Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-26 / 21. (2242.) szám

A munka nevében Irta: Ifj. Koczor Gyula I. A közelmúltban « lap hasábjain „Munka- program" címen megjelent cikkem élénk visszhangot váltott ki és termékeny eszme­cserére adott alkalmat. Ez a jelenség öröm­mel tölthet el mindnyájunkat, mert azt mu­tatja, hogy a magyarság teljesen átérzi a gazdasági munka fontosságát és Széchenyi kiindulási pontját magáévá téve, az erkölcsi emelkedést és az anyagi jólétet teszi a köz- érdeklődés tárgyává és ezért tettekre kész. A szorosan vett tárgyra vonatkozóan Jaross Andor, Fodor Jenő, Mágócsy-Dietz dr. és részben Nagy Ferenc hozzászólásait illetően nincs sok megjegyzésem. Nézeteik nem a végzendő munkát^ legfeljebb a kivitelt ille­tően térnek el egymástól. Erre nézve azt hi­szem, nem lenne nehéz megoldást találni, hisz mindnyájukat az ügy szeretet© és a jóakarat vezeti. Különben is az elhangzott vélemények összefoglalása kép magam is rész­letes tervet kívánok felvetni, a kivitelre vo­natkozóan. Félreértések elkerülése végett csak Nagy Ferenc a „Hansa" szövetkezet igazgatójának és Pintér Bélának cikkére volna néhány — közbevetett megjegyzésem. Nagy Ferenc sérelmezi, hogy azt Írtam, hogy „a háború, de különösen az átalaku­lás óta, a lelkészek nagy része, a tanitók- aak pedig majdnem teljesen kikapcsolódtak a falu életéből" és hozzáfűzi, hogy Délszlo- venszkő községeinek nagy részébe®, a fo­gyasztási és hitelszövetkezetek élén a lelké­szek, de főleg a tanítók állanak. A lelkészek és tanítók odaadó, áldásos munkáját e té­ren ismerem, nem is állott szándékomban ezt lekicsinyelni, hisz ép azzal értékelem nagyra tevékenységüket, hogy „különös súlyt" helyezek a falu életében való fokozott, többirányú, vezető munkásságukra. A szövet­kezeti téren való munkásság azonban nem meríti ki, a falvainkban megoldásra váré feladatokat, vagy akár csak a munkaprog­ramban foglalt feladatok összességét és ezért hangsúlyoztam, hogy mentesíteni kell a gaz­dasági tevékenységet a politikai színezettől • ezáltal lehetővé tenni, hogy azoknak a lel­készeknek és tanitóknák százai és ezrei, akik­re eddig a politiai színezet tartózkodást kényszeritett, értékes munkaerejüket foko­zottabb mértékben népünknek szentelhes­sék. Pintér Béla kisgazda ép eléggé éles mo­dorban nehezményezi, bevezetésem történel­mi visszapillantásában, a földbirtokosokra vo­natkozólag tett megállapításomat. Aki ismeri a nagybirtok elzárkózását a falutól és ismeri a középbirtokoknak helyzetét az úrbéri viszo­nyoknak a császári kormány által való ren­dezése folytán s aki csak egy kissé tájékoz­va van az utóbbi néhány évben Magyaror­szágon megjelent, a falu kérdéseivel foglal­kozó, sok-sok kötetre menő komoly, tudo­mányos munkáról és az utolsó száz év törté­nelmét feldolgozó müvekről, az nem vállal­kozott volna erre. S hogy megállapításom helyes volt, és nőm bántott senkit, azt eléggé igazolja Majláth József gróf kiváló szocioló­gus, a falu problémáinak alapos ismerője és a magyarországi szövetkezeti mozgalom apos­tolának elismerése, aki a falu kérdéseivel loglalkozó értékes müveit ép a szóban forgó cikkből kifolyólag megküldötte nekem. Pintér Béla cikkére még egy megjegyzé­sem volna. A munában nem szabad osztá­lyozni és mindenkit örömmel keli fogadnunk, aki dolgozni akar és tud. Pláne szóhoz kell engednünk a nemzetgazdaság embereit, mert lehet valaki kiváló iparos, vagy lehel valaki mintagazda, anélkül, hogy kellően értékelné a közgazdaság Átfogó, nagy kérdéseit, A gya­korlati élet Is azt mutatja, hogy a legkivá­lóbb szakemberek rendszerint teljesen közö­nyösek a gazadságpol i tik a nagy kérdései iránt és kizárólag a száknál; élnek s így min­den tudásuk melleit sem adhatják meg a kellő útmutatást és azt a kezdeményezést, amelyet a mai átalakulások megkövetelnek. A gazdasági munka kivitelére, illetve he­lyesebben kiviteli szervére vonatkozólag, az alábbi tervek merüllek fel: 1. A gazdasági niuuka, ügy mint eddig, a pártok keretein belül, lehetőleg a magyar nemzeti párt és ,az országos keresztényszo- cialista párt egyesített munkája és központo­sított szerve által hajtandó végre, illetve foly­tatandó. 2. A pártok eddigi szakosztályi munkája átmenetnek tekintendő mindaddig, mig a földművelés és ipar gazdasági szervei meg­alakulhatnak és átvehetik a tervezett nagy­vonalú munka végrehajtását. S. A gazdasági munkaprogram végrehaj­tására önálló, politikától mentesített szerv létesítendő. 4. Gazdasági- szövetkezeti központ létesí­tendő, mely a kimondott üzleti tevékenysé­gén kívül, „falufejlesztő" osztályt állítana fel, mely tanácsadó-, nevelő-, kultur stb munkát is végezne. Nem tartom helyesnek, hogy a gazdasági munka továbbra is a politika függelékeként folytattassék. Ez eddig csak kényszerhelyzet volt. Eredeti álláspontom is az volt, hogy függetlenítsük a kettőt s mondhatnám, napról napra több érv sorakozik fel e mellett. Ter­mészetesen magamévá teszem azt a véle­ményt, hogy mindaddig, mig erre a munkára egy társadalmi szerv nem létesíthető, addig az eddigi módon kell azt, úgy ahogy megy, folytatni. Közismert dolog, hogy a hatóságok nem jó szemmel nézik a pártok gazdasági tevé­kenységét és ahol lehet, nehézségeket gör­dítenek útjába. Nézetük szerint az ilyen mun­ka nem egyéb, mint politikai agitáció és párt- szervezés más formában. Hogy helyes e, vagy Mártim 7-ike után szét fog hulláéi a koalíció? Stribmy jóslása szerint a farkaösszeféfeiü kormánytöbbség napjai meg vannak számlálva s hivatalnokkormányra van kilátás — Borsky kritikája a koalíció munkaképtelenségérői Prága, jaraaár 25. Jete® tettük, hogy Ütemes külügyminiszter tegnap beszámolt a minisz­tertanács ülésén a hágai eredmények rőt A hivatalos komort úriké erőse® hangsúlyozza, hogy a minisztertanács egyhangúlag legfben- sflbb fedezte W «gy Beoes kW­ügymisiasiernek, rosti a második csehazkt- vák delegátusnak, Oaalkjr látván UKeinek. Emellett a mintoatertsnáes „teijea mérték­ben méltatta azt a sokéves érdemdús mun­kát, melyet a nemzetközi fizetségek kérdé­sének megoldására szenteltek". A cseh sajté különvéleménye Mialatt a mmísztertacáee Benes érdemeit méStatja, azalatt a csehszlovák sajtóban és népgyüiéeeken tovább tart a pergőtűz a kül­ügyminiszter ellen. így például a Kramár- párti Národ Benes sajtójának érceit s magá­nak Bencének önvédelmét Magyarország ré­szére végzett munkának aposztrofálja és föl­tűnő cikkben, mely a következő ciánét vi­seli: „A csehszlovák nép nem tehet megelé­gedett a hágai konferencia megalázó ereri- iményéve-r, többek között ezeket írja: —- Benes dr. Hágában elvesztette a játsz­mát. A nemzeti tekintély és m állam gaz­dasági érdekeinek kárára vesztette el. Ha &z eredményt a többi államok eredmé­nyeivel összehasonlítjuk, úgy az csehszlo­vák vereség. fis ahogy mi vélekedünk, Ugyanúgy vélekedik erről a csehszlovák sajté nagy többsége, UJ választás, hív atalnokkormány ? A minisztertanáccsal csaknem egyidejűleg nagysikerű oépgyülés volt Prágában, me­lyen Striibrny és Pergler mintegy ötezer­főnyi hallgatóság előtt kritizálta a hágai eredményt. Pergler képviselő leszögezte, hogy a há­gai tárgyalások Csehszlovákiára súlyos ve­reséget jelentenek. Hága as államférfiak vizsgája volt. Leveleket olvasott fel, menye­ket Benes Hasi® volt pénzügyminiszterihez intézett. Az első levelekben Benes nemcsak azt írja, hogy Csehszlovákia nem fűg sem­mit sem fizetni, hanem hangoztatja, hogy nagy hadíkárpótláwt kap. így 1919 február 25-én — már mint biztos dologról — miliő® kárpótlásról beszél. 1919 júliusában már ar­ról értesíti, hogy ^rákényszeritették a hadS- kérpőtláe önkémtvállalását". . Snoyrden elle­nünk használt kifejezéséi --- folytatta. Perg­ler — példái annak, hová jq tó ttunk eJ nem­zetközi téren tizenegy évi urunk árukkal. Snowde® ** első szoriaíiet*, »ki a magánbir­tok védetaépe keiL Ez nagyon jellemző tü­net, de az ilyesmi hosszú előkészítés előzi meg. Figyelemreméltó, hegy ebben a vonat­kozásba® ki Csehszlovákia londoni követe, vagyis ebben az irányban ki készítet te elő a talajt A szónok végül ■fed arra, hegy íjból választások lobéinak. Stribrny a aépgyülése® Viakovsky nem­zetvédelmi min híz temek a véderóbizottság- ban Húrban ©setére vonatkozólag mondott szavaira reflektált. —r Ama becsületes uráli részére újabb ja­vaslatom van — mondta Striibmy —, mentse fői a kormány a hivatali titoktartás kötele­zettsége alól egyetemlegesen azt a tizen­négy tanút, kiket meg fogok nevezni és ad­ják ki azokat az iratokat, melyeket jelezni fogok s én hullandó vagyok a páriám entben elhang­zott kifejezéseimet még élesebb formában megismételni; hogy Húrban követ bepöröl- beseen. Mikor Anglia rideg magatartásával kapcso­latiban Masaryk János londoni követ nevét eantítette, a hallgatóság élénken kiáltozta: — Mondjon le Masaryk János! — Nem vállalkozom a próféta szerepére — folytatta Strübrny — de a mostani tarka koalíció március 7-ike után szét fog esni. Olyan információink vannak, hogy egyes nrak hivatalnokkor­mányt terveznek. 5$s ha ehhez nem találnak engedékeny több­séget, azzal a jelszóval mentegetve magukat, hogy az államnak fönn kell maradnia, álcá­zott diktatúráihoz fordulnak, melyet a köz- társasági elnök főhatakni jogainak kiter­jesztésében képzelnek el. Nem leszünk tétle­nek — úgymond — mert az alkotmányról van szó. Az eltizfi koalíció Is a mezőgazdasági problémán vérzett el A koaWciő közelii széteséséről szóló Stri­bray-fél© hírrel kapcsolatosam érdeklődésre száflnithat az a cikk, amely a Národni Politi­ka mai számában Borsky Leó tollából jelent meg. Borsky ebben a cikkben * koalíció mithkaképtelehségére mutat rá s többek kö­zött a következőket írja: Voltak olyanok, akik azt at elvet val­lották, hogy a kormánytöbbségnek szám­szerűleg lehetőleg a legkisebbnek kell len­nie. -mert tuj.na.gy többség mellett fönnáll az ■áz állandó veszély, hegy a koalíció valame­lyik pártja nem lesz hajlandó Vállalni a kö- »8e felelősséget a reá nézve népszerűtlen törvényekért. További kifogás vett a nagy többség ette® az az aggodalom, hogy egyes javaslatoknál és általában a munkaprogram megállapításánál a pártok nagy száma miatt nehezebb lesz a megegyezés. Ezzel szemben a nagy többség hívei art hozták fel érvül, hogy ezek a kifogások helyénvalóik voltak régebbe®, a csehszlovák belpolitika inas- éveiben, de néhány koalíció, főleg a legutol­só koalíció tapasztalatai után a pártokban már egészen más fegyelem van, úgy hogy könnyebben fog menni a kormányzás még olyan nagy többséggel is, mely szimbóluma •mennél több párt és mindkét tábor meg­egyezésének. Aa eddigi tempó ée as eddigi eredmények ném nagyon beszélnek a nagy koalíció mellett. Már közölték, hogy újabb háromhónapos költségvetési provizóriumot fognak kérni, mert az 1930-as állami költségvetés köriüli tárgyalások olyan lassan haladnak előre, hogy neon bizonyos, vájjon a nemzetgyűlés két háza február régéig be tudja-e fejerni a javaslat tárgyalását. Csak január végén jut a költségvetés a képviselőház plénuma elé s az a három hét, melyre a szenátusnak van szüksége a javaslat tető ailá hozásához, való­színűleg át fog nyúlni március havába, vagyis meg kell hosszabbítani a provizóriu­mot erre a hónapra is. Még hosszadahnasab- bak a tárgyalások a gazdasági, főleg a mező- gazdasági válság kérdésében. Ennek az égető kérdésnek &% el nem in­tézése miatt esett szét as előző koalíció a azon ügyben, melyre nézve akkor az ag­rárpárt és a cseh néppárt nem tudott meg­egyezni, most nemcsak ugyanezeknek a pártoknak kell egyezségre jutniuk, hanem ráadásul a &ót megerősödött szocialista pártnak is, melyeket viszont egész más el­vek és szempontok vezetnek. Bx tehát ál­lítólag megvalósíthatatlan feladat és egy­általában nem vált könnyebbé ma amikor a koalíció nagy és vegyes összetételű. Mindenki tisztában van azzal, hogy as égető kérdésben nehéz a megegyezés, de minden­ki szükségét láifcja a megegyezésnek, vagyis a probléma gyors és sürgős megoldásának, Ehelyett azonban csak vitatkoznak, A néf a nagy többséget js annak kormányát an­nál a reménnyel fogadta, hogy mintán na­gyobb ellenzék ne.n gáncsolhatja a nwwe kaját, gyorsan fog dolgozni és az állant meg a lakosság érdekeit, fogja szolgáini, ami konkréten azt jelenti, hogy gyorsan elintézi az állami költségvetést és megoldja » gazdasági krízist. Előfizetési ar: e*'nte 100 (éte.vre 150, /J SZÍOVenSzkÓÍ és rUSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága lU Panská ullce negyedévre 76, havonta 26 Ké: külföldre: » l ' ^ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedév.e 114, főszerkesztő: politikai napilapja telelői szerkesztő'- hivatal: Prága ll„ Panská ui 12/IIL — le­havonta 33 Ke. Egyes srám ára ‘ >0 Ke DZURAMYJ LÁSZLÓ FOkúACh 6tZA lefon: 34134. — Sürgönyeim. Hírlap, Praha Mai námunkaOoldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom