Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-04 / 3. (2224.) szám

1960 Január 4, szombat (^rarmigsaa *PXWDtOT-MAG^AR'mRLM> Az elveszed erkölcs k újraéledésének útjait “" mondja Móricz Józseí dr. tanácselnök, a gyakorlati jogász A bíróságokat a munka agyonterheli ~ A bűnözések száma itzszeratmyi, mint a háború előtt — Az emberélet értéktelen — A könnyű meg­gazdagodás vágya a hajtóerő az anyagi természetű bűnözéseknél Kassa, január 3. (Kassai sze nkesztőöógün k- től.) Modern bűnözés. So:k szó esik manapság róla. Az emberi társadalom erkölcsi életének süllyedése nyomon követte a világháborút, az emberélet értékébe vetett hit mintha teljesen kiveszett volna az emberekből. Ezt a megálla­pítást nagyon gyakran kénytelen ma minden­ki hallani, ami nem is túlzás, mert soha annyi bűntett nem rázta fel az élet nyugalmát, mint napjainkban, soha annyi ügy nem foglalkoz­tatta a büntető igazságszolgáltatást, mint ma. Egész irodalma van már a mai kor bűnözésé­nek s nem is a nagy világvárosok életét mérlegeljük, hanem a kevesebb beteges haj­lamokkal bi.ró falu életét, feltétlen szembe­szökő lesz az az eltolódás, mely a bűnözés sta­tisztikájának egybeállításánál a falu hátrá­nyára esiik. Könnyen értehtő lesz a helyzet, ha egy pil­lantást vetünk az igazságszolgáltatás műhelyé­be, melyben ezúttal kalauznak egy nagynevű büntetőjogász, Móricz József dr., a kassai tör­vényszék büntetőtanácsának elnöke, aki nemcsak mint jogász vívott ki magának tudo­mányos munkásságával nagy nevet, hanem mint ldtümő psziboúógus a legkiválóbb bün- tetöbiró hírében áll. Móricz József dr. munka­társunkkal való beszélgetése alkalmával a következő érdekes do’g kát mondotta el a bűnözésiről, a bíróságok helyzetéről s a mo­dem kriminológia megszaporodott munká­járól : — A mai büntetőstatisztika összeállításánál, ha meghatározni igyekszik valaki az eredendő okkat, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy egy nagy világégés zalott le felettünk, melynek kétséget kizáróin nagy szerepe van az erkölcsök határozott zül­lésében. A béke vls vontadhoz képest ma megtízsze­reződött a bűnesetek száma, ez a szám azonban nem egy pontos statiszti­kai szám, hanem csak annyit akar jelenteni, hogy nem lehet egybe vetni a békeidők és a mi napjaink viszonyait egymással. A bíróságok annyira agyon vannak terhel­ve munkával, hogy egy-egy bírónak alig akad, arra ideje, hogy emberi életet éljen. Nap-nap után rengeteg bűnesetben kell bí­rói ítéletet hozni, amit alig enyhít az, hogy a büntetőbíróságok megsokszorozott munkaerő­vel dolgoznak. Azelőtt a bíróság néhány tagja, kik szere­tettel foglalkoztak a jogi irodalommal, idői nyerhetett arra, hogy elméleti problémák tárgyalásában vehessen részt a jogi szakla­pokban. De ma? örülni kell, ha naponkint néhány szabad perc jut a bírónak, ki a megváltozott körülmények között, a túlságosan halmozódó perír' trengetegben megőrzi idegrenszerón-ek épségét Kevé« a remény, hogy a viszonyok rövidesen kedvezőbbre forduljanak, mert nincs bírói utánpótlás, a jogásznak nincs ked­ve az igazságszolgáltatás nehéz anyagi viszo­nyai miatt, hogy a bíróságokhoz igyekezzék bejutni, ez a magyarázata annak, hogy míg azelőtt a bírósági jegyzőkönyveket végzett jogászok vezeüéíc, ma meg kelt elégedni, hogy négy középiskolát végzett emberek vállalkoznak a bírósági jegyzői állásra. Ennyi a bíróságokról. — A bűnözések nagy tömege sok okra ve­zethető vissza. Nálunk a helyzet speciális. A kassai törvényszéken ezelőtt négy járás ügyeit kezelték, molyból az áUamalakuláfl folytán hármat elvittek, ezzel szemben hét uj járást kapcsoltak hozzá, arai már egymagában is te­temes mumkaszaporulatot jelent.-— A világháború utáni erkölcsök leromlása a másik fontos és f:nyelembe jövő ok, az emberélet sokkal értéktelenebb holmivá devalválódott, mint az annakelőlte volt s rendszerint a nehéz gazdasági viszonyok és a kiélesedett jfolitizálás adják meg az alap­rugóit a falusi élet eldurvulásának. A2 emberi test épsége ellen elkövetett bűn­eseteknél azonban egy érdekes megfigyelést kel! tennem. Míg azelőtt például a vegyes nemzetiségi), vidékeken a legtöbb bicskázás és korcsmái, verekedés a magya­rok sorait ritkította megi addig ma ugyan­ezen vidékek legnagyobbrészt szlovák bí­rósági alanyokkal töltik meg a börtönöket. Ezt azzal magyarázom magamnak, hogy a ha­talom birtoklásának pszihológiai fölényérzete ad nagyobb merészséget az embereknek a ke- vésbbé előnyös helyzetben lévő emberek sze­rénységével szemben. — Az anyagi természetű bűnözések eseté­ben a világJioáboru és az est kővető idők konjunk­túrája nevezhető a bűnözések melegágyá­nak. Az emberek egy része hozzászokott a leönnyü meggazdagodás gondolatához, nines a munkásélet verejtékéhez idomított fiziku­ma és leltei, berendezése, ezért vagy a falusi emberek hiszékenységét igyekeznek Jcilwsz- nálm a kömiyebb megélhetés bázisául, vagy a hat árviszonyok miatt előállott csempészet fejlődésében látják 'vagyonosodásuk kulcsát. A kicsiny csalások és széilhnmos&ágok egész sorát szolgáltatják a határviszonyok kihaszná­lására szövetkezett bűntettesek, akik, ha már bűnük a napvilágra került, az eléggé soha sem őrizhető hatórokon át szöknek s a bíró­ságok hosszú hónapok múlva, esetleg évek múlva hozhatnak döntést ilyen esetekben. — Az anyagi természetű büntető és polgári ügyek roppant elfajulását keli külön kiemel­ni. Az emberek n agy része hitel ügyleteik le­bonyolításánál nem tartja magára nézve kő­telezőnek a váltó kényszerítő erejét, vagy írásbeli ígéretei beváltását. Alegtőbb ilyen adós úgy gondolkodik, hogy a bírósági eljárást, a kamatokat és perköti- j séget inkább tűri, mint a készpénz kiadásé-! ból származó hátrányait, annál is inkább, mert mindegyik jól tudja, ha Prága, január 3. Udrzsal miniszterelnök­nek a sajtó képviselői előtt tett tájékoztatójá­ban annak idején nagy feltűnést keltett az a kitétel, hogy a miniszterelnök nem tartja ki­zártnak egyes volt kormánypártoknak a mos­tani többségbe való fölvételét. A politikai körök ezt úgy értelmezték, hogy Udrzsal el­sősorban a szlovák néppártra gondol. Tegnap Prágában már olyan hírek terjedtek el, hogy a szlovák néppárt már meg is egyezett erre vonatkozólag a koalícióval s a megegyezés értelmében Udrzsal szabadságra menetele után Bechy­Nowyork, január 3. A maga nemében i egyedülálló, borzalmas katasztrófa történt | a kaliforniai partvidéken, a Csöndes óceán habjai felett. A Fox-film egy n&~ gyobbszabásu repülöfilmet készített elő, amelynek a cime ez lett volna: „Az ilyen férfiak veszedelmesek”. A legvakmerőbb repülőmutatványok, pilótabravurok, haj­meresztő és kockázatos vállalkozások ke­rültek volna megörökítésre a filmen. A rendezést a Fox-film igazgatója, az egyik legkiválóbb filmrendező, a rendkívül szim­patikus Kenneth llawks vezette. Két gé­pen a filmfelvevőkészülékeket helyezték el és ebbe a két gépbe ültek bele a rende­zők, fényképészek, a harmadik gép pedig azért szállt fel a magasba, hogy az egyik pilóta ejtőernyővel aláoreszkedjen az óceán habjaira. Ezt a jelenetet kellett vol­na a két gépről lefilmezni. Az ejtőernyős gép a magasban cirkált a két felveveő gép felett, amelyeken a felvé­telre az utolsó intézkedéseket tették meg. A pilóta már előkészült az ugrásra és meg akartó adni a jelt a két gépnek, hogy ug­rani készül. Ebben a pillanatban megdob-1 bármely csekélység miatt el tudja halasztódni ügye tárgyalását, akkor a legközelebbi tárgya­lást a bíróság tulkai,mozodt munkája miatt legjobb esetben félév, vagy egy év múlva tű­zik ki. És ezeken az állapotokon segíteni nincs módunkban. Az erkölcsi élet züllésének megakadályo­zására már ma kevés a bíróság, a példás büntetés elrettentő hatása gyenge, valahol a lelkek mélyén kell megkezdeni a gyom, irtását. Előtérbe kell lépnie az isko­lának, mely megállítja a végzetesen szapo­rodó bűnesetek sodrát, mely a gyermekben több tiszteletet nevel a magánvagyon szentsé­ge iránt, és neveli a gyermek telkébe az em­berélet szents égőnk megbecsülését. Az bizonyos, hogy ha a bíróságok túlzottan nagy munkája mellett arra sem marad idő, hogy a társadalom lelki kialakulásának prob­lémáiban a bíróságok tagjai maradéktalan se­gítő munkáit végezzenek, módot kell találni arra, hogy a bűnözések erkölcsi és társadalmi okait vagy a társadalom, vagy ahol lehetsé­ges, ott intézményesen az államhal a lom igye­kezzék beszüntetni, vagy kisebbíteni. Az elveszett morál kell, hogy megtalálja végre újraéledésének útjait, mely a világháború véri értőjén keresztül az emberi fúria kiszabadulásán át és a magán­élet sok értékének pusztulásán keresztül ju­tott el a mai ©K©lejtettségig, de ehhez segi- tőmunkatársakat kell kapnia a bírónak poli­tikusban, magánemberben, a vallás hirdetői­ben és az iskolák tanítóméstereiben. G. J. ne miniszterslnökholyettes miniszteri tár­cát juttat Hlinkáéknak és a német keresz- tényszocialista pártnak. Ezt a vakhirt a „Slovák” mai száma kategóri- kusan megcáfolja s a következőket írja: A leghatározottabban kijelentjük, hogy ezek a hírek teljesen koholtak. A kormány leendő népszerűtlen ténykedéséért az ódiu­mot nem engedjük a néppárt nyakába zú­dítani. Nem vagyunk hajlandók a cseh-né- met kormány áldozati bárányának szerepé­re vállalkozni s ebbe a kormányba rém lé­pünk be. beütő gyorsasággal következett be a kata- sxfcrófa. A két felvevő gép hirtelen egy­másnak csapott. A gépek kigyulladtak s mint a szárnyaszegett madarak lehullot­tak a mélységbe, az óceán víztükrére. A harmadik gép a szerencsétlenség lát­tára nyomban megfordult és a leggyor­sabb repüléssel a santa-monicai repülőtér­re szállott, ahol a katasztrófáról jelentést tett. A parti kikötőkből, Santa Monicából, Ven Íréből és San Padreból nyomban ki­szaladtak a motoros segélyhajók. Még a sötétség beállta előtt elérték a szerencsét­lenség szít helyéi. A repülőgépeknek nyo­ma sem volt. Az óceán víztükre elnyelte a két gépet, egyetlen alkatrészük som ma­radt a felszínen, A viz hullámain három holttest hánykolódott. Ezeket a zuhanás pillanatában az összeütközés kivetette a gépből és testük borzalmasan szétzúzott állapotban maradt a viz színén. A többi szerencsétlen áldozat holtteste a géppel együtt alámerült. Két pilóta, hét filmope­ratőr és Kenneth Hawsk igazgató, Mary As-torn&k, a híres sztárnak a férje, örökre eltűnt az óceán mélységeiben. 1 sztevák néppárt üli wasi részi a cseh-német kormámfban Két repülőgép végzetles karambolja a Csendes Óceán fefeff Egy repüfófüm felvételei alkalmából történt a kafmszirófa — Tíz halott áldozata van a karambolnak — A budapesti Csákány Károly clpészmeiter készítményei mérték ezerlnt B eredeti budapesti árakon Prágában a Fr.Béria | St Co. Xárodní ti. szabósági és férfi uridivat a üzletében kaphatók. Kaa^iíassa^TKE^eímssssBrssmasaasmssmsmaaas^ifs^aaem Handis&ria paciüzálása Shangliai, január 3. A kinai-orosz fegyver- szünet megkötése után Mandzsúria pacifncá- lása lassan megindult. A szerződés alapján a kinaiak tegnap Chavarovszkban szabadoneu- ge-dtek 850 elfogott orosz állampolgárt, köztük a charbini orosz főkonzulátus hét elfogott tagját. 400 orosz állampolgár még fogságban sínylődik. I füst kereke; afi vetette masát m eperjesi pékseséd Tettének ©ka: nyomé? és smsBmi bárját Eperjes, január 3. (Saját tudósítónktól.) Új­év napján, délben az Eperjesről Orló felé ha­ladó vonat kerekei alá vetette magát a gát melletti sorompónál Templmann László 23 éves állásnélküli péksegéd. A mozdonyvezető sem­mit sem gyanított, amikor a sorompónál áll­dogáló fiatalembert észrevette és azt hitte, hogy a vonat elhaladását várja. Templmann, amikor a mozdony már csak alig három méter­nyire volt tőle, a kerekek elé ugrott, úgyhogy a mozdonyvezetőnek nem volt már ideje lefé­kezni. A mozdonyvezető azonnal megállította a vonatot, de akkor már a vonat kerekei a fölismerhetetlenségig szétroncsolták az öngyil­kos fejét. Azonnal értesítették a mentőket é» a csend őrséget s a hullát beszállították a zsidó hitközség halottasházába. Templmann már évek óta állás nélkül volt, szülei szintén sze­gények. Miután semmi írást nem hagyott hát­ra, valószínű, hogy tettét nyomorában és —■ bizonyos jelek szerint — szerelmi bánatában követte el. Párisi kaiapaidsmságok A ,,Pilótasaploa“ és a érdőjelkálap“ — Fdtyoldiszes kalapokat visel az előkelő hölgyközönség Párls, január 8. Az az egyszerűség, amely a nemzetközi divatirányzat ruhakreációban min­denhol megnyilvánul, különös reakciót terem­tett a k a la pvi beletek terén! Úgy látszik, a kalapok helyenkint fantaszti­kus stilizáltságában éli ki hóbortjait a francia masamódiszalónok legnagyobb része, amelyek­nek vezérei jobb ügyhöz méltó buzgalommal kívánják magukhoz ragadni a szabócégek fö­lötti hegemóniát. Három különböző újítással lepték meg az ámuló hölgyközönséget a francia kalapszale- nok az idei tél során. A legelső ötlet az ugy^ nevezett „Pilótasapka” volt, amely a férfiak­nál népszerű baszksapka-viseletnek egy kalap- formára átgyurt csökevénye. Ez az úgyneve­zett „Pilótasapka” szorosan a fej formájához simuló nemezkalap, amelynek kétoldalt erő­sen meghosszabbított leffentyüi a repülőgépek pilótáinak jellegzetes sapkáira emlékeztetnek. A divatszin mindenütt sötét. A fekete, sötét-: barna, egészen ritka esetekben sötétkék piló- ta&apkák, illetve kalapok viselete úgyszólván egyik napról a másikra vált népszerűvé Fran­ciaországban és terjedt el a világon. Kiegészítette ezt a furcsa divatot az úgyne­vezett „Kérdőjelkalap” is, amelyet talán azért neveznek „Ghapeau interrogatif”-nek, mert bi­zonyára még a beavatottak sem tudják, vájjon kalap-e, sapka-e, vagy másmilyen öltözködési cikk az illető fejkötőszerü kreáció, amely az uszósapkához hasonló, teljesen a fejhez simuló, füleket, az arcot, sőt egy állpánttal részben a nyakat is eltakaró divathóbort. Az ilyen apró kilengések természetesen mit- sem változtatnak a divat-irányzat eredeti meg­nyilatkozásain. Az elv ma is az, hogy délutáni ruhákhoz finom harangalaku karimával és hosszú, gyakran az állig érő fátyoldi&szel éke­sített kalapokat viselnek az előkelő, jóizlésü hölgyek, de gyakori látvány Párls uccáin az általános, széleskarimáju kalap is, amelyet mindenkor sötét színben hoztak forgalomba a legnagyobb francia kalapkereskedő cégek. ősrégi igazság, hogy estélyi ruhához min­dennemű hajdisz, vagy kalapviselet Ízléstelen és ezért tilos. A legújabb divat-szeszély, a Pi­lótasapka és a Kórdőjelkalap is éppen ezért csak délelőtti viseletnek lett elfogadva a szél­sőségek iránt, fogékony hölgyek körében. Nyil­vánvaló. hogy a különböző kalapcsodák díszí­tésének teljes mellőzése ismét csak a sima és az egyszerű vonalhoz való visszatérést bizo­nyítja. amely minden hóbortos szeszélyén dia­dalmaskodva jellemzi az 1930-as év öltözködé­sének kialakulását. kiessen előfizetni a IfíSpes H££ra Minden újságárusnál kapható 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom