Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-09 / 6. (2227.) szám

1980 Január 9, csütörtök. ^MCAI-AWaiíAR-HÍMjAr Jt prágai sajtó két tűz közé fogta Tisot a katolikus és a szlovenszkói autoaómista blokk terve miatt A félhivatalos lap csehszlováknak, a baloldali lapok irredentának kiáltják ki a szlovák nép­párt vezérét, hogy mindkét koncepciótól eirémitsék — A prágai sajtó egyik tervben sem hisz Prága, január 8. A cseh politikai köröket a katolikus pártok mai konfrenciája alkalmá­ból eléuken foglalkoztatja a katolikus blokk és ennek kapcsán a szlovenszkói autonómista blokik kérdése. A legbővebben foglalkozik a témával a németnyelvű félhivatalos, mely egyformán kétkedik mindkét politikai tömö­rülés lehetőségében. — Az úgynevezett szlovenszkói blokknak — írja a Prager Presse — a szlovák néppártban nincs jövője. Ennek bizonyítékául szolgái az a tény, hogy Hlinka pártelnök a szlovenszkói magyar pártokkal való szorosabb együttműkö­dést a leghatározottabban elutasította (??). Annál inkább vissza kell, hogy utasítsa Tiso volt miniszter politikája, amely teljesen és feltétlenül az adott tények talaján nyugszik és egész ellentétes irányban operál, neveze­tesen a cseh néppárttal való együttműködés bázisa felé, hogy a csehszlovák nép két kato­likus partja között létrehozza a politikai egyetértést. A félhivatalos úgy igyekszik beállitáni a dolgot, hogy a Tiso-féle katolikus tömörülést koncepció megvalósításának elsősorban a Slovák szerkesztősége körül tömörülő frak­ció áll útjában, melynek élén Sivák és Maohácsek képviselő áll s amely a kormány­lap szerint a néppárt hivatalos politikájával ellentétes (?) irányzatot képvisel. Ez állító­lagos ellentét miatt a Prager Presse sem a szlovenszkói, sem a kaolikus blokk létrejöt­téhez neon fűz reményt A prágai sajtó teljes tájékozatlanságát legjobban jellemzi az, hogy míg az egyik lap Tisot, mint a szlovenszkói blokk legnagyobb ellenlábasát ünnepli, ugyanakkor a baloldali lapok Tisot, mint a legszélsőségesebb szlovák szeparatista i tüntetik fel és elsősorban neki tulajdonítják a szloven­szkói blokk koncepcióját. Ezek a lapok Juriga Nándor és Toinanek Flórián volt képviselők­nek SIovernéké Ludové Noviny cirnü heti lap­jából meritik értesülésüket. Ez a Lap ugyan­is legutóbbi számában kirohan az autonómis­ta blokk terve ellen, ©lsüti rá az irredenta vád nagyágyúját s azt az állítást kockáztatja, hogy „az autonómista blokk egyenes folytatása volna a Tuka-akoiónak azzal a különbséggel, hogy a célja nem forradalom, hanem csak az irredenta eszmék konzerválása41. — A szlovák néppárton belül — írja Juri­ga lapja — még mindig él Tuka szelleme, melynek hordozója Tiso képviselő, volt mi­niszter, aki megbízatást kapott a Hlinka­part! ól, hogy a szlovenszkói magyarokkal tár­gyaljon a közös b'okk kérdésében. A blokk abban a pillanatban meg is valósul, mihelyt Tiso jónak látja. Ebből a Tiso személye körül dúló nagy hír­lapi csatából, melyet a szlovák néppárt leg- esküdtebb ellenségei vívnak egymás között, csak egy dolog tűnik ki: mind a két hírforrás rosszindulata és rossz­hiszeműsége. Mindenekelőtt hazug beállítás az, hogy a ka­tolikus koncepció kizárná a szlovenszkói blokk gondolatát, nem igaz az, hogy Tiso a katolikus kooperáció tervével agyon akarná ütni az autonómista kooperációt, mert a kettő nem keresztezi és nem zárja ki egymást. Hogy éppen Tiso személyét választották ki a cseh lapok céltáblájukul, hogy egyrészt a katoli­kus, másrészt az autonóm ista blokkért őt okolják, ez csak azt bizonyítja, hogy mind a két tervet ők szeretnék diszkreditálni és el­temetni. Tisot, a Prága iránt leglojálisabb szlovák néppáiái vezért sem átallják irreden­tává dak-kal illetni, mihelyt — éppen a konszo- lidiáció érdekében — a magyar autonomis- tákkai tárgyalni hajlandó. Ezzel akarják Tisot elriasztani, ezzel a váddal illetnének minden­kit. aki pártjátói ugyanazt a missziót kapná, amit Tiso kapott. Mi Tisoban nem látjuk sem a Prager Pres­se csehsz!o\ákját, sem a Slovenské Ludové Noviny szepa ralis táját, hanem jó sz'ovákot, akit egi/f ormán köt pártjának egyrészt katoli­kus. másrészt aulonómista programja. A prágai sajté rossz-ndulatu kampánya csak bizonyíték amellett, hogy a szlovenszkói auto- nomista párlok kooperációja igenis aktuá’is, életrevaló és nem ha ászt haté napi probléma. A prágai kerületi bíróság irattárából titokzatos módon eltűntek a Ga$da-Kraiochvil-pör aktái Kralochvü ügyvédje perújítást hért s kitűnt, hogy a por egész anyaga elveszett — íraiethatlódás vagy iratlopás? — Prága, január 8. Az egész közvélemény előtt ismeretesek még azok az események, melyeknek három évvel ezelőtt Gajda tábor­nok, volt vezérkari főnökhelyettes, a szibé­riai csehszlovák légió egykori főparancsno­ka volt a szén vedlő hőse és amelyek a hihe­tetlen magasra lendüli szerencsefi karrier­jét váratlanul kettétörték. Gajda gyors letö­résében nagy része volt Kralochvil egykori legionista őrnagynak, aki a szibériai légió történetéről Írott könyvében súlyos kritikát gyakorolt Gajda főparancsnoki működése fö­lött s többek között megvádolta azzal, hogy saját apósa, Kolosak tábornok vesztére tört s a háta mögött összeköttetést tar­tott fönn a szovjettel. Ezzel Kratochvil kém­kedés és hazaárulás gyan újának árnyékát ve­tette Gajdára. Gajda ellen eljárás indult s alegfelső katonai fórum ítélete után, mellyel megfosztották rangjától és nyugdija jelenté­keny részétől, becsületsértésért pörbefogla Kratochvil őrnagyot. Kratochvil bizonyító el­járást kórt, amit a bíróság meg is engedett, így Kratochvil nagyjában ugyanazt a bizo­nyítási anyagot sorakoztatta föl Gajda ellen, mely a Gajda fegyelmi eljárása során is dön­tő érvként szerepelt a volt vezérkari főnök ellen. Még a külügyminisztériumtól beter­jesztett terhelő bizonyitékok, a szovjemisz- sziónaik Gajdéról szóló Prágából Moszkvába küldött három sifrirozott szikratávirata is szőnyegre került a polgári bíróság előtt. A bí­róság azonban Kratochvil bizonyítási anya­gával nem látta beigazoltalak, hogy Gajda kém­kedett volna és Kratoohvi.lt becsületsértésben elmarasztalta. Ily előzmények után óriási föltűnést keltett Prágában a Pravo Lidu estilapjának ma dél­utáni hire, hogy e Gajdára nézve nagyfontos- ságu por ügyiratai nyomtalanul eltűntek a hiróság kezéből. A iap jelentését az alábbiakban minden változtatás nélkül közreadjuk: A Pravo Lidii felenSése az iratok odisszeájáró! Az egész közvéleményt bizonyára meg fog­ja lepni híradásunk: a Gajdu-Kratochvil-Szolovjev-féle becsü­letsértési por ügyiratai eltűntek a bíróság irattárából. YíilószinIlleg ismeretlen tettes tüntette el őket, akinek nagy érdeke fűződött ahhoz, hogy Slribrny ur mostani szövetségesének, Gajda exgeo orális katona-képviselőnek a be­csületsértési ügye ne kerüljön uj tárgyalás alá. Hogy történt az iratok eltűnése, illetve el­tüntetése, egyelőre nincs kivizsgálva, de annyi mindenesetre ismeretes, hogy a prágai kerületi büntetőbíróság irattárából lopták el azokat. Fényes egyházi keretében iktatták uj katolikus plébánosát Buhnics püspök végezte a beiktatás szertartását — A város egész társadalma üdvözölte Sándor János kanonokot Rimaszombat, január 8. (Munkatársunk táv­irati jelentése.) Bubnics Mihály rozsnyói püs­pök fényes papi segédlettel iktatta be Vizke- reszt napján Rimaszombat uj plébánosát, Sán­dor János dr.-t. Szeman Endre pápai prelátus halálával megüresedett rimaszombati plébánosi állásra ugyanis a kegyúri jogokat gyakorló csehszlovák kormány hozzájárulásával Sándor János dobsinai plébánost, címzetes kanonokot nevezte ki a megyés püspök. Az uj plébános vasárnap délután rokonai kísé­retében autón érkezett meg Rimaszombatra, ahol ünnepélyesen fogadták. A hivek élén Fuhrmann István adminisztrátor-lelkész üdvö­zölte az uj lelkipásztort, aki megkapó szép sza­vakkal köszönte meg hívei üdvözletét. Ezután Bányay József d,r. hittanár mondott beszédet. A litánia után az uj plébános az oltári szentség­gel kezében megáldotta hivoit, majd százakra menő tömeg sorfala között vonult uj parókiá­jára. Vizkereszt napján tiz órakor vette kezdetét a virágdíszbe öltöztetett templomban a be­iktató ünnepi istentisztelet, melyet Bubnics Mihály megyés püspök cele­brált Dittel István kanonok, Kristofcsák János nagyszuhai, Mihalovics Gyula losonci esperes- plébánosok és Bányay József dr. rím aszómba ti hittanár segédletével Pár perccel tiz után az „Ecce Sacerdos Magnus“ fenséges hangjai mel­lett vonult be a főpásztor az uj plébános kísére­tében a zsúfolásig megtelt, templomba. Az evan­gélium felolvasása után Bubnics püspök telje? íőpásztori ornátusban foglalt helyet az oltár előtt, ahonnan megindító szép saavaJk kíséretében adta át Sándor dr.-uak a papi hatalom jelvényeit: a templomkulcsot, a síólát és evangéliumot aki azokat mélyen meghatódva vette át fő­pásztora kezeiből. Bubnics püspök beiktató beszédében főleg ar­ra helyezte a hangsúlyt, hogy az egyház minden tagja saját nyelvén gyakorolhassa vallását a rimaszombati plébánia területén ég ezért elren­delte, hogy a jövőben minden vasárnap félkilenckor magyar, féltizkor szlovák, féltizenegykor magyarnyelvű istentiszletet tartassák. A beiktatás után Sándor dr. a szószékről mon dotta el székfoglaló szentbeszédét. A szeretet é.g a béke atyja kivin lenni, — mondotta — s a rimaszombati plébániának s híveinek biztosita ni akarja a lelki jólétet. A szeretet és a biza­lom érzése hozta Rimaszombatba ée ugyanezen érzések fogják a jövőben is vezetni, s ezért hí­veitől ie bizalmat és szeretetet kér. Az ünnepi szentmise elvégzésével, amely alatt az egyházi énekkar Fuhrmann István karnagy vezetése mellett több megható egyházi éneket adott elő, a papok csoportja Bubnice püspökkel az élén a plébániára vonult. A plébánia emeieti nagytermében kezdetét vette a küldöttségek fo­gadása. A rimaszombati kát. egyháztanács és a hivek nevében id. Rárossy Gyula dr., az egy- liáztanáos elnöke magyar nyelven, Omylják János postaigazgató szíováknyelvü beszéddel köszöntötték a plébánia uj lelkipásztorát. A re­formátus egyház nevében Zehery István dr fő­gondnok, az evangélikus egyház nevében Ba­rátai Károly lelkész, a zsidó hitközség képvise­letében Singer Rezső főrabbi, Rimaszombat vá­ros tanácsa meg bízásából Kapczy Tamás vá­Az ira>tok rendkívül fontos tanúvallomáso­kat tartalmaztak, melyek kedvezőtleTiek és rendkívül kellemetlenek Gajdára nézve, mint már a tárgyaláskor is megjegyeztük, an­nak idején Molodkovszlrij és mások vallomá­sánál. Tökéletes képét nyújtották a tárgyalásnak és a meglepetésként ható Ítéletnek, melyet akkor Zsizsak bírósági főtanácsos hirdetett ki, akit különben azóta egy közte és egyik gépirónő között lejátszódott jelenet miatt el­helyeztek a büntető bíróságtól. Az iratok a por wjrafelvételéhez egysze­rűen néllciilö zhet ellenek. Kratochvil védőügyvédje, Boucsek dr. a por ujraf öl vételét szorgalmazta. Már szó is volt az ujraf öl vételről, mikor az iratoknak egy­szerre csak nyomuk veszett. Talányszerü eltűnésük a következő körül­mények közt történt: Boucsek dr. ügyvédtársa, ^ebeszár dr. el­küldte egy irodistanőjét, hogy a Gajda-Kra- toohvil-féle ügyiratok bizonyos részét irja le a tervezett pörujrafölvételhez. Az irodistanő .jelentkezelt az illetékes osztályban, ahol azt a Pölvilágositást kapta, hogy a kívánt iratok a birósági irattárban vannak. Elment tehát az irattárba, de az iratokat ott sem találták. Megkezdődött utánuk a hajsza. Keresték őket minden polcon, minden Íróasztalban, de hiába s ezért aztán jelentést tettek a biróság el­nökségének. Birákból álló négytagú bizottság hiába ku­tat az iratok után. mintha csak a föld nyelte volna el őket és már nehány napja nincs semmi nyom, amely legalább némi fényt derítene a titokzatos irat- eltűnésre. Az iratok eltűnéséről, illetve ello­pásáról értesítették Bouoseket, aki engedélyt kapott az iratok kinyomoztáfásá­ra. A köteg iktat ős zárna, mint Nebeszár dr.-tól értesülünk, T. III. 1353—26 volt. A fontos ügyiratoknak a bírósági irattárból való eltűnését a legszigorúbb titokban tart­ják és a kerületi büntetőbíróságon emiatt nagy kutatás folyik, aminek okait senki sem akarja földeríteni. Jellemző és érdekes, hogy az iratok az idő­ben tűntek ©1, amikor a közvéleményben el­terjedt annak a hire, hogy Boucsek dr. az egész pör ujrafelvételét kérelmezi. Az esetre nyomban visszatérünk, mihelyt a tettes nyomára búk kannak és megállapítják, hogy az iratok hová kerültek, ki tulajdonítot­ta el őket. mert egyetlen bírónak sem szabad birósági üryiratokat a lakására vinnie. De az esetben letagadhatatalan tény egyelőre, hogy ezeket az ügyiratokat, mint N ebes ár dr. közli velünk, nehány na/p óta hasztalan keresik. ro?á titkár mondott a küldöttségek élén üd­vözlő beszédet. A beiktatási misén megjelentek a katonai helyőrség, a törvényszék, a járási hivatal, a pénzügyi hivatal, a gimnázium és a polgári, va­lamint elemi iskolák küldöttségei, nemkülön­ben az összes társadalmi, kulturális és jótékony- sági egyesületek képviselői. Dobsina várost külön deputáció képviselte, valamint a dobsinai katolikus egyházköz^g képviseletében is külön küldöttség jelent meg. Ez utóbbi, valamint a rimaszombati katolikus egyháztanács Bubnics püspöknél is tisztelgett. A küldöttségek fogadása egy órakor ért vé­get. Utána az uj plébános ebéden látta ven­dégül Bubnics püspököt, paptársait, valamint az egyháztanácsot és a dobsinai kiküldöttsé­geket. A rimaszombati plébánosi állás betöltésének kérdése tehát — ami az egyházi főhatóságnak hosszú hónapokon át komoly gondot adott — a mai beiktatással közmegnyugváseal oldódott meg. Sándor János dr.-ban méltó utód kerül a bol­dogult Szeman Endre örökébe. Az uj plébá­nos eddigi munkássága legnagyobb biztosíték arra nézve, hogy a társadalmi, felekezeti és nemzetiségi békének igazán hivatott aposto­la lesz, amint régente Nagyszuhán, majd pe­dig Dobsinán is annak bizonyult. A rima-szombati katolikusság mély vallásossá­got, szilárd erkölcsi meggyőződést, testvéri sze- retetet és a nemzetiségekkel békén megférő magyar öntudatot tanult hosszú éveken át Ri­maszombatban működő Szeman Endréről. A katolikus társadalom büszke is ezekre az er­kölcsi értékekre, soha nem kívánta és ma sem akarja más nemzetiségű, vagy felekezeti polgár­társainak jogait megcsonkítani és nincs más vágya, minthogy uj lelkipásztorának vezetése mellett csorbithat.atlanul, zavartalanul élhesse a maga lelki életét és fejlődhessen, gazdagod­hasson a hit áldásaiban, továbbra is ápolhassa azt a nemes kincset, amelyet neki Szeman Endre lelki örökségül hagyott. —----------- Benkovits Gyula, j 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom