni és ropogni kezdett ez az épület s már azon voltunk, hogy egyáltalán ne higyjünk benne. Amikor azután a nyugodt megfontolás napjai következtek el, hamarosan rájöttünk, hogy az izgalom túlságo­san nagy volt. A relativitás elmélete nem sokat rombolt azon, amit a múltból hoztunk magunkkal, sőt ellenkezőleg — épített rajta. Még az éther is megmaradhatott, pedig úgy hittük, hogy a relativitás elmélete elsősorban ezt a titokzatos valamit teszi feleslegessé. Ma már újból az éther fogalmával dolgozik a fi­zika és ott tartunk, hogy az a rejtélyes valami aminek az egész űrt be kell töltenie, nem is annyira titokzatos. A fénynek és az elektromos Ságnak terjedése és a meleg sugárzása felté­telezi, hogy az éther necm összenyomható, tehát József tartózkodott, akit különféle antifa­siszta demonstrációk miatt hónapokkal ez­előtt kiutasítottak Franciaországból. Lussu nem tett eleget a parancsnak és most őt is letartóztatták. Zsebében számos viaszdenyoma- tot találtak a nizzai olasz konzulátus kulcsai­ról. Lussu minden további nélkül beismerte, hogy betörést tervezett a követségre, főleg azért, hogy a fasiszta titkos rendőrség feke­te listáit ellopja. Amikor a rendőrök Puddu- val és Lussoval elhagyták a vili tt, egy Er- cole Mastro nevű egyén jött velük szembe, aki a rendőrök megpillantásakor futásnak eredt. Rövid idő múlva őt is elfogták. Számos gyutacsot találtak nála, amelyeket Gatti volt san remoi városi tanácsos megbízásából a vil­lába kellett volna vinnie. Mastro vallomása után Gattit is letartóztatták, aki Nizzában tartózkodott, ámbár hónapokkal ezelőtt ki­utasították. A rendőrség véleménye szerint a Fonta Maria villában sikerült annak a társa­ságnak a nyomára bukkanni, amely az utol:ó egészen más viselkedésű, mint a gáz, amelyet tetszés szerint lehet összenyomni. Ezt már rég tudjuk és az étherben örvényzés által való hul­lámmozgás magyarázata sem uj. Ami nehézség azután felmerült, annak leküz­déséhez nagyban hozzájárult a quantum-teoria, amely a relativitás, elméletével egyidőben lé pett fel, azonban a fizikai világkép megváltozó sában sokkal nagyobb szerepe volt. Megrendi tette hitünket a szakadatlan összefüggésben, a természeti jeelnségek fokozatos, sohasem ug­rásszerű lefolyásában. Nulla saltus in natura,, nincs ugrás a természetben, ez az axióma egyi­ke volt azoknak, amelyek évszázadok tapaszta­latából szűrődtek le és ez axióma most egy szép napon csődöt vallott. Az elektronok felfedezése által megszoktuk azt a tant, hogy parányi, oszthatatlan elemi tes- tecskék vannak. Atomizáltuk az elektromosságot, vagyis megtaláltuk az elektronokban a legki­sebb lehetséges elektromos töltéseket. Ezt még aránylag könnyen meg lehetett érteni, mert az atomok mint oszthatatlan testecskék már év­ezredek óta foglalkoztatják a fizikát és a filo­zofált. Persze nyitva maradt a kérdés, ame yre senki sem tud felelni: miért oszthatatlanok ezek az elemi testecskék? Miért nincs kisebb elektro mos töltés az elektronnál? És valóban nem volna eszköz arra, hogy az elektront felbont­suk? Erről a kérdésről is vita indult meg az el­múlt években és sok fizikus hajlandó volt már subelektronok feltételezésére, amelyek az elek trónokról szóló tant megdöntenék. Az elektronoknál azonban sokkal súlyosabb nehézségeket okoznak az emberi értelemnek a quantumok, ezek a legkisebb, oszthatatlan hatások. De mit ért a fizikus hatáson? Nem energia, nem erő, nem mozgás, sem tömeg hanem az energiának és az időnek produktuma, fizikai fogalom, amellyel csak a fizikus és mate­matikus tud valamit kezdeni, a fizikailag nem képzett olvasó azonban nem tudja megérteni, hogy van az energiának és időnek egy legki­sebb. osztahatlan produktuma, amelyet hatás- quantumnak nevezünk. A quantumokkal tehát a fizika olyan útra lépett, amelyen a legműveltebb laikus sem kö­vetheti többé. Régebben is voltak fizikai elmé letek, amelyek matematikai bonyodalmaikká] rejtve voltak a nagyközönség megismerése elől, de legalább az alapelemeket meg lehetett akkor érteni. Ez most már megszűnt, amióta a a fiziika problémáinak megoldására nem elegen­dők az egyszerű, szemléletes elképzelések. Nézzük csak például az atoméIméJetet, amiről éppen szó van. Mit ismer ebből az ál­talánosság és mit mond ehhez a modern fizi­ka? Tudjuk, hogy minden atomnak van mag­va, amely körül az elektronok keringenek. Tudjuk, hogy a magnak éppen annyi pozitív elektromos töltése van, mint amennyi elek trón kering körülötte. A kémiai elemek egész sorát lehet csoportosítani a mag töltések szá­ma szerint és ez a rendezés az eleinek pe­riodikus rendszerevei kapcsolatban rendkívül terméketny volt a kémiában. Tudjuk, hogy az, hónapokban a francia Riviérán számos bom­bamerényletet követett el. A három olasz emigráns újságíró párisi letartóztatásával kapcsolatban a Voloníé ma érdekes leleplezéseket közöl. Mint ismeretes, Tarchanit, Ciancát és Sardellit az olasz nagy­követség feljelentésére tartóztatták le. Az olasz követség felderítő munkáját egy Msna- pace nevű agent-provocateur végezte. Mena- pace a Brüsszelben letartóztatott Bernieri ta­nár háziura volt ás ettől tudta trrg. hogy az olasz emigránsok merényletet terveznek az olasz delegáció genfi szállása ellen. Mén pá­cé a Bernieméi betöltött bizalmas állást ar­ra használta fel, hogy áttanulmányozza és lefényképezze a tanár titkos iratait. Termé­szetesen a legvadabb antifasisztának adta ki magát, de amint valamit megtudott, nyomban értesítette a párisi olasz nagykövet séget. Menapace Bern'erivei számos autó itat tett a francia Riviérára, Genfbe és Parisba. atom elek ír ónjai az egyik pályáról a másikba ugranak, ha a sugárzás által energiát veze­tünk hozzájuk és azt is tudjuk, hogy sugara­kat küldenek ki, ha az elektronok visszaugra- nak. Ezt mind el is tudjuk képzelni, ha a zse­niális dán fizikusnak, Nieis Bohrnak atom- elméletét ismerjük, amely az atom rendsze­rét naprendszerünkhöz hasonlítja. Ám a nap­rendszerben egyik bolygó neíp ugrik át a másik bolygó pályájába és a Bóhr-Iéíe atom- elmélet hovatovább leküzdhetetlen nehézsé­gek elé került. A fizikának ázinte két tudo- : mánya fejlődött ki, amelyek közül az egyik j a nagy fizikai világra, a másik a kis fizikai 1 világra vonatkozott, anélkül, hogy a tudo­mány megállapíthatta volna, hol szűnnek meg a nagyvilág törvényei és hol kezdődnek a kicsinyéi. így nem csoda azután, hogy ez a kimos helyzet az elmúlt években Nieis Bohr egyik német tanítványát, Hcisenberget és Schrő- dinger zürichi fizikust ujabb elméletre ve­zette, amely szerint az atomrendszer keringő bolygói többé már nem elektromos pontok, vagy egészen kicsiny elektromos testek, ha­nem h u 1 lám!o 1 y ainato-k és a hullámok, éppen úgy, mint a Bohr-elméletben az elektronok, körülkeringik a magvat. Az uj elmélettel megszűnt a fizika kettéhasa dósa, újból egy­séges fizika alakult ki, amelynek törvényei mindenütt érvényesek. Az a reménység azon­ban, hogy idővel a fizikai kutatás ujabb ered­ményei közelebb kerülnek a nagvközönség érteiméhez, nem teljesült, ellenkezőleg a helyzet minden ujabb eredménnyel rosszabb­ra fordult. A fizikának legújabb eredményei még inkább elméletiek, matematikaiak és mind kevésbé elképzelhetők. így vagyunk a bécsi fizikai intézet eredményével, az atomok megmérésével is. Sir Olivér Lodge, a nagy angol fizikus, ta­láló hasonlatot mondott erre: az ujabb fizikai nézetek oly rendkívüli módon meglepőek, hogy a kor társak ezeknek a nézeteknek a fejlődését nem követhetik. A matematikai­lag képzett fizikus fel hág a felhőkre, az ötö­dik térdimenzióban dolgozik. Nincs többé kapcsolata a modern kutatónak a földdel és egészen el vész a szemünk elől. Csak akkor figyelünk fel, ha olykor-olyi<or bombát dob le a magasból; Mint ezt a mostani bécsi bom­bát is. Ezért hát a laikus közönségnek nincs egyéb szerepe, mint a csodálkozás. Csodáljuk az óriási gondolkodási munkát, báunnunk azon, hogy a szellem szárnyalása milyen magassá gokba vezet és sajnálkozunk rajta, hogy ezen az utón nem haladhatunk előre. Csak az a reményünk van meg, hogy egy szép napon az elképzelés betegsége visszatér közénk és egy szerre nagy fény iobb’in. A század fordulópontján a fizikai kutatás örvendetes igéiéből indult, ugv hittük, hogy rátér arra a', utn, amely a zavarosból az egy­szerűség felé vezet, a jelenségek 'soklajiasá- gából elvisz az anyag egyszerű, végső építő­kövéig. Az Inga azonban visszaleng. Újból minden zavaros, kibogozhatatlan, a világ rej­télyei a mérhetetlenségig fokozódtak. A kutató fizikus számára ez uj teóriák ku­tatását, a fizika épületének újjáépítését jelenti, a laikus azonban neun mehet ezen az utón, félre kell állania és var da. amig a gondolat káoszából újból kia akul a tudomány egysé­ges és áttekinthető épülete. Ne feledjük, hogy száz évvel ezelőtt hason­ló volt a helyzet. Akkui egész sói ismeretlen fizikai jelenség bukkant fel, amikre magya­rázatot kellett találni. A fénynek, az elektro­mosságnak lényegét keresték. A terme-zet- filozó'fusok és kísérleti fizikusok ellenségesen állottak szemben, de a fizika nagy pionírjai, Faraday, Ampere, Ohm. Fresner és a többiek a káoszból fölépítették azt a büszke épületet, amely a technika fejlődését lehetőivé tette. Most is a természetfilozófiának ezt a kaoti­kus korszakát éljük és a bécsi fizikai intézet munkája, amikor az elektron gyorsaságát és az atom súlyát méregeti- hatalmas mérföld­követ állít azon az utón. amelvnek végén az uj filozófaij világkép mondruózius, gyönyörű, épülete emelkedik. Vccsey Zoltán dr.--------­£ cseh guibsszonyok nem akarnak kevert! síikül gombócot főzni Prága, január 9. ,.Lesznek-^ gombócok és bukták kevert lisztből?“ címen a c sk' Slovo mai esti kiadása a következőket írja: „M;nt már jelentettük, az illetékesek gondolkoztak már azon, miképpen lehetne a belfö’di gabonából őriölt liszt fogyasztá­sát növelni és ezzel a mezőgazdasági termelés vál­ságát csökkenteni. Ecé’ból kido’oroztak egy tervet a belfö’di gabona kötelező őrlésére vonatkozólag. Azok a malmok, amelyek küTfn’di gabonát őröl­nek, kötelesek volnának 40 százalék külföldi ga­bona mellett 60 százalék belföldi gabonát is őrölni. A molnárok viszont teljes joggal azt kérik, hogy biztosítsák a belföldi liszt köteles vásárlását. Ezt azonban csak akkor letud elérni, ba a külföldi és belföldi lisztet egyidejűleg adják el, azaz ba a köt lisztet keverik. E terv ellen természetszerűleg szá­mos ellenvélemény merült fel. Egyesek rámutatnak arra, hogy hasonló intézkedéseket hoztak Német­országban és ez csődöt mondott, a mezőgazdaság­nak nem használt, mások azt bizonyítgatják, hogy gazdaasszonyaink nincsenek hozzászokva cseh liszt­ből sütni és főzni, amelyről azt állítják, hogy fő­zésre és buktasütésre nem alkalmas, úgyhogy kéz alatt továbbra is külföldi lisztet vásárolnának, amellyel a háborús időkre emlékeztető lánckeres­kedelem kezdődne. Ez ellen védekezhettek talán Németországban, ahol a? ellenőrzési rendszer töké­letes, de nem nálunk, ahol likvidálni kezdték a közélelmezési minisztériumot és ezzel az ellenőrző szervezetet 180 személyre szállították le. Formális oldalról is vannak ellenvetések. Ezért az egész tervről még tárgyalni fognak." Ugylátszik. hogy a cseh gazdasszonyok fogj áh’ megakadályozni a lisztkeverést és keresztülviszlg azt, hogy a gombócot és buktát a jövőben is tiszta magyar lisztből süssék. I vonat e’é dobták áldozatokat, akitől 19 koronát raboltak Bestiális rahiögyilkosságs kssérleí Prágában Prága, január 9. Tegnap este félhat éra tájban a Prága melletti michlei erdőben bes­tiális rabi ógyü kossági kísérlet történt. Két is­meretlen tettes egy eléggé forgalmas helyen megtámadta Maryska Rudolf kocsist, ököl csapás okkal leütötték, majd elszedték rövid téiikabátját, kalapját és tizenkilenc koronát tartalmazó pénztárcáját. Azután az eszméletlen áldozatot elcipelték a közeli vasúti sínekhez és az arra haladó vonat elé dobták. A' szörnyű bűntett után elmenekültek. A sí­nekre dobott Maryskát a vonat elkapta s bal­kezén haladt át, amelyet szét roncsolt. A sze­rencsétlen ember ekkor a nagy fájdalomtól eszméletre tért, felugrott és a kresi erdészlak felé szaladt Ugyanekkor tartott az erdészlak felé Hrudimsky csendőrőrmester is és a vér- ző embert első segélyben részesítette, majd gondoskodott kórházba szállításáról. Utiközr ben kihallgatta Maryskát. aki elmondta, hogy támadói váratlanul rávetették magukat, több ütést érzett, de egyébre már nem emlékszik. Azt sem tudja, hogy miért szaladt, amikor ma­gához tért, v csak egy gondolata volt: menekülni a ve­szedelemből. Maryskát beszállították a kórházba, ahol karját kön vökig amputálták. — Uj köszönfósi módot vezettek be Kecs­kemét iskoláiban. Kecskemétről jelentik: Kecskemét összes iskoláiban bevezették, hogy a gyermekek tanárnőiket ,.Kezét csóko­lom" helyett ..Szebb jövőt" köszöntési mód­dal köszön fsék. Siessew előfizetni a Képes Késre Minden újságárusnál kapható Felbontották ez atomot s megmérték a súly Szenzációs eredménnyel végződtek a bécsi iizikm intézet kísérletei — Ezredrésznyi pontossággal mérik az atomot — 1930 január 10, péntek. ^l^<iAI^/y\AGVAR-HlRL,^P

Next

/
Oldalképek
Tartalom