Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-24 / 19. (2240.) szám
1930 január 24, péntek. 'PRKGAI-^^A.G'fcUR-HIR.tiAP A képviseidház ülése Prága, jamiár 23. A kép\ selőház ma délután rövid ülést tartott, melynek folyamán kiosztották Hrusovszky Igor cseh nemzeti szocialista képviselőnek a vá'asztási rend módosításáról szóló törvény javallatát. Az ülé> napirendjén az áliandó bizottság ama intézkedései szerepeltek, melyek prolongálták az építkezési mozgalomról, a lakók ••édelmé- rcl és o kényszer kilakoltatást öl szelő törvényeket Az előadók jelentései után közös vita indult a három javaslat fölött. A vitában resztvettek a következők: Pick cseh szoc. dem., Kopeczky kommunista. Kalas cseh agrárius, Kremser német szórnáldemokrait és Simm német nemzeti szocialista. A vita befejezése alán a ház többsége megszavazta a javaslatokat. A ha *zuián a kezdeményező bizoltsác javaM.i'lra elutasította Stribrny indítványát .i Ilurlar-ügy kivizsgálására kiiküldendő 24 tagú parlamenti bizottság megalakítása tárgyában. Akövetkező ülés pónleken délelőtt tíz órakor 1 jsz, napirendjén az ál’ardó bizottság egyes intézüedései, továbbá az uj a andó bizottságnak, a vagyondézsma-*' f uerző bízott, sáyoak és a végleges házéi nöb ségnek megválasztó a szerepel. isris herceg megkérte Güovaniia olasz hercegnő keiét Belgrád, január 23. A Politika jelent: Rómából, hogy Umberto olasz trónörökös esküvője alkalmával Boris király megkérte Gio- vanna olasz hercegnő kezét az olasz királyi pártól, . akik beleegyeztek a házasságba. Amennyiben elhárulnak a Vatikán részéről fölmerült nehézségek, u,gy nyáron meglesz az eljegyzés, ősszel pedig az esküvő. Á bécsi legielső bíróság az mpmgyiíkosságérí elítéli Halsmann Fülöp semmiségi panaszéi A közönség hallatlan izgalomban, tüntetve és tiltakozva távozott a teremből Az elitéit diák anyja és nővére hangosan zokogva hallgatták végig az indokolást Bécs, január 23. Kétnapos tárgyalás után ma délelőtt tiz órakor hirdette ki ítéletét a bécsi legfelső bíróság Halsmann Fülöp, a rigai származású bécsi egyetemi hallgató apa- gyilkossági bünpörében. A bíróság elutasította a védelem semmiségi panaszát s igy az eskiidtbircság Ítélete, mellyel négyévi börtönbüntetést mért Halsmann Fülöpre, most már megtámadhatatlanul jogerőre emelkedett. Délelőtt tiz órára tűzte ki az Ítélethirdetést a legfelső bíróság tanácsának elnöke, de a kiváncsiak beláthatatlan tömege már kilenc órakor elözönlötte az igazságszolgáltatás ideiglenes hajlékának, a volt osztrák-magyar bank palotájának környékét. A tárgyalóterem előtt, .a lépcsőkön, a folyosókon ember ember hátán tolongott, sőt az érdeklődés olyan arányú volt, hogy az ítélethirdetésre egybegyüit tömeg nagy része be sem tudott jutni az épületbe, hanem a kapu előtt várta az utolsó bírói szó hirét. A legfelső bíróság tárgyalásának menetéből, a referátumból és a pörbeszédekből a laikus közvélemény szinte százszázalékos bizonyossággal következtette, hogy a biróság megsemmisíti az innsbrucki esküdtek verdiktjét és harmadszor is esküdtbiróság elé utalja a homályos bün- pört. Az Ítéletre váró tömegben nem akadt egyetlen hang sem, amely a fiatal diák bűnössége mellett ágált volna. Még akik hajlottak is arra, hogy némi gyanút tápláljanak, azok is elengedhetetlennek tartották a harmadik esküdtszéki tárgyalást... A legfelső bíróság pálcái tör,.. Pár perccel tiz óra előtt a teremszolga kinyitotta a tárgyalóterem ajtaját, a tömeg beözönlött és szempillantás alatt zsúfolásig megtöltötte a nézőközönség részére fönntartott helyiséget. Az első padsorban Halsmann Fülöp édesanyja és nővére foglalt helyet, mindketten mély gyászban. Pontban tiz órakor bevonult a legfelső biróság tanácsa és az elnök halálos csöndben olvasta föl az ítéletet, amely a kö4- l r r\.rr r\ ] ' r\ n or« nnnn’rrrtff* Wekerfe a pénteki nisz’e?- tanác-fsn számol be Hágáról Budapest, január 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Vass József muri 1 sz terelnek he! yettes péntek délután öt órára minisztertanácsot hivott Össze, amelyen Wekerle Sándor pénzügyimülisater beszámol a hágai eredményekről. "Megiáít W. Éterei király iegisizaimasebb barátja London, január 23. Tegnap délután 78 éves korában elhunyt Eseher lord, VII. Eduárd király együk legintimebb barátja. Eseher lord hosszú eveken át kormányzója volt az angol koronajavaknak s a délafrikai háború idején, mielőtt lord Hal dán e hivatalba lépett, ő állott az élén annak a bizottságnak, amely az angol haederog. megreformálását tűzte feladatául. A világháborúban Eseher lord bizalmasa volt Ki diner angol hadügyminiszternek és ilyen minő é- gében a francia főhadiszálláson teljesített szolgálatot. A világháború után megírta naplóját, amely különösen a háború első éveinek eseményeiről tartalmaz érdekes kulisszatitkokat. A naplót az angol múzeumnak adta át azzal, hogy 1981 előtt ne hozzák nyilvánosságra. Hárasnarossziset mm Imi gör. kát. püspöki székhely? Ungvár, január 23. (Ruszimszkói szerkesztőségünktől.) Megírta a P. M. H., hogy a római szentszék Márama- rosszigeten gör. kát. püspökséget akar felállítani, mig a ruszinszkói schizma ellensúlyozására missziós' püspökség felállítását vette tervbe. A máramarosszigeti püspökség kérdése körül azonban az utóbbi időben nem várt harc indult meg. A romániai katolikus püspöki kar balázsíalvi konferenciáján ugyanis amellett foglalt állást, hogy az uj püspökség székhelye Mára,marossziget legyen, Dolci pápai. nuncius viszont amellett tört lándzsát, hogy a püspöki székhely Máramarossziget helyett inkább Nagybánya legyen. Ez a döntő állásfoglalás Borza román közoktatásügyi állam titkárral való előzetes tárgyalás után történt, aki maga is szívesebben látná a püspöki székhelyt Nagybányán, miint Szigeten. A kérdés egyébként összefügg a huszti missziós püspökség felállításának problémájával is, amennyiben a két püspökség igen közel esnék egymáshoz. Máram arossziget — hir szerint — minden eszközt megragad, hogy a székhely kérdésében a döntést a maga javára biztosítsa. Két mára marosi község lakói máris kijelentette, hogy abban az esetben, hogy az uj püspökség Nagybányán lesz, amely igen messze és megközelíthetetlen helyen fekszik, kénytelenek lesznek felekezetűket elhagyni. Ezt a jelenséget a Ruszinszkóból átplántált schizma- tikus mozgalmak eredményének látják A hallgatóság spontán lisníefése Az Ítélet kihirdetés, a semmiségi panasz elvetése rendkívül mély hatást tett a közönségre, amely az első pillanatokban hangtalanul, a nem várt Ítélettől meglepve és megdöbbenve fogadta a birói szavakat. Az elitéit édesanyja és nővére csak akkor eszmélt rá a legfelső bírósági döntés értelmére, midőn az elnöklő bíró belefogott a döntés indokolásának fölolvasásába. t A két asszony kétségbeesett jajveszékelésben és zokogásban tört ki, majd az anya fölemelkedett és a birák felé kiáltotta: „ő ártatlan!" Most már a közönség is magáhoztért és gyors egymásutánban izgatott, elkeseredett hangú kifakad ásó k hal 1 a tsz o t tak: — Mindenki meg van győződve az ártatlanságáról ... Ez mégis csak botrány... Az elnök hasztalan próbál csendet és rendet teremteni. A mozgolódás tovább tart. majd amikor az egyik néző elkiálfja magát: „Hagyjuk el a termet!" és megindul a kijárat felé, az egész hallgatóság tüntetőleg mögéje sorakozik és kivonul a teremből, ahol a bíróságon kivül már csak a védők ás az újságírók maradtak. A megtörtszivü anya és leánya fennhangon zokogva indulnak kifelé, miközben még mindig íöl-fölhangjanak a tiltakozó kiáltások: — Ismét ártatlan embert ítéltek el... Itt nem segit semmi. Itt nem embereit ítélkeznek, hanem paragrafusok és rideg jogi formulák. A legfelső bírósági döntés híre villámgyorsan lejut az ucca közönségéhez s a íölháboro- dás futótűzként terjed szét az egész városban. A döntést mindenütt példátlan botránynak mondják. A lapok rendkívüli kiadásokban közük az Ítéletet, de egyelőre tartózkodnak az élesebb kommentároktól. Az indohok A tárgyalóteremben lezajló tüntetés után a biróság elnöke folytatja az indokolás fölolvasását s kiterjeszkedik a semmiségi panasz valamennyi pontjára, de ezt megelőzően kritika tárgyává teszi a bizonyítási eljárást, amelyet formális szempontból helyesnek ítél. Rámutat az elnök arra. hogy a védelem eleinte magáévá tette a baleset föltevését és csak későbben kon- cedálta azt a lehetőséget, hogy a mélységbe zuhant Halsmann Miksa dr.-t egy harmadik személy megölte és kirabolta. A védelem bábukkal akarta rekonstruálni a szerencsétlenség és a gyilkosság lefolyását, az esküdtbiróság azonban az ilyen értelmű indítványt elutasította. A legfelső biróság szintén nem látta szükségét a bizonyítás ezirányu kiterjesztésének, mondván, hogy az esküdtek személyesen bejárták a helyszínét és azonkívül vetített képeken látták a vidék minden részletét. Minthogy a bábukkal való kísérletezés amúgy sem közelíthette volna meg a valóságot, a védői előterjesztés tárgytalan maradt. De nem látta indokoltnak a legfelső biróság Kasperer dr. vizsgálóbíró tanukénti kihallgatását arra vonatkozólag, miért nem nyomozott egy harmadik személy, az esetleges rablógyilkos után. Ez a gyanú a vizsgálat folyamán n: -gyáltalában nem szerepelt-és csak az első ,;rgyalá- son bukkant föl. Igaz ugyan, hogy az egyik védőnél jelentkezett egy Auer Péter nevű ember, aki azt állította, hogy közvetlen tudomása van a rabiógyilkosságról s erröl az emberről később, rejtélyes eltűnése után, kiderült, hogy egy ilyen bűncselekmény elkövetésével leginkább ő maga gyanúsítható, másrészről azonban bebizonyosodott, hogy az Auer Péter előadása hemzseg a tévedésektől, tehát nem tekinthető egyébnek, közönséges misztifikációnál. A legfelső bíróság ilyen körülmények között nem látott semmiségi okot fönnforogni azáltal, hogy az Auer Péter esetét nem vették tüzetesebb vizsgálat alá. Az indokolás részletesen foglalkozik a többi semmiségi pontokkal is és rátér az orvosszakértők véleményének mérlegelésére. A legfelső- bíróságnak ebben a kérdésben az a fölfogása, J hogy : a törvényszéki orvosszakéríők mellett nem volt szükség kriminálpszihológusok meghallgatására. t Az orvosszakértők exakt véleményt terjeszfcet- tek elő Halsmann Fülöp elme- és lelkiállapotá- ■ ról és foglalkoztak azzal a bizonyos részleges ; amnéziával is, amelynek a védelem olyan nagy- fontosságot tulajdonit, A legfelső bíróság itt sem lát olyan hiányt, amely indokául szolgálhatna az esküdtbirósági ítélet megsenműsité’ sének. A mindenható formaság Formai szempontból a legkomolyabban számba jövő semmiségi ok az lehetett volna, > hogy az esküdtbiróság félbeszakította a íár- 1 gyalást, amelyet csak hosszabb szünet után 1 folytatott. A legfelső biróság szerint ez tény- ’ lég semmiségi ok lehetett volna, ha a védelem az esküdtbirósági tárgyalás újbóli megnyitásánál tüstént bejelentette volna pörrend- szerii panaszát. Bár a védelem tett ilyen értelmű bejelentést, ez azonban nem felelt meg a pörrend által előirt formaságoknak. A legfelső biróság döntésének híre gyorsan ' eljutott Innsbruckba és ott is nagy izgalmat váltott ki. t Halsmann Fiilöpnek Kessler dr„ az egyik védő vitte meg a rossz hírt. Az elitéit fiatalember igyekezett megőrizni nyugalmát, de nem tudta teljesen eltitkolni belső fölindulását. A védő hosszabb időn át a börtöncellában maradt és biztosította afv fiatal diákot arról, hogy tovább folytatja a küzdelmet és nem nyugszik addig, mig ártatlansága a napnál világosabban be nem bizonyul. — Az igaz ügyet nem hagyom elbukni —- mondta a védő — és harcolni fogok, amíg erre i egyetlen lehetőség lesz. Ment less 14 tini katonai szolgálat Viskovszky nemzetvédelmi min szter a véderSblzottságban tekéire mosta Karban köveiét Prága, január 23. A véderő bizottság ma délelőtt ülést tartott, amelyen Viskovszky nemzetvédelmi miniszter jelentést tett a tényleges katonai szolgálati idő leszállításának előkészítéséről és a Hurban-iigyről. A nemzetgyűlés 1920-ban törvényt hozott, amely szerint az 1926. évben besorozottak tényleges katonai szolgálati ideje már csak 14 hónap lesz. 1925-ben azonban az illetékes tényezők belátták, hogy a szolgálati időt nem lehet leszállítani, mert különben a hadsereg altisztek nélkül marad s 1927-ben törvényt hoztak a továbbszolgáló altisztek részére biztosítandó kedvezményekről abban a reményben, hogy úgy sikerül 8.000 továbbszolgáló altisztet biztosítani a hadsereg számára. Ez a feltevés nem vált be — állapította meg a miniszter — és ma újból le kell szögezni, hogy a tényleges katonai idő leszállítása csakis akkor köveíkezhclik be, ha a továbbszolgáló kiképző altisztek kérdését uiből szabályozzák, azonkívül megkönnyítik a katonai őrszolgálatot és az ifjúságot megfelelő katonai előképzésben részesítik. A- katonai vezetőség máris intézkedett, hogy a középületek őrzését a jövőben polgári őrségekre bizzák, a katonaságot pedig még a laktanyákban is csak a legszükségesebb esetekben veszik igénybe különböző ipari, konyhai, stb. munkák elvégzésére. A Hurban-ügyre vonatkozóan Viskovsky miniszter a következőket jelentette ki: Stribrny a képviselőházban azzal vádolta meg Húrban Vladimír tartalékos ezredest, hogy Amerikából visszajövet, ahol katonai attasénk volt, nem számolt el 14 millió dollárról. Húrban ezredes 1918-tól 21-ig csehszlovák katonai attasé volt és ebben a funkciójában a fecrverszállitások körül tevékenykedett. A szibériai csehszlovák légiók ugyanis 1918-ban az Egyesült Államoktól kértek felfegyverzést, akkor vette föl Csehszlovákia első kölcsönét, és egy külön amerikai bizottság, amely az amerikai hadügyminisztérium mellé volt beosztva, vásárolta a szükséges badirölszerelést. A számlákat felülvizsgálás végett átadták Húrban katonai attasénak és az ő aláírása után a washingtoni megbízott, később követ egyenlítette ki a számlákat. A katonai attasénak nem volt rendelkezési joga semmiféle számla kifizetésére, hanem csakis a követnek, igv tehát egyidőben maga Pergler követ fizette a számlákat. Vladivosztokban egy cseh- francia bizottság vette át a szállítmányokat és a hadfelszerelést nemcsak a csehszlovák légió, hanem a többi szövetséges katonaság között osztotta szét. Az Egyesült Államok a csehszlovák légióknak összesen 1,276.497 dollár értékű fölszerelést szállított, ami az akkori 22-es árfolyam szerint 28,082.947 csehszlovák koronát tesz ki, nem 14 mlilió dollárt, illetve 1.400 millió koronát. A nemzet- védelmi minisztérium 1921-ben, Hurbant, amikor visszatért Amerikából, felszólította az elszámolásra s amidőn Húrban ezt meg nem tette, a prágai hádosztálybiróság fegyelmi eljárást indított ellene parancs nem teljesítése cimén. De akkor sem volt szó semmiféle visszaélésről. Azonban az eljárást 1923. márciusában be kellett szüntetni, mert bebizonyosodott, hogy Húrban ezredes nem tartozott elszámolni és ezt nem is tehette, mert nála sem pénz, sem iratok nem voltak. Az eljárásra maga Húrban szolgáltatott okot, amennyiben néni adóit idejében fölvilágositást, de mentesíti őt akkori gyenge egészségi állapota. Végül bejelenti a miniszter, hogy a végleges elszámolást 1923-ban egy miniszterközi bizottság hajtotta végre, amelyet a kormány kiküldött Amerikába. Ennek a bizottságnak az elnöke Chalkovsky dr. követ volt. A bizottság semmiféle szabálytalanságot nem állapított meg. A miniszter expozéja fölött vita kezdődött. A legközelebbi ülés a jövő héten lesz, amikor folytatják a vitát. Főibontolfák Garibaldi végrendeletét Rófioa. január 23. Garribaldii politikai végrendeletét a napokban hozták nyilvánosságra. Az okiraton ugyan nii.es d.vnm, de valószínű, hogy 1874-ben keletkezett. Garribaldi kijelenti, hogy Olaszországban a köztársasági államformát kei! beveze ni. Az átmeneti iduóén a legbecsületesebb a legtehetségesebb oba-z gyakorolja a diktatúrát az országban. A diktatúrának nimdadd g uralmon kell lenni, amig az olasz nép megérett a szabadságra s amig Olaszországnak nem kel' többé félnie a szomszédoktól. Ra ez meglővén k, be kell vezetni a köztársasági államformát. ______5 „A köztársaság nevében! A legfelső biróság helybenhagyta a Halsmann Fülöp bünpörében lefolytatott esküdtbírósági eljárást és a semmiségi panaszokat elvetette. Az eljárás költségei a vádlottat terhelik."
