Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-09 / 6. (2227.) szám

K90 január 9, csitSrtöfc. 3 Az alsótátraíüredi Srofeár-in- tézetre „ 900.000 a. munkácsi áll. kórházra ,. 1-00.000 ’Az ungvári háibaképzö intézetre „ 1.000.000 a* ungvári bakteorol ógiai in­tézetre M 800.000 k& alsószlatinai járváuykór- íházra v 100.000 ' « ^ I Az állami vasutak uj vasútvonalakra töb­bek között ezeket az összegeket irányozták ©lő: rA Handilova—felsőstuibnyaira Kos 80,000.000 'A Vöröskő—margiffalvaiira « 9,000.000 A Vesely—vágujhelyire „ 11.400.000 A Bánoc—vajánira „ 400.000; A vörösfcői vasútvonalra tehát ismét csak csekély összeg van előirányozva. 1930~ban a 92.8 kilométer hosszú vonalon kb. 20 kilomé­teren akarják az alagutak vastalapzata kiegé­szítésének 25 százalékát befejezni. Január 25-án tartja évi közgyűlését a Magyar Népszövetségi Liga Losonc, január 8. A Csehszlovák Köztársa­sági Magyar Népszövetségi Liga elnöksége most küldte szét a meghívót a Ligának 1930 január 25-én cL u. 5 órakor Losoncon az ev. ref. egyház tanácstermében ((Nagybég-u. 3) megtartandó rendes óvd közgyűlésére. A köz­gyűlés tárgysorozata: 1. Novek Béla elnök elnöki megnyitója. 2. Elnöki bejelentések és előterjesztések. 3. Ssüllő Géza díszeinek, nemzetgyűlési képviselő beszámoló beszéde. o. Esetleges indítványok. AZ ÓPIUM Géni, január 7. Alinak a szörnyű pusztításnak, amelyet az ópium szörnyű mérge világszerte végez, megdöbbentő képe bontakozott M azon a kongresszuson, amelyet a Népszövetség nemzet­közi opiumkongressicusa tartott. Három hónapon keresztül folytak ezek a tárgyalások, nagyhangú kijelentések hangzottak el, kötelekre menő jegy­zőkönyv készült, végül is abban állapodott meg a kongresszus, hogy az életpusztitó kábítószer gyár­tását szigorú korlátok közé szorítja. Egyszóval a nagyhangú összejövetel nem tagadta meg önmagát, sem azt, hogy a Népszövetség c 'gére alatt műkö­dik — ami a tapasztalatok szerint azt jelenti, hogy számbavehetó komoly munkát amúgy sem fog ki­fejteni soha. Emlékezetes, hogy a kongresszust e semmitmondó langymeleg határozata után feltűnő módon hagyta ott az Egyesült Államok kiküldött­je, aki ugylátszik jóetőre látta, hogy ennek a só- hivatali határozatnak éppenséggel nincs gyakor­lati értéke. Pedig, ha van a világnak földterülete, ahol komoly óvintézkedésre van szükség e téren, úgy ez a terület: Amerika. Köztudomású, hogy az Unió nagyon sok gondot fordít s igen nagy áldozatokat hoz a közegészség- ügy érdekében s az elért sikereket az ópium- szenvedély rohamos terjedése — amely nyilván kapcsolatban van az alkoholtilalommal — komoly veszély fenyegeti. Az Egyesült Államok statisztikája szerint ugya­nis ópiummal s annak morfium és heroin nevű preparátumaival nem kevesebb, mint egy millió ember pusztítja szervezetét. Ezt a számadatot azonban R. H. Hobson, az Internacional Narcotic Education Association elnöke négy millióra teszi. Jellemző adat egyébként, hogy a pár éve működő nevyorki rendőrosztály, amely kizárólag a narko- i 'li'kus szerek csempészeinek s árusítóinak ellenőr- j zésével vau .megbízva, közel 15 ezer ópium keres- - bedől és csempészt fogott cl eddig. Az ópium aránylag igen drága, egy adag hét és fél dollárba kerül, ezen az alapon C. Simon rendőrfőnök szerint az áldozatok évente körül­belül kilencszázezer dollárt költenek e mérgekre, mig mások becslése szerint több mint három mil­liárd dollárt fordítanak erre a célra egy esztendő alatt Amerika területén. Különösen nagy a csem- pészkereskedelem Mexikóban és Kanadában, ezzel szemben hiábavaló minden szigorú intézkedés, a furfangos csempészeknek sikerül kijátszani leg­többször az éber vámőröket is. E nagymértékűi csempészet legnagyobbrészt abban találja magya-j rázatát, hogy az ópiummal űzött kereskedés rend-| kívül jövedelmező s a csempész körülbelül ezerj percentre dolgozik. Fogalmat alkothatunk a világ ópium fogyasztásá­ra vonatkozólag, ha tudjuk, hogy Rina egyetlen tartományából az 1927. év folyamán 400 tonna ópiumot szállítottak el. India normális körül­mények között 800 tonnát szélit külföldre s Per­zsia állami bevételeinek 15 százalékát az ópium fedezi. Az ópiumfogyasztás annyira el van terjedve! Indiában, hogy ott már a kis gyermekek is rágl- csálják a mák ópiumot tartalmazó leveleit. Teher­hordók, matrózok s az alsóbb néposztály óriási! számban tartozik e veszedelmes kábítószer élvezői; sorába, sőt — ami meglehetősen furcsán hangzik, | még a lovak italába is ópiumot kevernek, hogy i azokat nagyobb erőkifejtésre alkalmassá tegyék, j S evvel a meggy őke resedelt veszedelemmel szem i ben akar elérni döntő sikert a népszövetségi | öpiuirnkongrcsszus évek előtt elhangzott határo-í zata. ' 1 A KONFERENCIA LEGKRITIKUSABB PILLANATA Tardieu és (tirtius, a két ul ember, szenvedéíies vitája csaknem zsákutcába juttatta a hágai konferenciát Egy végzetes Havas-nyilatkozat — k németek és a fsandák tegnapi szenvedélyei összecsapása - „Un fáradhatatlan, Moldenhauer ur" - Walko és Sértés tárgyalásai — Bethlen István a kisantant ajánlataira! — Hága. január 8. A konferencia a tegnap­ról mára virradó éjjel váratlanul kritikus helyzetbe került. Ha a megtörtént inci­dens nem is fog katasztrofális következ­ményekkel járni) minden esetre megnehe­zíti a tárgyalások menetét és ismét egy­két napra lesz szükség, amíg az egyen­súlyi helyzet visszaáll. A krízis csirája a tegnap délutáni hathatalmi konferencia volt, amelyen a meghívó hatalmak á Young-tervezet pénzügyi problémáit igye­keztek tisztázni. Tardieu felvetette azt a kérdést, hogy a német kormány mennyi­ben élvezi a német nép bizalmát és ga­rantálni tudja-e, hogy' a most elfogadott határozatok a jövőben is érvényben ma­radnak? A francia miniszterelnök felszó­lalásában a németországi Hugenberg-Hií- ler-mozgalom erösbödésére célzott és a Young-tervezet-ellenes jobboldali elemek hatalomrak erűié s ének lehetőségére. A franciák tárgyalási taktikájukban minden későbbi eshetőséggel .számítanak és egy- szersmindenkorra biztosítani szeretnék a Young-szerzödést és ezért, szinte túlzott óvatossággal járnak el és nagyfokú bizal­matlansággal fogadják a német delegáció bejelentéseit vagy Ígéreteit. Tardieu ugyan azt hangsúlyozta, hogy a német de­legáció a tárgyalási felek teljes bizalmát élvezi, de — szerinte — a német delegá­ció szeműn clláthatóajn nem bízik eléggé önmagában. Tegnap délután úgy látszott, hogy' az incidens elmúlt és minden rend­ben van. A helyzet kritikussá csak akkor vált, amikor Tardieu tegnap késő este nyilatkozatot adott az Havas-ügynökség­nek és még jobban aláhúzta a délután mondottakat. Amikor a német bizottság tudomást szerzett az Havas-ügynökségnek adott nyi­latkozatról, Curtius német külügyminisz­ter azonnal magához kérette Besnard ta­nárt. a berlini francia nagykövetség sajtó­főnökét és hivatalosan tudatta vele, hogy abban az esetben, ha az Havas-ügynökség­nek adott közlemény valótlanságokat tar­talmaz, a német delegáció feltétlenül kö­vetelni fogja azoknak helyreigazítását. Tardieu éjfélkor egy közvetítő személyiség utján kijelentette, hogy az Havas-ügynök­ségnek adott; nyilatkozatot nem látta és nem helyeselte. Végtelenül sajnálná, ha a közlemény nehézségeket okozna. Nem ar­ról beszélt, hogy a német delegációnak nincs elég bizalma önmagában, hanem ar­ról. hogy a német delegáció nem bízik sa­ját munkabírásában. A németek tárgyalási jóakaratát senki sem vonta kétségbe. Cur tíus értesít ette a francia delegációt, hogy a helyreigazítást feltétlenül ki vámja, ellen­kező esetbem a német delegáció a francia delegáció magatartásából levonja a kon­zekvenciákat és hu kell. azonnal elhagyja Hágát. Az ineidefis jelentősége A meghivó hatalmak tegnap délutáni kon­ferenciája, amelyen az uj német külügymi­niszter először csapott össze az uj francia mi­niszterelnökkel, csaknem végzetessé vált te­hát a konferenciára. Mint két vadonatúj és éles damaszkuszi penge, keresztezte egymás útját a két közismerten energikus államfér­fit! álláspontja és egyelőre nem tudni, ki kö­vetett el hibát. Tardieu brutális őszinteséggel tárta fel a francia álláspontot, — s mintha azt hitte volna, hogy vele szemben a versall- lesi béketárgyalásokról ismert megtört és | akaratnélküli német delegáció áll, leleplezel-1 lenül kihangsúlyozta a francia kívánságot és) bizonyos adatokra támaszkodva kifejezte bi-j zalmatlanságát a német birodalom jövőjének j fejlődésével és jóakaratával szemben. Cur­tius azonban nem volt Erzberger és nyomban j kivédte a francia támadást. Egyetlen pillana- j tig sem engedte, hogy a francia gyanúsítás a német delegációban maradjon és Tardieu tá madására legalább ugyanolyan erős támadás sjl felelt. Ha a tárgyalások vezetése Stre.se marni és Bríand kezében nyugodott volna, a tegnapihoz hasonló temperamentumos jelene i tekre aligha került volna a sor. Snowden szemmel láthatóan iskolát teremtett s az ed­digi megszokott diplomáciai udvariasság hangja helyett a hágai konferenciákon a nyers erély és a brutális őszinteség hangja kezd megszólalni. Hogy milyen következmé­nyekkel, egyelőre kiszámíthatatlan. Valószí­nűleg mindkét delegáció idejében ráébred an­nak tudatára, hogy ilymódon nem lehet tár­gyalni és visszatér a megszokott nyugalom módszereihez. A kritikus ülés A tegnapi, nap szenzációja a hatalmi konfe­rencia volt, amely a Jaspar-bizottságtól és a Loucheur-'bizottságtól függetlenül tárgyalt. Mol- denliauer német pénzügyminiszter a német ér­dekeket feltűnő szivósággal védelmezte és part­nerei az ülés után kifogásolták Moldenhauer hajthatatlanságát. Tardieu francia miniszterel­nök az ülés vége felé szót kért és rendkívül energikus hangú beszédet mondott, amely nagy hatást gyakorolt a konferenciára. Többek kö­zött mondotta: — Természetesen bizunk azokban a fér- j fiákban, akik a jelen pillanatban a német j kormány étén állanak. De először nem biz­tos az, hogy ezek a férfiak örökké ott ma­radnak, másodszor a ma délutáni vita vala­mennyiünkre különös benyomást gyakorol. A német delegáció azt kéri, hogy bizzunk ben­ne, de a német delegátusok szemmel látha­tóan önmagukban sem bíznak eléggé. Tegnap például egy teljes órát töltöttünk el annak a nevetséges kérdésnek elintézésével, vájjon a záró okiratba belekerüljün-e az a néhány szó, amely a jóvátétel teljes és végleges sza­bályozásáról beszél. Ma délelőtt több órát vesztettünk a német moratórium vitájával. Ma este kifogásokat hallottunk a negatív zálogjog ellen. A német delegációnak minde­nütt nehézségeket támasztó magatartása nem alkalmas arra, hogy Németország iránti bi­zalmunk növekedjék. Curtius német külügyminiszter Tardieu szavai után felpattant helyéről és nemcsak Molden- hauert, védelmezte meg, hanem megfordította a beszéd élét és kifejezte csodálkozását afölött, hogy a hitelező hatalmak állandóan kis és ne­vetséges részletkövetelésekkel zavarják a tár­gyalás menetét és apró pénzügyi előnyökért veszélyeztetik a Young-tervezet elfogadását. Kívánságaik nagyrésze amúgy is túlmegy a Young-tervezet körétéin és nem való a konfe­renciára. Németország szempontjából conditio sine qua non, hogy Hágában csupán a Young- tervezetrőtl tárgyaljanak és semmi másról. Az ülés befejezése után Tardieu francia mi­niszterelnök megveregette Moldenhauer pénz­ügyminiszter vállát és mosolyogva mondotta: — Vouz ütés infatigable, Montiéin Molden- bauer (Ön fáradhatatlan, Moldenhauer ur). Ebből a vitából keletkezett az esti Havas-je­lentés, amely a konferenciát csaknem zsákuecá- ba vezette. A keddi tárgyalások eredményei Időközben szankcióik kérdésében folynak a tárgyalások. Annyi bizonyos, hogy szankciók lesznek, de nem katonai természetűek, hanem tisztán jogiak, s körülbelül abban fognak állni, hogy mindkét fél kötelező Ígéretet tesz egy életbeléptetendő nemzetközi fórum legfelsőbb döntésének betartására. A francia delegáció a szankciók kérdésében tegnap memorandumot adott át a német de­legációnak, amelyben kifejezi azon óhaját, hogy a szank­cióik kérdését még a konferencia alatt elintéz­zék. A Jaspar-bi-zottság egyik fő nehézsége, amely, körül a tárgyalások tegnap óta folynak, az úgynevezett moratórium-kérdés. Németország kétévi moratóriumot kap a Young-tervezet tör­lesztéseinek megkezdéséig, ennyi bizonyos, s a differencia csupán abban áll, hogy mikor fizesse meg a birodalom a moratórium alatt nem fizetett annuitásokat. A szövetségesek azt kívánják, hogy a mora­tórium letelte után a birodalom a rendes annuitáson kívül fizesse meg azonnal a mora­tóriumi idők annuitását is, míg a német fel­fogás szerint a moratóriumi annuitásokat csak az általános törlesztés után, azaz negy­ven év múlva, kell megfizetni. Az ellentét ebben a kérdésben elég nagy. de a megegyezés lehetséges lesz, valószínűleg ötven százalékos alapon, azaz a birodalom a morató­rium alatt nenn fizetett összegek felét közvet­lenül a moratórium után, másik felét, a törlesz­tések befejezésekor fizeti .meg. Magyar ügyek Hágában A keleti jóvátétel kérdésében tegnap meg­lehetős csend uralkodott Hágában. A meghí­vó hatalmak nagy konferenciája annyira le­kötötte a figyelmet, hogy a keleti államok ku- lisiszák mögötti tárgyalásait alig figyelték. I.ouoheur tegnap fogadta a francia hírlapíró­kat és rendkívül érdekes, niagyfontosságu nyi­latkozatot tett előttük. Kijeién tűseiből a kö­vetkezőket közöljük: Elsősorban arról beszélt Louoiieur, hogy a nagyhatalmak együttes erővel azon lesz­nek, hogy a kisantant követeléseit olyan mértéio szállítsák le, hogy azokat Magyar- ország ne utasíthassa, vissza, Kijelentette azután Loueheur. hogy a románok igen helytelenül járnak el, mikor az optánspo­rok elbírálására hivatott döntő bíróságból visszahívták a maguk biráját, erről azonban a nagyhatalmak nem tehetnek. Loueheur nyilatkozata a magyar delegációnak bizo­nyos optimizmust adott, ámbár értékét nem szabad túlbecsülni. A magyar jóvátételek szempontjából a tegnapi nap szenzációja VValko magyar kül­ügyminiszter és Benes csehszlovák külügy­miniszter találkozása volt. Ez volt különben az első alkalom, hogy a kél; delegáció Há­gában hivatalosan érintkezésbe lépett. Walko délután a Bellevue szállodában fel­kereste Benes dr.-t és Osusky köretet. A tárgyalások alapját a földreformról való felfogások tisztázása alkotta. -Tói értesült körök szerint a csehszlovák kormány állás­pontja a háromezer magyar optáns kártala- nitásának kérdésében nem olyan intranzi- geits, mint Románia álláspontja. A tárgya­lásokéi v .f-yv és Magyarországot csütör­tökön vagy pénteken már meghívhatják a L o n eh e ur-b i zottságba. Bethlen gró? felhasználta az arány-fogós csendet, hogy fogadja a sajtó képviselőit kifejtse a./, ismert magyar álláspontot. Többek között ürege in lí tette, hogy az utód­államok felfogása a magyar optáns ok kár­talanítása kérdésében változó. Csehszlová­kia az elkobzott értékek 10 százalékát, Ro­mánia 1 százalékát hajlandó megfizetni, mig Jmrastiavia egyelőre nem tett ajánlatot. A miniszterelnök továbbá védekezik Loueheur tegnapi hibáztató szavai ellen és kijelen­tette, hogy a demokrácia a főhercegek jo­gos követelései előtt sem hazudtolhatja, meg önmagái. Loueheur ugyanis fantaszti­kusnak mondotta, hogy egyes főhercegek 90—100 millió aranyfrankot követelnek egy - egy birtokukért, azaz olyan összegeket, amelyek/ egyedül is meghaladják a Magyar- országra kirovandó jóvátétel összegét. Időközben az osztrák és a bolgár jóvátétel kérdése is sikeresen balad a megoldás felé és megvan az a remény, hogy a hitelező liatal mák holnap vagy holnapután megegyeznék Ausztriával és Bulgáriával. Az elvégzett munka fis pontba foglalva A konferencia eddigi tárgyalásait és ered­ményeit összegezve, a következő pontokat ál­líthatjuk fel: 1. A halaiknak egyhangúan elfogadták a konferencia alapél véül „a jóvátételek teljes és végérvényes szabályozásának" elvét, 2. A német fizetségek dátumát, illetően (me- dio vagy ultimé) a szakértők holnap kidolgoz zák javaslatukat. 3. A nemet birodalmi márka deli ineiójónak ügyé t. elintézték. 4. A moratórium ügyében a szakértők ja vaslatot dolgoznak ki, miután a birodalmi kormány állást foglalt ebben a kérdésben. 5. A német—amerikai szerződés ügyét, el intézték. fi. A negatív zálogjog kérdését a jogászok­hoz utasították. 7. A német vasúti koncessziók időtartamú • naiv kérdését tisztázták. 8. A vasúti obligáoiók fizetésének tenni km

Next

/
Oldalképek
Tartalom