Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-09 / 6. (2227.) szám

sát hozzácsatolták a többi terimimuskérdés komp lex u mák oz. 9. A nénié! vasutak tarifájának kérdését a nómot szakértők javaslatának benyújtásáig lövették a napirendről. 10. ,,A múlt likvidálásának” ügyében szá­mos tárgyalás van folyamatban. Ez a tiz pont a Young-szerződésre vonatko­zik, azaz a Jaspar-bizoltsághoz tartozik. A Louoheu r-bizot-tság tárgyalásai egyelőre neon vezettek eredményhez, de — mint ismeretes — az osztrák és a bolgár probléma közelebb ju­tott a megoldáshoz. A magyar ügy egyelőre teljesen nyílt. Francia körök véleménye sze­rint a konferencia január 20-ig fog tartani. Paris ágazat a ti Tardieunak Páris, január 8. A francia lapok minden te­kintetben azonosítják magukat Tardieu mi­niszterelnök erélyes hágai fellépésével és az­zal a rendreutasítással, amellyel a német de­legációt illette. Ugyanekkor az Echo de Paris beszámol a létesítendő nemzetközi jóvátételi bank szervezetéről. A bank igazgatóságában öt semleges igazgatósági tag fog ülni, egy spanyol, egy holland, egy svéd, e°y svájci és egy argentínai. Négy más igazgatósági tagsá­got választások utján töltenek be. A pégy tag­ságért Hágában máris megindult a harc. Len­gyelország feltétlenül helyet kér az igazgató­ságban, a ki sántán! is, Görögország is. Ugyan- elekor a balti államok azt követelik, hogy Finnországot az igazgatóságba válasszák. Ausztria is helyet kér. Anglia, aki csak két tagságot kapott Németország és Franciaország 3—3 tagságával szemben, azt követeli, hogy a domíniumok két in'abb helyet kapjanak, egyet Kanada és egyet Délafrika. A HiiifgiTar ögy pénteken kerül a BrOiieheur-hizotisdg elé Hága, január 8. A magyar kérdés tárgya­lása előreláthatóan péntekre marad. A mai napot ugyanis bizalmas tanácskozások töl­tik ki, Formális iiíés csak holnap délelőtt lesz, amikor a nem német jóvátétellel foglal­kozó bizottság folytatja tárgyalásait a bal- j gár jóvátételről. Hagffüf gá?©^fck! Hága, január 8. A magyar delegátusok há­gai időzésével kapcsolatosan minden szemlé­lőnek föltűnt, hogy a nagyhatalmak képvise­lői milyen megértéssel fogadják a magyar ki­küldötteket, különösen pedig Bethlen Isfctán gróf miniszterelnököt. Az a szívélyes fogadta­tás, amelyben a miniszterelnöknek része volt és azok a bizalmas tárgyalások, amelyek a magyar delegátusok és a nagyhatalmak egyes képviselői között lefolytak, arra késztették a kisantantot, hogy még erősebb sajtópropagan­dát indítson. A külföldi sajtóban különösen csehszlovák részről azt Ianszirozzák, hogy Magyaror­szág hajlandó lemondani a vegyes döntő­bíróságról és azok helyébe más fórumot kíván állítani. Ez a híresztelés is a valótlan­ságok közé tartozik. A magyar kormány változatlanul ragaszkodik a vegyes döntőbírósághoz és egyáltalában nem hajlandó a békeszerződésekben biztosított vegyes döntőbíróság helyett egy más fórumot elismerni. & frsnsfsfc a íOKiánels Hága, január 8. A francia delegáció tagjai az újságíróknak adott bizalmas információk ■során hangsúlyozták, hogy a francia kormány helyteleníti Románia magatartását a vegyes döntőbíróságból kivont román bíró miatt. Emiatt azonban a nagyhatalmak felelőssé nem tehetők. A nagyhatalmak egyébként igyekez­nek rávenni a kisantantot, hogy mérsékeljék a bemutatandó számlájukat, nehogy Magyar- ország kielégithptctlen és telje&ithetetlen kö­vetelésekre hivatkozhasson. Álhitek Budapest, január 8. (Budapesti szerkesztősé­günk telefo-njelentése.) Prágai körök a külföldi sajtóban állandóan olyan híreket terjesztenek, hogy Magyarország a trianoni békeszerződés­ben biztositott döntőbírósági jogairól lemon­dana és helyettük másrészről kapna kártalaní­tást. Ezek a .híresztelések csupán a nem infor­mált külföldi közvélemény megtévesztésére szolgálnak és teljes mértékben alaptalanok. A jf?aneiák sent eptímistök SSfobé Páris, január 8. A sajtóvélemény tegnapi optin izn usa a hágai konferenciát illetően egyszeriben megváltozott és a helyzetet igen súlyosnak Ítélik meg a keleti jóvátéte­lek miatt. A Volonté szerint, ha Bethlen to­vábbra is fönntartja makacs álláspontját, úgy nagy viharok várhatók ás a szövetsége­sek ez esetben Magyarországot határozott gazdasági n egtorló intézkedésekkel fenye­getnék meg. Ezen gazdasági szankciókat állítólag meg is szövegezték. Háromszázezer magyar rokkant távirata Bethlennek Budapest, január 8. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjeléntéso.) Háromszázezer magyar hadigondozott, nevében Bethlenhez sürgöny érkezett Hágába. A magyar hadirokkantait arra kérik a miniszterelnököt, hogy seinrni- esetro se vállaljon Magyarország számára to­1930 január 9, csütörtök. MH—nagá iiiiina—— Novemberben lesi a csehszlovák köztársaság második népszámlálása A magyarságnak el© kell készülnie a fontos aktusra - 1 Prágai Magyar űrlap statisztikai cikksorozatot kezd­Prága, január 8. 1921 február 15-én hajtot­ták végre a csehszlovák köztársaság terüle­tén az első hivatalos népszámlálást. A nép­számlálásról intézkedő törvény Csehszlovákiá­ban éppen Uigy, mint több modern államban, úgy rendelkezik, hogy a népszámlálást minden tízéves lusztruníban egyszer hajtsák végre. A tízéves lusztrum most már befejeződéséhez közeledik, egy hónap múlva kilenc esztendeje lesz annak, hogy az első népszámlálást végre­hajtották. Az újabb népszámlálásra tulajdon­képpen csupán Í931-bon kellene sornak kerül­nie, azonban, mivel a statisztika is szereti a kerek számokat, a statisztikai hivatal által kiadott információk szerint a második népszámlálást ebben az esztendő­ben hajtják végre. Hogy a zenit a n lehetőleg betartsák a tízéves időközt, a népszámlálást az esztendő végén, november hónapban ejtik meg. Ezzel szemben az üzemek megszámlálása, még pedig úgy az ipari, mint a mezőgazdasági üzemeké, már május hónapban végbe fog menni. Ez a má­jusi népszámlálás olyan hatalmas arányú lesz, aminőre Csehszlovákiában még nem volt pél­da és egész sereg érdekesebbnél érdekesebb statisztikai adatot fog eredményezni. A mező- gazdasági számlálás eredménye iránt a római nemzetközi agrárstatisztikai hivatal is érdek­lődik és Csehszlovákia éppen azért köteles a számlálásnak ezt a fajtáját is végrehajtani, mert tagja ennek az intézménynek. Ez a nép­számlálási munka terjedelmének kibővítését és igy a statisztikai hivatal újabb hatalmas megterhelését jelenti a novemberi népszámlá­lás különben is terjedelmes munkakörén kívül. Az 1921-ben végrehajtott népszámlálás al­kalmával az országos statisztikai hivatalban nem kevesebb, mint negyven tonna, négy vagon számlálási ivet dolgoztak föl a tiszt­viselők. A népszámlálás költségei kerek húszmilliót tettek ki s mivel a munka, az idén szaporodni fog, ennek az összegnek jelentékeny emelke­dése várható. Minálunk a népszámlálásnak nemcsak gazdasági, hanem nemzetpoiitikai jelentő­sége is van és ezért a magyarságot már most, jó eleve elő kell készíteni a csehszlovák köztársaság má­sodik népszámlálására. A magyarság politikai pártjaira és a magyar sajtóra hárul a föladat, hogy a magyar tömegek legszélesebb rétegei­vel megértessék, milyen óriási jelentősége van annak, hogy minden­ki tisztában legyen a népszámlálás fontos­ságával. Elég, ha arra hivatkozunk, hogy a nyelvi jogok gyakorlása a 20 százalékos kisebbséghez van kötve s elég, ha rámutatunk arra, hogy az 1921. évi népszámlálás alkalmával — az ismert nép­számlálási eljárás alapján — egyes jelenté­keny magyar kisebbségi városokban és kerü­letekben a magyarság létszámát egészen a 20-as százalékszámig, vagy még azon alul is leszorítottak. A sajtó akkor végzi el a magyarsággal szemben való kötelességét, ha a magyarságot jóelőro fölvilágosítja, a népszámlálás körül fölmerülő kötelességeiről és teendőiről. Uj népszámlálásra készülünk tehát és így aktuális és gyakorlati, jelentőségű lesz, ha az 1921 -es népszámlálás földolgozott eredményei és az azóta befutott statisztikai adatok alap­ján a magyar kisebbséget közelebbről érdeklő statisztikai tényeket tudományos módszer szerint, általános érdeklődésre számottartó cikksorozatban foglaljuk össze. Ebben a cikk­sorozatban csupán a statisztikai hivatal által kiadott, tehát hivatalosan approbált adatok szerepelnek. Az adatok egybevetéséből a fi­gyelmes olvasó maga is érdekes következteté­sekre fog jutni, azonban ezt a munkáját a le­hetőséghez képest mi magunk is elősegíteni igyekszünk. A forrásmunkák A statisztikai hivatal 1924-től megjelenő ha­talmas kiadványaiban bocsátotta közre az 1921-es népszámlálás eredményeit. Az\ azóta befutó jelentéseket, amelyek főleg a népese­dési mozgalmakra vonatkoznak, időszakon- kint földolgozzák és időszakos közlemények­ben publikálják. Ezek a hivatalos kiadványok adják ennek a cikksorozatnak forrásmunkáit. A forrásmunkáik közül is két értékes statiszti­kai munka emelkedik ki. Bobács Antal dr. miniszteri' tanácsosnak, az állami statis ztikai h ivatal egyik vezet ő - tisztviselőjének tollából 1928-ban értékes ta­nulmány jelent meg a csehszlovák köztársa­ság népesedési mozgalmáról. Ebből a tanul­mányból, valamint a csehszlovák köztársa­ság statisztikai kézikönyvéből nagyon érde­kes és jó, részben ismeretlen adatokat me­ríthetünk, használható következtetéseket von­hatunk le. A köstirsaság népének természetes szaporulata A természetes szaporulat mint statisztikai fogalom azt a különbségei jelenti, ami a szü­letések és a halálozások száma között mutat­kozik. A nemzet élete akkor egészséges, fej­lődése akkor biztositott, ha a természetes sza­porulat pozitív, vagyis a születések száma fe­lülmúlja a halálozások számát. Csehszlovákiában a természetes szaporulat pozitív, de igen nagy ingadozásokat mutat, amennyiben 8.95 és Í2.25 között mozog. 1919-ben volt a legkisebb, ekkor 1000 lakosra 22.89 születés (minimum) és 18.42 halálozás esett, a természetes szaporulat tehát 3.92 volt. A következő évben, 1920-ban növekedett a |8€K©9i»aX®§c8tái| Kérje a csizi jód brótn' ivó- és íürdőlurák használati utasítását. | Csízfürdő. | születések száma, 1000 lakosra ekkor már 27.25 születés jutott, de a halálozás is 18.96-ra emelkedett. A halálozások számában 1920 volt a rekord- esztendő. A természetes szaporulat tehát 7.64 volt. 1921-ben még több volt a születés (29.68) s a születések számának rekordesztendeje 1921 volt, a halálozási szám viszont 17.70-re csökkent, vagyis a természetes szaporulat 11.32-re emelkedett. 1922-ben 28.72 születés és 17.60 halálozás jutott 1000 lakosra, a természetes szaporulat 10.45 volt. 1923-ban éri el a természetes szaporulat a rekordját. A születés ugyan 27.93-ra csökken, a halálo­zás azonban még mélyebbre, 15.01-re csök­ken. Ez a halálozások minimuma. A természetes szaporulat tehát 12.25. — 1924- ben 26.49 születéssel szemben 15.35 ha­lálozás áll, a természetes szaporulat 10.49. — 1925- ben 25.70 a születés, 15.22 a halálozás, a természetes szaporulat 9.90. — 1926-ban 25.18 a születés, 15.58 a halálozás, a szaporulat 9 02. 1927-től kezdve a születések száma csökke­nőben van, az 1919. évi minimumhoz köze­ledik s ez az irányzat állandónak mutatko­zik. 1927-ben 23.83 a születés’ 16.02 a halál, a ter­mészetes szaporulat 7.28-cal az 1919. és 1920. évi depresszió közé kerül. 1928-ban 23.26 a születés, 15.13 a halál, a természetes szapo­rulat 8.13. Tiz évi átlagot megvonva, megállapíthatjuk, hogy az 1919—1928. periódus születési átlaga 26.10, halálozási átlaga 16.50, természetes szaporulata tehát 9.6. Ez az átlag megfelel Magyarország, Dánia, Norvégia, Finnország, Németország természetes szaporulatának, ami szintén 10 körül mozog. Ha a világstatisztika adatait vesszük tekin­tetbe, ez a közép típust jelenti. (A magas tí­pusban a kínai alföld 31, Guatemala 25, Szovjetoroiszjország, Egyiptom 19, Bulgária 18 |Remeteki cukorka-KcuéGgr; rs.&íxeptsso -mewj vezet. Kis típus Ausztria 4.5, Észtország 1.5, Franciaország 1.3, inig a természetes szapo­rulat gyakran negatív"Mexikóban.) 1 ' Rusziíisskén a legnagyobb , a teimtessates szaporulat Ha a különböző országrészek születési és halálozási arányszámát vesszük vizsgálat alá, egy igen meglepő törvényszerű jelenségre bukkianunk. A születések számának átlaga nyugatról kelet felé emelkedőben van s ez az emelke­dés a Fehér Kárpátoktól keletre igen jelen­tékeny mértékű. A halálozási átlag szintén a kárpáti országokban a legmagasabb, de itt a különbség nem annyira szembeszökő. A természetes szaporulat átlaga Szlovén- szkóban és Ruszinszkón jóval magasabb, mint a történelmi országikban. Ez azt je­lenti. hogy Szlovenszkó és Rusziuszkó la­kossága jobban szaporodik a történelmi or­szágosánál. Ezt a statisztikai tényt a következő kis táb­lázat mutatja: 1000 lakosra jut te rr.éyzetes szaporít at születés ha'átozás 1911 - 8 at ag­Csehország 21.28 15.41 5.87 Morvaország 24.14 15.56 8 58 Szilézia 26.68 15.62 11.06 Szlovenszkó 33.81 19.17 14.64 Ruszinszkó 41.05 23.47 17.58 Ha ezeket a beszédes számokat egybevetjük egymással, megállapíthatjuk, hogy Ruszinszkón évenként kétszer annyi gyer­mek születik, mint Csehországban. Moh! már mi lehet ennek a feltűnő statiszti­kai ténynek az oka? Ennek megállapítása a szociológusnak a feladata. Annyi bizonyos, hogy aki tisztára a materialista iskola szem­szögéből tekinti a köztársaság népesedési vi­szonyait és a népesedési viszonyok alakulását kizárólag a gazdasági viszonyokkal igyekszik megmagyarázni, az tudományos módszerével itten csődöt vall, amennyiben tagadhatatlan tény, hogy a gazdasági viszonyok a köztársa­ság nyugati felében sokkal jobbak, mint a ke­leti fel ében. a népességnek ~ kezében jóval több vagyon van ott, mint a kárpáti országok­ban, az életstandard is jelentékenyebben ma­gasabb és mégis azt tapasztaljuk, hogy az elszegényedett Szlovenezkón és Ru­szinszkón a természetes szaporulat feltűnő arányban múlja felül a történelmi országok t ormós % o te s szaporít latét. Elvesek kultunuaenvre hivatkozni és a francia példával akarják beigazolni, hogy a születések számának csökkenése éppen a nemzet kulturális fejlettségét, tu[érettségét mutatja, míg primitívebb, kultúrát lanabb né­peknél a szaporodás aránya nagyobb. A tétel­nek ez a felállítása hamis és igy nem tudunk más magyarázatot találni, mint azt az egyet­lenegyet, hogy a vallásos szlovenszkó! és ru­szin szkői nép nem akar ellenkezésbe jutni vallásának törvényeivel és teljesíti Istennek meg a természetnek szent parancsát. (Folytatjuk.) Vécsev Zoltán dr. — Szeretőm és er'-"’ - Uerczeg Gábor január 11-én, szombaton tartja előadását a Primáspalota tiikörtermében a fenti tárvvról. Olyan téma ez, amely a mai életvisz^rv'-1- az érdeklődés előterében áll és mé'tán felkölti a közönség érdek- ődését. Az előadó éles neglótásu, eredeti szem- izövből Ítélő u’fiő"iré -e-i fo'-1',Vn-é«a révén ál­landóan ott tartja kezét az élet. a társadatom ütő­erén és igy Pozsonyban, — ahol o-m;^ csak szocio- ’ógnsok és orvosok tartottak ily tárgyú előadást, — bizonnvnl a közöneé" sv'1 k"'v fog érdeklőd­ni az előadás iránt. A jegyelővétel nagy érdeklő­dés mellett folyik. vábbi terheket, mert az ország a háború rok- kantjairól sem tud megfelelően gondoskodni. Két ellentétes vilég politikai harca Budapest, január 8. (Budapesti szerkesztősé­günk telefonjelontése.) A Magyarság „Hága éá Prága” cím alatt vezércikket közöl, amelyben a hágai konferenciával foglalkozva megálla- pitja, hogy két ellentétes világ politikai har­cáról, nem pedig pénzügyi kérdések likvidálá­sáról van szó. ’A kisantant képviseletében csak látszólag viszik a szót Mironescu és Titulescu, a va­lóságban Benes irányítja a háttérből a ma­gyarellenes manővert. Benes és társai szemrebbenés nélkül írták alá a döntőbírósági szerződéseket és készséges hajlandóságukat fejezték ki arra, hogy minden vitás nemzetközi ügyet a döntőbíróság elé visznek. És mi lett a vé^e? A döntőbírásko­dásnak csupán olyan határozatait hajtják végre, amelyek a legyőzöttokre marasztalók, sőt a dolgok odáig fajultak, hogy a kisantant a döntőbiró&ági záradékot kapitulációnak bé­lyegzi és annak törlését, követeli, különben hatalmi megtorlással fenyegetőzik a lefegy­verzőit Magyarországgal szemben. A nemzet­közi jog szentségéről, a fenyegetett békéről, a i nagyhatalmak presztízséről és tisztességéről van itt szó, amely nem engedheti mog, hogy Titulescuék megzsaroljanak egy legyőzött, de jobb sorira érdemes nemzetet. Az optimista Benes Hága, január 8. Walko Lajos magyar kül­ügyminiszternek Lenesnél tott tegnapi látoga­tása során Benes hangoztatta, hogy kedve­zően Ítéli meg a helyzetet és lehetségesnek tartja a megegyezést. A politikai kombiná­ciók közt két érdekes kombináció merült föl Hágában. Az egyiket az olasz delegáció vetette löl a keleti jóvátétel megoldása érdekében. A terv lényege az, hogy a keleti államok közös alapot létesítsenek és ezen alapba fizessék egyenkint tartozásaikat, a követeléseket pedig ebből a közös alapból elégítenék ki. Illetékes magyar helyen erről a tervről mit- sem tudnak. A másik kombinációt a német de­legáció vetette föl, amelynek lényege az, hogy a nagyhatalmak nyomást gyakoroljanak a kisantantra, hogy mielőbb pozitív erodméuy- nyel befejeződhessék a konferencia. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom