Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-24 / 19. (2240.) szám
1930 január 24, péntek. IPőstyéni , ,.6oimií$ÍÍ^«pms'> jj%£ 3Z ideális szer házikurák céljaira RHEU3IA - KÖSZVÉNY - fSCHUS ellen. Rendkívül gazdaságos. 30-szor alkalmas- haló, tebál egy teljes kúrára elegendő. F5- leralcrJ.: Kimerte, Praha, Staro mérteké oám. 22. gi politikájának a következménye. Most már a csehek is rájönnek arra, hogy ea a politika rossz. Elsősorban te kell fegyverezni magát az államot, a lefegyverzést végre kell hajtani a küllőktől) is és olyan politikát kell folytatni, amely az állam és a nép javát szolgálja. Dieíl német szociáldemokrata ugyanilyen ! szellemben beszél s elítéli a titkos diploma- i cl át. Kaffka dr. német gazdasági párti tudooná- ! sül veszi Krofta meghatalmazott miniszter expozéját. A csehek a hágai konferencia folyamán gyerekes, fantasztikus reményeket, tápláltak; azt hitték, hogy a háború utáni . tizenegyedik évben ugyanaz a szellem ural- j kodik, mint a békeszerződések megkötése- j kor. Nagy eredményt mutat a hágai konfe- j rencia annyiban, hogy ma már nem tesznek különbséget győző és legyőzött államok kozott, hanem vannak hitelező és adás államok. Valamennyi európai állam adós, a hitelező Amerika. A csehek 1918 és 1919-ben önként olyan összeg fizetésére kötelezték magukat, amit az állam nem viselhet el. Sikerült keresztül’/inni ennek az Önként vállalt kötelezettségnek a lényeges csökkentését. A csalódás csak azért van, mert a közvélemény előzőleg nem volt kellően Informálva az ügyek igazi állásáról. Még most is elővigyázatosnak kell lenni s éppen ezért javasolja a parlamenti jóvátétel! bizottság megalakulását j amely állandó jelleggel bírna, mert hiszen Hágával nem fejeződtek he a konferenciák és amint egyesek már most ts mondják, az 1930-ban megállapított számadatok még nem teljesen véglegesek. A szónok végül panaszt emel 3Z ellen, hegy a külpolitika egyáltalán nincs tekintette! a esőhöz1 ovákiai kisebbségekre, jóllehet ennek tekintetbevételével gokkal jobb és erdményesebb mnnkát végezhetnének külpolitikai téren, mint eddig. Moudry cseh nemzeti szocialista állást1 fogVf az állandó jóvá tét éli bizottság megalakulása elten. Krofta Bjaöfe ffdlss&la’ása Ezután ismét Krofta meghatalmazott miniszter szólalt fel. Nem válaszolhat — úgymond —- minden egyes kritikára, amely politikai jellegű. Amit tegnap mondott, még nem végleges, mert hiszen a kompetens tényező, aki erről nyilatkozhat, Benes külügyminiszter, aki bizonyára alkalmat talál arra, hogy rövidesen informálja a törvényhozó testületet a hágai konferenciának nemcsak auya- gi, hanem politikai eredményeiről is. A külügyminisztérium nem állhat állandó összeköttetésben a parlamenttel, mert hiszen a nemzetközi tárgyalások előkészítése rend- j szerint rövid ideig tart és azonkívül is, ha a parlament például valamilyen kérdésben elutasító álláspontot foglalna el, úgy a delegáció nem is mehetne el a tárgyalásokra. Csehszlovákiának nincs sok külügyi képviselete. Szükségesnek ‘ tartja az eddigi külügyi képviseletek fenntartását, mert ahol nincs külügyi képviselet, ott. az állam több esetben anyagi kárt is szenvedett A külügyminisztérium a nemzetközi fórumok előtt állandóan a szabad kereskedelem mellett foglalt állást, viszont azt látja, hogy most az országban a szabad kereskedelem ellen folyik egy mozgalom. — Szovjetoroszórszág de jura elismerésé, amint ezt már Benes külügyminiszter több ízben is hangsúlyozta, a kormány, illetve a politikai pártok döntésétől függ, nem pedig a kühiigy miniszteri unitói. Szlávirsek előadó zárszavában válaszolt a német képviselők felszólalásaira. Kijelentette, hogy mindaddig, amiig ». ném«t pártok közül egyesek tsz államot nem akarják elismerni, nem tehet kisebbségi kérdésről disputái«i (1) Ezzel .j/, ülés végétért. A költségvetési bizottság legközelebbi ülését írásban fogják egy- beb Ívni, A magyar laíu,a senki szigete irta : MÓRICZ ZSIGMOND Nagyrév, január. Vasárnap reggel kimentem Nagyrévre, a Tiszazugnak abba a községébe, ahol a tömegmérgezés tünetét felfedezték s ahonnan az eddigi vádlottak tóik erűitek. A község 45 kilométerre van a megye székkeljétől. Szolnoktól, a Tisza legszeszélyesebb kanyargó öblében. Hajdan teljesen mocsárt e- rülőt volt, ma már lecsapolták, de a föld színe ma is mutatja a régi vízállásokat. A nép élete is mutatja, mert ez még a régi halász, pákász, pásztor fajnak a maradéka, amelyik meglehetősen különleges erkölcsi felfogásban s viszonyok közt él. Mikor a faluba beértem s a templom előtt megállóit a kocsi, éppen jött ki a nép a templomból, délelőtti istentiszteletről. Az ismert alföldi magyar kálvinista kép. A gazdák jó kabátokban s túlnyomóan báránybőr süvegben s csizmában, az asszonyok m-od n rn szabású kisiparos asszony formájú ruházatban. Elég sokan voltak, — Szeretnek-e templomba járni? — kérdeztem. — Most már igen, — feleltek mosolyogva— De a régi tiszteletes idejében nem szerettek. Akkor csak két-három ember volt egy vasárnapi isi outi szi oí éten. Jött a pap palástban s a jegyző, kitűnő magyar urak, a tanítók, mind kul terem-berek. Kezet fogtam a kurátorral, aki mintája lehet a magyar vezető gazda típusnak, aztán bementünk a papi házba, amely vadonatúj épület, csak most készült el: az uj pap, aki csak három hónapja van itt, Lakik először benne. A falu maga nagyközség. Ezerhatszáz lakosa s ötezer hoM határa van, amelyből körülbelül háromezer hold a nép tulajdona. A legnagyobb gazdának negyven holdja van, de a túlnyomó többségnek csak két-három hoi- daeskája. Itt tizenhét hold valóban már nagy vagyonnak számit A nép főleg a szőlőművelésből s gyümölcs-, zöldség- s dinnyetermelésből él; igen szegényesen. A szőlő megbukott az utóbbi évtizedben. Addig jó volt, míg öfcven-liatvan pengőt kaptak egy hektó borért. Ma a legjobb bort tizenhat tizennyolc pengőért tudják eladni s nőm is tudják jórészét sönwni áron, úgyhogy inkább maguk i szazak meg. Az a felfogásuk, hogy reggelire egy csupor mézesbor többet ér, mint a csésze tej. — Mi a baja ennek a falunak? — Mi a baja, — tűnődtek a pap s a jegyző. — Az a baja, hogy nagyon el van temetve, nagyon elfeledkezett róla az étet. A faluban van két iskola 128 növendékkel. Most kaplak egy uj tanyai iskolát, amely kitünően bevált. Jól van építve, jó tanítót kaptak, 30 növendékre számítoltak, eddig van 61; de ha volna hely, 90—100 gyerek járna. Van olvasókör, önkéntes tűzoltóság, van járványkórház s csendőrpihenő. Csendőrsége nincs. Többszöri kérvényre sem kaptak, azzal az indokolással, hogy nincs elég legénységÚjságok járnak a faluba, előfizetői vannak az Uj Barázdának, a Pesti Naplónak, a Pesti Hírlapnak, a Magyarságnak, a Kis Újságnak, a Friss Újságnak és nagy számban fogy Az Est. A nép tehát érdeklődik az újságokon keresztül a világ dolgai iránt Általában nagyon inteliigens, fel világosodott nép. A pap mondja, hogy Erdélyben s Jugoszláviáiban volt. előzőleg pa-p s ott a népet oktatni kellett arra, hogy orvoshoz forduljon, itt viszont be van idege zve, hogy a beteget Budapestre szállítsák operációra, kezelésre s ismerik a klinikát, szanatóriumokat. — Hogy történt akkor, hogy ilyen tömeges mérgezési járvány lépett fel. Elhallgattak. — Nagyon nehéz erről beszélni. A falu magára van hagyva. Senki sem gondozza, senki sem törődött vele. A régi lelkészt családot terheli a legnagyobb felelősség. A lelkész beteg ember volt s huszonnyolc éven keresztül gondozatlanul élt a nép lelkileg. Felvetődik a lelkészprobléma. A mai szociális berendezkedés mellett mintha elavult volna régi fajta papi rend. De valamikor a papság nemcsak igehirdető volt, hanem a nép vezetője, védője, ügyvéde és szervezője. Valóban erre kell a pap a faluban. Ha van egy ilyen kis községben egy ember, aki- uek az az egyetlen dolga, hogy a nyájával törődjön, lehetetlen, hogy ez a helyzet elő- álljon. A pap, aki minden házba bejáratos, mindenki minden dolgát, baját neki vallja be, tőle kér tanácsot, tőle kér lelki vigasztalást; alkalmat ad rá, hogy a lelkész lelkének legtitkosabb dolgaiba is belenézzen, — ha van egy ilyen pap, aki lelkiismereti kérdést csinál a hivatalából, akkor nem fordulhat elő az az eset, hogy egy egész község a bűn ösvényére kerüljön. Volt a faluban egy bába, aki valósággal hatalmába kerítette az asszonyok lelkét- A bába vette át az uralmat a pap fölött A bába volt a gyóntató, a vigasztaló, a mérgező. Ö volt az uszító, a felvilágosító, a bűnre csábitó, A bába hajtotta el a magzatot, s ezzel zsákmányává lett minden asszony, aki hozzá fordult A bába volt az ördög képviselője, aki játszva szedte áldozatait Soha semmi baja nem volt a hatóságokkal. Utóbbi időkben mikor már feljelentések jöttek ellene, hétLdSwaMaMKfflngssaEMBsaaMB^aBHMii— iwmwiBaMMaaMmrancan*Anglia — a rövidl országa A brit birodalomban minden ötödik ember szemüveget visel —* Rohamosan gyengül az angol-szász népfaj iáSóképessége London, január 15. Az angol orvosszövet- j sé£ legutóbbi londoni közgyűlése alkalmával rendkívül érd ékes statisztikai kimutatást közölt arról a különös körülményről, hogy a brit birodalomban minden ötödik ember szemüveget visel! Nagybritaimia 45 millió főnyi lakossága közül 1929-ben nem kevesebb, mint 9 millió egyén viselt szemüveget és ez a körülmény már azért is felkeltette az orvosszövetség figyelmét, mert a rövidlátó emberek száma a legutóbbi esztendők során rohamosan szaporodott Angliában. Minden jel arra vall, hogy az angolszász népfaj állandóan fokozódó szemgyengesége krónikus jelenség, amely az évek sotúd csak rosszabbodni fog. Az orvosszövetség felhívására a különböző angol iskolák és gyermekjóléti intézmények is beküldtók jelentéseiket tanítványaik és védenceik látóképességének megvizsgálása alkalmával és ez a vizsgálat egyenesén elképesztő adatokat eredményezett. Kiderült ugyanis, hogy ogvmillió angol tanköteles gyermek közül nem kevesebb, mint 650.000 visel szemüveget, ami a látóképesség már gyermekkorban való csökkenésének ijesztő bizonyítéka. A nemzeti egészségügyi intézmény évente átlag félmillió példány szemüveget utal ki a vezetése alatt álló gyermekvédelmi intézeteknek. A szakorvosi vélemény szerint ezeket a szomorú eredményeket a gyermekek fokozottabb mértékben vaió iskoláztatása, a villanyfény melletti tanulás, n szabadban való tarlózko- {dús lehetőségének csökkenése idézte elő és ! kétségtelen, hogy életkörülményeik gyökeres i megváltoztatása nélkül a legújabb nemzedék már örökölni fogja a szomgyemgeségre való bajlamofeságoJ. Az egész angol közvélemény! élénken foglalkoztató kérdésről egyébként nyilatkozott n londoni szemészeti klinika egyik vezető tanára is, aki elsősorban azt állapította meg, hogy míg a múltban az emberiség szemlencséinek vivöercje majd egy kilométer volt, a modern embet szabad szemmel alig kfpes megkülönböztetni néhány száz méter távolságra lévő tárgyakat. Az úgynevezett rövidlátásnak ily módon való váratlan gyors elterjedése az emberiség szemlencséinek gyengülésében leli magyarázatát és nyilvánvaló, hogy a technika századában az adott életkörülmények között újabb -száz esztendő elteltével már mindeu második ember lesz kénytelen szemüveget viselni! Az égjük legnagyobb optikai üzem vezetője ezzel kapcsolatban s'ziutén érdekes nyilatkozatot tett, amelvben megállapította, hogy az angol népfaj látóképessegének csökkenése egészen uj iparágat teremtett Angliában. Optikai téren a háború előtt Anglia jóformán kizáróan amerikai és kanadai árukra volt utalva. Szemüvegeket alig gyártottak Angliában és azoknak mintegy 90 százalékát küllőidről hozták be. \ Világháború utáni idúKbcn azonban soha nem képzelt módon lendült fel a szem- üveggyártás a déli szigetországban. Ezidöszerint két hatalmas optikai üzem működik Londonban, amelyek mindegyike óvenkint másfélmillió szemüveget és a ritkábban használható esiptelőt, valamint az úgynevezett lorgnont hozta forgalomba. Ennek ellenére a kereslet mindinkább fokozódik és Anglia ezidöszerint harnmdik helyen áll az Egyesült Államok és Németország után a szem üveggyártás terén. A londoni orvoskongresszus azt a sajnálatos megállapítást, tette az ujesztendő alkalmával tartott megnyilóülésén, hogy a földkerekség összes országai közül Angliában él a legtöb rövidlátó ember. szer mentette fel a bíróság. A bíróság adatok, tények alapján ítél, gyanuokok alapján semmit sem tud tenni. Tanút nem kapott, aki a bába ellen valijon, igy szabadon burjánzóit e egyre nagyobb méreteket öltött a fölösleges családtagok rueg- mérgezésének egyszerű szokása. — Mit kínlódsz vele, mit kinlódsz vele, — mondta a bába a vallomások szerint s ők szót fogadlak: nem kínlódtak vele. Orvos egyszer száll ki a községben hetenként. Patika nincs. A községi jegyzői hivatal, mint mindenütt az országban, túl van halmozva adminisztrációval, mert hiszen Magyarország közigazgatásának csaknem mindeu terhe a községi jegyzőkre hárul. S ez igy van az egész országban. A református papi munka az újabb időkben intenzivebb, mint a háború előtt volt. Ma már a modern református pap lelki munkát végóz. A belmisszió egyre mélyebb s egyre intenzivebb, de ezekben a nagy alföldi községekben, ahol tízezer lakos mellett is legfeljebb két lelkész van egy községben, a papot temetőgéppé teszi a hivatal. Ilyen okok halmozódnak fel minden magyar falu életében s ez mind arra visz. hogy a nép maga a roppant átalakulás idején vezér és pásztor nélkül él. Szociális gondozója nincs. Marad tehát a bába. Elmentem abba a házba, ahol Kardos Mi- liáiyné, a Szolnokon tegnap halálra Ítélt asz- szonv megölte az urát. A ház igen szegényes kis hajlék. A hátulső szoba, ahol élnek, a földbe van süppedve. Most a megölt Kardos Mihály testvérei laknak benne nagyszámú családjukkal, Abban a négyszer négyméteres, tehát tizenhat négyszögméter területű kis szobában három ágy áll. Egyikben egy nagybeteg asszony fekszik. Hetvenéves öreg nő. Hét fiatalabb nő állott s ülte körül az ágyat, köztük két idióta. Kedvesek voltak, vidámak, mert a megszokott, környezetben vidám marad a szegény ember. Egyetlen ablaka van a szobának, kis szomorú ablak, amelyen kevés fény jön be s ez a kevés fény beteges arcokat, rosszul fejlődött testű embereket világított meg. Gyászház. Gyász minden szó, amit kimondanak. Szörnyű harc az egy és két holdért, ami örökségképpen marad reájuk. Gyász az anyagi s vele az erkölcsi életre minden szó, amit kimondanak. Ahogy az uecán megyünk, megmutatják: — Itt lakik az a hetvenéves öregasszony, aki hat embert ölt meg. — Itt lakik az az asszony, aki a vak katonaurát megölte. — Itt lakik az, aki hármat; itt, aki az apósát és két-háromnapos gyerekét mérgezte meg. Itt, aki a férjét, itt, aki az apósát, ez itt a férjét, ez a férjét és az ágyasát, ez az apját, ez is az édesapját, ez a férjét, ez is férjét... — Itt lakott a bába, aki valamennyit. Most nem lakik a bába házában senki. Csinos kis parasztház, hétszáznégyszögöles telekkel, rendes nagy porta, a faluban a legnagyobbak közé tartozik. Semmi sem mozdul az udvaron, sem egy csirke, sem egy kutya. Élettelen. Mint ahogy élettelen ez az egész község. Itt van a magyar föld kellős közepén, a legjobb termő vidéken, ahol miuden lehetőség megvan rá, hogy a nép vidáman, gazdagon, boldogan éljen. Hát mért nem törődnek vele?... Hát senki sem látja, hogy az az igazi bódítás, ba ennek a magyar földnek egy-egy szigetét megmentjük? Hát hiszen a politikában s az államgazdaságban is az a cél, hogy belső, intenzív j gazdálkodást folytassunk. Gazdálkodni kell a vagyonnal is, a lelkekkel is. Ha ez a nép kiemelkedett abból a méty sötétségből, amely a régibb generációkat ismeretben eltöltötte s valamivel bátrabb, nyíltabb szemű apáinál: az elsősorban az újságok érdeme. Az újság volt az egyetlen szócső, amely elvitte hozzájuk a mai modern gondolkodás lehetőségét. Tele is vannak tudásvággyal. Mondja a pap, hogyha istentisztelet van, oda alig megy ma is néhány ember, de ha az iskolában gazdasági vagy művelődési előadást tartanak, akkor mindig zsúfolásig töltik meg a termet. Ez egy olyan jel, amelyre fel kell figyelni. Tudást kell vinni a népnek. Tudást minden téren. Az anyagi élet és a lelki étet terén. Nem szabad tűrni, hogy senki szigetekkel legyen tele az Alföld, örülnie kell. hogy legalább ilyen fóligkósz állapotban itt vannak ezek a falvak. Készeu arra, hogy megszervezzék, fevillanyozzák Őket, hogy munkába állítsák és azt a hatalmas erőt. amit ez a uép jelent, a nemzotólet hasznos tényezőjévé kó- sss«ék ki. » 4